Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-14 / 137. szám

Interjú 1997. június 14., szombat Valós árakat fizessenek a bérlők a lakásokért Hétvégi beszélgetés Hámori né Rudolf Irénnel, a Piac- és Vagyonkezelő Kft. ügyvezető igazgatójával Nagy várakozás előzte meg a tisztán nyíregyházi vá­rosi tulajdonú, illetve résztulajdonú szolgáltató, illet­ve vagyonkezelő cégek átszervezését. Többféle vál­tozat is felmerült, míg végül megalakult a Piac- és Va­gyonkezelő Kft. és a Városüzemeltetési Kht. Mi most az átalakulásról Hámoriné Rudolf Irénnel, a Piac- és Vagyonkezelő Kft. ügyvezető igazgatójával beszél­gettünk. Fotó: Lázár Zsolt Hámoriné Rudolf Irén a Mezőgazdasági Főiskolán végzett mezőgazdasági ágazatszervező szakon. Friss diplomásként Rakamazon, a termelőszövetke­zetben kezdett el dolgozni, majd Budapesten az Ag­rárgazdasági Kutatóintézet munkatársa lett. Pár év múlva, amikor a férje Rakamazra ment „pilótának”, ő is visszatért a megyébe. Egy ideig még az agrárgaz­daságnál dolgozott, aztán a Közterületfenntartó Vál­lalathoz került szervezőnek. Nemsokára, egy sike­res városházi pályázatot követően az ipari szövetke­zetek törvényességi felügyeletének munkatársa lett. 1984. augusztus elseje óta dolgozik a városházán. Amikor a megyéhez került a törvényességi felügye­let, őt kereskedelmi csoportvezetővé nevezték ki. A csoport felügyeletet gyakorolt a piaciroda felett. A rendszerváltást követően - amikor megszűnt a ke­reskedelmi osztály - felajánlották neki azt a lehető­séget, hogy vezesse a piacirodát, és ő igent mon­dott. 1990 szeptemberétől tölti be ezt a tisztséget. Hámoriné Rudolf Irén huszonegyedik éve él férjével boldog házasságban, lánya 19, fia 15 éves. Száraz A ttila (Új Kelet)- Mennyire zavarja, hogy az utóbbi időben a háta mögött mókásan még a városházán is úgy emlegetik, mint ,,Piacos Irén"-ke? Nyilván vala­hol ez azt is jelzi, hogy Ón és a piac az utóbbi években szinte összenőtt. Nem kis dolog mára 200 milliós vagyonnal gaz­dálkodni.- Amikor odakerültem a piacirodához, nem volt sikk ott dolgozni. Folyamatosan arra törekedtem, hogy kollé­gáimmal ezt a régifajta rossz megítélést feloldjuk. Úgy érzem, mára ez sikerült. Vol­tam persze közben „Kalapos Nagysága” is, meg más is... Soha nem zavart, minek ne­veznek. Némelyik nevemen jót mosolyogtam. Igyekez­tem maximálisan dolgozni. Gyermekeimet mindig arra intettem, hogy tiszteljenek mindenkit, mert egy asztalos is lehet professzor a szakmá­jában, mint ahogy egy pro­fesszor - bár papírja van róla - lehet csapnivaló szakem­ber... És ha már a piacnál tar­tunk, nem szabad elfelejte­ni, hogy ez nagyon sok be­vételt jelent a városnak.-Irodavezetői szemmel milyen a nyíregyházi KGST-piac? Vegyük sor­ra, milyen fejlesztések történtek, amióta Ön a piac vezetője?- 1990-ben az éves brut­tó árbevétel 26 millió forint volt, ma ez az összeg közel 300 millió forint. A piacot nagyon sokféleképpen szok­ták jellemezni. Szerintem a nyíregyházi piacon sok be­csületes vállalkozó találha­tó. Meggyőződésem, hogy az életben maradáshoz ők sem csinálnak nagyobb svindliket, mint a belváro­si vagy a nagyvállalkozók. Jó részük kényszervállal­kozó, igyekeznek annyit pénzt megkeresni, hogy a családjukat normális szin­ten eltartsák. Sokan 100- 200 ezer forinttal és egy autóval kezdték meg itt a munkát. Az élelmiszerpiac a város éléskamrája. Ha a forgalmat nézzük, feljövőben van a te­rület. Sajnos, kicsi a piac... Próbáljuk a Május 1. téri el­árusítóhelyeket fejleszteni, de kevés sikerrel. Ahogy a vásárlók, úgy a kereskedők is, ha zöldséget, gyümölcsöt akarnak vásárolni, ezt a pia­cot szeretik. A Vásártér tel­jesen más dolog, az Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye szociális hálója. Megszünte­tése esetén a kormánynak vagy az önkormányzatnak milliárdokat kellene szétosz­tani az emberek között. A fejlesztésekről... Ami a leg­fontosabb, az az, hogy a kilenc­venes évek elején, nem sokkal a Vásártér beindulása után si­került felszámolni az ott lévő sártengert. Korábban nem volt ott közműhálózat, közvilágí­tás, telefon, csapadékvíz-elve­zetés, hiányzott a WC, a zu­hanyzó, két kút volt mind­össze, ahonnan vizet lehet sze­rezni. Nem volt jó a takarítás... Munkatársaink nagyon rossz körülmények között dolgoz­tak, nem volt irodaépület, nem voltak számítógépek, a ko­moly elszámolások méltatlan körülmények között történtek. Szerencsére ma már minden van... Tavaly új állatvásárte­rünk lett, melyen most az euró­pai szabványoknak megfelelő állatfelvásárló-helyet, karám- rendszert alakítunk ki. A fejlesztéseken túl meg kell említeni, hogy először Mádi Zoltán polgármester úr közöl­te velünk, hogy be kell szán­nunk a város költségvetésének a finanszírozásába. Az első esz­tendőben a köztisztasági kft. munkájába segítettünk be, majd két éven át a közvilágí­tásba. Nemcsak szorgalmasan fizettük a számlákat, hanem igyekeztünk olyan javaslato­kat is tenni, amelyek olcsóbbá tették a közvilágítást a város számára. Közben egy kicsit rendbe szedtük a szabadtéri színpadot, tavaly szerveztünk egy, a korábbi évektől eltérő karácsonyi forgatagot.- Közel kétéves előkészü­let után nem egy gazdasá­gi egység, hanem egy kft. és egy kht. alakult Nyíregyhá­zán a városi tulajdonú szol­gáltatókból, a vagyonkeze­lő cégekből. Mennyire sze­retett volna az eredetileg tervbe vett nyíregyházi köz- szolgáltató vállalat első embere lenni, mennyire csalódott most, hogy nem az Ön elképzelése szerint történt az átszervezés?- A szolgáltató cégek ügy­vezetőivel és a város vezetői­vel régóta beszélgettünk már egymás között arról, hogy va­lamiféle keresztfinanszírozás nagyon jó lenne a cégek kö­zött, mert sokszor előfordul a munkájuk során pillanatnyi likviditási gond. Mindenki tudta, hogy ha a város felsza­badítja a piacirodát a közvilá­gítás-fizetési kötelezettsége alól, akkor ezzel mintegy 100 millió forint szabadul fel, ami már ezeknek a cégeknek na­gyon nagy segítség lett vol­na. Az egy nagy vagyonkezelő létrejöttétől a politikusok fél­tek, nem az ügyvezetők. Egy­mást mi nagyon jól elfogadjuk, hiszen már korábban is dolgoz­tunk együtt. Az átalakulás ide­jén megfogalmazódtak olyan felvetések is, hogy azért kellett két cég, mert „Hámoriné nem akart második lenni...” Ez jó­kora butaság! Egy cégnél sze­rintem második embernek sok­szor könnyebb lenni, mint el­sőnek. Igazából a politika meg sem csinálta azt, amit elterve­zett. Csinált egy kht.-t és egy kft.-t, az egyikbe három, míg a másikba két céget vont össze, és igazából a vagyonkezelés­ből csak a lakóházakat kapta meg a Piac- és Vagyonkezelő Kft., holott az országban min­denütt a nem lakás céljára szol­gáló helyiségek (NLC), azaz a kiadható üzletek, irodák bevé­telei azok, amelyek eltartják a lakóházkezelést. Tehát ne­künk nemcsak a Házkezelőt a bérlakásokkal, hanem az NLC- bérleményeket is meg kellett volna kapnunk. Nálunk a nem lakás céljára szolgáló helyisé­gek a városházán a Vagyon- és Vállalkozási Irodához tartoz­nak.- Az átszervezés során a Házkezelő Kft. nem jogutód nélkül szűnt meg — ahogy Ön szerette volna —, hanem beleolvadt a Piacirodába, és ezzel együtt Önök a nya­kukba kaptak egy jókora adósságállományt, ki nem fizetett számlákat, és na­gyon sok nem fizető bérlőt...- így sokkal nehezebb lett a munkánk, ezzel együtt megnö­vekedett a felelősségünk is. Az mindenesetre megnyugtató számunkra, hogy a képviselő- testület készfizető kezességei vállalt a kft.-ért.- Van, aki persze azt mondja, hogy ez csak for­malitás, hiszen van a kft- nek bőven pénze... Komoly nagyságú lekötött betétek­ről hallani...- A kft. havonta kilencmil­lió forint földterület-bérleti dí­jat fizet a városházának. A költ­ségvetés minden hónapban az üzleti terv szerint visszaad egy bizonyos összeget lakóház­üzemeltetésre, -fenntartásra. A Piac és Vagyonkezelő Kft.-nek nincs pénze arra, hogy a ’95- ben és ’96-ban felhalmozott tartozásokat kifizesse, ami negyvenmillió forint körüli összeg. Erre vállalt felelősséget a város.- Csabai Lászlóné pol­gármester asszony nemré­giben képviselő-testületi ülésen felvetette, hogy a ki nem fizetett lakbértartozá­sokat célszerű lenne egyfaj­ta szociális juttatásként ke­zelni. Egyetért-e ezzel, vagy van valamilyen javaslata, miként jutna a város hozzá a pénzéhez? — Bizottsági üléseken már többször elmondtam, hogy az önkormányzatnak annyiért kell bérbe adni a lakásait, amennyibe azok fenntartása kerül. Azt követően aztán mindenki a szociális helyze­tének megfelelően kapná meg az önkonnányzati támo­gatást. Ma Magyarországon mindenki egyformán kap tá­mogatást a szociális bérlaká­sokra, azaz az is, aki egyéb­ként meg tudná fizetni a pia­ci alapú bérleti díjat is. Ter­mészetesen a piaci alapú lak­bér alatt nem a jelenlegi 15- 20 ezer forintos albérleti dí­jat értem, hanem egy szeré­nyebb, havi 6-7 ezer forintos díjat, mely egy 55 négyzet- méteres bérlakás esetén fe­dezné a kiadásokat. Sőt, en­nél az összegnél már lehelne bizonyos felújításokban is gondolkodni. Szerintem az önkormány­zatnak rövid időn belül na­gyon olcsón tulajdonba kel­lene adnia a bérlakásait a je­lenlegi bérlőknek. A tulajdo­ni lap bejegyzésekor termé- szetesen a normál árral lenné­nek megterhelve a lakások, így aztán, ha valamelyik lakó eladná a bérlakását, az önkor­mányzat rögtön megkapná az „olcsó” és a valódi ár közötti különbözetet. A kvázi eladás­sal az önkormányzat hatal­mas terhet venne le magáról, mert attól kezdve ezeknek a lakásoknak a fenntartási, üze­meltetési költségeitől meg­szabadulna. Ezt a pénzt lehet­ne - mely becslésem szerint 100 millió forint - például visszaforgatni a lakáskoncep­cióban foglaltak szerinti al­bérlők házához, vagy egy nagyközösségi házhoz. I- Hány kiköltöztetést I rendelt el eddig?- Egyet. Június ötödikén egy négygyermekes családot kellett volna kiköltöztetni, de leállítattam a végrehajtást. A mama és a papa sokáig mun­kanélküli volt, de most már mind a ketten dolgoznak, a nagyfiú most kezdi el a tech­nikusi minősítőt, a másik fiú is jövőre dolgozni kezd. Eb­ből már látszik, hogy ők vissza akarnak térni az élet­be. Nem guberálnak, hanem dolgoznak, dolgozni akarnak.- Nem túl jószívű? Ko­rábban mintha ennél sok­kal racionálisabban tör­téntek volna a kiköltözte­tések...- Ez nem jószívűség kér­dése. Senkinek sem az a cél­ja, hogy ezek az emberek az utcára kerüljenek. Ha most ez a család a csillagos ég alá ke­rül, akkor nincs rá többet esély, hogy megfizessék a több százezer forintos tarto­zásukat. Most elkezdik fizet­ni a havi díjakat, miközben visszamenőleg is törlesz- tenek. Azt hiszem, ezzel a megoldással mindenki jól jár. Ha tévedünk, jön az utca..., de általában ezek az emberek nem hazudnak. Természete­sen vannak olyan családok, amelyek nem érdemlik meg a segítséget, nyilván azokhoz én sem így viszonyulok.- Elégedett-e a Zöld irodaház mű­ködésével, rendezték-e már a lakók a tartozásukat?- A Zöld irodaház nagyon szépen te­lik. Most már mindenki a tényleges fogyasztás után fizeti a közüzemi díjat. A fizetési morállal nincs gond, mindenkivel sikerült megegyezni, a korábbi tartozások jó ütemben „kop­nak”.- Ungvár sétány 1. szám...- A házban - melyben közel háromszáz lakásban több mint hatszázan laknak — szeretnénk első ütemben rend­behozni a kaputelefonokat, majd egy biztonsági szolgála­tot létrehozni. Ezzel az emberi jogok nem sérülnek, de sze­retnénk kiszűrni az illegális látogatókat, és azt, hogy egy lakásba például huszonegy (!) lakó legyen bejelentve. Saj­nos, az ott élők 10-15 százaléka nem normál életvitelt foly­tat. Bízunk abban, hogy a szolgálattal ez a gond is megol­dódik.-Állítólag a KGST -piacokon van kínai maffia, igaz-e ez a hír Nyíregyházára is? \__________________________________________________ ' \- Nem sok kínai van nálunk, há­rom éve szinte ugyanannyi. Ok sajá­tos törvények szerint intézik el egy­más között a dolgaikat, ez bennün­ket nem zavar. Ennél sokkal jobban zavar az, hogy ideköltöz­tek az „Itt a piros, hol a piros?” játékot játszók, játszatok. Ok nem kínaiak, hanem Budapestről, illetve a főváros környéké­ről jöttek, ezek megfékezése miatt kellett a napokban intéz­kednünk. A Vám- és Pénzügyőrség munkatársai a jövedéki termékeket és azokat, akik nagy mennyiségű illegális kereske­delemmel foglalkoznak, naponta ellenőrzik.- Lesz-e program ezen a nyáron is a Szabadtéri Színpadon?- Igen. Lesz megint Mandala Nyár, a Mandala Dalszínház ha­gyományos programja, amit ők szerveznek. A Móricz Zsigmond Színház művészei tíz előadást tartanak. Lesz Demjén Rózsi- és PA-DÖ-DÓ-koncert is. Természetesen ennél a pár megemlített programnál sokkal színesebb lesz a szabadtéri nyári kínálata.- Ön szerint elkészül-e valaha a Tokaji úti felüljáró?- Nagy szükség lenne a felüljáróra, ez kétségtelen, remélem, nyugdíjasként végig fogok tudni menni rajta. Villámkérdések

Next

/
Thumbnails
Contents