Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-14 / 137. szám

Brutális rablók Egy május végi késős éj­jelen egy 80 éves napkori nénike arra riadt álmából, hogy valaki kopogtat a nyári konyha ablakán, és azt mond­ja, hogy tojásért jöttem. Az idős asszony egyedül élde­gélt, így nem nagyon hasz­nálta a nagy házat, a nyári konyhában tett-vett napköz­ben, és éjszaka is ott tért nyu­govóra... A váratlan zajtól nagyon megijedt, és néma csendben várt, remélte, hogy csak hallucinált. Ám az előb­bi hang egyre türelmetleneb­bül bebocsátást kért. De még ekkor sem mozdult a halálra ijedt. A támadók nem vártak tovább. Betörték az ajtó üve­gét és azon keresztül benyúl­va próbálták kinyitni. Nem jártak sikerrel, ezért egysze­rűen kifeszítették a makacsul ellenáló ajtót. Amikor az aka­dály elhárult, a két álarcos rabló azonnal a lényegre tért, és a félelemtől remegő sér­tettől pénzt követeltek. A néni közölte velük, hogy nincs pénze, hagyják őt bé­kén. A további fenyegetés hatására kétszáz forint apró­pénzt átadott. A rablók ennyi­vel nem érték be. A sértettet megfogták és erőszakkal át­vonszolták az udvar másik oldalán lévő nagy házba. Akkor már nem kímélték ál­dozatukat, több esetben meg­ütötték, sőt az egyik „látoga­tó” késsel fenyegetve próbál­ta jobb belátásra bírni. A na­gyobb hatás kedvéért egy liszteszacskón szemléltette a sértettnek, hogy vágja szét a késsel, ha nem adja elő az elrejtett pénzét. A néni nem bírta tovább a megfélemlítést és megaláztatást. Végül a betyároknak átadta a hosszú évek során keservesen meg­spórolt 40 ezer forintját. Ez már kielégítette a rablók el­várását, de még mielőtt eltá­voztak, a sértett kezét egy lámpazsinórral összekötöz­ték, de a biztonság kedvéért még a székhez is hozzáerő­sítették a testét. Szándékuk­ban volt a nyakát is meghur­kolni, de a koros asszony könyörgésének hatására, vagy már égett a lábuk alatt a talaj, erről lemondtak és el- iszkoltak a helyszínről. Az összekötözött néni reggelre szabadította ki magát meg­alázó kötelékeiből. Az eset­ről szólt a szomszédjának, majd a rablótámadás rövid időn belül a rendőrség tudo­mására jutott. A nyíregyházi rendőrkapi­tányság életvédelmi alosztá­lya a közvéleményben is nagy port felvert ügyben azonnal nagy erőkkel fogott hozzá a tettesek kézre kerítésé­hez, ami nem volt könnyű munka, de végül sikerrel jártak. Azóta az elkövetők már rács mögött várják méltó büntetésü­ket. A bravúros felderítés rész­leteit a nyomozást vezetőNagy István századostól, az életvé­delmi alosztály vezetőjétől tud­tuk meg.- Előbb csak sötétben tapo­gatóztunk, majd a néni elmond­ta, hogy pár hónappal korábban már járt nála valaki vagy két alkalommal és tojást meg krumplit akart vásárolni. A vá­sárlókra több tanú is emléke­zett, majd elmondásuk alapján a polgármesteri hivatalban töb­bet is megtudtunk róluk. Pél­dául azt, hogy a vásárlás alkal­mából az egyik személy a nénitől ellopott kétezer forintot, de a sértett nem jelentette fel. Az enyves kezű vásárló J. Ró­bert (20) vámospércsi lakos volt, akinek a faluban korábban kapcsolata volt egy családdal, illetve volt egy élettársa, de már nem élnek együtt. A körzeti megbízott elmondta, hogy az a férfi visszatelepedett Vámos- pércsre. A jóformán bizonyíték nélküli gyanúnkat erősítette, hogy állítólag J. Róbert a bűn- cselekmény időpontjában járt a faluban. Két nappal a bűncse­lekmény után, azzal, hogy nincs vesztenivalónk, elmen­tünk Vámospércsre. Az ottani kollégáktól megtudtuk, hogy valóban ott lakik J., és vele van egy 17 éves intézeti nevelt is. A lakásban megtaláltuk a fia­talkorú T. Attilát. Már akkor sejtettük, hogy jó nyomon va­gyunk, amikor a lakásban meg­találtunk két vonatjegyet, amit Debrecenbe váltottak, 50 kilo­méteres szakaszra szólt és a dátum is stimmelt: május 29., az elkövetés napja. A fiatalko­rú gyanúsított kihallgatása so­rán elmondta, hogy valóban jártak Napkoron, azzal a céllal mentek, hogy J. volt élettársá­val találkozzanak. De elismer­te azt is, hogy mielőtt elindul­tak, megállapodtak abban, hogy az idős asszonytól min­denáron pénzt szereznek. Bizo­nyítja az előre kiterveltséget az is, hogy álarcot is készítettek. A tippadó J. Róbert volt, mert ő rendelkezett helyismerettel és sejtette, hogy a néninek pénze van. Éjjel 11 órakor érkeztek Napkorra vonattal, és rögtön a sértetthez mentek. Még aznap J.-t is elfogtuk, aki viszont azóta is tagadja a bűncselekmény el­követését, de a bizonyítékok el­lene szólnak... A rendőrség ezúton is kife­jezi köszönetét azoknak, akik a súlyos bűncselekmény gyors felderítését segítették. Bürget Lajos jegyzete Magyarországon hosszú éveken át, ha valaki kiejtette ezt a szót, hogy maffia, az embe­reknek először a Mézga Géza című mesefilm fekete macská­ja jutott az eszébe, ő ugyanis a Maffia névre hallgatott. A tá­jékozottabbak Szicíliára is gon­doltak, a maffia ugyanis a köz­tudatban szinte teljesen össze­fonódott ezzel a szigettel. Mára a maffia kifejezés olyan általános, mint a bicikli. Hasz­náljuk derűre, borúra. Nem vé­letlen, hogy a rádióban és a te­levízióban szereplő rendőrök sorra-rendre kijavítják a kérde­zőt: nem szeretik ezt a szót, mondjunk helyette inkább szervezett bűnözőcsoportot. Vagyis a maffia nem az, ami­nek gondoljuk. Nem macska, de nem is csak Szicília, de nem is az, ami nálunk van. Valóban, nálunk nincsenek igazi keresztapák, legfeljebb keresztapucik. Nálunk még nem családok köré szerveződik ez a bűnözési forma. Itt még nem szőtte át a pol itikát, a mű­vészetet és mindent a jól orga­nizált, hallgatási esküvel mű­ködő, vállalati szervezést felül­múló bűnszövetkezet. Igaz, ez a mi kis maffiánk (?) is tud fe­nyegetni, robbantgatni, bér­gyilkolni, de ez még nagyon amatőr. Még akkor is, ha van néhány ukrán, albán, magyar, orosz exkommandós, nehézfiú. De még nincs köztük, mint volt Olaszországban miniszter és tábornok. Még nem olyan komplett, mint Japánban, ahol a jakuza hatókörében politiku­sok is voltak. Ez még csak olyan használtautó-kereskedői szint, néhány bárral, mulatóval és bártáncosnővel tarkítva. Még akkor is így igaz, ha az egész mögött az olaj is ott hú­zódik, platinaszőkén, mint egy strichelő lányka. Mert az ola­jos sem igazi maffiózó, csak éppen egy konjunktúrát kihasz­náló bűnöző, aki olasz vagy amerikai kollégái között legfel­jebb ajtónyitogató lehetne. Szóval mit ér a maffia, ha magyar? Lényegében nem so­kat. Először is mi egy hőbörgő nép vagyunk, amolyan dicsek­vő. Nos, az omerta törvénye hamar kivágatná a locsifecsi nyelveket. Meg aztán procc is lenne a magyar maffiózó, ráz­ná az aranyat a nyakában, hadd tudják, ki ő. A fegyelemről nem szólok, hiszen köztudott, azt ne­migen viseljük, örökké hábor- gunk, kritizálunk, márpedigegy maffiatag az engedelmes. Nyel­veket sem beszélünk, pedig egy igazi maffiózó nemzetközi, és ha csak magyarul szól, biztos, hogy turistának nézik. Hogy még ebből is lehet igazi? Persze hogy lehet, eb­ben az integrációs őrületben talán a nemzetközi maffiába is sikerül beépülni. És lehet, hogy ez a megoldás. Az itthon tanult maffiózók talán még arra is képesek lennének, hogy szétzilálják azt, ami működik. Mert rcformszellcmünk ki­apadhatatlan, aminek nem biz­tos, hogy a legjobban szerve­zett csapat is ellen tud állni, így aztán legyünk optimisták. Az oldalt Fullajtár András állította össze, a fotókat Csonka Róbert készítette Az utóbbi hónapokban és hetekben több országos sajtó is foglalkozott azzal, hogy eddig még soha nem látott méreteket öltött kis országunkban a va- dorzás. Az egyik megyében odáig fajult egy tiltott vadász- gatás, hogy egy hivatásos va­dász a terület ellenőrzése köz­ben orvvadászokat leplezett le, és az egyiket jogos önvédelem­re hivatkozva fegyverével ha­lálosan megsebesítette. A me­gye bűnügyi krónikáiban is nap mint nap olvashatjuk, hogy szűkebb hazánk sem mentes a vadorzástól. Erdeink és mező­ink gazdagok vadban, de orv­vadászok is akadnak szép számmal. Van aki szórakozás­ból a trófeáit gazdagítja, van aki családja éhségét csillapítja egy vadnyúlpecsenyével, de akad­nak olyanok is, akik üzletsze­rűen követik el a bűncselek­mény kategóriájába tartozó orvvadászatot és megrendelés­re lőnek vadakat. Bővebbet Csák József alezredestől, a Nyíregy­házi Városi Rendőrkapitányság közrendvédelmi osztályveze­tőjétől tudtunk meg.- A megyében és a nyíregy­házi rendőrkapitányság illeté­kességi területén is az utóbbi időben valóban elszaporodtak az orvvadászattal elkövetett bűncselekmények. Szerencsére a tiltott vadászat nagy részét sikerül felderítenünk, de az orv­vadászok által okozott tetemes vadkárt a kiszabott büntetések­kel sem lehet pótolni. Itt sze­retném elmondani, hogy a va­dászati törvény életbe lépésé­vel, valamint a jelenlegi állás- foglalások alapján a legkisebb mérvű orvvadászattal is bűn- cselekményt követ el a tettes. Ez amiatt van, mert a különféle va­dak értéke jelentősen emelke­dett, így a bűncselekmény is fel­értékelődik. Például egy vad­nyúl értéke 10 ezer forint, a na­gyobb vadaké eléri a több százezret is. Területünkön leg­jellemzőbbek azok az orvva­dászok, akik lőfegyverrel pró­bálkoznak. Leginkább a sóstói erdőben és 4-es főút mentén portyázgatnak, de bárhol meg­jelennek, ahol a vadak előbuk­kanására számítani lehet. Egyre gyakrabban előfordul, hogy a vadőrök rendszámokat jegyez­nek fel, vagy éppen lesen érik a zsákmányra vadászokat.-Mit tehet egy hivatásos va­dász, ha valakit orvvadásza­ton ér?- A vadászatról szóló 1996. évi törvény életbe lépésével a hivatásos vadász jogosult a va­dászterületen igazoltatni, gép­kocsikat vagy más járművet átvizsgálni, az elkövetéshez használt eszközöket, például fegyvert, járművet visszatarta­ni és a hatóság felé bizonyíték­ként továbbadni. A törvény ér­telmében joga még a hivatásos vadászoknak, hogy szolgálati fegyvert tartsanak maguknál, beleértve a maroklőfegyvert is.-Általában kik az elkövetők?- Megtalálható köztük a va­dásztársasági tagtól kezdve olyan személy is, akinek soha semmi köze nem volt a vadá­szathoz. Bukott már le munka- nélküli és diplomás ember is. Jelenleg is több ügyben folyta­tunk vizsgálatot. Jellemző, hogy felfegyverkezve, gépko­csikkal járják az erdőt, és főleg őzre vadásznak. Nem ritka a több százezer forintot megha­ladó trófeás vad kilövése, de még ettől is riasztóbb, hogy le­lőnek olyan sutát, ami még a gidáját szoptatja. Ilyen eset pár nappal ezelőtt is történt. Van­nak olyan információink, hogy egyes orvvadászok különféle szórakozóhelyek megrendelé­sére lövik az őzet, és a vadhús­ból készült ételek színesítik a választékot. Ezek az emberek vagy csoportok már üzletszerű­en követik el a bűncselek­ményt.- Említette, hogy szép szám­mal buknak le orvvadászok, de mit lehet még tenni ellenük?- A vadásztársaságok között nagyon jó az információcsere, felhívják egymás figyelmét, hogy kiktől kell tartani. Nem egyszer előfordult, hogy már várták az orvvadászt és tetten érték. Nekünk feladatunk, hogy vadlopás esetén eljárjunk, de kérésre a vadásztársaságokkal közös akciókon veszünk részt az orvvadászat visszaszorítása érdekében. Maffia vagy nem maffia? Lesben az orvvadászokra Mától augusztus 31-éig a hétvégi kamionstop szom­baton 8 órától vasárnap 22 óráig tart Gyülekezni csak szabályosan A nyolc évvel ezelőtt megal­kotott gyülekezési törvény még mindig nem egyértelmű az ál­lampolgárok vagy kisebb-na- gyobb csoportok számára. Emi­att időnként előfordul; egyesek úgy érzik, hogy alkotmányos jogaikban sértik meg, amikor a hatóság közbelép. Holott csupán a demonstrálni szándékozók a törvény előírásait nem tartják be, vagy éppen nem is tudják, mi a teendő, ha például békésen akarnak tiltakozni valamilyen rendelkezés vagy törvény beve­zetése ellen. A törvény adta lehetőségekről és annak helyes értelmezéséről Pataki Imre száza­dos, a nyíregyházi rendőrkapi­tányság osztályvezető helyet­tesétől kaptunk tájékoztatást.- Az üggyel való foglalkozás­nak az adja az aktualitását, hogy az utóbbi időben az országban, de a megyében is elég gyakran előfordultak demostrációk, és sok esetben a tiltakozni szándé­kozók nem ismerték annak sza­bályait. Nagyon fontos megje­gyezni, hogy a gyülekezés nem engedélyköteles. Az állampol­gárnak csak be kell jelenteni szándékát a rendőrségen. A tör­vény viszont előírja, hogy az ese­mény előtt három nappal a beje­lentést meg kell tenni. Erre azért van szükség, hogy a rendőrség időben fel tudjon készülni az ese­mény biztosítására, illetve ha tör­vénybe ütközik a tervezett gyü­lekezés, akkor azt a rendőrség államigazgatási eljárás keretében megtilthatja. Valójában nem azt tiltja meg a rendőrség, hogy egyáltalán ne tartsák meg a ren­dezvényt, hanem azt, hogy ne akkor és ne ott, például ha a nép- képviseleti szervek vagy bírósá­gok munkáját súlyosan veszé­lyeztetnék, vagy a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna. Lényeg, hogy a gyüleke­zés nem sértheti meg más embe­rek alapvető szabadságjogait. Az írásbeli bejelentésnek pontosnak kell lennie. Tartalmaznia kell a tervezett rendezvény kezdetét és végét, helyszínét, útvonalát, cél­ját, annak napirendjét, a várható létszámot, a rendezők számát és a szervező személyek nevét. Nem utolsósorban a demostrá- ciónak békésnek és erőszaktól mentesnek kell lennie. Egyéb­ként akár egy ember is demon­strálhat, csak jelenteni kell a szándékát. PROTECTOR- GUARD SECURITY Kft. — Személyvédelem — Objektumőrzés, portaügyeleti szolgálat — Rendezvénybiztosítás — Pénz- és értékszállítás, -kísérés — Információszerzés Iroda: Nyíregyháza, Nyírfa tér 3. TeL/fax: 406-747, teL: 06-30/587-541 ■ Már a kocsikból tüzelnek a vadra...

Next

/
Thumbnails
Contents