Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-30 / 100. szám
1997. április 30., szerda Világkrónika Lemészároltak tizenhét tanulót és tanárnőjüket, egy belga apácát hétfőn hutu milicisták Ruanda nyugati részében - jelentette a ruandai hivatalos hírügynökség. A milicisták két iskolára támadtak rá. A Gisenyi prefektúrában található Murumba városban elkövetett támadás során tizenhárom másik diák megsebesült. Az első iskolában a diákok megtagadták, hogy „etnikai és regionális hovatartozás” szerint szétválasszák őket, mire a gyilkosok válogatás nélkül tüzet nyitottak rájuk - állt a BBC nyomán az AFP által ismertetett ruandai hírügynökségi jelentésben. A hadsereg akkor lépett közbe, amikor a fegyveresek a második iskolát akarták megtámadni. A hírügynökségi jelentés szerint a milicisták az iskola közelében lakó több polgári személyt is meggyilkoltak. Mintegy kétórás összecsapás zajlott le orosz rendőrök és Csecsenföldről Dagesztánba átszivárgóit csecsen szakadárok között — jelentette a Reuter és az AFP az Interfax moszkvai hírügynökség keddi jelentésére hivatkozva. A beszámoló szerint Partagen Andrijevszkij, az északkaukázusi orosz erők parancsnoka elmondta, hogy mindkét oldalon keletkeztek veszteségek: többen életüket vesztették, illetve megsebesültek. Nem közölte viszont az áldozatok számát, és azt sem tudni, hogy a csecsen fegyveresek és az orosz rendőrök mikor kerültek harcérintkezésbe az Oroszországhoz tartozó Dagesztán déli részén. Andrijevszkij közölte azt is, hogy kedd hajnalban lezárták a csecsen-da- gesztáni határt, a térségben állomásozó orosz csapatokat riadókészültségbe helyezték. Két akció során összesen hét polgári személyt, többségükben fiatal pásztorokat gyilkoltak meg hétfőn Algéria nyugati részén - közölte keddi számában az El-Vatan című lap. Az áldozatok holttestét Mhamid és Taszafur településeken találták meg, amelyek térségében igen erőteljes a fegyveres iszlám csoportok tevékenysége. Teljes IRA-káosz MTI A jelek szerint a brit rendőrség semmilyen erőfeszítéssel nem képes megakadályozni, hogy az északír katolikus terrorcsoport (IRA) kedve szerint döntse káoszba a fél országot: az utóbbi napok-hetek súlyos felfordulásai után és a Scotland Yard megelőzési akciója ellenére a szervezet kedd reggeli többszörös bombariadóival ismét rendkívüli káoszt okozott London környékén. Részben ki kellett üríteni a világ legforgalmasabb nemzetközi repülőterét, a Heathrow-t, amelynek 2-es terminálján volt riadó; ide érkeznek a Malév menetrendszerű járatai is minden délben és este. A nemzetközi járatok érkeztek ugyan, de az utasoknak hosszas késedelemmel kellett számolniuk, amíg elhagyhatták repülőgépeiket. A hiteles kódokkal azonosított bejelentés után több szakaszon le kellett zárni a Londont körülölelő, 160 kilométeres körgyűrűt, az M25-öst, amely a beérkező ingázó forgalmat osztja el. Irány a NATO MTI Volker Rühe német védelmi miniszter bizonyos abban, hogy Lengyelország, Magyarország és Csehország két év múlva a NATO teljes jogú tagja lesz. A miniszter, aki a többi vezető német politikushoz hasonlóan eddig kerülte az első körben felvételre kerülő államok megnevezését, most név szerint említette a három országot. Kedden Garmisch-Parten- kirchenben, a George Marshall nevét viselő kiképző- központban mondott beszédében Rühe annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a felvételi tárgyalások az új tagokkal még az idén befejeződnek, és a jövő év elegendő lesz a törvényhozási jóváhagyások lebonyolítására. 1999 áprilisában, a NATO megalakulásának ötvenedik évfordulóján az új tagállamok zászlaját is felvonhatják a szövetség központjában - jelentette ki a miniszter. Kifejtette, hogy az elsők nem lesznek az utolsók, a NATO kapuja nyitva marad. Rühe nagyon derűlátóan nyilatkozott arról, hogy május végén Párizsban aláírhatják a NATO és Oroszország biztonsági partneri együttműködéséről szóló megállapodást, s ezzel még a keleti bővítésről határozó júliusi NATO-csúcs előtt rendezik a szövetség és Moszkva viszonyát. Szavai szerint a bonni kormány szorgalmazza a NATO és Ukrajna közötti különleges viszony kialakítását, és ennek egyezményben való rögzítését is. Hangsúlyozta, hogy a szövetség belső reformjairól Madridban megszülető határozatok nyomán kialakuló új NATO tükrözni fogja: az európaiak képesek és készek önálló cselekvésre. Új partneri viszony alakul ki az Egyesült Államok és Európa között, s ez megmutatkozik a terhek és a felelősség új megosztásában is - tette hozzá. Gazdasági felzárkózás Magyarország abban érdekelt, hogy az Európai Unió belső kiegyenlítő segélypolitikájának alapelvei a mostani Kormányközi Konferencia nyomán se változzanak, és bíztató, hogy eddig nem is hangzottak el ettől eltérítő radikális javaslatok - mondta Szaló Péter környezetvédelmi államtitkár-helyettes, a felzárkózási alapoknak szentelt brüsszeli EU-konferencián részt vevő magyar delegáció vezetője. MTI ______ Az EU elmaradott régióit felzárkóztató kohéziós és strukturális alapok jövőjéről hétfőn kezdődött háromnapos tanácskozás a belga fővárosban, amelyre a társult országok is meghívást kaptak. Az EU-országok átlagtól így vagy úgy elmaradó térségei 1994—99 között több mint 210 milliárd dollár vissza nem térítendő közösségi segélyt kapnak, csökkentendő az Unión belüli különbségeket. Az alapok újrameghatározása másfél év múlva esedékes, és ehhez már részben be kell kalkulálni az újabb tagállamokat, ezért át kell gondolni a pénzosztás mechanizmusait, Szaló Péter szerint Magyar- ország abban érdekelt, hogy az EU regionális politikájának súlypontja a jövőben is a társadalmi, gazdasági felzárkóztatás legyen. Ma egyfelől az EU-or- szágok úgynevezett elmaradott térségei jogosultak segélyre - azon régiók, ahol a társadalmi össztermék három éven át tartósan az uniós átlag 75 százaléka alatt van -, másfelől külön alap támogatja a tartós munkanélküliséggel küszködő ipari térségeket, valamint az elmaradott helyzetű mezőgazdasági régiókat. A magyarországi régiók a jelenlegi EU-feltételek szerint az első, legjelentősebb pénzügyi támogatást biztosító kategóriába tartoznának. Szaló Péter elismerte, hogy Magyarország és a hasonló helyzetű kelet-európai társult országok taggá válásával a mai kedvezményezett (főként mediterrán) EU-országok hátrányosabb helyzetbe kerülnének. Az új tagok le fogják húzni az EU-átlagot, és ettől a most támogatott EU-régiók egyszeriben „fejletteknek” látszhatnak, azaz esetleg nem jár nekik többé segély. - Előfordulhat, hogy megszavazzák a csatlakozásunkat, de aztán a ratifikálással, vagy akár már az aláírással is gondok lesznek, mert egyes kormányoknak saját nemzeti érdekeik ellenében kellene elfogadtatniuk valamit - jegyezte meg az államtitkár-helyettes. A megoldás az lehetne, ha az EU lehetőleg még a bővítés előtt olyan irányelveket és alap- kezelési mechanizmusokat alakítana ki, amelyek nem tennének egyetlen országot sem ellenérdekeltté a bővítésben, hiszen tudnák, hogy mindenképpen ugyanarra az összegre jogosultak bővítés után is, mint amit anélkül is kapnának. Szaló szerint erre már ma is léteznek előzetes kalkulációk, amelyek mindenekelőtt a források koncentrálásával, az egyáltalán szóba jöhető célterületek és a kedvezményezett népességarány szűkítésével vélik ezt megvalósíthatónak. Számíthat-e Magyarország bármilyen átmeneti segélyezésre a taggá válás előtt, illetve a csatlakozás első éveiben? - Magyarország álláspontja, hogy a tagországokat automatikusan egyenlő jogok illetik meg, vagyis a csatlakozás pillanatától azonos elbánásra tartunk igényt - mondta erre Szaló Péter. A taggá válásig kívánatosnak tűnik átmeneti mechanizmus létrehozása, amire EU- részről is tapasztalható törekvés. Fölmerült például, hogy a PHARE-program a jövőben az EU strukturális politikájának elveit és módszereit is alkalmazva segítse a tagjelölt országok felkészülését. Magyar példa is akad: Dél-Dunántúl és Eszakkelet-Magyarország számára nemrég véglegesítették egy program kereteit, amely már nem megyei, hanem régiószinten igyekszik támogatási formákat biztosítani - mutatott rá az államtitkár-helyettes. A nemzetállam fennmarad Brit választások és az EU csatlakozás A csütörtöki választások után jó eséllyel megalakuló munkáspárti kabinet és a 18 éve országló konzervatívok EU-politikája között a legmarkánsabb különbség az lesz, hogy a Labour sorait jóval kevesebb megosztottság szabdalja fel ebben a kérdésben, mint a tory vezetést - közölte az MTI-nek adott londoni interjújában a brit Munkáspárt EU-ügyi államminiszter-jelöltje. MTI Joyce Quinn, aki Labour- győzelem esetén külügyminiszter-helyettesi rangban lesz majd a munkáspárti kormány EU-politikájának operatív irányítója, kijelentette: nem tagadható, hogy a Munkáspárt soraiban is vannak „euro- szkeptikusok” - a jelzőt a mélyebb EU-integráció gondolatával szembehelyezkedő politikusokra alkalmazza az angol politikai zsargon -, ők azonban jórészt a visszavonulás küszöbére érkező idősebb pártbeli nemzedék tagjai. A helyükbe lépő új képviselői generáció „rendkívül konstruktív” EU-ügyekben, s „nem hiszem, hogy ez a kérdés olyan súlyos gondokat vet majd fel, amilyenekkel a tory kormányzat volt kénytelen küszködni” - mondta a munkáspárti államminiszter-jelölt. Az egyetlen „vitás” kérdés a pénzügyi unió jövője - mondta Quinn, de hozzátette: ez sem csak a brit Munkáspárt számára nehéz kérdés; ugyanilyen nehéz „Németország, Franciaország, Európa egésze számára... ez nem kizárólag brit probléma”. Az európai együttműködés ügye túl fontos ahhoz, semhogy ennek az egyetlen területnek a túszává válhasson, s „nagy hiba lenne azt feltételezni, hogy az EU szétesik, ha a valutaunió nem indul el pontosan 1999 első napján”. A Munkáspárt a valutaunió (EMU) kérdésében gyakorlatilag betű szerint azonos álláspontot vall a kormányzó konzervatívokéval, vagyis „rendkívül valószínűtlennek” tartja Nagy-Britannia jelenlétét a közös pénzrendszer alapító tagjai között, s később is csak az EMU működőképességének függvényében, a „brit nemzeti érdekeknek megfelelő” értékelés, valamint népszavazás után hajlandó dönteni a belépésről. Tony Blair kormányfőjelölt a választási kampány során nem hagyott kétséget az iránt sem, hogy a Labour-kor- mány EU-politikáját egyéb területeken is „a brit érdekek... a nemzetállam fennmaradása” diktálja majd, akár elszigetelődés árán is. Joyce Quinn mindazonáltal kijelentette: nem hiszi, hogy a Labour-kormány az útjába állna az uniós reformok további menetrendjéről dönteni hivatott, a kelet-európai jelentkezők felvétele szempontjából is alapvető jelentőségű kormányközi konferenciának. Az értekezletet azonban a júniusi amszterdami EU-csúcson, vagyis az új brit kormány felállása után alig néhány héttel kellene konszenzussal lezárni, s az ál- lamminiszter-jelölt közölte is: „nem lesz könnyű” a májusban összeálló kormány számára „már júniusban” ilyen súlyú megegyezésre jutnia. Külügyminiszteri tárgyalások MTj _______________ Az amerikai és a kínai külügyminiszter hétfőn megállapodott abban, hogy az amerikai haditengerészet hajói Hongkong kínai fennhatóság alá kerülése után is használhatják a jelenleg még brit koronagyarmat kikötőit. Az egyezmény azon a washingtoni találkozón született, amelynek keretében Madeleine Albright és Csien Csi-cscn megvitatta a kétoldalú viszonyra kiható ügyek egész sorát. Az eszmecserét este vacsoraasztal mellett folytatták. A kínai diplomácia vezetőjét szerdán Bili Clinton elnök is fogadja. A tárgyalásokról beszámoló amerikai külügyminisztériumi szóvivő szavaiból ítélve a hétfői megbeszélések egyetlen kézzel fogható eredménye a kikötői használatról létrejött megállapodás volt, egyéb kérdésben nem történt áttörés. Nicholas Burns tájékoztatása szerint Madeleine Albright sürgette, hogy Peking szuverenitásának kiterjesztése után is őrizze meg Hongkong politikai és gazdasági berendezkedését, és biztosítsa az ott élők szabadságjogait. Madeleine Albright felvetette az emberi jogok témakörét is, hangsúlyozva a jogok nagyobb tiszteletben tartásának fontosságát. ^ Hírről V hírre Palota^lstván (Új Kelet) Minden, csak nem véletlen, hogy Victor Cserno- mirgyin orosz miniszterelnök sorra járja azokat az országokat, amelyekben partnert remél a NATO-val szembeni huzakodásban. Kína után most Pozsony volt a cél. Csernomirgyin hétfői megérkezésekor a repülőtéren mondott beszédében már tiszta vizet öntött a pohárba: „Megértjük Szlovákia NATO-val kapcsolatos bizonytalanságát! Azok a kelet-európai államok, amelyek most belépnek a NATO-ba, önmaguk homályosítják el jövőbeli viszonyaik képét Oroszországgal” — mondotta az orosz miniszterelnök. Szlovákia Meciar or- száglása óta egyre közelebb sodródik Moszkvához, és egyre távolabb a kulturált, fejlett Nyugattól. Nem véletlenül. Bel- és külpolitikája egész egyszerűen elfogadhatatlan azok számára, akik komolyan veszik Helsinki szellemét. Meciar természetesen nagyon is vágyna az „Európa Házba”, de ezért semmit sem tesz, így válik folyamatosan „savanyúbbá számára a szőlő”. Az oroszoknak legalább annyira fontos a pozsonyi „hídfő”, mint a szlovákoknak a moszkvai - immár majdnem teljes elszigeteltségben élnek Európa közepén. Pozsony Moszkva európai ambícióit, Moszkva pedig Pozsony identitásérzését bagyulgatja a hajdani nagy pánszláv álom eszmeiségének mentén. Ha egy hete megállapíthattuk, hogy a Moszkva- Peking tengely létrejött, akkor Csernomirgyin szlovákiai látogatása után az is ténnyé vált, hogy ez a tengely immár Pozsonyig, gyakorlatilag az osztrák határig nyúlik. Ezen az egyetlen napon Meciar és orosz kollégája összesen tizenkét együttműködési szerződést kötött, köztük műszaki-katonai megállapodást is! Ez már világos beszéd. Mellesleg Szlovákiának szüksége is lesz új partnerre, mert a hajdani „testvérrel”, Csehországgal mérhetetlenül megromlott a viszonya. A vámletét bevezetésével veszélybe sodródott a csehszlovák vámunió is, Prága pedig fütyül az egészre, szinte úgy tűnik, a teljes szakítást szorgalmazza. Ha megszűnik a vámunió, akkor viszont „any- nyi” Pozsonynak - ezért is kapaszkodik most már tíz körömmel az orosz medve bundájába. Szlovákia „billegése” előre kiszámítható volt. Az a nép, amelyik megtagadja történelmét, nem számíthat a jelen megértésére.
