Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-05 / 79. szám

1997. április 5., szombat Kisebbségpolitika MTI A Moldovai Köztársaság Nemzeti Kisebbségi Hivata­lának helyettes vezetőjét, Teodor Magáért fogadta pénteken hivatalában Ta- bajdi Csaba, a Miniszterel­nöki Hivatal politikai állam­titkára. Az Európa Tanács által rendezett, Kisebbségek és a média című konferencia résztvevőjeként Budapesten tartózkodó moldovai politi­kus magyar vendéglátójával megállapodott abban, hogy még ebben az esztendőben intézményesítik az eddig szakértői szinten tartott kap­csolatokat a Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Ma­gyarok Hivatala, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hiva­tal, valamint moldovai Nem­zeti Kisebbségi Hivatal keret­egyezményében. Befejezték szemléjüket a hágai bírák MTI _______ Cs ütörtökön tartott sziget­közi szemléjük után pénte­ken a Duna-kanyarban foly­tatták helyszíni tapasztalat- gyűjtésüket a bős-nagymaro­si perben eljáró hágai nem­zetközi bíróság tagjai. Első­ként a bős-nagymarosi duz­zasztómű és vízlépcső hely­színével ismerkedtek meg. Ezt követően autóbusszal körutat tettek a szentendrei szigeten. Megtekintették a tahitótfalui és a kisoroszi parti szűrésű ivóvízkutakat és környéküket. A vendéglá­tóktól ismertetést kaptak a kutak működéséről, vala­mint azokról a károkról, ame­lyek a nagymarosi duzzasz­tómű megépülése esetén kö­vetkezhettek volna be a ku­tak víztermelő kapacitásá­ban, valamint a víz minősé­gében. Ä bírákat ezúttal sem kér­dezhették a sajtó képviselői, s ők sem nyilatkoztak tapasz­talataikról. A kétnapos szlovákiai és, az ugyancsak kétnapos ma­gyarországi szemlé ezzel befejeződött. A per április közepén folytatódik Hágá­ban., Akkor hazánk és Szlo- . vákia képviselői két-két na­pon át-reagálhatnak ,a;z egy­más védőbeszédeiben el­hangzottakra. Ezután kezdik meg a bírák a perben előtár­tak mérlegelését. ítéletét vár­hatóan a nyári szünet után, szeptember, október táján hirdeti ki a nemzetközi bí­róság.- Nagymarosnak jobb lett volna, ha megépül a vízlép­cső — vélekedett az MTI tu­dósítója kérdésére Zoltai Mihály polgármester. A spe­ciális helyzetben lévő tele­pülésnek saját gazdagodása szempontjából ugyanis na­gyon előnyös lett volna a ter­vezett beruházás. Mint a vá­ros első embere rámutatott, ha csak az ígéretek fele vált volna valóra, akkor is nyert volna a település, illetve a lakosság. Először is: híd épült volna, azaz közvetlen kapcsolat a Dunántúllal. Emellett gázt, csatornázást is ígértek, s az utak rendbeté­telét. Ezekből semmi sem va­lósult meg. Az építkezés ter­vezett helyén lebontottak eg> gépgyárat és egy gal- váríüzemet. Négyszáz nagy­marosi ember munkahelye szűnt meg emiatt. Most azt jajéretnék, ha legalább az -osztrák vendégmunkások Számára épített, jelenleg üre­sen álló lakótelep sorsa rendeződne. A város több­ször kérte már, hogy értéke­sítsék a lakásokat, mert len­ne fáj uk vevő/Ez idáig; aZoa^ bah érdemleges intézkedés" nem történt - mondotta a nagymarosi polgármester. A modernizálódás akadályai MTI __________________ A P edagógusok Demokra­tikus Szakszervezete (PDSZ) szerint még mindig hiányoz­nak a közoktatás tartalmi modernizációjának végre­hajtásához szükséges feltéte­lek. A PDSZ azért jutott erre a következtetésre, mert több ponton elhibázottnak tartja a Művelődési és Közoktatá­si Minisztérium azon terve­zetét, amely a közoktatási célokra (normatívákon kí­vül) biztosított 10 milliárd forint elosztását tartalmazza. A szakszervezet képviselői indokaikat pénteki sajtótájé­koztatójukon ismertették. Mint hozzátették, a tervezet­ről egyébként jelenleg is tart a konzultáció a szaktárcánál. Elhangzott: a szakszerve­zet kevésnek tartja a helyi tantervek elkészítésére szánt 800 millió forintot, és úgy látja, hogy az összeg nagy­sága nem áll arányban azzal az 500 millió forinttal, ame­lyet a pedagógiai intézetek és az önkormányzatok kap­nak a helyi tantervek kiala­kítását segítő szakmai szol­gáltatásokra. Az érdekvédel­mi szervezet szerint ezzel arra ösztönzik az iskolákat, hogy a központilag elkészített ter­veket használják, azokat adaptálják. Mivel ezzel a he­lyi alkotó munkát visszafog­ják, kétségessé válik a tartal­mi modernizáció. A PDSZ nehezményezi, hogy az országos számítógé­pes rendszer kiépítésére adott 800 millió forintból csak a középiskolákat kívánják se­gíteni. A tervezetben 3,4 mil­liárd forintot különítenek el a pedagógusok tovább- és át­képzésére. A szakszervezet szerint ezzel a jelentős ösz- szeggel csak tanfolyamokat, néhány napos képzéseket tá­mogathatnak, mert még nem dolgozták ki a törvényben előírt szak vizsga rendszert. A PDSZ kéri a művelődési és közoktatási minisztert, hogy még az év első felében készítse el a tervet, és ter­jessze azt a kormány elé. Azt is ellenzik, hogy a to­vábbképzés költségének 20 százalékát a pedagógusokra terheljék. Elismerik a magyar munkaerőt Bővíteni kell az exportképes termékek körét Kozma Ibolya (Új Kelet) Mostanában csaknem min­den héten megfordul megyénk­ben T. Asztalos Ildikó, az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgal­mi Minisztérium (IKIM) poli­tikai államtitkára. A térség vezetői szerint már-már szabol­csinak tekinthető. A jellemzés nem véletlen, hiszen az állam­titkár asszonyt nemcsak a mun­ka és a hivatal köti régiónkhoz, hanem a családi gyökerek is. Legutóbb kedden járt Nyír­egyházán, s részt vett egy ki­advány hivatalos átadásában, amely megyénk legjelentősebb cégeinek listáját és fontosabb adatait tartalmazza. T. Asztalos Ildikó szerint a négy megye, amely egymás mellett fekszik és négy ország­gal határos, óriási gazdasági fellendülés előtt áll. Talaja le­het a külföldi tőke megjelené­sének, az ipari fejlődés és a kép­zések központjának. Hangsú­lyozta, hogy valamennyi térség fejlesztési irányát meghatároz­za az ország távlati célkitűzé­se, az Európai Unióhoz való csatlakozás. Beszámolt arról, hogy az Ipa­ri, Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium szeretne minél többet fordítani innová­ciós fejlesztésekre, beruházás­ösztönzésekre, s arra, hogy az új találmányok minél hama­rabb épüljenek be a gazdaság­ba. Bővíteni kívánják az ex­portképes termékek körét, és fejleszteni a humán erőforrások kulturáltságát, szakmai színvo­nalát. Az államtitkár asszony hang­súlyozta a magyar, ezen belül a megyei munkaerő elfogadott­ságát, hiszen a felmérések sze­rint ezen a területen nemzetkö­zi viszonylatban is előkelő he­lyen állunk. Az elismerést vi­szont nem követik a bérek, fi­zetések. Minisztériumi szinten nagy lehetőséget látnak a be­szállítói vállalkozások össze­fogásában, amely biztos piacot, kereskedelmi hidat teremthet­ne hazánkban. Elismerően nyilatkozott az ipari park-alapításokról, kezde­ményezésekről. A kiírt, gaz­dasági övezeteket támogató ajánlatokra eddig ötvenhárom pályázat érkezett. Általános ta­pasztalat, hogy a települések önkormányzatai nagy mérték­ben segítik és serkentik a par­kok létrehozását. Kutatásra, fejlesztésre a kor­mány több pénzt szán a költ­ségvetésből, mint korábban. A kezdeményezéshez a kamarák is kapcsolódtak, s húsz száza­lékos adókedvezményre jogo­sultak - eredménytől függetle­nül -, akik ilyen tevékenység­ben vesznek részt. Az IKIM az Eximbankkal kötött szerződést. A pénzinté­zet a vállalkozók exporttevé­kenységét támogatja. A Ma­gyar Exporthitel Biztosító Rt. pedig a piacon való eligazodás­ban, a kockázatok csökkenté­sében segít. Sajnálattal fejezte ki, hogy a kis- és középvállalkozások ne­hezebben juthatnak hitelhez. A Magyar Vállalkozásélénkítő Alapítvány és az IKIM szer­ződést kötött, melynek alapja másfél milliárdos PHARE-tá- mogatás. A program a vállalko­zók képzését és a mikrohitel- kihelyezések folyamatosságát teszi lehetővé. T. Asztalos Ildi­kó sajnálattal fejezte ki, hogy sok vállalkozó nem ismeri elég­gé a támogatási lehetőségeket, ezek ismertetésére a kamarákat és a helyi vállalkozói közpon­tokat kérte fel. Első Magyar Kereskedelmi Televízió------'—li-----i-----L---------i­MT I Aláírták az Első Magyar Kereskedelmi Televízió Rt. (MKTV Rt.) alapító dokumen­tumait. Az amerikai-magyar konzorcium elsődleges célja, hogy érdemi részt vállaljon a magyarországi médiaprivati­zációban, és pályázzon a meg­hirdetett országos kereskedel­mi televíziós frekvenciákra. Ha a pályázat sikeres, a konzorci­um írisz TV néven magyar ke­reskedelmi csatornát hoz létre. Az április 1-jei eseményről az MKTV Rt. illetékese tájékoz­tatta az MTI-t. Az ismertető szerint az MKTV Rt. fő tulajdonosa a CME (Central ^European Media En­terprises Group) amerikai tele­víziós befektető részvénytársa­ság, amely nemzeti partnereivel együtt Közép- és Kelet-Európa több országában is kereskedel­mi televíziók résztulajdonosa, s befektetéseinek összege a tér­ségben elérte a 250 millió dol­lárt. Az MKTV Rt. további tu­lajdonosa a Media Com Táv­közlési és Média Holding Rt. A Wallis-csoport legújabb tag­jaként számontartott Media Com Rt. a telekommunikáció és az elektronikus média terü­letén folytat szervezői, befek­tetői és irányítói tevékenysé­get. E csoport tagja az ismert hazai televíziós műsorgyártó társaságba Land Kft. is. A kon­zorcium másik tagja az Inter­com film- és videoforgalmazó, moziüzemeltető vállalat. A Baló György nevével fém­jelzett DDTV Televíziós és Mű­sorgyártó Kft. teszi a konzorci­umot egésszé. A DDTV esetle­ges lehetőséget kínál az írisz TV alkotóinak és vezetőinek a vál­lalkozáson belüli tulajdonosi részesedés szerzésére. A 800 millió forintos alap­tőkével létrejött MKTV Rt. ter­vei szerint az országos keres­kedelmi televízió létrehozásá­ra, valamint a vállalkozás nye­reségessé válásáig felmerülő költségek fedezésére több mint 13 milliárd forintot fektet be. A felsőoktatási jelentkezések mérlege Egyenként két-két helyre pályáztak MTI ____________________ Az idén összesen 118 ezer jelentkező mintegy 230-240 ezer jelentkezési lapot adott be a felsőoktatási intézményekbe. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok átlagosan két felsőoktatási hely­re jelentkeztek. Az államilag fi­nanszírozott nappali alapkép­zésre a kormány döntése alap­ján 42 ezer fiatalt vehetnek fel a felsőoktatási intézmények. Ilyen képzésre több mint 170 ezer jelentkezési lap érkezett. Minderről a művelődési és köz­oktatási miniszter számolt be pénteki sajtótájékoztatóján. Magyar Bálint elmondta azt is, hogy a nappali tagozatos je­lentkezők között a korábbi évek tendenciáinak megfele­lően tovább nőtt a jelentkezé­sek száma a jogi, a gazdasági, az egészségügyi, az államigaz­gatási és a humán területen. Az intézmények, tudományágak és a szakok között a toplistát az ELTE Állam- és Jogtudományi kara, a Veszprémi Egyetem mű­szaki kara, a Pénzügyi és Szám­viteli Főiskola, a Pázmány Pé­ter Katolikus Egyetem, a Rend­őrtiszti Főiskola, a Széchenyi István Főiskola, az Államigaz­gatási Főiskola és a Miskolci Egyetem gépészmérnöki kara vezeti. Közölte azt is, hogy a művelődési tárca az 5-10 szá­zalékos felvételi keretszám mó­dosítással a jogi, az államigaz­gatási, a közgazdász, a mene­dzser, az informatikus és a nyu­gati nyelvi-képzés területén kí­ván élni. A tájékoztatón Bakos Károly minisztériumi tanácsos a felső- oktatási intézmények felvételi eljárásának további menetrend­jét ismertetve megemlítette, hogy még tart az intézmények­hez beküldött „B” típusú je­lentkezési lapok feldolgozása. A továbbiakban beszámolt ar­ról, hogy május 20-22-én tart­ják a közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgákat hét tantárgy­ból (matematika, fizika, bioló­gia, kémia, angol, német, fran­cia). Június 23—26-án lesznek az egységes írásbeli vizsgák (ma­gyar nyelv- és irodalom, törté­nelem, földrajz, olasz, spanyol, orosz, technika, közgazdaság- tan, ének-zene), amelyeket a felsőoktatási intézmények kö­zösen iratnak és kölcsönösen elfogadnak. Ugyanebben az időszakban Íratják meg a főis­kolák és egyetemek azokat az írásbeli dolgozatokat, amelye­ket csak az egyes intézmények használnak fel. A szóbeli felvé­teli vizsgák június 20.-a után kezdődnek, és július első nap­jaiban fejeződnek be. A felvé­teli döntéseket július 20-áig hozzák meg. Harmóniára törekvő fiatalok Kozma Ibolya (Új Kelet) A közelmúltban tartotta tavaszi közgyűlését a Ju­nior Chamber Magyaror­szág (JC, Magyarországi Ifjúsági Kamara) Pilisma- róton. Kilenc város ötven küldötte jelent meg a ren­dezvényen. A közgyűlés első óráiban Peter Bakos, a Junior Chamber Interna­tional (Nemzetközi Ifjúsá­gi Kamara) szenátora tar­tott tréninget a résztvevők­nek a demokratikus köz­gyűlés szabályairól. Tar Balázs, a nyíregyházi JC csoport (Fiatal Értelmisé­giek és Vállalkozók Tár­sasága) elnöke úgy fogal­mazott, hogy a megbeszé­lés parlamentáris keretek között zajlott. Elfogadták a JC Magyar- ország költségvetési ter­vét, a helyi szervezetek be­számoltak tevékenysé­gükről, és meghatározták az országos társaság jövő­képét. Eszerint a JC Ma­gyarország mint a nemzet­közi szervezet része lehe­tőséget ad fiatal üzletem­berek és értelmiségiek szá­mára személyiségük, veze­tői képességük és kapcso­latrendszerük fejlesztésé­hez, a modem polgári ér­tékrend kiteljesítéséhez annak érdekében, hogy együttesen jobbá tegyék környezetüket és a vilá­got. A JC alapértékeit hat pontban fogalmazták meg, ennek első és legfontosabb elemét egy japán szóval jellemezték. A „mottai- nai” jelentése harmónia. A szervezet tagjainak fontos a természet és erőforrása­ink, valamint az emberek tiszteletben tartása, meg­becsülése, nyertes-nyertes kapcsolatok kialakítása, továbbá a felelősségválla­lás, vezetői szerepvállalás olyan élethelyzetekben, amikor erre szükség van. Kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanak az aktivi­tásnak, a tenni akarásnak, a változtatásnak és a csa­patmunkának. Az értékek között szerepel a kiváló­ságra törekvés, a közössé­gi gondolkodás és a nyi­tottság is. Céljuk az állandó fejlő­dés, az igényesség, a minő­ségi teljesítmény, az együtt­működés, a segítségnyúj­tás, valamint a másság el­fogadása, s az, hogy a különbözőségeket képe­sek legyenek előnyként kezelni. A nyíregyházi szervezet helyzetelemzését, jövő­képét és stratégiáját szín­vonalas, összefűzött és megszerkesztett kiadvány formájában készítették el, s bemutatták azt a nemze­ti közgyűlés tagjainak. A nemzetközi konferen­ciát ebben az évben Izlan- don tartják, a vezetőképző tréninget Svédországban. Az idén is megrendezik a már hagyományosnak számítóTíz Kiemelkedő Fiatal megválasztását, és az eseményhez kapcsoló­dó nagyszabású bált. T. Asztalos Ildikó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents