Új Kelet, 1997. május (4. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-14 / 111. szám

Őstermelői roham? Hiányzik a végrehajtási utasítás Gazdaság Alkalmazott agrárattasé A keleti piac ugyanolyan fontos, mint a nyugati Az elmúlt hétvégén a megyei agrárgazdasággal megismerkedő dr. Nagy Frigyes földművelésügyi minisz­ter mezőgazdasági szakemberekkel, termelőkkel folyta­tott megbeszélései alatt több ízben utalt arra, hogy fo­kozódó figyelemmel tekint a kelet-magyarországi térség­re, valamint a határainkon túlra is kiterjed az érdek­lődése. Ezt támasztották alá romániai tárgyalásai, vala­mint a tárca azon elképzelése, hogy Moszkvába mezőgazdasági attasét lenne szükséges akkreditálni. 1997. május 14., szerda 5 Munkatársunktól __________ A megyei mezőgazdasági termelők a napokban roha­mot indítottak az agrárkama­ra nyíregyházi központja, valamint a gazdajegyzők el­len. Ennek oka az őstermelői igazolvány kiváltása. Az ez évtől hatályos, szá­mos adózási kedvezményre jogosító okmány igénylésé­nek kezdeti nagy száma a tavasz eleji gazdálkodói elé­gedetlenség és tüntetéshul­lám miatt alaposan meg­csappant. Az adózási, valamint a tár­sadalombiztosítási szabá­lyok módosítását, a feszült­séget okozó problémák ke­zelését követően újra meg­élénkült az őstermelői jogo­sultságot kiváltó kedv. A legutóbbi, április 30-ai összesítések kimutatták, MTI________________ Míg tavaly összesen hat­milliót, az idei év első négy hónapjában nyolcmillió fo­rint bírságot szabtak ki Bé­kés megyében a szabályta­lan foglalkoztatást ellenőr­ző munkaügyi felügyelők- hangzott el kedden Békés­csabán, a Békés Megyei Munkaügyi Központ sajtó- tájékoztatóján. Mint Nagy Ágnes igazgatónő elmon­dotta, nem volt több a „fe­ketemunka” s a többi mun­kaügyi szabálytalanság Békésben, csak javultak az ellenőrzés feltételei. A kül­földiek engedély nélküli alkalmazása ellen a fellé­pést nehezíti, hogy az or­szághatár mentén élő béké­si emberek megértőek a „fe­ketén” foglalkoztatott ro­mániaiakkal. Ezzel magya­rázható, hogy az év első hogy több mint 13 ezer termelő váltott ki igazol­ványt. Ma naponta átlagosan 1,5-3 ezer új okmányigény- lés fut be az agrárkamarai munkatársakhoz. A szakem­berek tapasztalatai szerint az elmúlt időszakban következ­hetett be a termelői szemlé­letváltás, hogy a kezdeti, az újdonsággal szembeni ösz­tönös ellenállást a jogosult­ság adta előnyökön alapuló belátás váltotta fel. Az elkövetkező időszak­ban várhatóan tovább növe­kedhet a gazdálkodói ok­mány-igénylési kedv, ugya­nis hamarosan megjelenik a családi őstermelői igazol­vány adminisztratív szabá­lyait rögzítő végrehajtási kormányhatározat, az előre­jelzésekhez képest sajnála­tos módon legalább egy hó­napos csúszással. négy hónapjában Békésben mindössze két esetben sike- riilt külföldiek illegális foglalkoztatását felderíte­ni. A nagyobb ügyeket so­rolva a megyei munkaügyi központ vezetője megemlí­tett egy budapesti vállalko­zót, aki Battonyán 16 nyír­ségi embert dolgoztatott, egy almáskamarási mező- gazdasági vállalkozót, aki szintén ló munkást alkal­mazott feketén, egy oroshá­zit, aki 1 ! mezőgazdasági idénymunkást dolgoztatott bejelentés nélkül; vala­mennyien több százezer fo­rint bírságot kénytelenek fizetni. A mostani építőipari ellenőrzések Sarkadon és Orosházán akadtak munká­sokat engedély nélkül fog­lalkoztatókra, akik egye­bek közt szerelőcsarnokot és benzinkutat építettek. Vitéz Péter (Új Kelet) A miniszter beszámolt arról, hogy nemrégiben keleti szom­szédunk fővárosában járt, s hi­vatalos megbeszéléseket foly­tatott román kollégájával. A találkozó további szorosabb együttműködést sejtet a két tárca között. Az FM tárca veze­tőjének látogatása előtt mint­egy két héttel Nyíregyházán járt Halász János, frissen ki­nevezett bukaresti kereskedel­mi tanácsos. A nagy tapaszta­lati! szakember meglátása sze­rint a novemberi román vá­lasztások után alapjaiban megváltozott a román-ma­gyar kapcsolat. Keleti szom­szédunk gazdaságilag, politi­kailag liberális eszméket val­ló kormányzata stratégiai partnerként tekint immár ha­zánkra. Mint megjegyezte: várhatóan ezt a szemléletet Munkatársunktól Csaholczi Lászó, a csengeri Mezőgazdasági Szövetkezet főállattenyésztőjének meglátá­sa szerint Nyugat-Európában keresett termék a juh, s kvóta vagy vámkontingens nélkül korlátlan mennyiségben elad­ható a pecsenyejószág. Az egyik legnagyobb olasz fel­vevőpiacon a 24-27 kilogram­mos állatokért 10-12 ezer fo­rintot adnak a kereskedők. Ez ugyan nem jelent extraprofitol, viszont garantált megélhetést nyújt a tenyésztőknek. Tapasz­talatai szerint ezzel szemben az utóbbi időszakban sajátságos problémák miatt alaposan meg­csappant a megyei állomány száma. Ennek oka, hogy elfogytak a legelők. A juhászainak alapfeltétele a gyepes terület megléte, ame­V. P. (új Kelet)____________________________ A megyei kereskedelmi és iparkamara szakmai szervezete­ként április utolsó napján meg­alakult közgazdasági tagozat, az alapítók által bizalmat kapott dr. Kokas Attilámé elnökletével első, feladat- és célmeghatáro­zó ülését tartja a közjogi testü­let nyíregyházi székházában május 15-én, csütörtökön dél­után 14 órai kezdettel. erősíti az a román törekvés, hogy CEFTA-taggá váljon az országuk. A társulás várhatóan óriási lendületet ad majd a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak, mivel a CEFTA tagsági szerző­dés aláírásával életbe lép a vámkorlátok fokozatos leépí­tése, amely az agrártermékek esetében ugyan nem jelent számottevő változást, de bizo­nyos árucsoportok esetében kihasználható, kedvező vámel­bírálású kontingensek állnak majd rendelkezésre. Dr. Nagy Frigyes Zilahi Jó­zsef, a megyei közgyűlés elnö­kének az orosz föderáció álla­maiban tett tapasztalatszerző útját követő megbeszélésen kifejette, hogy elkötelezett szándéka a magyar agrárgazda­sági diplomáciát kiterjeszteni a korábban feladott és elveszí­tett keleti piacokon. A minisz­lyet a szövetkezetnek ma bé­relnie kell. Elsősorban nem a díj - átlagosan hektáronként és évente 20—25 kilogramm búza vagy kukorica ára - jelenti a fő problémát, hanem az, hogy egy társaság nem rendelkezhet sa­ját földdel. Ma nagyszámú, 70, 80 vagy 100 földtulajdonossal kell fenntartani a folyamatos kapcsolatot, s ez magában rejt egy sor, a tenyésztés biztonsá­gát veszélyeztető problémát. A juhok lába alatti föld addig garantált, amíg a tulajdonos megfizethetetlenül, saját belá­tása szerint fel nem emeli a bér­leti díjat, felrúgja a szerződést, vagy eladja a gyepes földjét. A tenyésztés biztonságát az szavatolná, ha a szövetkezet rendelkezhetne legelőtulaj­donnal. A hétvégén a megyé­ben, s többek között Csenger- ben is járt dr. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter A pénzügyi, gazdasági szak­emberek által kezdeményezett közgazdasági tagozat létreho­zását az tette szükségessé, hogy a véleményezhető törvény- és szabályzótervezeteket szak­értői javaslatokkal lehessen alátámasztani, növekedjék a gyakorlatban hasznosítható térségi gazdasági információk mennyisége és minősége, meg­valósulhasson a piaci tenden­ciák napra kész nyomon köve­ter meglátása szerint az euró­pai piacra irányuló magyar ex­port az összeurópai kereskede­lemnek alig egy százalékát te­szi ki, de az országnak három- milliárd dolláros bevételt, va­lamint kétmilliárd dolláros pozitív agrár-külkereskedelmi mérleget jelent. Ez hatalmas jelentőségű kis országunk szá­mára, s amennyiben európai léptékekben csekély, újabb egy százalékkal növelhető lenne a mezőgazdasági ter­mék-kivitelünk, az jelentősen javítaná a belgazdasági egyen­súlyt, az ágazat jövedelem- termelő képességét. Tökéletesen mindegy, hogy a célexport nyugati vagy kele­ti piacra jut, mert mindkét irányban ma már ugyanazok­nak a minőségi követelmé­nyeknek kell megfelelnie egy magyar terméknek, s az árakat az egységes világpiaci tenden­ciák határozzák meg. Emiatt tervezi azt a Földművelésügyi Minisztérium, hogy külön az ágazat gazdaság diplomáciájá­val foglalkozó mezőgazdasági attasét akkreditál Moszkvába, ahol az előzetes elképzelések szerint június elején dr. Nagy Frigyes is kapcsolatépítő láto­gatást tesz. utalt arra, hogy tervei között szerepel egy erről szóló javas­lat beterjesztése, amelyet rend­kívül szigorú ellenőrző szabá­lyokkal gondolt körülbástyáz­ni. Az életbevágóan lényegi elképzelése optimizmusra ad­hat okot az állattenyésztők­nek. A mai gyakorlat szerint a társasági tagokat kell arra ösz­tönözni, hogy ők vásároljanak földet. Ekkor viszont, sajnála­tos, de előbb vagy utóbb szem­be kell nézni a magántulajdon öröklődésének gondjával, ha történetesen idős a tag. A csengeri mezőgazdasági szövetkezet mintegy 2500 tenyészjuhot gondoz. Az idei agrártámogatási rendszer hatá­sosan ösztönzi a tenyészeteket. Az ellenőrzött állatállományok tartása esetén nyolcezer forin­tos támogatást lehet igényelni egyedenként. Ez a jerkeeladási árnak mintegy negyven száza­léka, amely arra ösztönzi a gaz­dákat, hogy tenyészeteket ala­kítsanak ki. A legelőterület tu­lajdonlásának tiltása és a bérle­mények behatárolt mennyiségé­nek a korlátja viszont ezzel el­lentétes hatást fejt ki: alap­vetően megakadályozza az ágazat fejlődését. tése. Egy olyan fórum jöhes­sen létre, ahol a pénzügyi, adó­ügyi, gazdasági szakemberek, közgazdászok véleményt tud­nak cserélni. A szakmai megbeszélésen a megyei gazdaság jelenlegi ál­lapotáról, valamint az elfoga­dott megyei fejlesztési kon­cepcióról Róka László, a Me­gyei Fejlesztési Ügynökség igazgatója tart vitaindító előadást. „Nő vagyok, vállalkozó és skizofrén” Kozma Ibolya (Új Kelet) Óriási tapsot kapott az el­múlt héten Aliéi Ágnes vál­lalkozó a Parlamentben ren­dezett konferencián. Tevé­kenységéről, munkája bukta­tóiról és magánéletéről be­szélt. Véleménye szerint so­kan egy joghézagot használ­nak ki, s nem fizetik be adó­hátralékaikat. Egyetlen szó és lelkiismeret-furdalás nélkül számolnak fel cégeket, s men­tik át a vagyont az új alapítá­sú társaságba. A költségeket pedig elfelejtik visszafizetni. Közben hatalmas Mercé­deszekkel járnak, óriási va­gyont halmoznak fel, és nincs egyetlen ősz hajszáluk sem. — Én szeretek nyugodtan aludni — mondta Ahel Agnes —, de borzasztóan sajnálom, hogy mások ezt megtehetik. A kormány nem képes olyan döntést hozni, amelyben minden vállalkozó egyenlő eséllyel indulhatna. Nem az a bűnös, aki kihasználja a lehetőséget, hanem az, aki hagyja! Pékséget alapítottam Székesfehérvárott 1990-ben, világbanki hitellel. Már 1992- től nyereségesek voltunk. Örömmel fizetem be az adó­mat, ha tudom, hová megy, mire költik azt. A fehérvári üzletasszony alacsony, kissé molett, haja ezüstös. Nem olyan nő. akiről a férfiak álmodnak. Noha íz­lésesen öltözködik, nagyon okos, szókimondó, és ért a pénzhez.- Két gyerekemmel élek. Meggyőződésem, hogy az a férfi még nem született a föld­re, aki képes lenne elviselni, hogy a felesége sikeres vál­lalkozó... Negyvenen dolgoz­nak az üzememben, ez azt je­lenti, hogy negyven család­nak nyújtok biztos megélhe­tést. Naponta négy órát al­szom, de intezíven, hogy az kitegyen nyolcat is. Segítek más vállalkozó­kon is. Borzasztóan sajnál­tam azt a vállalkozótársamat, aki húszmillió forint hitelt vett fel. A beruházás befeje­zéséhez még szüksége lett volna egymillióra. Sehonnan sem kapott támogatást. Min­denét elárverezték. Hogyan lehet termelni, te­vékenykedni ott, ahol har­minchat százalékos kamattal kell visszafizetni a kölcsönö­ket? Hiába vagyunk jó ügyfe­lei a bankoknak, nem adnak bonuszt, ajándékot a jó part­nereknek. Mindig fenntartás­sal kezelnek minket, pedig rá kellene jönniük, hogy a vál­lalkozók nem gazemberek. A pénzintézetek sokkal köny- nyebben adnak százmilliókat, mint egy-két millió forintnyi hitelt. Tagja vagyok a Ma­gyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Kuratóriumának. Szeretném, ha könnyíthet- nénk a vállalkozók helyzetén. Ha valóban segíthetnénk a fej­lesztésekben, az elindulásban és a további munkában. Sok-sok éve azt tanultuk az iskolában, hogy a kapitaliz­musban a nagyhalak meg­eszik a kishalakat. Szerintem a nagy halak már a többi nagy halat is harapdálják. S ez sen­kinek sem jó, mert így nem­csak egymást, hanem a kicsi­ket is meg fogják enni. A vér­szagra pedig jönnek a cápák, akik a hatalmas bálnákat is megragadják! Nincs más lehetőség, mint összefogni és egymást segíteni. A HEXTRA Kft. mint a FONEX Rt. „f.a." felszámolója pályázatot hirdet a felszámolás alatt álló adós cég tulajdonát képező FONÓGÉPEKRE. A pályázatnak tartalmaznia kell: — a megvásárolandó vagyontárgyak megnevezését, valamint vételi ajánlatát áfával növelten — 60 napos ajánlati kötöttséget vállaló nyilatkozatot — fizetési feltételeket, biztosítékokat — a bruttó ajánlati ár 10%-ának megfelelő bánatpénznek a FONEX Rt. „f.a." OKHB Kisvárda: 10404436-44310226-00000000 bankszámlájára való befizetését igazoló bizonylatot. A pályázatokat legkésőbb 1997. május 21-éig kell benyújtani a HEXTRA Kft. irodájába (Nyíregyháza, Luther u. 13.). A pályázattal kapcsolatban részletes felvilágosítást nyújt a Hextra Kft.-nél Nagy Edit (tel.: 06-42/319-905). A felszámoló fenntartja a jogot, hogy a pályázatot részben vagy egészben eredménytelennek értékelje. Egyben felhívja a hitelezők, részvénnyel, üzletrésszel, vétel- és elővásárlási joggal rendelkezők figyelmét, hogy 1997. május 23-án 10—16 óráig a beérkezett pályázatokat megtekinthetik a felszámoló irodájában, és írásban bejelenthetik, hogy kívánnak-e élni elővásárlási jogukkal. Amennyiben ezen szándékukat ebben az időben nem jelentik be, akkor a felszámoló úgy tekinti, hogy nem kívánnak élni elővásárlási jogukkal. A feketefoglalkoztatás ellen Biztos földet a juhok lába alá... Legelő nélkül nincs piacképes állattenyésztés A szakértők meglátása szerint a mezőgazdasági szektor időzített bombája a földkérdés. Részben azért, mert a kárrendezés alatt kiosztott területeknek magántulajdoni rendezése elhúzódik, részben viszont amiatt, hogy a jogi személyű társaságokat egy korábbi törvény kirekesztet­te a földterület-vásárlási lehetőségből. Az állattenyész­tési ágazat szinte egyetlen nyereséget produkáló szek­tora, a juhászat ezt sínyli a megyében... Az alapok lefektetésénél tartanak A közgazdasági tagozat ülése

Next

/
Thumbnails
Contents