Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-28 / 122. szám
Gazdaság 1997. május 28., szerda Ellentmondásos terméskilátások MTI Az elmúlt napok kiadós esőzései hatására országszerte felfrissült, felüdült a határ. A kisebb-nagyobb helyi jégveréseket leszámítva a májusi eső valóban aranyat érő kedvező hatássall volt a szántóföldi kultúrák egy részére. A talaj alacsony hőmérséklete miatt a szokásosnál két- három héttel később szabadföldbe kerülő palánták fejlődése rohamosan megindulhat, a szabadföldi paprika-, paradicsomfélék csaknem bizonyosan pótolják az időbeli lemaradást, s ugyanez a helyzet a kapásnövényeknél is. Csapadékhatás Az országosan 10-60 mil- limétemyi csapadékból ezúttal is az aszállyal fenyegetett Kiskunságnak jutott a legkevesebb. Rozsnyói Zoltán, a Bács-Kiskun megyei gazdajegyzők vezetője az MTI munkatársának elmondta: a Duna-Tisza közén 2-2,5 milliárd forintra becsülhető a téli, a tavaszi fagy, szélt, valamint az őszi kalászosokban már érzékelhető aszálykárok együttes értéke. A megyében 160 ezernyi hektárra tehető kalászos gabonák zöme már kalászba szökött, de csak igen alacsony száron. Számukra a mostani esőzések már későn jöttek. Elvileg ugyan bizakodni lehet, hogy az elmúlt napokban lehullott csapadék nyomán legalább a szemek nem szorulnak be. A több mint kilencvenezer hektáron vetett kukoricára, négyezer hektárnyi burgonyára, a szójára, a borsóra, a zöldségfélékre azonban e tájon is égi áldásnak bizonyult a májusi eső. A Tiszántúl déli vidékén nem enyhített az évek óta tartó szárazságon a májusi eső. A kevés csapadék szinte csak leporolta a növények leveleit. A rapszodikus időjárás hatása már tapasztalható, az elvetett zöldségek és fűszernövények két hét késéssel keltek ki a földeken. Füleki László, a. Hagyma Terméktanács titkára az MTI munkatársának elmondta: a makói hagymát is megviseli a szárazság. Ebben a hónapban mindössze 40 millimé- tcrnyi eső esett a térségben. Makón és környékén a hagymát nem locsolják, s ahhoz, hogy ne kerüljön veszélybe a termés, még ezen a héten legalább 30 milliméter csapadék kellene. A fűszer- növényt áprilisban a fagy is károsította, ezért számítani lehet arra, hogy a megfázott növényből úgynevezett bördős hagyma lesz, ami gyakorlatilag semmire sem használható. A térség másik jellemző növénye, a fűszer- paprika egyelőre inkább a hűvös idő miatt szenved. A szakemberek szerint még korai megítélni, okozotl-c kárt a szárazság a szegedi termőtájon a magról vetett, illetve a palántázott növényekben. A jászsági, a nagykunsági és a Tisza-menti földeken nagy szóródást mutat az elmúlt héten lehullott csapadék mennyisége. Karcagon például 12, Kisújszálláson 17, míg az ugyancsak kunsági településen, Kunhegyesen 29 millimétert mértek. Bő eső áztatta Tiszasűlyt és környékét, ahol 36 millimétert jegyezhettek fel. A kissé megkésett májusi eső mindenképpen üdítőleg hat a kalászos vetésekre. A 130 ezer hektárnyi őszi búza, a 12-12 ezer hektárnyi őszi és tavaszi árpa minősége jelenleg harmadolható, azaz egy- egy harmada jónak, közepesnek, illetve gyengének mondható. Az FM megyei hivatalától kapott információ szerint, ha a gabonafélékre júniusig nem lesz szélsőséges az időjárás, úgy a búzából és az árpából is 3—4 tonna közötti átlagtermésre lehet számolni hektáronként. Dunántúl A Dunántúlon lényegesen kedvezőbb a kép, mint az Alföldön, ott nagyobb eső áztatta a szondák földeket. Fq- i jér megyébe^ acélműit na- pokbant 40-60 milliméter nyi csapadékot mértek. Mint Molnár Almos, a Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal helyettes vezetője az MTI érdeklődésére elmondta, a bőséges csapadék megállította a május eleje óta tartó forróságban sínylődő kalászosok kényszerérését. A gabonaféléknek a mostani hőmérséklet jó nevelőidő, segíti a kalászok fejlődését, a szemek teltebbek lesznek. Felfrissültek a kapások is. Több éve nem mutattak olyan kedvező képet a kalászosok Komárom-Eszter- gom megyében, mint a legutóbbi határszemle alkalmával. A Megyei Földművelés- ügyi Hivatal szakemberei szerint a tábláknak mindössze 9- 10 százaléka kapott gyenge minősítést, a többi pedig jót vagy közepest. A cukorrépa, a kukorica és a napraforgó eltérő módon viselte el a korábbi megpróbáltatásokat, s most hálás az esőért. A kukorica a szakaszos vetés miatt 4 és 8 leveles állapotú, a napraforgó helyenként hiányosan kelt, a cukorrépa magját az áprilisi viharos szél több helyütt kifújta a földből, s ezért mintegy 150 hektáron újra kell vetni. Baranyában az utóbbi napok huszonöt milliméter körüli csapadéka mind az őszi, mind a tavaszi kalászosok, de a kukorica és a kapásnövények - a napraforgó, a cukorrépa, a borsó, a szója, a tritikálé - számára is jókor érkezett. Tóth Sándor, a Baranya Megyei Földművelés- ügyi Hivatal helyettes vezetője elmondta: az eső nemcsak a növények fejlődéséhez, hanem a kalászosok fejtrágyájának és növényvédőszereinek a felszívódásához, illetve a talajban való oldódásához is szükséges volt. A hosszúra nyúlt tél és a korai nyárias szárazság után jött csapadék számottevően növelte a jó termés esélyét. Az őszi kalászosoknak még elkelne némi eső, de ennyivel is átvészelhetik jiz aratásig hátralévő heteket. nrn , , Összefogják a családi gazdaságokat Modernizációs Programot hirdetett a kormány két évvel ezelőtt. Célja a vidék komplex fejlesztése. Ilyen módon szeretnék csökkenteni a kilencvesen években, válság- helyzetben kialakult hátrányokat, ugyanakkor az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételei megteremtésének. Kozma Ibolya (Új Kelet) Két évvel ezelőtt a program keretében ekkor indult meg az Integrált Termelésszervezési Rendszerek (ITR) kialakítása. A három évre tervezett modernizációs kísérlet kifejezetten gyakorlati jellegű, amelynek keretében az ország különböző térségeiben a mezőgazdasági és erdészeti - feldolgozó, szolgáltató és piaci — szereplők tevékenységét meghatározott termék összeállítására egy-egy integrátor összefogja. Az új integrációs szervezés nem az egyoldalú nagyüzemi termelésre épül, hanem a családi gazdaságok, vállalatok termeltetési szerződéseire. Az integrátorok magas színvonalú technikájukkal, a piaci pénzügyi feltételek alapján biztonságot nyújthatnak, rendszerezettséget és verseny- képességet teremtenek az egész folyamatban. Kezdetben részben vagy teljesen állami tulajdonban lévő állami vállalatok, gazdaságok hozták létre az első ITR-eket, amelyek egy-egy termék előállítására szervezték tevékenységüket. Ma már szövetkezetek és magángazdaságok is gesztorálnak ilyen integrációs rendszereket.Az elmúlt év végén negyvenhárom gesztor nyolcvankét integrált termelésszervezési rendszert működtetett több mint huszonháromezer partnerrel, amelyek túlnyomó része magántermelő. Jelenleg már huszonnyolcezer családi gazdaság részese az ITR-eknek. A program az egyébként jelentéktelen, önmagában versenyképtelen családi gazdaságok tartós, biztonságos bel- és külpiaci jelenlétét teszi lehetővé. Az elmúlt esztendőben három bank, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank, az Országos Takarékpénztár és a Mezőbank kapcsolódott be a program finanszírozásába. A kormány a Nemzeti Agrárprogram keretein belül szeretné szabályozni a termelési integrációk működését, s ennek alapján a hosszú távú pénzügyi támogatás megteremtésének lehetőségét. Számítógépes egymásra találás Beszállító programot dolgozott ki az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgaml Minisztérium. Résztvevői a jármű- alkatrész- és a részegységgyártó, valamint az elektronikai alkatrészek előállításával foglalkozó kis- és középA meglevő adatok felhasználásával a tárca olyan számítógépes adatbázist dolgoz ki, amely állandó és széles körű hozzáférési lehetőséggel segíti a beszállításban érdekelt partnerek egymásra találását és a meglévő támogatási fonnák lehetőségeinek megismerését. A hazai társaságokban végzett felmérés alapján a kis- és közép- vállalkozások beszállító válásájéjóxo .-sitii itovtn hoz. azaz a hatékony bekapcsolódáshoz adnak segítséget. Eszerint tájékoztatják a tagokat arról, hogy mi a feltétel- és követelményrendszere az egyes multinacionális nagyvállalatok beszállító minősítő folyamatának, továbbá beszámolnak a műszaki követelményekről, hogyan lehet megszerezni a minőségbiztosítást és a felhasználható pénzforrásokat. Az IKIM felügyeletével induló Beszállító Célprogram az összegyűjtött és rendszerezett infocsomagot a tervek szerint integrált formában, korszerű adathordozón létrehozza és terJCN/li. ;r;rí - : f, / i V i i A beszállító programban érde<- keltek részére rendszeres személyes találkozási és tájékozódási lehetőséget szerveznek. A gyakorlati kivitelezésben a kis- és középvállalkozói réteg szakmai és társadalmi szervezeteinek együttműködésére is számít az IKIM. A tárca Internet-lapján is szerepel az összeállítás, amely a vállalkozókat érinti. A beszállítók igénye a Gazdaságfejlesztési Célelőirányzat 1997. évi fel- használása során is kiemelt helyet kap. Privatizációs bevételek és kiadások MTI Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az idén április végéig 46,9 milliárd forint bevételre tett szert. Ugyanezen idő alatt kiadásai elérték az 50,58 milliárd forintot — állapítható meg a Közgazdasági és Controlling Ügyvezető Igazgatóság legfrissebb adataiból. Az áprilisig befolyt összegből 45,49 milliárd forint származott értékesítésből és vagyonhasznosításból. Ebből 17,2 milliárd forintot tett ki a készpénzbevétel, amelyből 9,5 deviza, E-hitel, illetve a hozzá kapcsolt részletfizetés formájában 162 millió forint folyt be, további 28,09 milliárd forint kárpótlási jegyben érkezett. A megbízásból értékesített vagyonrészek ellenértékeként 29 millió forint bevételre tett szert az ÁPV Rt. Az állami kézben lévő cégek 490 millió forint osztalékot fizettek be a szervezetnek, egyéb címen pedig 969 millió forint jutott az ÁPV Rt. kasszájába. Az összes bevételből 18,7 milliárd forint volt készpénz. Az ÁPV Rt. privatizációs kiadásai áprilisig 5,8 milliárd forintot tettek ki, amelyből a vagyonkezelésre 646 millió forintot, az értékesítés költségeire 193 millió forintot fizettek ki. Befektetésekre 2,4 milliárd forintot költött az ÁPV Rt., a reorganizációra pedig 4,2 milliárd forintot. Á külön jogszabály szerinti kifizetések értéke elérték a 11,7 milliárd forintot. A szervezet közvetlenül a költségvetésbe április végéig semmit sem fizetett be. Az állami vagyon utáni részesedésként 4 milliárd forintot fizettek ki. A helyi önkormányzatoknak az első négy hónap során a belterületi földek után 11 1 millió forintot, alapítói jogon pedig 52 millió forintot adtak át. A társaságoknak privatizációs ellenérték-hányad címén 635 millió forintot fizettek vissza. A kárpótoltak életjáradékára 1,2 milliárd forintot kellett költeni. Beváltottuk? F T. (Új Kelet) Berzenkednek a kereskedők, a taxisok és az iparosok, hogy ők dolgozni és nem könyvelni akarnak. A Pénzügyminisztériumnak címezve hozzátették, úgy látszik, a kormány csak azoknak enged, akik kivonulnak az utcára, vagy félpályás útlezárásokkal hívják fel magukra a figyelmet. Most akkor kinek van igaza? A vállalkozókat, különösen, akik másodállásban végezték tevékenységüket, érzékenyen érintette a január elsejétől bevezetett társadalombiztosítási járulék-fizetések megemelése. Ha hozzászámítjuk a költségelszámolási szigorításokat, akkor valóban nagyobb közteher hárul a vállalkozókra. Ugyanakkor, ha összehasonlítjuk a bérből és fizetésből élők bevallott jövedelem- szintjével, akkor óriási eltérések mutatkoznak. Nehezen hihető, hogy a fodrászok egész évben csak 61 ezer fo- rintot keresnek átlagban, vagy hogy a kozmetikusok csupán 59 ezer forintos jö- Vfíjel^qu-p.tfszngkszcrt. Ha- ivonta f(te^rfpr,inf^rtrTT mint mondani szokták - felkelni sem érdemes, nemhogy dolgozni. A taxisok is hátulról harmadikok a megyei listán 101 ezer forintos éves bérii k- kel, mégis egyre többen furikáznak többmilliós jármű- csodán. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a fodrásznak, a kozmetikusnak vagy a falusi kereskedőnek állandó kuncsaftjai vannak, s csak ha idegen (ellenőr) jelenik meg az üzletben, annak ad számlát, míg a törzsvendégeknek, törzsvásárlóknak nem. Ugyanígy, ha hihető lenne, akkor csak sajnálni lehetne szegény fogorvosokat, amiért egész évben csak 171 ezer forintot keresnek átlagban, de nem erről van szó. Sokkal inkább arról, hogy amíg a vállalkozók nem érzik arányosnak a közterheket, amíg ebben nem közelítünk az európai nonnákhoz, addig tömeges jelenséggé válik az adó eltitkolása, és a társadalom tagjainak jelentős részétől nem megvetést, hanem huncut összekacsin- tást kapnak. Talán, ha alacsonyabb szintre szállítanák a tébé- és adóterheket, javulna a fizetési morál, és már nem érné meg sumákolni. A kevesebb több lenne(?). A Nyíregyháza, Széna téri immissziós mérőállomáson mért szén-monoxid 24 órás átlagkoncentrációja 1997.05.19-1997.05.25. között 5000 -- 4500-- 4000 - - 3500 -- 3000 - - 2500 — 2000 — 1500 — 1000-- 500-- 0 24 órás levegőminőségi határérték szén-monoxid (jp.g/m3) hétfő kedd : szerda csütörtök péntek szombat vasárnap
