Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-17 / 139. szám

Aratási előkészületek Gazdaság 1997. június 17., kedd 5 Gondolatok az ipari parkokról MTI ____ ______ A nyári aratási időszakban a gazdálkodóknak 1,8 mil­lió hektárról kell kalászos gabonát betakarítaniuk. Az előzetes becslések alapján mintegy 20 százalékkal lesz nagyobb a termés mint, ta­valy, s összességében mint­egy 6,9 millió tonna gabona kerül a magtárakba az aratás végén. Erről Benedek Fülöp, a Földművelésügyi Minisz­térium közigazgatási állam­titkára beszélt hétfőn a szak­tárcánál tartott sajtótájékoz­tatón. A sajtóértekezleten el­hangzott: a legnagyobb mennyiség őszi búzából vár­ható, amelynek vetésterüle­te eléri az 1 millió 250 ezer hektárt. így ebből várhatóan valamivel több, mint 5 mil­lió tonna terem. Benedek Fülöp jelezte, hogy az őszi kalászosok rendkívül vonta­tottan fejlődtek a tél végi és a tavaszi csapadékhiány, a rendkívüli hideg időjárás miatt. A szokásoshoz képest április végén még 2-3 hetes lemaradást mutattak a növé­nyek fejlődésükben. A vetés- terület képe ezért igen vál-! tozatos. A terület 70-75 szá­zalékán a növények jól fej­lettek. A fennmaradó hánya­don viszont az elmaradt ag­rotechnikai munkák, a rossz tápanyagutánpótlás és a MTI ____ Tö bb mint 10 ezren kötöt­tek már szerződést a Lakás­kassza Első Általános La­kástakarékpénztár Rt.-vei működése első hónapjában. Az ügyfelek 79 százaléka a legrövidebb, négyéves meg­takarítási időt választotta. A másik legkeresettebb válto­zat a nyolcéves megtakarí­Új Kelet-információ Ezekre a következtetések­re jutottak egy felmérés alap- ján a megyei munkaügyi központ szakemberei. Az adatokat 229 előre kiválasz­tott cégtől gyűjtötték. A ku­tatás szerint intenzív mun­kaerőpiaci mozgásra lehet számítani. A válaszadó gaz­dasági egységek vezetőinek 64 százaléka felvétellel, 25,3 százaléka elbocsátással szá­mol. Létszámbővítést első­sorban a textil-, a ruházati, a cipő- és a vegyipar, a gu­migyártók, a villamos- és a műszeripari vállalkozások jeleztek. A munkaügyi szakemberek az év közepé­re 41 400, decemberben 41 500-ra becsülik az állásta­lanok számát. A megfigyelt gazdálkodó- egységek körében kismér­tékben, 38 százalékra növe­kedett azok száma, amelyek teljes kapacitáskihasznált­sággal működnek. Változat­lanul 21 százalék körül mo­zog az alacsony kihasznált- ságú vállalkozások aránya. Oka a mezőgazdaság és az gyenge növényvédelem mi­att a vetések ritkák és fejlet­lenek. Az aratást várhatóan júni­us 20.-a körül kezdik el az or­szág déli területein - Csong- rád, Baranya és Bács-Kiskun megyékben. A szakemberek előrejelzése szerint a betaka­rítás mintegy 40 napot igé­nyel majd. A munka elvég­zéséhez 8500-9000 kombájn áll rendelkezésre. A gépek kétharmada öt évnél idő­sebb, műszaki állapotuk rendkívül változatos. A szak­értők tényleges kapacitásuk­nak csak 65-70 százalékával számolnak, igy az egy kom­bájnra jutó betakarítandó terület nagysága 250-300 hektárra tehető. A sajtótájékoztatón az ál­lamtitkár jelezte: a tárcánál több fontos törvénytervezet is elkészült, amely hamaro­san a parlament, illetve a kormány elé kerül. Ezek kö­zött említette például; a Nemzeti Agrárprogramhoz készült szakmai háttéranya­got, valamint az agrárgazda­ság fejlesztéséről szóló tör­vénytervezetet, amelyet e hónap végéig kapnak meg áz illetékesek. Készen van az agrárpiaci rendtartás és a földtörvény módosításáról szóló törvényjavaslat, vala­mint a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvénytervezet is. tási idejű konstrukció volt. Eddigi tapasztalataikat a Lakáskassza igazgatósági tagjai hétfői sajtótájékozta­tójukon ismertették. El­mondták: nagy az érdek­lődés a három hónapos elő- takarékosság után felvehető lakásépítési és vásárlási köl­csön iránt is, amelyet a Pos­tabank nyújt az ügyfelek­nek. építőipar kivételével a bel­földi kereslet visszaesése. Az előző évihez képest kismér­tékben növekedett a beruhá­zási kedv. Az átlagosnál két­szer nagyobb fejlesztést fon­tolgatnak az erdőgazdál­kodás, a fafeldolgozás, a jár­mű- és üzemanyag-kereske­delmi ágazatok vezetői. Még ennél is nagyobb tech­nológiai bővítésen gondol­kodnak a fémfeldolgozás­ban és műszergyártásban érintettek. A nettó árbevétel emelkedésével a megkérde­zett vezetők 66 százaléka számol. A felmérés szerint az év második felében a legkere­settebb szakmák lesznek: dohányipari segédmunkás, gyümölcsfeldolgozó, me­zőgazdasági segédmunkás és szabó-varrónő. A tervezett elbocsátások alapján túlkí­nálat mutatkozik a gumi­gyártóknál, az öntőknél és az ügyintézőknél. A munkál­tatók elsősorban pályakezdő fiatalokat kívánnak alkal­mazni ápolónőnek, cipő- gyártógép-kezelőnek és tar­tósítóipari munkásnak. Kozma Ibolya (Uj Kelet) A Park '97 mondemizáció, te- rületfejlesztés, befektetés­ösztönzés néven a közelmúlt­ban Székesfehérvárott megren­dezett országos tanácskozáson Rakusz Lajos, az Ipari Parkok Egyesületének elnöke a kor­mányzattól kiszámíthatóbb politikát követelt. Az egyesü­let ezért kezdeményezte, hogy a modernizációs programban kapjon megkülönböztetett sze­repet az ipari parkok intézmé­nye, s egy középtávú program keretei között mozdítsa elő a kormány az parkok hálózatá­nak létrehozását. Az ipari parkok a világ szá­mos országában igen jelentős szerepet kaptak a termelési struktúra átalakításában, a fog­lalkoztatási gondok enyhítésé­ben, a helyi erőforrások mobi­lizálásában. Ma már hét ipari park működik az országban, s további húsz helyen folyik in­tenzív előkészítő munka. A parkteremtés gondolatával már legalább hetven településen foglalkoztak. Az elmúlt évben az Országgyűlés által elfoga­dott területfejlesztési cs -rende­zési törvény létrehozta azokat a jogi és szervezeti kereteket, amelyek a kedvező feltételeket teremtettek az ipari parkok ki­alakításához. Kormányrende­let szabályozza az „Ipari Park” cím odaítélésének feltételeit. Akadémia a Munkatársunktól A határokon átnyúló régiók fejlesztési lehetőségeiről szól az a konferencia, amelyet a Szer­vezési és Vezetési Tudományos Társaság megyei tagozata szer­vez június 30. és július 2. kö­zött Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. A Szervezéstudományi Akadé­mia rendezvényének fővéd­nöke Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke. Az ese­mény elnökségét Kovács Lász­ló külügyminiszter vállalta, aki előadást is tart a határokon át­A hálózatkiépítés elveit Ra­kusz Lajos négy szabályban ösz- szegezte. A szubszirditás elve szerint az egyszerű polgárt is be kell vonni a gazdasági dön­tésekbe. Fontosnak tarja to- vábbbá a kamarák, alapítvá­nyok, egyesületek bekapcsoló­dását, hiszen a civil szerveze­tek adhatnak igazi esélyt arra, hogy az átlagember hatalmi pozíció nélkül is részese lehes­sen életviszonyait befolyásoló döntéseknek. Az egyesület vezetője hang­súlyozta, érdemi működés csak jó kapcsolatrendszer mellett lehetséges. A kormánynak egyenrangú partnerként kell elfogadni a regionális, megyei és területfejlesztési tanácsokat. Emellett javítani szükséges a kormányzaton belüli koordi­nációt. Fontos, hogy a kormányzat, a területi testületek és az ön­kormányzatok publikálják cél­jaikat, elképzeléseiket. Az egyesület fontosnak tartja a hálózatépítés állami feladatai­nak, felelősségi viszonyainak egyértelmű rendezését. A hálózatépftés,kormányza­ti feladatait az infrastruktúra kiépítésében, a szakmai alapo­zó munka támogatásában, tő- keszervezésben, apark színvo­nalának folyamatos ellenőr­zésében, preferenciák kidolgo­zásában, az oktatás feltételei­nyúló régiók fejlesztési lehető­ségei címmel. Hans Beck rend­kívüli és meghatalmazott nagy­követ, az Európai Unió Magyar- országi Képviseletének veze­tője a nyugat-európai országok, határokon átnyúló régiók fej­lesztésében alkalmazott sikeres eredményeiről és módszereiről számol be. A finanszírozási problémákról Szabó Antal, az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottsága regionális tanácsadó­ja tart előadást. Dr. Huszty And­rás, a Magyar Befektetési és Fej­lesztési Bank Rt. vezérgigaz- gatója a pénzintézet regionális nek kialakításában, valamint a területfejlesztési koncepció, az iparpolitikai stratégiai felada­tai, valamint az iparipark-fej­lesztési program összhangjá­ban határozta meg. A helyi szervezeteknek a szakmai alapozó munkák elin­dítását, a területi marketingterv kidolgozását, a parkok létesí­tésével összefüggő feladatok rendezését és a térségek közöt­ti együttműködési feladatokat szánja. Az egyesület tagjai célszerű­nek tartanák, ha a különböző minisztériumi forrásokat együt­tesen pályáztatnák meg. Sürgető feladatként határoz­ták meg a tőkeszervező mun­kájának elindítását. Az egye­sület vállalja az ehhez szüksé­ges adatbázis kidolgozását. Gondoskodni kell arról is, hogy az ipari parkok minde­nekelőtt a kis- és közepes vál­lalkozások számára nyújtsanak kedvezményes befektetési le­hetőségeket és szolgáltatáso­kat. Célszerűnek tartanák, ha a rendelkezésre álló források két- három százalékának felhaszná­lásával projektfinanszírozási rendszerben mozdítaná: él<? a kormányzat a célprogram meg­valósítását. A továbbiakban nemcsak egy-egy ipari par ki­alakítására van szükség, hanem hálózatok létrehozására is. fejlesztésekhez nyújtott támo­gatásairól számol be. A rendezvényt a tervek sze­rint úgy szervezik, hogy vala­mennyi résztvevő meghallgat­hassa az előadásokat, és hoz­zászólásaikat is közzé tehes­sék, Az akadémiára a környező országok szakembereit is meg­hívták. A résztvevőknek kirán­dulást is szerveznek. A tákosi, csarodai templomot, a túr- istvándi vízimalmot, a vajai Rákóczi Múzeumot és a ma- gyar-román-ukrán hármasha­tárt tekinthetik meg a me­gyénkbe látogató vendégek. Egyszerűbben a vámról MTI ____ _____ Ma gyarországon kedve­ző tapasztalatokat hozott a kísérleti jelleggel működ­tetett egyszerűsített vámel­járás, ezért a módszer elter­jesztését megfontolásra ja­vasoljuk a Vámigazgatások Világszervezete (VVSZ) Ál­landó Technikai Bizottsá­gának - mondta Arnold Mihály altábornagy, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka hétfőn a VVSZ 90., budapesti tanácsülése alkalmából rendezett sajtó- tájékoztatón. A találkozó­ra 400 vámszakember érke­zett Budapestre, hogy töb­bek között áttekintsék az 1973-ban aláírt és a vám­eljárások egyszerűsítésé1 ről, valamint harmonizálá­sáról szóló kyotói nemzet­közi egyezmény tapaszta­latait. A magyar fél még 1993- ban kezdeményezte, hogy a Vám- és Pénzügyőrség megalapításának 130. év­fordulója alkalmából 1997-bén Budapesten ülé­sezzen a VVSZ politikai bizottsága és tanácsa. Ja­mes Shaver, a VVSZ főtit­kára emlékeztetett rá, hogy három fő területre koncent­ráltak, így a kyötói egyez­mény, a származási szabá­lyok és a vámeljárás mo­dernizálása került napi­rendre. Arnold Mihály új­ságírók kérdésére válaszol­va elmondta, hogy a négy­napos fórum munkájához a magyar fél több előterjesz­téssel is hozzájárul. így megfontolásra javasolják majd a többi tagországnak, hogy a nem hatósági ellen­őrzésnek számító nyil­vántartások kezelését szál­lítmányozási vállalatok végezzék, ugyanakkor az utólagos ellenőrzéseket szigorítsák. Nem várnak multikra Kozma Ibolya (Új Kelet) Nyíregyháza város city-- menendzsere, Diczkó Jó­zsef és Korvin Balázs, az Ipari Park Kft. ügyvezető igazgatója a közelmúltban egy székesfehérvári mo­dernizációs tanácskozáson vett részt.- A kétnapos tanácsko­zás megerősített bennün­ket néhány elképzelésünk­ben - mondta Diczkó Jó­zsef. - A multinacionális befektetők leginkább a meglévő üzemeiket fejlesz­tik, s csak ritkán vágnak ismeretlen területeken zöldmezős beruházásokba. A tapasztalat szerint még mindig a dunántúli terüle­teket részesítik előnyben, még akkor is, ha ott drá­gább a munkaerő, mint ré­giónkban. A meglévő ipa­ri parkok tapasztalatai sze­rint nekünk sem szabad a nyugati nagyvállalatokra várnunk, a nyíregyházi ipari park első „lakói” kis- és középvállalkozók lesz­nek, s talán majd néhány év múlva beköltözik egy külföldi nagyvállalat is. Takarékossági kedv Növekvő beruházási kedv Intenzív munkaerőmozgásra lehet számítani 1997- ben, de az állástalanok száma lényegesen nem vál­tozik. A jövő év első felében az előzetes informáci­ók alapján csak nagyon kis mértékben javulhat a megye foglalkoztatási helyzete. Görög görögdinnye Megyénkben is több helyen megjelent a nyár igazi gyümölcse, a görögdinnye. Nyíregyházán, a Búza téri piac előtt is tanyát vertek a dinnyeárusok. A 160 forintos ár még kicsit magas, de az ínyencek még ezt is hajlandók megfizetni. A Görögországból származó importtermék nem valószínű, hogy kiszorítja a hazai terméket a piacról. Már csak azért sem, mert úgy tűnik, a hazai földeken még a belső szükségletet sem elégíti ki a termés. regionális fejlesztésekről

Next

/
Thumbnails
Contents