Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-13 / 136. szám

1997. június 13., péntek Hazai krónika Megtagadták a felmentést Tájékoztató a kormányülésről Alkalmi munkavállalási könyv Szeptembertől legálissá válhat az idénymunka? MTI A kormány csütörtökön - első olvasatban - foglalko­zott a jövő évi költségvetés irányelveivel. A kabinet olyan költségvetést állít össze jövőre, amely szerint 1998-ban a bruttó hazai ter­mék (GDP) 3,5 százalékkal növekszik, az infláció éves szinten 13,5 százalék lesz. Ennek alapján a központi költ­ségvetés elsődleges egyenle­gét 2 százalékos többlettel tervezik, az államháztartás egészének hiánya pedig a GDP-hez mérten 4,9 száza­lék lesz. A folyó fizetési mérleg hiányát 2,1 milliárd dollárra várja a kabinet. 1998-ra a központi költség- vetés összkiadásainak leg­feljebb 16-17 százalékkal szabad növekedniük az 1997-es kiadáshoz képest. Alapvető prioritásokat is meghatározott a kormány: a nyugdíjakat az ez évi számí­tás alapján kell majd emel­ni 1998-ban is. Elsődleges fontosságot kap a költségve­tés összeállításakor az agrár­szféra, illetve a vidék fej­lesztése, a közbiztonság ja­vítása, benne a rendőrség MTI ______ A felsőoktatásban tanulók esélyegyenlőségének bizto­sítása érdekében átfogó ja­vaslatot dolgozott ki a hall­gatói kompenzáció lehetősé­geiről a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Konfe­renciája (HÖOK). A kormány már sokszor ígéretet tett egy ilyen rendszer bevezetésére, de mindeddig egyetlen konk­rét intézkedést sem tett a megvalósítás érdekében. In­formációk szerint a Műve­lődési és Közoktatási Mi­nisztérium még ebben a hó­napban a kormány elé kíván­ja vinni a hallgatói előtakaré- kosságról szóló előterjesz­tést. Ez azonban csak egy szelete a kompenzációs kér­déskör egészének - mutatott rá Skultéty Tamás elnök csü­törtökön, a HÖOK sajtótájé­koztatóján. Véleménye szerint az egyes társadalmi rétegek közül a hallgatók azok, akik az el­múlt években nem kaptak semmilyen jelentős anyagi többlettámogatást. Az úgy­nevezett hallgatói normatíva összege ugyanis öt év óta változatlanul 65 ezer forint, ami nagyon kevés - tette hozzá az elnök. A további­MTI ___ ______ Cs ütörtökre virradó éjsza­ka újabb csecsemő életét mentette meg a Schöpf-Me- rei Kórház babamentő prog­ramja. Szolnoki Andrea fő- polgármes-terhelyettes az MTI-nek elmondta, hogy az egynapos jól fejlett kisfiút gondosan felöltöztetve rak­ták a kórház kapujában elhe­lyezett inkubátorba. A húsvétkor „talált” az előző újszülötthöz hasonló­feltételeinek jobbítása. Emel­lett a jövő évi költségvetésben kiemelt szerepet szánnak az euro-atlanti integrációs folya­matra való felkészülés pénz­ügyi megalapozásának is. A kabinet foglalkozott az egészségbiztosítási önkor­mányzat elnökségének azon beadványával is, hogy az egészségbiztosítási pénztár főigazgatójának, Cser Ág­nesnek a felmentéséhez a kormány járuljon hozzá. Kiss Elemér ezzel kapcsolat­ban leszögezte: Cser Ágnes tevékenysége során szigorú gazdálkodást érvényesített a pénztárnál, másrészt törvény írja elő, hogy a főigazgató kinevezése, illetve felmenté­se kizárólag a közgyűlés ha­tásköre. Ezért a kormány nem járult hozzá Cser Ágnes fel­mentéséhez. A kabinet fog­lalkozott a Kormányzati El­lenőrzési Irodának a Magyar Hitel Banknál folytatott - az állami garanciákkal kapcso­latos - vizsgálatával is. En­nek alapján arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a vagyonnyilvántartás kérdé­sével sem most, sem a jövő­ben nem foglalkozik a kor­mány. akban kifejtette: „több lábon álló” kompenzációs javasla­taik egyike szerint a hallga­tói normatíva értékét a fel­sőoktatási törvény módosítá­sa révén valamilyen - a későbbiekben meghatáro­zandó - gazdasági mutató­hoz kell kötni. Az elgondolt rendszer további szükségsze­rű eleme a költségvetés által biztosított tandíjkompen­zációs adóhitel, a hallgatói hitel és az előtakarékossági program. Az utóbbi kettő ál­lami garanciavállalással és ka­mattámogatással kell hogy együttjárjon. Az említetteken kívül több, közvetett kom­penzációs eszköz bevezeté­sére is javaslatot tettek - mondta Skultéty Tamás. Az elnök a tájékoztatón ki­tért a Nagytétényi úti diák­szállóban bérelt ezer kollégi­umi hely megszűnésének kérdésére is. Beszámolt arról, hogy az ügyben levélben for­dultak Magyar Bálint műve­lődési és közoktatási minisz­terhez, azt kérve, amíg nem vezetik be az úgynevezett lakhatási támogatást, addig a tárca továbbra is segítse vala­milyen formában - nem fel­tétlenül a Nagytétényi úti szál­lóban - az említett kollégiu­mi férőhelyek megőrzését. an az újabb kisdednek is örökbefogadó szülőket ke­resnek. Szolnoki Andrea szerint, az hogy rövid időn belül már a második csecsemő életét mentik meg, azt jelzi: szük­ség van a babamentő prog­ramra. Elgondolkodtatónak tartja viszont azt, hogy ed­dig a program iránt érdek­lődő anyák az intézetet fel­keresve megszülték gyerme­küket, majd ott hagyták cse­csemőjüket a kórházban. Munkatársunktól ________ Ne m legalizált Magyarorszá­gon az alkalmi munkavállalás - ez derült ki egy tavaly szep­temberi munkaügyi razzia al­kalmával, amikor a megyei Zöld Bárók mezőgazdasági vál­lalkozásnál 125 illegálisan dolgozó ukrán és román mun­kavállalóval szemben kezde­ményezett eljárást a rendőrség. Az idénymunkások alkalmazá­sára Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében hatalmas igény mu­tatkozik betakarításkor, szüret­kor; sőt Demján Sándor, a Grá­nit-Pólus Rt. elnöke egy ag­rárgazdasági konferencián ki­fejezetten ennek szükségessé­gére mutatott rá: a termelékeny­ség jövőbeni növeléséhez nél­külözhetetlen az alkalmi mun­kások foglalkoztatása. Az Eu­rópán belüli kelet-nyugati irányban növekvő gazdasági lépcső miatt állandó kereslet jelentkezik az olcsó, a hazai munkavállalók által nem pre­ferált idénymunkára. Nagy Frigyes földművelés- ügyi miniszter megyei látoga­K. Z. (Uj Kelet)__________ Su rányi György nyilatkoza­tai alapján az infláció 1997- ben 18 százalék alatt marad, azaz ilyen mértékben növe­kednek az árak az előző évi­hez képest. Az MNB elnöke előzetes számításai szerint 1998-ban 12 százalék, 1999- ben és 2000-ben pedig a pénz­romlás üteme 10 százalék alatt marad. A GKI Gazdaságkutató Rt. illetékes szakembere, Bar- ta Judit reálisnak tartja a pénz­ügyi vezető által felvázolt pá­lyát. A kutató véleménye azon alapul, hogy az elkövetkező években a magyar gazdasági növekedés tartós marad, és a költségvetési hiány, a fizetési mérleg hiánya, az adósságál­lomány javul, de legalábbis nem romlik. Az említett felté­tásakor Lakatos András, az ag­rárkamara elnöke egy szakem­bereknek szóló fórumon utalt arra, hogy szükséges ez irány­ban megtenni a lépéseket, ugyanis egyszerű módszerrel, akár egy „béreskönyvvel” meg­oldható az alkalmi munkavál­lalókat foglalkoztatók admi­nisztratív kötelezettsége: egy illetékbélyeg beragasztásával legálissá tehető a foglalkozta­tás. A javaslatból és a jelzett igényekből hamarosan meg­születik a problémát kezelő tör­vény, amelyet a kormány a par­lament elé terjesztett. A javas­lat szerint minden tankötele­zettségen túljutó magyar, vala­mint itt tanuló külföldi állam­polgár lehet munkavállaló, s a munkáltatói jogokat csak ma­gánszemélyek és őstermelők gyakorolhatják. Az idénymunkások a megyei munkaügyi központoknál vált­hatják ki a tervezet szerint az alkalmi munkavállalási köny­vet, amelybe a munkaadó úgy­nevezett közteherjegy-bélye­get - a fizetendő bér arányában, telek mellett a kutató előre­jelzése alapján is 1997-ben és 1998-ban 4-5 százalékkal csökkenhet az infláció, amely­nek mérséklődési üteme az azt követő években lassabb, 3 szá­zalék körüli lesz. Ez azt jelen­ti, hogy a részvénytársaság munkatársa 1997-ben 18,5, 1998-ban 14, 1999-ben 9-10, az ezredfordulón 7-8 százalé­kos inflációt vár. Ez a változat csak akkor sikerülhet, ha a ko­rábban említett feltételek tel­jesülnek. Ez az ország számá­ra is fontos, hiszen az európai uniós csatlakozásnak egyik kulcskérdése: mennyire sike­rül leszorítani az inflációt, il­letve annak előidéző okait mérsékelni, megszüntetni. A kutató ennél kedvezőtle­nebb pályát is elképzelhető­nek tart. Nem lehet teljes biz­sávos rendszerben - beragaszt­va letudhatja az összes bérkifi­zetéssel kapcsolatos adó- és já­rulékfizetési kötelezettségét. A közteherjegy-bélyeg értéke majdan az Államkincstárba fo­lyik be, ahol a különböző ha­tóságok közötti elosztása meg­történik. A munkavállalónak a könyvet minden év január 15- éig le kell adnia a munkaügyi központban, a munkaadónak viszont a foglalkoztatottakkal kapcsolatban adatokat kell szolgáltatnia. A tervezet szerint az alkalmi munkavállalók egy munkaadónál egyszerre legfel­jebb 5, havonta maximum 15, egy év alatt nem több, mint 120 munkanapra vállalhatnak mun­kát. Lakatos András meglátása szerint a gyorsított törvényke­zési eljárás miatt a külföldiek­re vonatkozó kitételek a hosz- szabb előkészítés miatt később fognak tervezetként megjelen­ni, ugyanis ahhoz módosítani kellene az elszámolásokról szó­ló törvényt, valamint a Belügy­minisztériumhoz kötődő egyes szabályokat. tonsággal feltételezni, hogy az 1995-ben kezdődött, a pénz­ügyi életet meghatározó szigo­rú gazdaságpolitika továbbra is fennmarad. A magyar gaz­daságot a hatvanas évek má­sodik felétől jellemzi, hogy a szigorú lépéseket a jobb évek­ben fellazulás követi. Ez ismé­telten olyan helyzethez vezet, amelyet drasztikus beavatko­zások követnek. Ilyen esetben az infláció egy-két évig csök­ken, majd a megszigorítások­nak köszönhetően ismét fel­gyorsul a növekedése. Az or­szág az EU-csatlakozás miatt történelmi időszakot él, a lehetőséget nem szabad elsza­lasztani. Barta Judit reméli; az elkövetkező években a politi­kai vezetők számára nyilván­való lesz, hogy a gazdaság pozitív változása az uniós csat­lakozás lehetőségét teremti meg. A politikai érdekek és különböző gazdasági csopor­toknak adott engedmények a kedvező folyamatot gátolhat­ják, lassíthatják, vagy akár meg is fordíthatják. V [írről VI lírre Pa Iota (István (Új Kelet) Az Alkotmánybíróság bölcs döntése alapján ismét hamvába holt egy tipikus és kíméletlen liberális tör­vény, nevezetesen, hogy ha valaki igényt tart a beteg- ellátásra - legyen bárki fia- bornya -, fizessen havi 1800 forintot. Ez a kérész­életű jogszabály persze szokás szerint szocialiszti- kus köntösben jelent meg, hiszen minden személyi igazolvánnyal rendelkező egyénnek be kellett volna fizetnie, azonban a tigris ugyebár báránybőrben is az, ami. Ezzel akár napirendre is térhetnénk az ügy fölött, azonban van itt valami, ami nem hagy nyugodni: jele­sül Draskovics Tibor pénz­ügyminiszteri államtitkár úr kijelentései. Azt állítja, hogy az állam­kaszából így kiesett mint­egy 7-8 milliárd nem okoz majd hiányt, mert azt már előre bekalkulálták a TB 20 milliárdos ráfizetésébe. Ha ez igaz, és nem csak Draskovics úr fakít minket ezzel, akkor felvetődik a kérdés: ugyan miért tervez­te be „kiesésként” a minisz­térium azt az összeget, ami­re éppen bevételként kel­lett volna számítania? Ne­tán előre sejtették, hogy az Alkotmánybíróság úgyis megsemmisíti a döntést? De az isten szerelmére, ak­kor ez azt jelenti, hogy a törvénytervezetet úgy nyúj­tották be, miszerint tisztá­ban voltak vele: az alkot­mány-, azaz törvényelle­nes! Ha azonban ez nem így van - és reméljük, valóban nincs így -, akkor csak su- mákolnia kellett az állam­titkár úrnak, hiszen 7-8 milliárdocska egész csinos kis összeg ahhoz, hogy ne lehessen ukmukfukk elő­varázsolni a kalapból. Azt bizony valahonnan le kell csípni vagy be kell hajta­ni. Hogy aztán a két verzió közül melyik igaz, azt már csak Draskovics úr tudná megmondani, de szerintem jobb lesz, ha nem kérdez- getjü % mert még válaszol... Katasztrófa esetén K. Z. (Új Kelet) Hazai és külföldi polgári védelmi szakemberek be­szélték meg a héten az ak­tuális katasztrófaelhárítási feladatokat Balatonföld- váron. A BM Polgári Véde­lem Országos Parancsnok­sága Lakosságvédelmi Fő­osztálya által szervezett ta­nácskozáson részt vettSzo- boszlai Károly alezredes, a szervezet megyei parancs­nokhelyettese, aki elmond­ta, hogy az elméleti felké­szítés részeként előadáso­kat hallgattak meg a ka­tasztrófák megelőzéséről és következményeinek felszá­molásáról. A későbbiekben csoportos foglalkozáson dolgozták ki, mi a teendő egy repülégép lezuhanása utáni mentésnél. A hallgatók javaslata Újabb babamentés- A szünidőben olyan erős kisfiút varázsolunk belőled, hogy a girhes apád rád sem ismer... Folyamatosan csökkenhet az infláció A bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja közgyűlésén Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke előadásában kijelentette, hogy két év alatt hazánkban is egyszámjegyű lesz az infláció. A GKI Gazdaságkutató Rt. inflációkutatója, Barta Judit érdeklődésünkre elmond­ta, hogy osztja a bankvezető kincstári optimizmusát, de az elképzelésekhez bizonyos feltételek is szükségesek.

Next

/
Thumbnails
Contents