Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-21 / 143. szám

Hazai krónika Fogyatékos fiatalok szakképzése 1997. június 21., szombat MTI ________________ Ma gyarországon tíz év után először látszik esély ar­ra, hogy bővül a munkaerő- piac. Az elkövetkezendő években várható 3-4 százalé­kos tartós gazdasági növeke­désnek köszönhetően a fog­lalkoztatottak száma 2010- ig a jelenlegi 3,6 millióról 4,5 millióra növekedhet. Remél­ve, hogy a fogyatékosok fog­lalkoztatását is javítani fog­ja. A Munkaügyi Miniszté­rium és a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány közösen kísérleti jelleggel komplex szakképzési prog­ramot indít ősztől 16-25 év közötti fogyatékos fiatalok számára. Mindezt Kiss Péter munkaügyi miniszter mond­ta el pénteken Budapesten a sajtótájékoztatón. Kiss Péter elmondta: a kísér­leti program megvalósítására az elkövetkezendő három év­ben mintegy 2,2 milliárd fo­rint jut. Érmek keretében kö­rülbelül 500 fiatal munkavál­lalására nyílik lehetőség. Kiss Péter a továbbiakban kifejtet­te: a fejlett piacgazdaságok­ban a népesség 9-10 százalé­kát teszik ki azok, akiknek munkavállalását valamilyen fogyatékosságuk korlátozza. Magyarországon is hasonló arányokra lehet számítani. Hazánkban jelenleg 400 ezer különböző mértékben fogyatékos ember él. A mun­kavállalói korúak többsége képtelen munkát vállalni. Jelenleg Magyarországon csak kísérleti jelleggel léte­zik olyan szakképzési prog­ram fogyatékos fiataloknak, amely kiegészül a fogyaté­kosság specifikumainak fi­gyelembevételén kívül az egyéni fizikális és szellemi lehetőségek folyamatos kar­bantartásával is. Az ősztől induló komplex képzési program esélyt biz­tosít a sérült fiatalok számá­ra az elhelyezkedésre. A program kapcsán elmondta: Nyíregyházán, Nyírjesen és Sövénykúton lesz lehetőség kezdetben a komplex prog­ram megvalósítására. Az ez­redfordulóra további hét in­tézménnyel szeretnék bőví­teni a jelenlegi rendszert, így lehetőség nyílik arra, hogy a korosztály egynegye- dét-egyhatodát passzív el­tartottból aktív kereső stá­tusba segítsék. A miniszté­rium és a közalapítvány kö­zös programjának megvaló­sításához a forrásokat egy­részt az országos munkaerő­piaci, másrészt a szakképzési alapból, harmadrészt a nor­matív támogatásból bizto­sítják. Egriek öröme ÉlPI-információ _______ Ke dves ünnepség színhe­lye volt tegnap délután Bu­dapesten a MÓL 2000 Sorok­sári úti töltőállomása. A nem­régiben átadott különleges, kör alakú kútnál egy egri csa­lád kapta meg értékes nyere­ményét, egy személyautót. Tre só Csaba és felesége dr. Györfi János MOL-üzletág igazgató kezéből egy tűzpi­ros Peugeot 306 XN 1,4-es személygépkocsi kulcsát ve­hették át, amelyet a törzsvá­sárlói akció sorsolásán nyer­tek. Ez az akció, mint meg­tudtuk, több szakaszból áll, és augusztus végéig tart. Az első szakasz nyertese, a kétgyere­kes fiatal egri házaspár el­mondta, hogy nekik nagyon jókor jött az autó: kocsijuk éppen előző nap mondta úgy fel a szolgálatot, hogy von­tatni kellett. A két ifjú Tresó, Dániel és Máté mindenesetre nem idegenkedett az új szer­zeménytől, szemmel látható­an gyorsan megbarátkoztak vele. Iskolai botrány Hatvanban MTI __________ Va lóságos mozgalom bon­takozott ki Hatvanban annak a matematikatanárnak a meg­védése érdekében, akit azzal gyanúsított meg a helyi 4-es Számú Általános Iskola né­hány leánytanulója, hogy a 20 éves tanári múlttal rendelke­ző pedagógus molesztálta őket. Az intézmény igazgató­nője, akinek munkáját egyéb­ként éveken át folyamatosan bírálta a most megvádolt ta­nár, erre fegyelmi eljárást in­dított beosztottja ellen és fel­függesztette állásából. Ez a lépés viszont olyan felzúdu­lást váltott ki a diákok szülei, illetve a tantestület körében, hogy a város önkormányzata elé került az ügy. A város­atyák a csütörtöki, estébe nyúló zárt ülésen, amellyel egy időben a városháza előtt folyamatosan demonstráltak a tanár támogatói, végül azt a határozatot hozták, hogy fe­lül kell vizsgálni: jogszerűen indított-e fegyelmit az igaz­gatónő a tanár ellen. Egyben döntöttek arról, hogy függet­len szakértők bevonásával megvizsgálják az intézmény­ben folyó szakmai munkát. Az igazgatónő szülői beje­lentés alapján indította el a fe­gyelmi eljárást. A tanár támo­gatói viszont az ügy napvilág­ra kerülése után felhívták a fi­gyelmet arra: furcsának talál­ják, hogy kizárólag olyan diá­kok vádolják molesztálással a pedagógust, akik az általa ok­tatott tárgyból bukásra állnak. Az ügy odáig dagadt, hogy öt önkormányzati képviselő be­adványban kérte a testületet: az önkormányzat vizsgáltassa meg a 4-es iskolában folyó szakmai munkát, ennek befe­jezéséig pedig függessze fel ál­lásából az igazgatónőt. A képviselő-testület mint­egy 4 órás zárt ülés után hozta meg döntését a vizsgálat el­rendeléséről, de az igazgató­nőt nem függesztette fel. Egy­ben megbízta Farkas Kál­mánná alpolgármestert azzal, hogy az ügyről július 31-éig készítsen jelentést az önkor­mányzat számára. Szabolcs-Szatmár-Bereg az utolsó sorokban Az élni akarás segítheti a fejlődést Csaknem valamennyi sta­tisztikai felmérésben a sor végén kullogunk. Kevés olyan adat van, amire büsz­kék lehetünk. Némely vonat­kozásban Nógrád megye marad mögöttünk. Egyetlen felmérésben vezet Sza­bolcs-Szatmár-Bereg me­gye: az élveszületések szá­mában. Sajnos azonban sok gyerek a legszegényebb családokban születik. Kozma Ibolya (Új Kelet) A Magyar Demokrata Fórum Országos Választmánya vala­mennyi megyéről mérleget ké­szít, mellyel az ország fejlett­ségét, helyzetét kívánja felmér­ni. Régiónk tanulmányának el­készítésével Várkonyi Istvánt, az országos választmány tagját bízták meg, de segített a kiad­vánnyal kapcsolatos munká­ban dr. Takács Péter ország- gyűlési képviselő é s Néző Lász­ló, a megyei MDF-iroda mun­katársa. A foglalkoztatás, a gazdasá­gi élet, az oktatás, a bűncselek­mények alakulása és a halan­dóság területéről gyűjtöttek adatokat. Eszerint 1995-re je­lentősen csökkent a mezőgaz­dasági foglalkoztatottak száma, ugyanakkor harmadával nőtt a szolgáltatásban dolgozók ará­nya. A mezőgazdasági foglal­koztatottság csökkenése mö­gött a termelőszövetkezetek megszűnése és átalakulása áll. A nettó átlagkereset megyénk­ben a legalacsonyabb. Az észak­alföldi régió, ezen belül is me­gyénk az ország egyik legsze­gényebb tájegysége. A nyolc­vanas évek végén az itt élők jövedelme 6,7 százalékkal volt alacsonyabb az átlagnál, ez a lemaradás mára csak fokozó­dott. A megyei keresetnagyság a budapestinek mindössze a kétharmadát éri el. A munkanélküliek száma csökkent ugyan, de a munka­nélküliségi ráta folyamatosan emelkedik, mivel egyre több állástalan szorul jövedelempót­ló támogatásra. Fehérgyarmat, Vásárosnamény és Baktaló- rántháza környékén a huszonöt százalékot is eléri a munkanél­küliek aránya. A mi megyénk­ben a legnagyobb a rokkant- nyugdíjasok számaránya az összes nyugdíjashoz képest. Az elmúlt év januárjában száz fő­ből ez csaknem elérte az ötve- net. A legtöbben az állástalan- ság elől a rokkantnyugdíjba menekültek. Megyénk ipari teljesítménye 1987-től folyamatosan csök­ken. Az elvesztett szovjet pia­cok helyett nincs új kereskedel­mi partner. Az országban befek­tetni vágyó nyugati tőkés nem a szabolcs-szatmár-beregi tér­ségben telepedik le. Sokak sze­rint így lesz mindaddig, amíg nincs autópálya a régióban. A térképet nézve jól kirajzolódik, hogy az ipartelepek az autópá­lya mentén helyzekednek el. A statisztikák szerint a tan­évet másfél ezerrel kevesebb tanuló és majdnem ötszáz fő­vel kevesebb pedagógus kezd­te meg, mint az 1993—94-es tanévben. Ezzel együtt nőtt az egy pedagógusra jutó tanulók száma is. Az elmúlt három év alatt hat iskola szűnt meg, és nyolcvankét tanteremmel lett kevesebb a megyében. Kétségbeejtő helyzetet mu­tat az egész országban, de kü­lönösen a megyében a halan­dóság. A születéskor várható élettartam hatvankilenc év, a nőknél ez megközelíti a het­vennégy esztendőt, a férfiak viszont csak hatvanöt évre szá­míthatnak. Egy harmincöt éves férfinak ötven százaléknyi esé­lye van arra, hogy megéri a hat­vanötödik születésnapját. Ez rosszabb, mint a századfordu­lón volt.- Magyaroroszág két részre szakadása egyre inkább kirajzo­lódik — véli Várkonyi István. - Ez összefügg a halandósággal és az életesélyeinkkel. Az egyik régió, ahová a fejlesztések, be­ruházások zöme érkezik, és lé­nyegesen jobb esélyekkel indul­hatnak az életbe, míg ezen a vi­déken mindenféle szempontból hátrányos helyzetű emberek él­nek és születnek. Véleményem szerint a vidékre kellene helyez­ni a hangsúlyt, a beruházások, fejlesztések többségét, hiszen a lakosság nyolcvan százaléka nem a fővárosban él. A munka- nélküliek ellátását a passzív eszközök helyett aktívra cserél­hetnénk, valamit tenniük kelle­ne a segélyért a tartós munka- nélkülieknek. Jobb lenne, ha meghosszabbítanánk a képzési, foglalkoztatottsági időt. A mun­kahelyteremtéseket vállalkozói kedvezmények adásával lehet­ne ösztönözni, s mindenekelőtt fontos az autópálya-építés foly­tatása. Meggyőződésem, hogy a megye kilábal ebből a nehéz helyzetből. Az itt élőkben van vitalitás, élni akarás. Nehezebb körülmények között ugyan, de ez a térség fejlődni, változni akar. Diszkrimináció és törvénykezés Egyházi vezetők a vatikáni egyezményről A kormány nevében június 20-án, pénteken írta alá Horn Gyula miniszterelnök a vatikáni Szentszékkel a katoli­kus egyház tulajdonrendezési megállapodását. A kormányfő ígéretét tett arra, hogy szeptember közepén a parlament elé kerül az egyházak közszolgálati és hit­életi tevékenységének finanszírozás-átszabályozó tör­vénytervezete. Kijelentette, hogy a többi történelmi egy­ház vezetőjével nem terveznek megállapodást aláírni. A nyíregyházi egyházak azon vezetőit kértük fel az esemé­nyek kommentálására, amelyekkel a kormányzat nem kí­ván megállapodást kötni. K. Z. (Új Kelet) __________ La borczi Géza evangélikus igazgató-lelkész:- Hosszú folyamat után szét­válnak jogilag és gazdaságilag az egyházak. A katolikus egy­házzal az állam mint másik ál­lammal köt szerződést. A kato­likusok ingatlanainak tulajdo­nosa a vatikáni Szentszék. Az evangélikus egyházzal nem köthet hasonló szerződést a kormány, mert a tulajdonok kü­lönböző közösségeké. Jobbnak tartjuk, ha azt törvényben rög­zítik, így nem vagyunk kiszol­gáltatva a kormányoknak és a parlamenteknek. Ä jogszabá­lyok alapján visszakaptunk több ingatlant, de az iskolák a fenntartásukhoz szükséges működő vagyont nem. Az in­tézmények fenntartási költsé­geit az állami normatív támo­gatás 60, jobb esetben 70 szá­zalékban fedezi. Ezért lesz ősszel törvénykezés a finanszí­rozásról. Álláspontunk szerint az összeget a helyi egyházkö­zösségek kapják meg, és azt az iskolák fenntartására fordítják. A nyíregyházi evangélikus egyházközösség több ingatla­nát már nem kéri vissza. Sipos Kund Kötöny reformá­tus esperes:- Furcsa, hogy a magyar kor­mány külön tárgyal a Szent­székkel, és külön a másik há­rom történelmi egyház képvi­selőivel. Ezt a magam részéről az egyházak, a vallások diszk­riminációjának tartom. Előké­szítenek egy megállapodást, amelyet aztán az abból kima­radtak, tetszik, nem tetszik, fo­gadjanak el. A kormány a re­formátus egyház finanszírozá­sára elfogadhatatlan feltétele­ket javasolt. Mondjunk le az ingatlanokról, és azok becsült értékének évente öt százalékát fizetnék a közösségeknek. Ez alapjaiban rengetné meg a hit­életet, hiszen a jelenlegi ösz- szeg 78 százalékát kapnánk. Nem tudnánk fenntartani a Jó­kai Mór Református Általános Iskolát sem, hiszen egy vissza nem igényelt épületért járó pénzből fizetjük ki az önkor­mányzatnak az intézmény Szín­ház utcai épületét. Az oktatás központi és helyi támogatásá­val egyébként elégedett va­gyok. Spiró Ignác, a nyíregyházi izrealita hitközösség elnöke:- Diszkriminációnak tartom a megállapodás megkötését. Minden felekezet kapja vissza azokat az ingatlanjait, amelyek járnak nekik, de a mi közössé­günket se hagyják ki! Négy in­gatlant kértük vissza a megye- székhelyen. Egy darabig biz­tatták a közösséget, majd azt mondták: anyagi okok miatt nem tudják az intézményeket áttelepíteni. Az ingatlanok ér­téke több mint 100 millió fo­rint, pénzbeni kártérítést is el­fogadunk már. Mindenképpen rögzíteni kell a támogatások és a kártalanítások feltételeit. Választási stratégia MTI ___________ A Magyar Szocialista Párt az 1998-as választásokon is önállóan kíván jelölteket és listát állítani. A szocialisták arra törekszenek, hogy va­lamennyi egyéni körzetben ismert, szakmailag felké­szült személyiségeket indít­sanak - jelentette be Csin­talan Sándor, az MSZP ügyvivője a párt pénteki el­nökségi ülését követő saj­tóértekezleten. A politikus beszámolt arról, hogy a pártelnökség megtárgyalta az országgyűlési képviselő- jelöltek kiválasztásának el­vével és módjával foglalko­zó javaslatot, amelyet a vá­lasztmány, az Országos Egyeztető Bizottság a frak­ció és az elnökség egy-egy tagjából álló munkacsoport dolgozott ki. Az indítványt jövő szombati ülésén vitat­ja meg az MSZP Országos Választmánya, és ez a testü­let mondja ki a végső szót a jelöltkiválasztás ügyében. Az ajánlás értelmében az MSZP olyan jelölteket kí­ván állítani, akik az elmúlt négy évben az önkormány­zatokban, a parlamentben, a közfeladatok végzése so­rán, avagy a kormányzati munkában kellő tapasztala­tokra tettek szert, és képe­sek megjeleníteni az MSZP politikáját. Az ügyvivő el­mondta, hogy 1998-ban kemény küzdelemre számít az egyéni körzetekben, ezért véleménye szerint a pártnak igen erős jelölteket kell indítania. A politikus a továbbiak­ban leszögezte, hogy az ajánlás mindenben a párt alapszabályának megfele­lően készült. Ez azt jelenti, hogy az egyéni körzetekben induló jelöltekről a helyi alapszervezetek, a megyei listákról pedig a megyék maguk döntenek, az orszá­gos lista állítása pedig a kongresszus feladata. A lét­rehozandó választási bi­zottságnak csak összehan­goló szerepe lehet a jelöl­tek kiválasztásában, bele­szólása azonban nem lesz a helyi szintek döntéseibe. A pártvezetés sem avatkozhat a helyi ügyekbe, csupán annyit javasol, hogy na­gyobb számban indítsanak nőket és fiatalokat a válasz­tásokon. Változatlanul kö­vetendő alapelvnek tekin­tik, hogy egy-két esettől el­tekintve a párt valamennyi ismert politikusa megméret­tesse magát egyéni válasz­tókörzetekben is. Kivételt jelenthet például a párt or­szágos listavezetője. Az or­szágos lista összeállításával kapcsolatosan egyébként az elnökség semmiféle pre­ferenciát nem ajánl, bár a lis­tán nyilván többségben lesznek az eddigi „húzóem­berek”. Csintalan Sándor el­mondta még, hogy a tervek szerint nyilatkozatot íratnak alá a jelöltekkel arról: ha megválasztásuk esetén po­litikai vagy más okból nem tudják vállalni a képviselő­séget, lemondanak mandá­tumukról. E nyilatkozatnak nincsen jogi következmé­nye. Az ügyvivő végül kö­zölte, hogy az elnökség vélhetően a nyári szünet előtti utolsó ülésén dönt a kampányfőnök kilétéről.

Next

/
Thumbnails
Contents