Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-21 / 143. szám

i Megyei krónika 1997. június 21., szombat Almatermesztők tanácskozása mutuum Nem csak az alma, ezek mind-mind veszélyben vannak Fotó: Racskó Tibor Fekete Tibor (Új kelet) Hagyomány, hogy nyár elején Újfehértón találkoz­nak az almatermesztők, és közösen gondolkodnak me­gyénk egyik legfontosabb gyümölcsének jövőjéről. Az idén a tűzelhalás nevű rette­gett kór volt a központi té­mája a konferenciának. Mint azt dr. Eke István, a Földmű­velésügyi Minisztérium fő­osztályvezetője előadásában hangsúlyozta, 1995-ig gya­korlatilag tünetmentes volt hazánk ettől a fertőzéstől. Először Nyárlőrincen észlel­ték az első jeleket, de túl későn jöttek rá, hogy mi is ez a betegség. Akkor kárta­lanítást fizettek a gazdáknak, de ma már senki se számít­son ilyen címen pénzbeni tá­mogatásra. Ennek következ­ményeként kellett teljes ker­teket megsemmisíteni. Na­gyon lényegesnek tartotta a gazdák bejelentési kötele­zettségét, és azt, hogy nem csak a nagyüzemi táblákban kötelező az állandó figyelés. Ha csak gyanússá válik a tü­net akkor is mintát kell ven­ni az ültetvényből, és mű­anyag zsákba csomagolva haladéktalanul el kell vinni a legközelebbi növényvédő állomásra. Csak szakember tudja egyértelműen megálla­pítani, hogy valóban Erwi- nia-kórról van-e szó. Az or­szágban egyedül a pécsi la­boratórium rendelkezik olyan felszereléssel, amely minden kétséget kizáróan azonosíthatja a baktériumot, de felkészült növényvédel­mi szakemberek nagy való­színűséggel analizálhatják a fertőzés jelenlétét. Egyidejűleg kell alkal­mazni a fizikai és a kémiai védekezést. A növényvédel­mi szakemberek mai állás­pontja szerint nem kell az egész ültetvényt kivágni. A beteg fákról a fertőzés helye alatt harminc centiméterrel el kell távolítani az ágakat, majd megsemmisíteni azokat. Az egészséges fákat pedig kétféle szabadforgalmú szer­rel is lehet kezelni. A vegetá­ciós időszakon kívül alkal­mas lehet a kénhatású szer is, de ilyenkor nem ajánlatos a perzselés veszélye miatt. Nem azonos a fajták érzé­kenysége a fertőzésre. Éppen a megyénben legelterjed­tebb fajták, mint a jonatán vagy az idared kapják meg a leghamarabb a betegséget. Nem lenne jó, ha most emi­att veszítene a népszerű­ségéből a talán legjobban tárolható és jól értékesíthető idared, inkább meg kell ta­nulni védekezni a betegség ellen. A legkörültekintőbb és szervezett megelőzés is hiábavaló lehet, ha a gazdát­lan és műveletlen gyümöl­csösökben tovaterjed a fer­tőzés, és az egész környéken elterjed a betegség szaporí­tó anyaga. Éppen ezért a nö­vényvédelmi hatóságok elő­ször felszólítják az ismeri tu­lajdonosokat, ha pedig en­nek nem tesznek eleget, ak­kor „közérdekű védekezés” címén a tulajdonos költségé­re elvégzik a szükséges mun­kálatokat. Innentől már a helyi önkormányzat és az adóhatóság feladata behajta­ni a költségeket. Ahol pedig nem engedik be a területre a növényvédelmiseket, ott akár karhatalom segítségét is igénybe lehet venni. Me­gyénkben jelenleg húszezer hektár körüli az almaültetvé­nyek nagysága, és ennek egynegyede számít elvadult- nak vagy megműveletlen- nek. A hatékony növényvé­delemhez ez túl rossz arány. A hitel és az idő nagy úr Kozma Ibolya (Új Kelet) Az Újfehértói ÁFÉSZ ne­hézségeiről már beszámol­tunk lapunkban. A szövetke­zet elnökét, Kemecseiné Fóka Juliannát a napokban keres­tük meg, hogy beszámolhas­son az ÁFÉSZ anyagi hely­zetéről és reagáljon a város­ban megszólaltatottak véle­ményére.- Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, de működünk - mondta az elnöknő. - A hátte­ret sajnos nem sokan ismerik, ezért nem is érthetik, hogy va­lójában mi történt. Hat évvel ezelőtt még nem gondoltuk, hogy ilyen mértékű anyagi problémák felmerülhetnek a cégnél. Akkoriban százhúsz­millió forint volt az éves bevé­telünk. Zöldségeket és gyü­mölcsöket vásároltunk fel, amit továbbítottunk a debrece­ni, a csengeri cs a paksi kon­zervgyárnak. Ezek az üzemek az átalakulás kellős közepén tartottak, és nem fizették ki tar­tozásukat. Mi viszont a kis­termelőinknek ugyanúgy kifi­zettük a beadott termékek árát, mint máskor. Harmincmillió forint hitelt vettünk fel, s ma már tudjuk, hogy a felszámo­lás alatt lévő gyáraktól egy fil­lérre sem számíthatunk. A harmincmilliós tartozás annyira megterhelte a szövet­kezetét, hogy azóta sem tud­tunk talpra állni. A rendszervál­tás utáni gazdasági változások is hátrányosan hatottak ránk. Korábban Tüzép, bútorbolt és ruházati cikkeket árusító áru­ház is volt a birtokunkban. A városban megjelent a konku­rencia, ami szintén kedvezőt­len volt számunkra. A gázhá­lózat bevezetésével egyre ke­vesebb szenet tudtunk eladni, az állástalanná vált emberek bútorokat sem vásároltak, sőt az áruházunkban is egyre ke­vesebb vevő fordult meg. A veszteségessé vált üzleteket bezártuk, amit lehetett, bérbe adtunk. Az 1992-es évben a felvásárlásból már csak hu- szonkilencmillió forintos be­vételünk származott, egy évvel később már csak tizennyolc- millió forint. Három éve bérbe adtuk a felvásárlótelepet is. Öt év alatt harmincötmillió forin­tot fizettünk a tartozásaink kamataként. A hitelképesség megőrzése érdekében sorban eladtuk ingatlanjainkat. Régen, amikor kistermelők áruit vásá­roltuk fel, jól tudtunk fizetni érte, a kapott pénzt pedig a mi boltjainkban költötték el. A közelmúltban Forró Zoltán alpolgármesternek a helyi új­ságban jelent meg egy írása, melyben taglalja a szövetkezet helyzetét. Ennek hatására a szö­vetkezeti tagok szó szerint megrohamoztak minket, s ápri­lis-május hónapban huszon­négymillió forintot fizettünk ki. A központi épületet felaján­lottuk harmincmillió forint el­lenében az önkormányzatnak. Javaslatunk alapján olcsóbb árban is megegyezhettünk vol­na. Az idő szorított minket, s egy helyi kft. felajánlott tizen­ötmillió forintot. Ennek nagy részét már le is tette az asztal­ra. Nagyon sajnálom, hogy túl kellett adni ezeken az ingatla­nokon. hiszen olyan, mintha a sajátomat adnám el. A hitel vi­szont nagy úr, a fájó döntése­ket is meg kell hozni. Most már nincs tartozásunk. A régi százötven fős munka­társi csoport helyett csak har­mincán dolgozunk. Mind­össze tíz élelmiszerboltunk van. Szeretnénk újra talpra áll­ni, s reméljük, az Újfehértói ÁFÉSZ kedvezőtlen időszaká­nak már vége. Balesetmegelőzési pályázat A 2002/1992. sz. kormány- határozat értelmében a közle­kedésbiztonság javítására irá­nyuló társadalmi kezdemé­nyezések pályázat útján tör­ténő megvalósítását az Orszá­gos Balesetmegelőzési Bi­zottság a KHVM-el együtt tá­mogatta. Az ÓBB áttekintette az el­múlt években meghirdetett pá­lyázatokat és megállapította, hogy az elmúlt időszakban sok olyan pályázati anyag ér­kezett, amelynek megvalósítá­sa önkormányzati vagy álla­mi erőforrást igényelt volna, de annak hiányában a megva­lósítás anyagi fedezetét a köz­lekedési pályázattól remélték. A balesetmegelőzési bizottsá­gok a pályázatokon közvetle­nül nem vehettek részt, mert a balesetmegelőzési propaganda tevékenységre költségvetéssel nem rendelkeztek. A fentiek alapján az Országos Balesetmegelőzési Bizottság ügyvezetői úgy döntöttek, hogy változtatnak az eddigi kiíráson, és lehetővé teszik a megyei balesetmegelőzési bizottságok részére a pályázatot. Ennek alapján a megyei bal­esetmegelőzési bizottságok ré­szére az ORFK és a KHVM zárt körű közlekedésbiztonsági pá­lyázatot írt ki. A megyei bale­setmegelőzési bizottságoknak pályázni lehet minden olyan pályaművel, ami a közlekedés- biztonság javítására irányul, konkrét pályázati témakört nem jelöltek meg. A pályázatok 100 000 forinttól 1 500 000 forintig támogathatók. A pályázatokat az illetékes rendőrkapitányságokon mű­ködő városi balesetmegelőzési bizottságoknak kell bekülde­ni 3 példányban. Majd ők to­vábbítják a megyei baleset­megelőzési bizottsághoz, ahon­nan elbírálás után az arra érde­mes pályamunkákat tovább küldik az Országos Baleset­megelőzési Bizottságnak, és a végleges döntést ők hozzák meg. Tekintettel arra, hogy az ORFK Balesetmegelőzési Osz­tálya szűkös határidőt szabott, így a társadalmi szervezetek, iskolák, óvodák, önkormány­zatok pályázatát 3 példányban 1997. július 10-éig az MRFK Közlekedési Osztályára kell megküldeni. Vendégtárlat Tokajban P.T(Új Kelet) A nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola Képző- és Iparművészeti Tagozata négy jeles művésztanárának nyílt tárlata Tokajban, a Tokaji Galériában. Balogh Géza festő- és szobrászművész, Fodor llda és Mészáros Gá­bor keramikus iparművész és Székhelyi Edith festőmű­vész minden bizonnyal nagy sikerrel képviseli az oktatá­si intézményt és megyénket. A tárlat július 9-éig tekint­hető meg hétfő kivételével naponta 10 és 16 óra között. Hallgatnak a telefonok Új Kelet-információ A Matáv Debreceni Táv­közlési Igazgatósága terüle­tén a Motorola cég szerelési munkálatai miatt 1997. jú­nius 23-án, hétfőn 22 óra után előreláthatólag két óra időtartamra a Tiszatelek, Beszterce, Nyírgelse, Nyír- mihálydi településeken la­kó; június 24-én, kedden 22 óra után előreláthatólag két óra időtartamra a Komlód- tótfalu, Szamosbecs, Csen- gersima, Szamostatárfalva, Szamossályi, Szamosan- gyalos, Csenger, Csengerúj- falu. Ura, Tiszaeszlár, Ti- szalök-Kisfástanya, Nyír­pilis, Bátorliget, Penészlek, Omboly, Nyírvasvári, Piri- cse, Encsencs, Terem telepü­léseken lakó; június 26-án, csütörtökön 22 óra után előreláthatólag két óra idő­tartamra a Nyírtét, Apagy, Ramocsaháza, Nyíribrony, Nyírtelek, Nagycserkesz, Nyíregyháza-Butykatelep településeken lakó, RLL (fix telepítésű rádiófrekvenciás) -rendszerbe kapcsolt előfi­zetőinket ellátó központunk szolgáltatása szünetel. Zugpalackozó Új kelet-információ Az elmúlt heti sikeres akcó után újabb illegális palackozót fedeztek fel a nyíregyházi vámhivatal munkatársai. Egy nyírtéti vegyesbolthoz tartozó ud­varon a pénzügyőrök 1 mil­lió 623 ezer forint értékben foglaltak le 525 liter finom­szeszt, egy szeszes ital ké­szítésére alkalmas berende­zést, esszenciákat, színező­anyagokat, italcímkékct, desztillált vizet és különfé­le, feltehetően már ott gyár­tott szeszes italokat. Az adó­csalás alapos gyanúja bűn- cselekményének miatt indí­tott eljárás során a szakem­berek megállapították, hogy az elkövetők közel egymil­lió forinttal kurtították meg a központi adóbevételeket. mm Összefogást... (Folytatás az 1. oldalról) Vezetőként a KDNP orszá­gos elnökségére, a parla­menti frakcióra és a keresz­ténydemokrata önkormány­zati vezetőkből álló tanács­ra támaszkodna. A jelölést a párt érdekében szolgálat­nak tartja. Megválasztása esetén számít az alölnöki posztokon a jelenlegi veze­tőkre, Giczy Györgyre Sur­ján Lászlóra, bár erről a kérdésről az érintettekkel még nem tárgyalt. Az országgyűlési válasz­tásokra az ellenzéki össze­fogásban lát esélyt a jelen­legi kormány leváltására. Mondta ezt annak ellenére, hogy egyes politikai erők előre kijelentették, mely pártokkal nem hajlandók együttműködni. Á jelölt szerint a mostani egyezteté­sek alapján a választások első fordulójában a Fidesz— Magyar Polgári Párttal, a másodikban az MDF-fel és a FKGP-vcl nyílhat lehe­tőség az MSZP-SZDSZ ve­zetés cseréjére. mwvx • a\-% Kemecseiné Póka Julian­na Fotó: Racskó Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents