Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-21 / 143. szám
1997. június 21., szombat Riport Zsófi ijjedten pillantott vissza az ismerős hangra. Néhány lépésre ott állt tőle apja, akit már lassan egy éve nem látott. Nem láthatott. Forróság öntötte el a testét, de picinyke szíve jéggé dermedt. A kedves mosoly hívogatta magához, de tudta, nem teheti, nem mehet oda hozzá, ez a világ már ilyen, anya biztos haragudna, és ő fél attól, hogy apa újra elviszi, és nem hozza vissza, és ezért anya dühös lesz, apát megint börtön- be zárják. Kicsiny szája sírásra fordult. Elhaló hangon csak annyit mondott. Apa nem szabad, tudod... Nyelvőrködés Idegenből vett szavak és használatuk 18. Sorozatunkban a nyelvvédők felhívása alapján és a Nyelvművelő kéziszótár segítségével köz- használatú idegen szavakból szemlézgetünk. A sorozat vége felé már gyűjtjük azokat a gyakran használt idegen szavakat, amelyek szótárunkban nem szerepelnek, hogy használatukra azt követően visszatérjünk. Erre elfogadjuk olvasóink kérdéseit, észrevételeit is! Erdélyi Tamás (Új Kelet) Probléma - Görög eredetű főnév (rejtvény, talány). Kiejtésben a probléma (e- vel) bizalmas, vulgáris, népnyelvi. Származékaiban az é megrövidül: problematika, problematikus, de hosz- szű marad a melléknévképzős alakokban: problémás, problémázik. Ajánlatos a probléma gyakori használata helyett jó magyar megfelelőivel élni: aggály, baj, gond; nehézség, zavar, bonyodalom; hiba, panasz, kifogás; váratlan esemény vagy fordulat stb. Sokszor ennyi is elég: kérdés, dolog. Problematika - A probléma származéka, valójában összefüggő kérdéscsoportot jelent. De érdemes váltogatni magyar megfelelőjével, a kérdéskörrel. Pongyolaság, ha probléma értelemben használjuk! Problematikus, problémás — Divatszavak! Jól helyettesíthetők magyar megfelelőikkel: kétséges, vitatható, kérdéses, kétes, megoldatlan, megfejthetetlen, talányos. Problémás gyerek: ez a kifejezés bizalmas ízű, bár terjedőben van. Helyette körülírás ajánlható: nehezen nevelhető, sok gondot okozó stb. Produkál - Több árnyalt magyar egyenértékese is van: alkot, létrehoz; felmutat (eredményt), illetve termel, gyárt, termeszt, tenyészt. A produkálja magát kifejezést helyettesítsük magyarosan: fitogtatja a tudását, ügyességét, valamilyen képességét, hivalkodik, henceg vele. Produkció, produktív - A produkál ige családjának tagjai. Lehetőleg váltogassuk őket magyar megfelelőikkel: teljesítmény, előadás, mutatvány; megtermelt mennyiség, termék, illetve alkotó, termelő, ter- m(el)ékeny, gyümölcsöző; eredményes, sikeres. Profi — A professzionista, illetve újabban divatszóvá váló professzionális rövidített alakja. Van rá magyar szó: hivatásos, de ezzel nem mindig helyettesíthető. Ugyanígy származékának, a profizmusnak sincs tömör magyar megfelelője, csak körülírással magyaríthatjuk: hivatásos sportolási rendsze, stb. (Folytatjuk) Tapolcai Zoltán- Ugye, most tényleg el akarta lopni a lányát? Fehér Zsolt, a nyíregyházi vállalkozó nem válaszol. Ha- miskás mosolyát a tehetetlenség mázolta az arcára. Történetét nemrégiben meséltem el ugyanezeken a hasábokon. Tévedésnek minősíthető házasságából született lánya a válás után németföldre került édesanyjával, aki ott képzeli el életüket, Fehér Zsolt pedig maga mellett szeretné tudni kislányát. Évek óta pereskednek Németországban, pereskednek itthon. A helybeli szakértői vélemények ellenére a magyar bíróságok sem adnak igazat neki, vagy ahogy ő mondja: nem akarnak ítéletet hozni, halogatják a pert, mert már rég igazat kellett vona neki adniuk. Lipcsében ezzel szemben még állampolgárságot is adnának a már hétéves kislánynak.- Azért ment ki, hogy elhozza?- Félt... nem akart jönni...- Lett volna ereje betuszkolni az autóba a kiabáló kislányt... Hirtelen felcsattan:- Hát megtettem? Hát megtettem? Nem is akartam! Az öcsém, aki velem volt, majdnem sírvafakadt a fájdalomtól, ahogy nézte a kis Zsófit... Tudja, hogy várta, hogy megszülessen a gyermekük? Testvérkét, unokaöccsöt szeretne... Annyi minden ideköti... és nem jöhet haza...- Valamit maga is elronthatok.. Meg kell mondanom, hogy az első cikk után beszéltem a feleségével... _ 7- A június 6-ai lipcsei per előestéjén, jobban mondva éjszaka végre felvette a telefont. (Ki tudja, már hányadszor csak az üzenetrögzítő jelentkezik. Magyar akcentusos német beszéd, a feleségé, Judité. Megunom, jó hosszan üzenetet hagyok, s közben többször is elmondom:- Ha hallja, asszonyom, vegye fel! Kait. Német akcentussal, de magyarul megszólal egy hang.- Nem tudom, hogyan képzeli ezt? Lefizette magát Fehér Zsolt, hogy ilyeneket ír rólam ?- Konkrétan mi nem volt igaz az előző cikkben?-Az egész, úgy, ahogy van. Bár engem nem érdekel, mit mond az a sok buta ember, aki olvassa, de akkor is felháborító. S tudja, hogy Fehér úr tegnap újra el akarta vinni a gyereket? Kileste, mikor megy iskolába, erőszakkal el akarta vinni.- Erőszakoskodott vele?- Igen! A gyerek elkezdett sírni, és szerencsére jött egy anyuka, aki mindent látott és bekísérte az iskolába. Én már azon vagyok, hogy ettől az embertől végleg megszabaduljak, és ha kell, akkor még egyszer a börtönbe megy. Mindig a megegyezést sürgettem. De abba nem megyek bele, hogy tőlem teljesen elszakítsák. A német és a magyar bíróság is ugyanazt látja: a gyerek jó helyen van nálam, semmi oka sincs rá, hogy elszakítsák tőlem.- Önök megegyeztek abban, hogy közösen döntenek a gyermek hollétéről, és arról is, hol kezdi meg az iskolát.- Erről semmiféle írásos dokumentum nincs!- (Csak a magyar törvények... —aszerk.)- Milyen megegyezést ajánl?- Mindig azon voltam, hogy a gyerek minél többet lehessen Magyarországon. Csak gazdagodhat, ha egy másik (!) országot megismer. Ezt épp a volt férjem akadályozza meg azzal, hogy el akarja venni a gyereket tőlem. Nyugodtan ott lehetne, ha biztos volnék abban, hogy vissza is hozza. Azért legyen ott, hogy az öreganyja nevelje és ne az édesanyja?- De hát ott a nagy ismeretlenben egyedül van, az Ön szülei is itt élnek Magyarországon!-Ha nem mérgesedett volna el a kapcsolat, többet láthatnák Zsófit. Szüleimmel rendszeresen telefonkapcsolatban vagyok. (Fehér Zsolt hívásait állítólag rendre nem veszi már fel.) Nem értem, hogy miért kellene állandóan Nyíregyházán lenni a kislánynak?- Magyarnak érzi magát?- Nem mindegy? A nagy közös Európába tartunk, nem? Ez a nagy magyar büszkeség annyira korlátolt dolog. Büszke vagyok arra, hogy Magyarországon születtem, hogy - rövid gondolkodás után - magyar vagyok, de mindig is német nemzetiséginek vallottam magam. És úgy hiszem, nagyon sok gyerek örülhetne, ha olyan élete lenne, mint Zsófinak itt, Németországban.)- Felesége felháborodottan fogadta tehát az első cikket. Bár a benne szereplő tényeket nem cáfolta, ám magáról nem épp kellemes képet festett...- Hát jó! Akkor hallgassa végig ezeket, aztán azt csinál, amit akar... Öt darab kis mikrokazettát tesz elém.- Az elmúlt három év telefonbeszélgetései ... (— Szerbusz Judit. Már nyolc napja nem tudtam beszélni Zsófival... hétvége van... engedd meg, légyszives...-Jó. Vidám hang rikolt a telefonba:- Édesapa!- Szia, kiscsillagom, hogy vagy?- Most jöttem a barátnőmtől, kint voltunk az udvaron.- Jól vannak kiscicáid és a kiskutyáid!- Jaj, a kiscicák! Úgy gurgulázik a hangja, mintha majd’ meg fojtaná az öröm.- Mikor jöhetsz már haza?- Hát, nem mondta anya, de vissza kell hoznotok, mert ha nem hoztok vissza, akkor megint a rendőrségre kell menni és megint börtönbe zárnak.-Már nagyon szeretnélek látni!- De vissza is kell hogy hozzál! * * * Hallgatom az egykori házaspár beszélgetéseit. Szeretnék jellemző részletet kiemelni. De csak a csend, az ideges, haraggal és gyilkos utálattal teli hallgatás a közös bennük. Fehér Zsolt, mint egy macska ugrándozik jobbra, balra, kerülgeti a forró kását, ami Judit, aki mellesleg egy cseppet sem forró. Hideg, unott, kötözködő. „Ne szabj nekem feltételeket!” - sorolja állandóan, majd Zsófi láthatását ahhoz köti, hogy néhány hónap elmaradt tartásdíját - mindkét felet minősíti, hogy egy bagatel ösz- szegről van szó - ki nem fizeti Fehér Zsolt. Az apa folyamatosan lelki és morális kérdéseket boncolgat, vagy a törvényekre hivatkozva kijelenti, hogy ez akkor is így meg így lesz. Judit csak unottan rángatja a vállát és csapkodja le a kagylót.)- Nekem nagyon nyugodt- nak tűnik volt feleségének a hangja, ő biztos a dolgában.- Hideg, nagyon hideg nő!- De Ön nem volt ott a lipcsei tárgyaláson.- A fertőző osztályon feküdtem...- Tudja az eredményt? A felesége megígérte, hogy visszahív..- És azóta sem tette, ez jellemző rá! Az történt, ami várható volt. Évente négyszer egy napra láthatom a gyermekemet Lipcsében, gyámhatósági felügyelő jelenlétében.- Beszélgetésünkkor a felesége azt mesélte, hogy Ön valóban el akarta rabolni a gyereket, s ha egy arra járó szülő nem figyel fel a sírásra, meg is teszi. Szavaiból azt éreztem ki, újra feljelentette. Most, ha átlépi a határt, már le is csukják, nem úgy, mint két éve, amikor csak annyi volt a bűne, hogy nem vitte időre vissza Zsófit.- Az autót utcákkal arrébb állítottuk le... amikor láttuk az arcán a rettegést, megnyugtattuk és mi kísértük be az iskolába. Még az ajándékát is ott hagytuk a szomszédnál.- Ne haragudjon, de nem sok esélyét látom annak, hogy valóra váljon, amit akar. Csak erőszakkal veheti már magához a kislányt. Az esztergomi bíróság után a tatai is sorra elnapolja a tárgyalást.- Németországban egy fasiszta államügyésszel állok szemben, akit hidegen hagy, hogy Zsófi nem német, hanem magyar. Emellett számomra hazaárulók azok a honi bírák, akik a hatályos magyar jogszabályoknak nem hajlandók érvényt szerezni. Mert fontosabbnak tűnnek a helyi ismeretségek és összefonódások. Vagy alkalmatlanok, vagy korruptak, mert annyi eljárási hibát vétettek, amiből könyvet lehetne írni. A pszichológus szakvéleményét Judit ügyvédje csak a tárgyaláson kapta kézhez. Eleve nem lehetett így ítéletet hirdetni. A dunántúli barátaim előre felkészítettek arra, hogy Komárom-Esztergom megyében nem a törvények szabják meg az ítéletet. Március 6., az elsőként kitűzött tárgyalás óta a semmibe veszett négy hónap. A magyar tárgyalásokat furcsa módon mindig a németek utáni időpontra tűzték ki. Mintha egy másik ítéletre várnának. Én még mindig bízom ezek ellenére a magyar igazságszolgáltatásban, hisz mást nem tehetek.- Talán egy másik megyében?- Nagyon jól tudják, hogy elfogultságot kellene bejelentenem, de akkor a kislányom nem lesz itthon a tanév kezdetére. Július 7. a következő dátum. ítéletet kell hozniuk.- Miért nem vállalkozik új család alapítására?- Nem mondok le Zsófiról. Százharminc nap láthatásom gyűlt össze. Hajlandó lettem volna a bírságot kifizetni a németeknek. Nem igaz, hogy nem lehetek az apja a gyermekemnek. Most is ő hívott ki, hogy átadhassam a szüli- napi ajándékot. Azóta kézhez kaptam az újabb elfogatási parancsot. Ha kimegyek, börtön vár. Amíg nem ér véget a per, nem láthatom a kislányom. El is tilthatnak végleg tőle. Ez ellen csak a magyar bíróság tehetne, de úgy látszik, nem akar. Jogtalan külföldre vitel címén bepereltem Juditot. Jóváhagyásom nélkül mentek Németországba, és kezdte el ott tanulmányait Zsófi.- Értse meg! Zsófi lelkében a biztonság már egyenlő az anyja jelenlétével...- Ez nem biztonság, ez rettegés! Ne próbáljon meggyőzni. Maga se mondana le róla... Apa, (elejts el?!!
