Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-14 / 137. szám
Interjú 1997. június 14., szombat Valós árakat fizessenek a bérlők a lakásokért Hétvégi beszélgetés Hámori né Rudolf Irénnel, a Piac- és Vagyonkezelő Kft. ügyvezető igazgatójával Nagy várakozás előzte meg a tisztán nyíregyházi városi tulajdonú, illetve résztulajdonú szolgáltató, illetve vagyonkezelő cégek átszervezését. Többféle változat is felmerült, míg végül megalakult a Piac- és Vagyonkezelő Kft. és a Városüzemeltetési Kht. Mi most az átalakulásról Hámoriné Rudolf Irénnel, a Piac- és Vagyonkezelő Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk. Fotó: Lázár Zsolt Hámoriné Rudolf Irén a Mezőgazdasági Főiskolán végzett mezőgazdasági ágazatszervező szakon. Friss diplomásként Rakamazon, a termelőszövetkezetben kezdett el dolgozni, majd Budapesten az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkatársa lett. Pár év múlva, amikor a férje Rakamazra ment „pilótának”, ő is visszatért a megyébe. Egy ideig még az agrárgazdaságnál dolgozott, aztán a Közterületfenntartó Vállalathoz került szervezőnek. Nemsokára, egy sikeres városházi pályázatot követően az ipari szövetkezetek törvényességi felügyeletének munkatársa lett. 1984. augusztus elseje óta dolgozik a városházán. Amikor a megyéhez került a törvényességi felügyelet, őt kereskedelmi csoportvezetővé nevezték ki. A csoport felügyeletet gyakorolt a piaciroda felett. A rendszerváltást követően - amikor megszűnt a kereskedelmi osztály - felajánlották neki azt a lehetőséget, hogy vezesse a piacirodát, és ő igent mondott. 1990 szeptemberétől tölti be ezt a tisztséget. Hámoriné Rudolf Irén huszonegyedik éve él férjével boldog házasságban, lánya 19, fia 15 éves. Száraz A ttila (Új Kelet)- Mennyire zavarja, hogy az utóbbi időben a háta mögött mókásan még a városházán is úgy emlegetik, mint ,,Piacos Irén"-ke? Nyilván valahol ez azt is jelzi, hogy Ón és a piac az utóbbi években szinte összenőtt. Nem kis dolog mára 200 milliós vagyonnal gazdálkodni.- Amikor odakerültem a piacirodához, nem volt sikk ott dolgozni. Folyamatosan arra törekedtem, hogy kollégáimmal ezt a régifajta rossz megítélést feloldjuk. Úgy érzem, mára ez sikerült. Voltam persze közben „Kalapos Nagysága” is, meg más is... Soha nem zavart, minek neveznek. Némelyik nevemen jót mosolyogtam. Igyekeztem maximálisan dolgozni. Gyermekeimet mindig arra intettem, hogy tiszteljenek mindenkit, mert egy asztalos is lehet professzor a szakmájában, mint ahogy egy professzor - bár papírja van róla - lehet csapnivaló szakember... És ha már a piacnál tartunk, nem szabad elfelejteni, hogy ez nagyon sok bevételt jelent a városnak.-Irodavezetői szemmel milyen a nyíregyházi KGST-piac? Vegyük sorra, milyen fejlesztések történtek, amióta Ön a piac vezetője?- 1990-ben az éves bruttó árbevétel 26 millió forint volt, ma ez az összeg közel 300 millió forint. A piacot nagyon sokféleképpen szokták jellemezni. Szerintem a nyíregyházi piacon sok becsületes vállalkozó található. Meggyőződésem, hogy az életben maradáshoz ők sem csinálnak nagyobb svindliket, mint a belvárosi vagy a nagyvállalkozók. Jó részük kényszervállalkozó, igyekeznek annyit pénzt megkeresni, hogy a családjukat normális szinten eltartsák. Sokan 100- 200 ezer forinttal és egy autóval kezdték meg itt a munkát. Az élelmiszerpiac a város éléskamrája. Ha a forgalmat nézzük, feljövőben van a terület. Sajnos, kicsi a piac... Próbáljuk a Május 1. téri elárusítóhelyeket fejleszteni, de kevés sikerrel. Ahogy a vásárlók, úgy a kereskedők is, ha zöldséget, gyümölcsöt akarnak vásárolni, ezt a piacot szeretik. A Vásártér teljesen más dolog, az Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye szociális hálója. Megszüntetése esetén a kormánynak vagy az önkormányzatnak milliárdokat kellene szétosztani az emberek között. A fejlesztésekről... Ami a legfontosabb, az az, hogy a kilencvenes évek elején, nem sokkal a Vásártér beindulása után sikerült felszámolni az ott lévő sártengert. Korábban nem volt ott közműhálózat, közvilágítás, telefon, csapadékvíz-elvezetés, hiányzott a WC, a zuhanyzó, két kút volt mindössze, ahonnan vizet lehet szerezni. Nem volt jó a takarítás... Munkatársaink nagyon rossz körülmények között dolgoztak, nem volt irodaépület, nem voltak számítógépek, a komoly elszámolások méltatlan körülmények között történtek. Szerencsére ma már minden van... Tavaly új állatvásárterünk lett, melyen most az európai szabványoknak megfelelő állatfelvásárló-helyet, karám- rendszert alakítunk ki. A fejlesztéseken túl meg kell említeni, hogy először Mádi Zoltán polgármester úr közölte velünk, hogy be kell szánnunk a város költségvetésének a finanszírozásába. Az első esztendőben a köztisztasági kft. munkájába segítettünk be, majd két éven át a közvilágításba. Nemcsak szorgalmasan fizettük a számlákat, hanem igyekeztünk olyan javaslatokat is tenni, amelyek olcsóbbá tették a közvilágítást a város számára. Közben egy kicsit rendbe szedtük a szabadtéri színpadot, tavaly szerveztünk egy, a korábbi évektől eltérő karácsonyi forgatagot.- Közel kétéves előkészület után nem egy gazdasági egység, hanem egy kft. és egy kht. alakult Nyíregyházán a városi tulajdonú szolgáltatókból, a vagyonkezelő cégekből. Mennyire szeretett volna az eredetileg tervbe vett nyíregyházi köz- szolgáltató vállalat első embere lenni, mennyire csalódott most, hogy nem az Ön elképzelése szerint történt az átszervezés?- A szolgáltató cégek ügyvezetőivel és a város vezetőivel régóta beszélgettünk már egymás között arról, hogy valamiféle keresztfinanszírozás nagyon jó lenne a cégek között, mert sokszor előfordul a munkájuk során pillanatnyi likviditási gond. Mindenki tudta, hogy ha a város felszabadítja a piacirodát a közvilágítás-fizetési kötelezettsége alól, akkor ezzel mintegy 100 millió forint szabadul fel, ami már ezeknek a cégeknek nagyon nagy segítség lett volna. Az egy nagy vagyonkezelő létrejöttétől a politikusok féltek, nem az ügyvezetők. Egymást mi nagyon jól elfogadjuk, hiszen már korábban is dolgoztunk együtt. Az átalakulás idején megfogalmazódtak olyan felvetések is, hogy azért kellett két cég, mert „Hámoriné nem akart második lenni...” Ez jókora butaság! Egy cégnél szerintem második embernek sokszor könnyebb lenni, mint elsőnek. Igazából a politika meg sem csinálta azt, amit eltervezett. Csinált egy kht.-t és egy kft.-t, az egyikbe három, míg a másikba két céget vont össze, és igazából a vagyonkezelésből csak a lakóházakat kapta meg a Piac- és Vagyonkezelő Kft., holott az országban mindenütt a nem lakás céljára szolgáló helyiségek (NLC), azaz a kiadható üzletek, irodák bevételei azok, amelyek eltartják a lakóházkezelést. Tehát nekünk nemcsak a Házkezelőt a bérlakásokkal, hanem az NLC- bérleményeket is meg kellett volna kapnunk. Nálunk a nem lakás céljára szolgáló helyiségek a városházán a Vagyon- és Vállalkozási Irodához tartoznak.- Az átszervezés során a Házkezelő Kft. nem jogutód nélkül szűnt meg — ahogy Ön szerette volna —, hanem beleolvadt a Piacirodába, és ezzel együtt Önök a nyakukba kaptak egy jókora adósságállományt, ki nem fizetett számlákat, és nagyon sok nem fizető bérlőt...- így sokkal nehezebb lett a munkánk, ezzel együtt megnövekedett a felelősségünk is. Az mindenesetre megnyugtató számunkra, hogy a képviselő- testület készfizető kezességei vállalt a kft.-ért.- Van, aki persze azt mondja, hogy ez csak formalitás, hiszen van a kft- nek bőven pénze... Komoly nagyságú lekötött betétekről hallani...- A kft. havonta kilencmillió forint földterület-bérleti díjat fizet a városházának. A költségvetés minden hónapban az üzleti terv szerint visszaad egy bizonyos összeget lakóházüzemeltetésre, -fenntartásra. A Piac és Vagyonkezelő Kft.-nek nincs pénze arra, hogy a ’95- ben és ’96-ban felhalmozott tartozásokat kifizesse, ami negyvenmillió forint körüli összeg. Erre vállalt felelősséget a város.- Csabai Lászlóné polgármester asszony nemrégiben képviselő-testületi ülésen felvetette, hogy a ki nem fizetett lakbértartozásokat célszerű lenne egyfajta szociális juttatásként kezelni. Egyetért-e ezzel, vagy van valamilyen javaslata, miként jutna a város hozzá a pénzéhez? — Bizottsági üléseken már többször elmondtam, hogy az önkormányzatnak annyiért kell bérbe adni a lakásait, amennyibe azok fenntartása kerül. Azt követően aztán mindenki a szociális helyzetének megfelelően kapná meg az önkonnányzati támogatást. Ma Magyarországon mindenki egyformán kap támogatást a szociális bérlakásokra, azaz az is, aki egyébként meg tudná fizetni a piaci alapú bérleti díjat is. Természetesen a piaci alapú lakbér alatt nem a jelenlegi 15- 20 ezer forintos albérleti díjat értem, hanem egy szerényebb, havi 6-7 ezer forintos díjat, mely egy 55 négyzet- méteres bérlakás esetén fedezné a kiadásokat. Sőt, ennél az összegnél már lehelne bizonyos felújításokban is gondolkodni. Szerintem az önkormányzatnak rövid időn belül nagyon olcsón tulajdonba kellene adnia a bérlakásait a jelenlegi bérlőknek. A tulajdoni lap bejegyzésekor termé- szetesen a normál árral lennének megterhelve a lakások, így aztán, ha valamelyik lakó eladná a bérlakását, az önkormányzat rögtön megkapná az „olcsó” és a valódi ár közötti különbözetet. A kvázi eladással az önkormányzat hatalmas terhet venne le magáról, mert attól kezdve ezeknek a lakásoknak a fenntartási, üzemeltetési költségeitől megszabadulna. Ezt a pénzt lehetne - mely becslésem szerint 100 millió forint - például visszaforgatni a lakáskoncepcióban foglaltak szerinti albérlők házához, vagy egy nagyközösségi házhoz. I- Hány kiköltöztetést I rendelt el eddig?- Egyet. Június ötödikén egy négygyermekes családot kellett volna kiköltöztetni, de leállítattam a végrehajtást. A mama és a papa sokáig munkanélküli volt, de most már mind a ketten dolgoznak, a nagyfiú most kezdi el a technikusi minősítőt, a másik fiú is jövőre dolgozni kezd. Ebből már látszik, hogy ők vissza akarnak térni az életbe. Nem guberálnak, hanem dolgoznak, dolgozni akarnak.- Nem túl jószívű? Korábban mintha ennél sokkal racionálisabban történtek volna a kiköltöztetések...- Ez nem jószívűség kérdése. Senkinek sem az a célja, hogy ezek az emberek az utcára kerüljenek. Ha most ez a család a csillagos ég alá kerül, akkor nincs rá többet esély, hogy megfizessék a több százezer forintos tartozásukat. Most elkezdik fizetni a havi díjakat, miközben visszamenőleg is törlesz- tenek. Azt hiszem, ezzel a megoldással mindenki jól jár. Ha tévedünk, jön az utca..., de általában ezek az emberek nem hazudnak. Természetesen vannak olyan családok, amelyek nem érdemlik meg a segítséget, nyilván azokhoz én sem így viszonyulok.- Elégedett-e a Zöld irodaház működésével, rendezték-e már a lakók a tartozásukat?- A Zöld irodaház nagyon szépen telik. Most már mindenki a tényleges fogyasztás után fizeti a közüzemi díjat. A fizetési morállal nincs gond, mindenkivel sikerült megegyezni, a korábbi tartozások jó ütemben „kopnak”.- Ungvár sétány 1. szám...- A házban - melyben közel háromszáz lakásban több mint hatszázan laknak — szeretnénk első ütemben rendbehozni a kaputelefonokat, majd egy biztonsági szolgálatot létrehozni. Ezzel az emberi jogok nem sérülnek, de szeretnénk kiszűrni az illegális látogatókat, és azt, hogy egy lakásba például huszonegy (!) lakó legyen bejelentve. Sajnos, az ott élők 10-15 százaléka nem normál életvitelt folytat. Bízunk abban, hogy a szolgálattal ez a gond is megoldódik.-Állítólag a KGST -piacokon van kínai maffia, igaz-e ez a hír Nyíregyházára is? \__________________________________________________ ' \- Nem sok kínai van nálunk, három éve szinte ugyanannyi. Ok sajátos törvények szerint intézik el egymás között a dolgaikat, ez bennünket nem zavar. Ennél sokkal jobban zavar az, hogy ideköltöztek az „Itt a piros, hol a piros?” játékot játszók, játszatok. Ok nem kínaiak, hanem Budapestről, illetve a főváros környékéről jöttek, ezek megfékezése miatt kellett a napokban intézkednünk. A Vám- és Pénzügyőrség munkatársai a jövedéki termékeket és azokat, akik nagy mennyiségű illegális kereskedelemmel foglalkoznak, naponta ellenőrzik.- Lesz-e program ezen a nyáron is a Szabadtéri Színpadon?- Igen. Lesz megint Mandala Nyár, a Mandala Dalszínház hagyományos programja, amit ők szerveznek. A Móricz Zsigmond Színház művészei tíz előadást tartanak. Lesz Demjén Rózsi- és PA-DÖ-DÓ-koncert is. Természetesen ennél a pár megemlített programnál sokkal színesebb lesz a szabadtéri nyári kínálata.- Ön szerint elkészül-e valaha a Tokaji úti felüljáró?- Nagy szükség lenne a felüljáróra, ez kétségtelen, remélem, nyugdíjasként végig fogok tudni menni rajta. Villámkérdések
