Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-28 / 122. szám

1997. május 28., szerda Határon túl A Vérke patak hídján átsétálva, romantikus környezetben, a volt Tiszti Kaszinó épülete előtt, a romantikus költőóriás bronzszobra fogadja az érdeklődő látogatót. Egy költő nincs a darabokra szaggatott hazában, akit olyan tiszte­let övezne, mint Petőfi Sándort. Hogy Beregszászon is lehet szobra, ahhoz kellett Ukrajna önállósága. Helyből indult a kezdeményezés, hogy a költőnek méltó emléket állítsanak Beregszászon, és az elképzelést tett követte. A szobor ott áll a parton, és puszta jelenléte is egy nép szabadságvágyát hirdeti. Báthory Gáborérdélyi fe­jedelem kezdte építeni 1629-ben, majd a Rákó- cziak birtokába kerülve//. Rákóczi Ferenc építtette át. Az udvarház a szabad­ságharc bukása után a francia Schönborg grófok tulajdonába került, akik egészen a csehszlovák időkig birtokolták. Aztán ez is, mint annyi más ér­tékes műemlék, a „nép tulajdonába” ment át és csendes pusztulásnak indult. Jelenleg iskola működik a patinás falak között. Romjaiban is impozáns épület Beregszász főte­rén, a Kossuth téren. Va­lamikor 1903-ban kezd­ték építeni, és 1904-ben már át is adták rendelte­tésének. Egészen 1945- ig törvényszékként szol­gált. Aztán jöttek az oro­szok, és megkezdődött a palota lassú haldoklása. Mostanra az Isten pénze se lenne elég helyreállí­tásához. Volt ez már min­den, még kaszárnya is. Legtovább fegyvergyár­ként funkcionált. Elneve­zése szerint mérleggyár­ként titkos katonai pre­cíziós műszereket gyár­tott. Az épülettel olyany- nyira nem törődik most Beregszász városa, (amit azért az önkormányzat pénztelensége némileg magyaráz), hogy még a régi szovjet címer se szúr­ja a szemét senkinek. Fotók: Lázár Zsolt Négy hazában Vasárnap délelőtt a temlom- tér. Talán sehol a világon nem divat már a korzózás, de itt még nem felejtették el az em­berek ezt a régi szép szokást. Csoportokba verődve beszél­getnek, sziesztáznak. Talá­lomra csatlakozunk egy kis csoporthoz. Szívesen állnak szóba velünk, és gondolkodás nélkül válaszolnak kérdé­sünkre:- Lehet-e élni egy ember­öltő alatt négy állam polgá­raként? Ferenczi Ferenc, Kota Já­nos és Magyar Mihály egy­más szavába vágva mondják el ugyanazt: Hát ameddig oro­szok voltunk, még lehetett itt élni, de amióta ukránok let­tünk, még élni sem lehet. Volt ez a térség minden, csak éne­kes halott nem. Mi hazátlanok voltunk mindig. Én Csehszlo­vákiában születtem, úgy ír­ták a keresztlevelemet, hogy Frantisek, aztán lettem Fe­renc, majd Fjodor Fjodorovics, most megint Frantisek va­gyok, de az senkit sem érde­kel, hogy egész életemben csak a Ferenc névre hallgat­tam. Csehszlovákiában vol­tam kisgyerek, Magyarorszá­gon jártam iskolába és a Szovjetunióban nősültem meg. A gyerekeim is a Szov­jetunióban születtek, de az unokáim már ukránok (?!). Arra nem emlékszem, hogy milyen volt a csehszlovák időkben, de azt nyugodtan állíthatom, hogy most a leg­rosszabb. Az oroszok alatt még a nyugdíjasoknak is sokkal jobb volt. Kapott annyi rubelt, amennyiből meg tudott élni. Most jó, ha kap egy nyugdíjas ötven grivnyát, ami semmire se elég, de nem csak az üregek, a fiatalok sem jártak jobban. Amíg Szovjetunió voltunk, volt munkahely, tudott a nép dolgozni. Amióta ukránok lettünk, se munkahely, se fi­zetés. Mindent tönkretettek, mindent eladtak, ha nem maszekolnánk, egyszerűen éhen halnánk. Magyarnak születtem, ha választanom kellene valamelyik állam közül, nyilván Magyarorszá­got választanám, de innen nem tudnék elköltözni. Beregszászi május Az önállóság buktatói Beregszászon még ma is többségben van a magyar kisebbség. Ez tükröződik a képviselő-tesület összeté­telén is. A 23 önkormányzati képviselő közül 19 ma­gyar. Magyar a polgármester, magyar a helyettese, de még a társadalmi helyettest is a magyar nemzetiség adja. Ilyen körülmények között azt gondolná az em­ber, hogy ha máshol nem is, itt legalább arany élete van a magyaroknak. Nem így van, és nem azért, mert a többségi nemzet üldözi a kisebbségeket, sokkal in­kább amiatt a nyomorúság miatt, amit Ukrajna min­den népének el kell viselni. Pataki István, a város pol­gármestere a nehézségek ellenére derűlátó:- Bennünket, magyarokat a gyűlölet tartott meg ezen a he­lyen. Gyűlöltek a csehek, nem szerettek az oroszok, és nem örülnek nekünk az ukránok sem. Talán ezért is vagyunk ennyire kitartóak. Most a mi helyzetünk is sokkal rosszabb, mint régen volt. Voltam én vezető a szovjet érában is, pontosan látom azo­kat a gondokat, amik a mos­tani munkánkat ellehetet­lenítik. Akkor volt érvényes alkotmány és hozzá kapcso­lódó törvények. Működött a rendszer. A szétválás után zűrzavaros lett minden. Nem volt alaptörvény, majd öt évig tipródott rajta a parlament, míg elfogadták. De hiányoz­nak azok a törvények is, amik­nek alapján működni tud­nánk. Önkormányzati törvé­nyünk még a mai napig sincs. Járási alárendeltségben va­gyunk. Sorsunk a Járási Hiva­tal jóindulatától függ. Tőlük kapjuk a fenntartásunkhoz szükséges pénzt, és joguk van döntéseinkbe beleszólni. Má­just írunk, de még mindig nincs elfogadott költségveté­se az országnak. Vannak, akik azt mondják, most már minek. Csináljuk meg inkább a jövő évit. A tavalyi törvény szerint vagyunk kénytelenek dol­gozni, ezért se nagyon tudjuk, hogy mit tehetünk, mire van pénzünk. Sok szociális se­gélyre szoruló él a városban, költségvetés híján nem tud­juk miből támogatni őket. Hivatalosan 16 százalékos a munkanélküliség, bár ez így nem pontos. Sok embernek van papíron munkahelye, de mert a gyárnak nincs munká­ja, fizetés nélküli szabadság­ra küldte a dolgozókat. Az emberek úgy élnek, ahogy tudnak. Működik a csereke­reskedelem. Valami pénzt az is hoz a konyhára. Azt remé­lem, hogy ez a törvényenkí- vüliség nem tart már sokáig. A törvény már készen van, és ha elfogadják, akkor mi is könnyebben fogunk tudni dolgozni. Ha megszabadu­lunk a gyámkodástól, akkor nekiláthatunk a városi élet rendezésének. Sok dolgunk lesz. A városban nemzedékek számára lesz munka. Rendbe kell hoznunk mindent, ami az elmúlt évtizedek alatt tönkre­ment, értelmes emberi célt kell adni az itt lakóknak. Olyan célt, hogy mindenki, aki Beregszászon él, érezze kötelességének, hogy a város régi fényének helyreállítását minden tudásával segítse. Az összeállítást Berki Antal készítette

Next

/
Thumbnails
Contents