Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-26 / 120. szám

Megyei krónika Előfizetőkre vár a Matáv Kézy Béla (Új Kelet) Bizonyára sokan emlékez­nek még arra, hogy néhány évvel ezelőtt Kisvárdán még csak úgy lehetett telefonál­ni, hogy meg kellett várni, amíg a központ kezelője be­lép a vonalba és kapcsolja a hívó által megadott számot. Sok környező településen pedig percekig kellett teker­ni az úgynevezett kurblis te­lefont, amíg kapcsolták a hí­vott felet. Ez is csak a hét öt napján és nyolctól délután négyig volt használható, azután legfeljebb az egy-két „éjjel-nappal működő” tele­fonról lehetett mentőt, tűz­oltókat hívni. Ma mindez már a múlté, mi több, Kisvárdán és a hoz­zá tartozó távközlési körzet 55 településének nagy ré­szén „kínálati piac” van te­lefonból. Ez azt jelenti, hogy 17 településen napo­kon belül, a többi helyen június 30-áig telefont kap­hatnak mindazok, akik igény­lik és vállalják a bekötési díjat, ami jelenleg 37 500 forint áfával együtt. Mind­ezt szombaton a kisvárdai sportcsarnokban tartott Matáv-telefontúra kere­tében adott tájékoztatón mondták el a Matáv Debre­ceni Igazgatóságának veze­tő munkatársai. A kellemes műsorral színesített előfize- tő-toborzó napon a leendő telefontulajdonosok megis­merkedhettek mindazzal, amit az úgynevezett RLR- rendszerű készülékek kínál­nak. Ez a vezeték nélküli rendszer csaknem mindazt tudja, amit vezetékes társai. A Motorola cég munkatár­sainak segítségével még az Inteneten is lehetett bók­lászni az itt lévő készülé­kekkel. Természetesen leg­többen a helyszínen felállí­tott telefonokat próbálgat­ták, ugyanis négy készülék­ről ingyen telefonálhattak a programra ellátogató érdek­lődők. Balogh János, a Matáv debreceni igazgatója el­mondta: a cég-célja, hogy minél magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtsanak, és az itt élők gyorsan telefonhoz juthassanak. Ahogy az igaz­gató úrtól megtudtuk, néhány éve a Matáv nem ragaszko­dott volna ahhoz, hogy itt telefonkoncesszióhoz jus­son. Végül is a céget kötelez­ték arra, hogy fejlesszen ezen a környéken. Ennek a feladat­nak a jelenleg elérhető leg­magasabb műszaki színvona­lon és nagyon gyorsan igyek­szik eleget tenni. Lapunkban nemrégiben hírt adtunk arról, hogy a kö­zelmúltban Mátészalka kör­nyékén néhányan „mezei” rádiókészülékükkel akaratla­nul is lehallgatták a szomszé­dok telefonbeszélgetéseit. Herczeg Sándor, a Matáv pr- menedzsere elmondta, hogy rövidesen mindenütt meg­szűnnek ezek a panaszok, mert kicserélik a készülékek kártyáit. Ugyancsak fontos információ, hogy a Matáv az RLR-készülékck áramfo­gyasztását 20 impulzus jóvá­írásával honorálja a fogyasz­tónak. S hogy áramszünet esetére se némuljanak el az RLR-készülékek, azt kedvez­ményes akkumulátorcladás- sal támogatja a cég. A rendezvényen jó néhá­nyan jelentették be igényei­ket telefonra, ezt napokon belül meg is kapják. Az új jelentkezők közül különösen szerencsés volt Mártim Ká­roly Kisvárda, Sánta utca 7. szám alatti lakos. Övé lett a Maláv napi ajándéka, amit sorsolással húztak ki. Neki nem kell megfizetnie a 37 500 forintos belépési díjat sem, s talán mire ezt a cikket olvassa, már telefonja lesz. Lapunk egy későbbi számá­ban egyébként interjút köz­lünk, amelyet munkatársunk Balogh János debreceni igaz­gatóval készített arról, hogy most már a Matávnál is az ügyfél a király. Határőrhétvége Tanyik József tudósítása A Nyírbátori Határőr Igaz­gatóság határállomásain az elmúlt hét végén 34 és fél ez­ren lépték át az államhatárt. A kellő feltételek hiánya miatt 41 külföldit irányította vissza. Ez időszak alatt hét jogsér­téssel szemben jártak el a vé­gek őrei: Csengersimánál kilé­péskor derült ki egy román sze­mély passzusáról, hogy igen­csak mosott, üy módon távolí­tottak el belőle pecséteket. Záhonyi útlevélkezelők egy ukrán útlevélben hamis pecsétet találtak. Belépéskor fülelték le a határőrök azt a magyar sze­mélyt, akit budapesti rend­őrök köröztek. A beregsurányi járőr egy ukrán kocsiban kö­zel 19 ezer forintnyi „ismeret­len” eredetű benzint és ciga­rettát talált. Lónyánál és Beregsuránynál is akadt egy-egy olyan ukrán, aki elnézte a naptárt, túltartóz- kodásért bírságot fizettek. Beregsuránynál egy Német­országban körözött Volvóval akart kiutazni egy magyar és egy német állampolgár. Utób­biról kiderült, hogy igencsak keresi őt is az Interpol. Igazságos nyugdíjrendszert! 1997. május 26., hétfő Magyarország és az Unió (Folytatás az 1. oldalról) Ma még két fő kérdés körül folyik a vita. Az első az, ho­gyan határozzák meg a jövő­ben a nyugdíjemelést. Az elnök kifejtette, miért tartja kevésbe igazságosnak a törvényjavas­latban szereplő számítási mód­szert azzal szemben, amit az or­szágos Nyugdíjasszövetség ajánlott: azzal ugyanis tovább nő az életszínvonal-különbség az aktív korú foglalkoztatottak és a nyugdíjasok között, vagyis sérül az „együtt sír, együtt ne­vet” elv. Dr. Blejer Jenő. a Nyugdíjas­szövetség országos elnöke, or­szággyűlési képviselő arról tá­jékoztatta a nyugdíjasokat, mit tett a szövetség a társadalmi vi­tában és az érdekegyeztetés so­rán. Ezt követően dr. Kovács Pál, az Országgyűlés szociális bizott­ságának tagja tartott előadást:- Magyarországon nagyon sok téveszme kering a nyugdíj- rendszer módosításáról még po­litikusok körében is. Sokszor hallani, hogy a nyugdíj szociá­lis ellátás. Ez tévedés! A nyug­díjasok ehhez jogot szereztek akkor, amikor dolgoztak. Ezt elmaradt szolgáltatásnak tekint­hetjük, amit aktív munkájukkal megváltottak. Akik most dol­goznak, azok most váltják azt meg. A nyugdíjrendszernek az a célja, hogy az idősek szociá­lis biztonságát garantálja. A másik pedig az, hogy a nyug­díjrendszernek olyannak kelle­ne lennie, hogy az átlagos nettó keresetnek legalább 55-60 szá­zalékát érje el. De már az átlag- kereset számításának a módja is rossz, másrészt a magyar átlag- kereset igen kevés ahhoz, ho­gyan abból meg lehessen élni, s akkor hogy lehet ennek az 55-60 százalékából megélni?! Ezután dr. Kovács Pál rátért arra, milyen megoldásokat ke­resnek a szociális biztonság fo­kozására. — A politikának a mai való­ságra kell építenie és nem illú­ziókra. Mintegy háromnegyed éve elkezdtünk kiépíteni egy helyi jóléti rcndszerátalakító folyamatot, amelyben ma már 32 falu, 10 város vesz részt, és további 59 önkormányzat sze­retne hozzá kapcsolódni. A fo­lyamat egyik eleme a hosszú távú idősgondozás. A rendszer helyi összefogásra épül, amely­ben az állami és a helyi önkor­mányzati szervek mellett na­gyon lényeges a civil szerve­zetek szerepe, beleértve egyhá­zi és magánszervezeteket is. Létesült magányosok klubja, egyszülősök klubja, a falvak­ban utcaegyesületek, hogy jobban figyeljünk egymásra, hogy megcsináljuk azt, amit Ady Endre 1910-ben leírt: „Vagyok, mint minden ember, fenség...”, tehát az embert ne becsüljük le, próbáljunk egy­máson segíteni! — Ezután be­mutatta a most folyó kísérlet néhány fontos részletkérdését, amit az egybegyűltek nagy fi­gyelemmel hallgattak. Meg kell értenie mindenki­nek — elsősorban a politiku­soknak -, hogy a társadalom fejlettségének pem az egy főre eső nemzeti jövedelem a leg­fontosabb mérőszáma, mert az nem mond semmit az emberek életmódjáról - fejezte be elő­adását a politikus. Gyúró Imre ezután összeg­zésképpen leszögezte:- Reméljük, a tavaszi parla­menti időszakban eldől a nyug­díjtörvény sorsa, és jól dől el megélhetésünk alapja. Ha nem lenne döntés, januártól példá­ul nem kaphatnák meg az öz­vegyi nyugdíjat. Kérem, kísér­jék figyelemmel! A szerény ebéd után meg­kezdődött a közös szórako­zás, amit Tóth László, a klub­szövetség elnöke irányított, s melynek kedves színfoltja volt a találkozót meglátoga­tó dr. Baja Ferenc miniszter beszélgetése a nyugdíjasok­kal. A nótázás és barátkozás késő délutánig tartott,-csak a megérkező eső vetette vé­gét. Sorozatzáró fórum Nyíregyházán Berki Antal (Új Kelet) Szombaton este a művelődési központ kamaratermében négy ellenzéki párt, az MDF, a Fi­desz, a KDNP és az FKGP or­szággyűlési képviselői tartot­tak közös fórumot arról a mély válságról, amibe a vidék, külö­nösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, de szinte az egész ma­gyar társadalom került az elmúlt évek során. A Nyíregyházán tar­tott fórum zárása volt egy, az egész megyét átfogó beszélge­téssorozatnak, melynek során a képviselők 15 alkalommal ta­lálkoztak választóikkal. Milyen tapasztalatokat szűr­tek le megyejárásuk során? - kérdeztük a képviselőktől. Dr. Takács Péter MDF:- Érzékelhető az a társadalmi süllyedés, ami az elmúlt három évben bekövetkezett, és nem­csak úgy, hogy anyagilag rop­pantak meg a falvak, hanem úgy is, hogy menekülnek innen az emberek. Öregszik a megye la­kossága. Vállalkozásokról alig- alig hallani. Az önkormányza­tok mozgástere beszűküli. A ko­rábbi fejlesztések megszűntek. Tornaterem-építés helyett isko­labezárásokról tudunk. Az ön- kormányzati önállóságot igye­keznek megszüntetni, kordában tartani. Az emberek érdekérvé­nyesítő képessége igen ala­csony. A bizalmatlanság olyan fokú a kormányzattal szemben, hogy az akár társadalmi robba­náshoz is vezethet. Ez a megye alapvetően mezőgazdaságból élő térség, és mégis itt van a leg­rosszabb helyzetben ez az ágazat. Módi László FIDESZ-MPP:- Azt gondolom, nagyon hasz­nos volt. Annak ellenére, hogy minden fórumon más volt a hely­szín, a közönség és a hangulat, rengeteget tanultunk. Több mint ezer emberrel találkoztunk. Sok probléma került terítékre. Sok érdekes hozzászólás hangzott el. Beszélgettünk szakmai, politi­kai kérdésekről. Szóba került a pártok összefogásának a lehető­sége. Szükség van személyes ta­lálkozásokra ahhoz, hogy az apátiát, a nagyon komoly passzi­vitást legyűrjük, ami megyénk­ben sajnálatos módon jelen van. Tudomásul kell venni, hogy a parlament egy zárt világ, amo­lyan elefántcsonttorony, és ha a képviselő nem hajlandó kimoz­dulni onnan, akkor nagyon ha­mar elszakad választóitól. Dr. Szi lágy iné Császár Teré­zia KDNP: —Fontos volt ez a megyejárás. Nemcsak azért, mert alaposan megismertük az emberek gond­jait, hanem azért is, mert bizo­nyítottuk, hogy a különböző pártok képviselői képesek együtt­működni még akkor is, ha orszá­gos szinten komoly ellentét van közöttük. Megtapasztaltuk, hogy a parlamentben elmondott érveink bizonyos törvények el­len nem „ellenzékieskedés”, hanem valós ellenérvek voltak. Választóink éppen azt szenve­dik meg most, hogy akkor a kormányzópártok nem hallgat­tak ránk. Hasznos volt ez a fó­rumsorozat, és elhatároztuk, hogy ősszel folytatjuk. Igyekez­tünk választóinkban felébresz­teni a reményt, a bizalmat, hogy a demokráciában akkor is fon­tos a véleményük, ha csak négy- évenként egyszer van módjuk kifejezni azt. K. Z. (Új Kelet) _ Személyesen „ízlelget­ték” egymást az elmúlt hét végén az Európai Unió tag­államainak diplomatái, me­gyénk és annak székhelyé­nek politikusai, gazdasági önkormányzati vezetői. Nem véletlenül, hiszen ez volt a szervezők célja a má­jus 23-ai, nyíregyházi Eu- rópa-napon. Több előadó hangsúlyozta, hogy fontos egymás megismerése. Tud­ja meg minden fél, mit vár­hat magától és mit vár cl a másiktól hazánk uniós csat­lakozásáig és azután. Erre az élet minden területét át­fogó fórumsorozaton adó­dott lehetőség, ahol megis­merhettük az EU-tagság hát­rányait és előnyeit. Elsősor­ban az utóbbit.Dr. Baja Ferenc környezetvédelmi és terület­fejlesztési miniszter köszön­tőjében a kincstári optimiz­must nagyságrendekkel meghaladó pozitívumokat sorolt felt. Beszédéből az derült ki, hogy tagságunk esetén a megyebeli fejlesz­tésekre szinte számolatlanul özönlik a pénz. Csabai Lász- lóné, Nyíregyháza polgár- mestere úgy látja, hogy csat­lakozásunk után a munka­nélküliségi ráta a térségben 8 százalékra csökken, és me­gyénk székhelye az Európai Unió kis Bécse lehel. Fon­tosnak tartja a kapcsolatok kialakítását, építését. Úgy legyen! Szinte minden ren­dezvényen az előny került előtérbe. Az Unió képvisel­ői jelezték ugyan, hogy a tagságig tartó út távolról sem lesz tükörsima. A politikai fórumon dr. Zilahi József, a megyei közgyűlés elnöke - teljes joggal - aggódott a szabolcsi mezőgazdaság miatt. Egyes gyengébb föld­területeket - van bőven - ugyanis ki kell majd vonni a művelésből. Göncz Árpád köztársasági elnök jelentet­te ki a napokban, hogy a szö­vetségbe lépésünk után csök­ken a mezőgazdaságban dol­gozók száma. A GKI Gazda­ság Rt. vezető kutatója nem­régiben megdöbbentő kije­lentéseket tett Nyíregyhá­zán. Állítása szerint a magyar csatlakozás után termékeink közel harmadát a szigorú követelmények miatt nem­hogy Nyugaton, de az or­szágban sem adhatják cl a termelők. Tagságunk legna­gyobb áldozatai azokat ter­helik, akik a rendszerváltás áldozatai is voltak: az elma­radott térségek kevésbé kép­zett lakóit. Ne értsék félre, nem ellen­zem, hogy Magyarország az Európai Unió tagja legyen. Aki e céllal nem ért egyet, azt kevesen tartanák ma normálisnak. Azt szeret­ném, ha kell - remélem, nem egyedül -, nyomatékkai kérem: a megye, Nyíregy­háza és elsősorban az ország mindenkori vezetői tegye­nek meg mindent, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg la­kói ne legyenek ismételten egy jó szándékú döntés ál­dozatai. Tegyenek meg ve­lünk együtt mindent, hogy e térség az uniós tagságig és utána is minden terüle­ten közelebb kerüljön Eu­rópához. Hogy minél hama­rabb méltán mondhassunk: Európában vagyunk. Internet az elerelen I Csak egy szál cigánnyal I Mádi László I Szilágyiné Császár Terézia I Takács Péter

Next

/
Thumbnails
Contents