Új Kelet, 1997. június (4. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-10 / 133. szám

1997. június 10., kedd Az SZDSZ álláspontja a Vatikán-szerződés ügyében Az előző kormány adós maradt az állam és az egy­ház viszonyának rendezésé­vel. Az SZDSZ mindig is fontosnak tartotta a meg­egyezést, de nem híve az eseti megállapodásoknak. A Vatikánnal kötendő szerző­déssel szemben ezért ko­moly fenntartásai vannak. A szabaddemokraták szerint szükséges az összes érintett féllel (pártok, önkormány­zatok, iskolaszövetségek stb.) történő széles körű egyeztetés. Nélkülözhetet­len továbbá a közvélemény tájékoztatása, mivel egy ilyen fontos döntést nem le­het meghozni az érintettek feje fölött. A társadalmi béke szempontjából aggasztó, hogy a megállapodás privi­legizálja a katolikus egyhá­zat, valamint sérti a feleke­zetek közötti és a civilszfé­rán belüli jogegyenlőség, il­letve a világnézeti semle­gesség alkotmányos elveit. Ezért az SZDSZ javasolja, hogy az összes egyházzal egy időben kezdődjenek tárgyalások. Az egyházak­kal és a szakmai, illetve tár­sadalmi szervezetekkel tör­ténő egyeztetések eredmé­nyeit a parlament elé kell terjeszteni, hogy az elvégez­hesse a szükséges törvény­módosításokat. Csak ezek után lehet aláírni a szerző­dést. Nem tisztázott a szerződés költségvetési kihatása. A szabaddemokraták koráb­ban támogatták, hogy az egyházak garantált, a költ­ségvetési alkuktól függet­len jövedelemhez jussanak. Ezt a célt szolgálja, hogy jövőre az adófizető állam­polgárok a személyi jövede­lemadó újabb 1 százalékát ajánlhatják föl az egyházak részére. Nincs rendezve azonban az a kérdés, hogy a befizetésekből milyen mó­don részesüljenek az egyes felekezetek. A parlamenti szuveneritás példátlan csorbítását jelen­ti a Vatikán-szerződés azon passzusa, amelynek értelmé­ben nem lehetne módosíta­ni az egyházat érintő adó- kedvezményeket az egyház hozzájárulása nélkül. Az SZDSZ szerint ezt a részt törölni kell a tervezetből. Az egyházaknak vissza­adandó ingatlanok listája pontatlan, a korrekt lista el­készítéséhez egyeztetni kell az érintett önkormányzatok­kal. Nem világos továbbá, hogy ki fedezi az ingatlan- átadás költségeit. A megál­lapodás jelenlegi formája költségvetési káoszt ered­ményez, az előre nem látha­tó kiadásokat adóemelésből kellene fedezni, amely az SZDSZ számára elfogadha­tatlan. A szerződés szerint az ingatlanok megváltása 42 milliárd forint lenne. Hiá­nyoznak a pontos, a nyilvá­nosság számára is hozzáfér­hető számítások. Ha a többi egyházzal is létrejön a meg­állapodás, akkor ez az ösz- szeg jelentősen megnő, meg­felelő financiális háttér nél­kül. A szerződés számos, az oktatással kapcsolatos prob­lémát is felvet. A tervezet fi­nanszírozási modellje sze­rint az egyházi iskola na­gyobb állami támogatást kap, mint az önkormányza­ti. Fennáll a veszélye annak, hogy az önkormányzatok költségvetési terheik enyhí­tése érdekében saját iskolá­ikat átadják az egyháznak, még akkor is, ha a helyi la­kosság ezt nem szeretné. Lesz tehát olyan település, ahol csak egyházi iskola marad meg. Ma Magyaror­szágon a szülő döntheti el, hogy csak akkor kerülhes­sen egyházi kezelésbe egy iskola, ha arra valós helyi igény mutatkozik. Problematikus továbbá, hogy a szerződéstervezet ér­telmében az egyházi isko­lákra nem érvényesek az egyéb iskolákra vonatkozó jogszabályok. Ennek követ­keztében az egyházi iskolák kicsúsznak a helyi társada­lom ellenőrzése alól. A la­kosoknak nem lesz beleszó­lásuk olyan fontos kérdések­be, mint péládul az igazga­tó választása vagy a helyi tanterv meghatározása. Mindez feszültséget ger­jeszt az önkormányzatok és a gyerekeik iskoláztatásáért aggódó szülők között, vala­mint arra kényszeríti a peda­gógusokat, hogy anyagi okok miatt világnézetileg nem semleges iskolában ta­nítsanak, akár elveik feladá­sával. Az SZDSZ mindezek alap­ján csak a problematikus kérdések rendezése után tartja elképzelhetőnek a Va­tikánnal kötött szerződés aláírását. Horn-válasz Torgyánnak MTI_________________ Megfelelő időben, a törvé­nyek, pártközi megállapodá­sok és a józan önmérséklet által korlátozott választási kampány során kész vagyok önnel nyilvános politikai vitán részt venni - írta Horn Gyula miniszterelnök hétfői keltezésű levelében Tor gyón Józsefnek, az FKGP elnöké­nek. Az MTI-hez is eljuttatott írásban a kormányfő arra a május 30-ai Torgyán-levélre válaszol, amelyben az FKGP- vezető „országos nyilvá­nosságú politikai vitára” hív­ta ki Horn Gyulát. A miniszterelnöknek saját megítélése szerint nincs oka arra, hogy elzárkózzon egy ilyesfajta „szerepléstől”, vi­szont az a véleménye, hogy az idő előtt megnyitott vá­lasztási kampány nem tesz jót az országnak, mert elvon­ja a parlament, a pártok, a közvélemény energiáját és figyelmét a feladatok megol­dásától. A nemzet sorskérdé­seivel kapcsolatos álláspon­tok kifejtésére Horn Gyula jelenleg az Országgyűlést tartja a legmegfelelőbb te­repnek, ott ugyanis ezekben a hónapokban a magyar tár­sadalom jelene és jövője szempontjából meghatározó jelentőségű kérdések vannak napirenden. Hazai krónika Kockázati tanulmány Pakson A Paksi Atomerőműben hétfőn megkezdte a vizsgáló­dást az a hat szakértőből és három megfigyelőből álló nemzetközi bizottság, amelynek feladata az atomerőmű biztosításának alapjául szolgáló átfogó kockázati tanul­mány elkészítése. Nagysándor, a Paksi Atomerőmű Rt. biztonsági főmérnöke az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a nemzetközi szabályoknak és eljárásnak megfelelően a független szakértők egy héten át elemzik az erőmű működését, majd a biztonsági szempontokat is mérlegelve, várhatóan még a hónap végéig összegzik véleményüket. Nagy Sándor szerint az erőmű - az atom­törvény előírása nyomán - augusztusban már megköt­heti a biztosítást. MTI __ A tavaly elfogadott atomtör­vény értelmében a Paksi Atom­erőműnek úgynevezett kárfele­lősségi biztosítást kell kötnie. A korábbi törvények alapján a nukleáris anyagok felhasználá­sa vagy alkalmazása során ke­letkezett magyarországi káro-' kát a költségvetés térítette meg. Ezt a fajta garanciát a nemzet­közi gyakorlat is elfogadta, noha a világban a nukleáris kockázatokat úgynevezett „atompoolokon”, vagyis nem­zetközi együttműködések ke­retében biztosítják. Ez a speci­ális szisztéma még az ötvenes években alakult ki, s lényege, hogy a biztosítók által létreho­zott nemzeti poolok (biztosítók társulása) viszontbiztosítással fedik le a kárösszeget. Paks ese­tében 200 milliárd forint a tör­vényben meghatározott kárfelelősség összege, amit a biztosítóknak állni kell. A magyar nemzeti pool 1996 novemberében tíz bejegyzett biztosító közreműködésével jött létre. Információk szerint a paksi kárfelelősségi biztosítás 20 százalékát a magyar nemze­ti, 80 százalékát pedig a nem­zetközi atompoolokon keresz­tül viszontbiztosítással fedik le. Az atomerőmű által fizetendő biztosítási díj összegét a szak­értői bizottság véleményének tükrében határozzák meg. Ko­rábbi becslések szerint Paks éves biztosítási díja akár 1 mil­liárd forintra is rúghat. Ezt a kiadást, mint indokolt ráfordí­tást, Paks minden bizonnyal beépíti az energia árába. A becs­lések szerint azonban mindez csak néhány fillérrel emeli meg az áram kilowattonkénti árát.- Minden évben így van! Előveszem a bizimet, belenéz... és nekem ugrik a bottal... A legnagyobb kihívás a közbiztonság Az év első öt hónapjának gazdasági eredményeiről szá­molt be hétfőn, e havi televíziós sajtótájékoztatóján Horn Gyula miniszterelnök. A kormányfő jónak ítélte a hely­zetet, kiemelte, hogy 7 százalékkal emelkedett az ipari termelés, jelentős mértékben nőtt az export, és havonta mintegy 100 millió dollár értékű működőtőke áramlik az országba. MTI Elmondta, hogy június má­sodik felére összehívta az Ér­dekegyeztető Tanács rendkí­vüli ülését, amelyen a munka­békét erősítő intézkedéseket vitatják meg. Egyben reményét fejezte ki, hogy jövőre sikerül olyan bérmegállapodást kötni, amely biztosítja a kereseteknek a gazdasági növekedéssel pár­huzamos emelkedését. A hétvégi MSZP-kongresz- szus legfontosabb üzenetének Horn Gyula azt nevezte, hogy a küldöttek egységesen kiáll­tak az eddigi politika folytatá­sa mellett. Úgy ítélte meg, hogy - a nyugat-európai gyakorlat­nak megfelelően — a választá­sok után kerüljön sor a párton belüli tisztújításra, mivel csak akkor lehet értékelni a vezetők teljesítményét. Személyes vé­leménye szerint a parlamenti választások második fordulóját 1998. május végén vagy júni­us első hetében kellene meg­tartani. Az ország előtt álló legna­gyobb kihívásnak a közbizton­ság javítását nevezte a minisz­terelnök. Szólt arról is, hogy miután a kormány támogatásá­ról biztosította a Vatikánnal kötendő megállapodás terveze­tét, nem képzelhető el a doku­mentum, illetve az aláírás idő­pontjának módosítása. Kölcsönösen segíteni egymást Rablás MTI Kiraboltak hétfőn délután egy óra körül egy takarékszö­vetkezeti fiókot Szegeden. A rablók zsákmánya az előze­tes számítások szerint meg­közelíti a félmillió forintot. A rendőrség azonnal lezárta a városból kivezető utakat, s fokozott ellenőrzéssel keresi az elkövetőket. A nyom­ravezetőnek 100 ezer forin­tot ajánl fel a Csongrád Me­gyei Rendőr-főkapitányság. A fiókpénztárban egy alkal­mazott tartózkodott, amikor belepett két 30 év körüli fér­fi, akik valószínűleg álba­juszt és parókát viseltek. Fegyvernek látszó tárggyal kényszerítették arra az alkal­mazottat, hogy kinyissa a pénzesfiókot. MJl _________________ Ma gyarország és Csehország szándéka egybeesik az euro- atlanti szervezetekhez való csatlakozás kérdésében. Meg­győződésünk, hogy a tapaszta­latok kicserélésével a két or­szág segítséget nyújthat egy­másnak - jelentette ki Kovács László külügyminiszter hétfőn délután a cseh kollégájával, Josef Zieleniec-cél közösen tar­tott budapesti sajtóértekezle­ten, melyen délelőtti tárgyalá­saikról számoltak be. A magyar diplomácia veze­tője hangsúlyozta: Budapest­nek és Prágának egyaránt jó esélye van arra, hogy a NATO- hoz és az Európai Unióhoz is az első körben csatlakozzon. A kétoldalú gazdasági, kereske­delmi kapcsolatok témájáról szólva Kovács László elmond­ta, hogy a tárgyaláson felvetet­te a cseh .külügyminiszternek az importletét kérdését. Ez utóbbi a magyar export számá­ra jelent bizonyos akadályt, s nélküle az egyébként is cseh aktívumot mutató kereskedel­mi forgalom kiegyensúlyozot­tabbá válna. Josef Zieleniec egy kérdésre válaszolva közöl­te: meggyőződése szerint a hétfő délutáni prágai kormány­ülésen - melyre a sajtóértekez­let után utazott - sikerül meg­állapodásra jutni a koalíciós partnerekkel, s kedden a kor­mány szavazati többséget kap a parlamentben. Josef Zieleniec úgy vélte, kor­mányának világos választ kell adni a bankrendszer, a jogi ke­retek és az állami költségvetés kapcsán felmerült kérdésekre. \ Hírről V hírre Palotai István (Új Kelet) Hát megnyerték! Végre hazaviszi a lassan már fél éve csak egyre növekedő összeget valaki, illetve minden bizonnyal vala­kik, hiszen a nyereményt kollektív szelvénnyel és több mező felhasználásá­val adták fel, ami több já­tékosra utal. Hatszáznyolc­vanmillió forint. Csaknem hatmillió dollár! Ez az összeg — ha nem kellőkép­pen óvatos(ak) a nyerte­siek), képes lehel az egész életet vesszőfutássá tenni. No de hát nem ez a lé­nyeg. Elvégre mindenki vigyázzon magára, ahogy tud. Azzal a kérdéssel kel­lene inkább foglalkozni, mégis miként lehetséges az, hogy a szerencse arány­számai, pontosabban a va­lószínűségi számítás álta­lános eredményei - talán az elmélete is - gyökeres­től megváltozott, amióta bevezették a gépi lottó­zást? Amikor a lottót Magyar- országon meghonosítot­ták, szinte mindenki lot­tólázban égett. Az ország „megvette az ahetit”, és szívrepesve várt a pénte­ki húzásra. Az ötös az idő tájt általában 1-1,5 milliót hozott a konyhára, nagy­jából annyit, mintha ma 30-40 millió lenne. Lehe­tett venni rajta Budán egy szép lakást, be leheteti ren­dezni, és még futotta egy Wartburgra is. Ha a boldog nyertes ügyes volt, még jócskán maradt is pénze. Boldog és szerencsés lottónyertesek pedig szép számmal voltak. Kél-há- rom hetente, de az sem volt ritka, hogy hetente meg­nyerte valaki az ötöst. Most pontosan ez az, amit nem értek. Ma is lot­tóznak az emberek. Amúgy „szemre” legalább annyi­an, mint akkoriban, és mégsincs ötös találat he­tekig, hónapokig! Magya­rán megváltoztak a nyerés lehetőségeinek arányszá­mai. Természetesen távol áll tőlem, hogy bármilyen turpisságra is gondoljak, hiszen tudom, szigorúan ellenőrzött rendszerről van szó. Arról is meg va­gyok győződve, hogy ez a rendszer manipulálhatat- lan, tehát csalásról szó se essék! Csak azt nem értem, mi változtatta meg a 90:5 arányszám eltalálásának sanszát? Magától érte­tődőén minél nagyobb az összeg, annál vonzóbb a játék, annál izgalmasabb a sportfogadás, és annál nagyobb a bevétel is. Anti mindenkinek jó. Az az egy azonban min­den kétséget kizáróan igaz, hogy ha hetente nyerne valaki 30 milliót,! az sem lenne kevésbé vonzó.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents