Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-28 / 122. szám
1997. május 28., szerda Az Országházból jelentjük MTI Napirend előtti felszólalásokkal folytatta e heti plenáris üléssorozatát az Országgyűlés kedden reggel fél kilenckor. Csépe Béla (KDNP) a lőfegyverek polgári használatával kapcsolatban fejtette ki gondolatait. Az előzetes jelzések szerint Lányi Zsolt (FKGP) napirend előtti felszólalásának témáját az elmúlt vasárnapi gyermeknap adja. Béki Gabriella (SZDSZ) azt teszi szóvá, hogy honnan van pénze az egészségbiztosításnak a Szív TV részvényeire. Dávid Ibolya (MDF) arról szól napirend előtt, hogy közeledik az 1848-as forradalom és szabadságharc 150. évfordulója, Barsiné Pataky Etelka (MDNP) az autópálya-díjakról fejti ki gondolatait, Varga Mihály (Fidesz) pedig Egyes gazdasági mutatók értékelése és értelmezése címmel mondja el napirend előtti felszólalását. A képviselők a teljes délelőtt során folytatták az alkotmánymódosítás múlt héten megkezdett általános vitáját. A határozathozatalok sorában döntöttek a képviselők a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződés kihirdetéséről szóló törvény- javaslatról. Zárószavazás volt a helyi önkormányzatok idei új, induló címzett támogatása, továbbá a műemlékvédelmi törvény és a házszabály-módosítás ügyében. A nyugdíjkérdésről Új Kelet-információ Keddi parlamenti sajtótájékoztatóján ismertette pártja álláspontját a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban dr. Szilágyiné Császár Terézia, a KDNP megyei elnöke, országgyűlési képviselő. A képviselő asszony elmondta, hogy a párt elvben egyetért a nyugdíjrendszer reformjával, de a kormány előterjesztését átgondolatlannak, elhibázottnak tartja. Sok minden érthetetlen a törvénytervezetben - mondta. Például az, hogy a kormány nem mérte fel azt, kitől várja majd a járulékfizetést. Magyarországon 1996-ban mindössze százezer gyermek született, miközben az abortuszok száma elérte a hetvenezret. Az ország rohamosan öregszik, az elkövetkezendő években egyszerűen nem lesz elégséges számú járulékfizető. A kormány gazdaságpolitikája sem nyújt garanciát arra, hogy a vállalkozók és a munkavállalók képesek legyenek a nyugdíjbiztosítás költségeit finanszírozni. Nincs garancia arra nézve sem, hogy mi történik a befizetők járulékaival. Az sem eldöntött, hogy a tőkefedezeti nyugdíjpénztárakon kívül fűződik e bárkinek valamilyen érdeke a kormány által erőszakosan szorgalmazott variáció bevezetéséhez. Politikai körkép Ez még nem célfotó A legfrissebb közvélemény-kutatásokat fel- dolgozó számítógépes modell alapján egy /JpJÍL) parlamenti választás után a 386 tagú ország- feCy gyűlésben a legtöbb helyet, az összes 36,5 százalékát a Független Kisgazdapárt kapná. A Fi- desz-MPP 27,5 százalékkal szorulna a második helyre, a harmadikon az MSZP lenne 25,9 százalékkal. A további sorrend: SZDSZ 4,1, MDF 3,1 és KDNP 2,8 százalék. A jelenlegi rendszer visszássága alapján a jól szereplő pártok a rájuk eső szavazatok arányaihoz képest jóval több mandátumhoz jutnak. K. Z. (Új Kelet)________________________ Az adatokra reagálva Tu- kacs István, a Magyar Szocialista Párt megyei ügyvezető alelnöke elmondta, hogy a pillanatfelvétel nem célfotó. A kutatások egy állapotot dolgoznak fel, amelyből kockázatos messzemenő következtetéseket levonni. Már csak azért is, mert a Fidesz- MPP népszerűsége egy évvel az 1994-es választások előtt 40 százalékos volt, mégis ellenzékbe szorult. Az MSZP mellett szól, hogy a megszigorító intézkedések ellenére 15 százalékos a támogatottsága. Az MDF-é 1993-ban 7 százalékra csökkent. Ha a jelenlegi helyzet nem változik, a választásokon egy baloldali (MSZP), egy jobbközép (Fidesz-MPP) és egy egyelőre szélső jobboldali (FKGP) erő mérkőzik egymással. Én bízom abban, hogy a szocialista párt júniusi kongresszusán a kormány stílusa és munkamódszerei a stabilizációs irányokat nem feladva változnak, és érezhető eredményeket hoznak. A jelenlegi választási rendszer valóban torz, a nagyobb pártokat segíti. Azzal azonban tisztában kell lenni, hogy a választók az egyéni kerületekben is olyan párt által támogatott képviselőjelöltre adják voksukat, mint amilyen pártot támogatták á listás szavazásnál. Hazai krónika Ki érti ezt a reformot? A kulcs a munkahelyteremtés és a foglalkoztatáspolitika Sok a tisztázatlanság az új nyugdíjrendszer körül, és nem csupán azért, mert még csak ezután fogja meg- tárgyalni a parlament. De ahány ember, annyiféleképpen értelmezi mind a problémákat, mind a megoldási elképzeléseket. A megyei nyugdíjastalálkozó után megkíséreltük az egyik legilletékesebbtől, Dr. Vágó Jánostól, a Országos Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnökétől megkérdezni, mire számíthatunk. Erdélyi Tamás (Új Kelet)-Az új nyugdíjtörvény, amin önök munkálkodnak, főként az utánunk következő generációt érinti. Mik a tapasztalatai arról, a nyugdíjasok mennyit fognak fel a vitákból?- Egy közvélemény-kutatás eredményével válaszolok. Eszerint az emberek 9 százaléka azt hiszi, hogy a tőkefedezeti pillér létrehozása a reform lényege, 8 százaléka úgy gondolja, magasabb lesz a nyugdíj, 7 százaléka szerint emelik a nyugdíjkorhatárt, 6 százaléka az előtaka- rékosságra szavaz, 5 százalék a kétpilléres rendszert említi, de az állampolgárok 40 százaléka nem tudja, valójában mit is jelent a nyugdíjreform, még akkor sem, amikor megpróbálták azt neki elmagyarázni. Az odafigyelő nyugdíjasok kérdései azonban nem a közvetlenül őket érintő kérdésekre irányulnak, tehát például hogy hány százalék lesz jövőre az emelés, hanem az egészet igyekeznek felfogni. Ezt én a bennük még meglévő - ez talán kicsit poros a kifejezés - társadalmi szolidaritásnak tulajdonítom. Az idős ember bölcsességét látom benne, aki a holnaputánra is gondol.- Tehát elsősorban a jövőről van szó? S hogy új alapokra kell helyezni a rendszert?- Reformra, nyugdíkorhatár- emelésre szükség van. Gondoljuk meg, az elmúlt néhány évben Magyarországon megszűnt másfél millió munkahely, van félmillió nyilvántartott munkanélküli, s az igazi probléma nem a rendszer, hanem az, hogy a befizetők elfogytak, tehát akadozik a rendszer működése. Ebből következik a nyugdíjreform lényege: több figyelmet kellene fordítani munkahelyteremtésre, a foglalkoztatáspolitikára, akkor több befizető lenne, s a rendszer működőképessége javulna. Manapság terjed az a vélemény, hogy teljesen szakítani kell az elmúlt évtizedek modelljével, és mindenki - öreg és fiatal egyaránt — igyekezzék az „öngondoskodás” modelljét elfogadni. Én magam is hiszek abban, hogy fontos a jövőnkről történő gondoskodás, ezt paraszt szüleimtől is így láttam. De különösen az országnak ebben a részében jogos a kérdés, vajon a több százezer munka- nélküli, a minimálbéren foglalkoztatott, vagy az, akinek a munkahelye naponta veszélyben forog, képes-e ezért valamit is tenni? Ha körülnéznek e megyében, maguk is eldönthetik, a következő néhány évben teljesíthető-e ez az elv!- A nyugdíjkorhatár emelésével kapcsolatban megtakarításai lesznek a nyugdíjpénztáraknak, hiszen átmenetileg kevesebben mennek a következő években nyugdíjba. Mire fordítják ezt a megtakarítást?- Lesz helye e kétségtelen megtakarításnak. Igen nagy a korkedvezményes nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok száma, azaz a mai nyugdíjasok jelentős része korhatár alatti. Az ő eltartásukról is e szűk bevételi forrásból kell gondoskodni. A Ratkó-kor- szak nemzedékének tagjai 2009 körül mennek nyugdíjba, igencsak nagy számban. De hangsúlyozom, ez foglalkoztatáspolitikai és nem nyugdíjrendszerbeni megoldás után kiált.-Rövid távon viszont a nyugdíjemelés mértéke a legkényesebb kérdés...- Nagy indulatokat keltett az előreláthatóan újévtől várható nyugdíjemelés mértéke. Alapkérdés, hogy az elmúlt két év alatt 28-29 százalékkal csökkent a nyugdíjak reálértéke, 25- 26 százalékkal az aktív keresők jövedelméé, tehát a jól ismert „együtt sír és együtt nevet” elv nem teljesült, a nyugdíjasok 3- 4 százalékkal rosszabbul jártak. Ezek után abban bíztak a nyugdíjasok, hogy a gazdaság fellendülésekor legalább a növekedés arányos lesz. Ha a jelenlegi jogszabályok alapján számolunk, 2000-ig 14 százalékkal emelkedne a nyugdíjak reálértéke, az aktív keresőkét 7— 8 százalékkal meghaladóan, azaz az előbbi veszteséget képes lenne behozni! Ezzel szemben a törvénytervezet szerint jövőre mindössze 3 százalékos, a következő években 1,5—2 százalékos, tehát 2000-ig mindössze 7-8 százalékos volna a reálérték növekedése, tehát az aktív keresőkkel szemben csak 1,5-2 százalékot lehetne behozni. Remélem, a parlamentben a képviselők újragondolják a most benyújtott törvényjavaslatot, mert Magyarországon ez a kérdés közel hárommillió állampolgárt érint, a szó szoros értelmében a napi megélhetés szintjén.- Úgy tudom, többen kérdezték, hogyan és mikor változik a rokkantnyugdíj rendszere.- Ez a sajtóban megjelent téves információból fakadt, amely gyors változást helyezett kilátásba. Az érdekegyeztető tanácsban megállapodtunk, ezt a rendszert most nem érintik a változások. Gyakorlatilag azért, mert annak, hogy a rokkantnyugdíjas helyzetét vizsgálni lehessen, fontos alap- feltétele lenne, hogyha újra munkaképessé minősítenék, legyen módjg murjkába állni, legyen egészségi állapotának megfelelő munkavégzésre lehetősége. Ezért e kérdéssel nem most, hanem csak azután foglalkozik a kormány, ha sikerült megteremteni a foglalkozási rehabilitáció helyzetét. Viszont fontosnak érzem elmondani, jó hír, hogy megváltozik az özvegyi nyugdíjak rendszere, s ez négyszázezer állampolgárt érint kedvezően, ami 1998. január elsejétől léphet érvénybe.- Egy sajátos észrevételről szeretném még véleményét kérni, amit a megyei nyugdíjasszövetség elnöksége tett. Mi indokolja, hogy a megyei nyugdíjas önkormányzat összetételében kisebbségben vannak a nyugdíjasok képviselői, holott itt az ő érdekeik közvetlen intézéséről van szó?- A kérdés jogos, mert a megyei és az országos önkormányzat mandátuma júniusban lejár, azokat meg kell újítani. Én vitatkozom azzal, hogy a megyei önkormányzatokban túlsúlyt kellene biztosítani a nyugdíjasoknak, hiszen a megyei önkormányzatok főként a munkaadók és az aktív korú járulékfizetők cselekedeteit befolyásolja, illetve ellenőrzi. Ezen belül van a már nyugdíjasok helyzetére vonatkozó észrevételek miatt a nyugdíjas képviselőknek szerepük. Az elv, hogy a testületekben legyenek nyugdíjaskorúak, fennmarad. Az lenne jó, ha e kollégákat a nyugdíjasszervezetek jelölnék e testületekbe, hogy az ő véleményüket képviseljék. Az viszont várható, hogy bonyolultabb lesz a jogi rendszer. Mindannyian nagyon kiszolgáltatottak leszünk a következő években, s bármiféle népszerűsítés, reklámkampány legyen, nemigen fogunk tudni segítség nélkül a szabályok között eligazodni.- Megenged végül egy személyes kérdést? A jövő héten megyek nyugdíjba. Igen rosszkor, hiszen a béremet a gazdasági nehézségek miatt az elmúlt években visszafogták, emelésre pedig még nem számíthatok. Mik az én kilátásaim?- Azt hiszem, elsősorban örömöt kell éreznie, hogy megérte ezt a kort, hiszen a magyar férfi- népesség az európai átlagtól rosszabb halálozási arányt mutat. Induló nyugdíjként a mindenkori átlagbére mintegy 60 százalékára számíthat reálisan, ez garantálható. Az évenkénti emelések még a kormány előterjesztése szerint is meg fogják haladni az inflációt. S ha egészsége .megengedi, nyugdíját munkájával kiegészítheti. Együtt jobban Sajtószolgálat A szakmai tankönyvkiadás terén 42 éve jól ismert Műszaki Könyvkiadó és a közismereti tankönyveivel rövid idő alatt hírnevet szerzett Calibra Kiadó együtt teljes taneszközkínálatot nyújt az általános és középiskolák számára. Bérezi Sándor, a Műszaki Könyvkiadó ügyvezető igazgatója elmondta: - Két olyan kiadó találkozik, amely fejlesztéseivel már több éve követi a könyvkiadás szakmai igényeit. Célunk, hogy a két kiadó korábbi arculatát megőrizve, a pedagógusokat és a diákokat hosszú távon a lehető legmegbízhatóbban szolgáljuk. Különösen szem előtt tartjuk, hogy könyveink több éven át kibírják a fokozott igénybevételt, és megfelelő segédanyagok álljanak a tanárok rendelkezésére. A nevelés tekintetében a szülőket is segíteni kívánjuk kiadványainkkal. A diákok többszörösen színes könyvet kapnak, az illusztráció és a tartalom szempontjából egyaránt. Jól ta- nítható-e? Jól lehet-e tanulni belőle? Ez minden fejlesztésünk kiindulópontja. Várhelyi István, a Calibra Kiadó tulajdonosa: — A tankönyvkiadás csak új és korszerű könyvek gyártásával felelhet meg a gyorsan változó piaci viszonyoknak. A Calibra Kiadó évente 30-40 új könyvet jelentet meg, ezek fejlesztése egyenként 3—5 millió forintba kerül. Emellett az éves árbevétel 30-40 százalékát kitevő raktárkészletet kell tartani, ami azt jelenti, hogy egy évre előre finanszírozni kell a könyvek gyártását. A fúzió eredményeként biztosított a hosszú távú, elsősorban szakmai szempontok alapján történő minőségi tankönyvkiadás. A Műszaki Könyvkiadó változatlanul a magyar köznevelés szolgálatában kíván tevékenykedni, a Calibra Kiadó beolvadása után is eddigi politikáját követi: állandóan fejleszti tankönyveit, hogy a könyvek mindvégig korszerűek maradjanak, jelen legyenek a piacon. A fúzióból adódó költségmegtakarítást a könyvek minőségének növelésére fordítja majd a vállalat. Ügyelet Új Kelet-információ Viszonylag mérsékelt napot zártak a tűzoltóság, a mentőszolgálat, valamint a rendőrség munkatársai. Az ügyeletek csupán egy kálmán- házi balesetről számoltak be. amely a körülményekhez képest szerencsésen végződött. Egy személygépkocsi tolt le az úttestről egy kerékpárost, de a drótszamár utasa nyolc napon belül gyógyuló sérülésekklel megúszta a csattanást.
