Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-30 / 100. szám

1997. április 30., szerda Világkrónika Lemészároltak tizenhét tanulót és tanár­nőjüket, egy belga apácát hétfőn hutu milicisták Ruanda nyugati részében - jelentette a ruandai hivatalos hírügynök­ség. A milicisták két iskolára támadtak rá. A Gisenyi prefektúrában található Murumba városban elkövetett táma­dás során tizenhárom másik diák megsebesült. Az első isko­lában a diákok megtagadták, hogy „etnikai és regionális hovatartozás” szerint szétválasszák őket, mire a gyilkosok válogatás nélkül tüzet nyitottak rájuk - állt a BBC nyomán az AFP által ismertetett ruandai hírügynökségi jelentésben. A hadsereg akkor lépett közbe, amikor a fegyveresek a má­sodik iskolát akarták megtámadni. A hírügynökségi jelentés szerint a milicisták az iskola közelében lakó több polgári személyt is meggyilkoltak. Mintegy kétórás összecsapás zajlott le orosz rendőrök és Csecsenföldről Dagesztánba átszivárgóit cse­csen szakadárok között — jelentette a Reuter és az AFP az Interfax moszkvai hírügynökség keddi jelentésére hivatkoz­va. A beszámoló szerint Partagen Andrijevszkij, az észak­kaukázusi orosz erők parancsnoka elmondta, hogy mindkét oldalon keletkeztek veszteségek: többen életüket vesztet­ték, illetve megsebesültek. Nem közölte viszont az áldoza­tok számát, és azt sem tudni, hogy a csecsen fegyveresek és az orosz rendőrök mikor kerültek harcérintkezésbe az Oro­szországhoz tartozó Dagesztán déli részén. Andrijevszkij közölte azt is, hogy kedd hajnalban lezárták a csecsen-da- gesztáni határt, a térségben állomásozó orosz csapatokat ria­dókészültségbe helyezték. Két akció során összesen hét polgári személyt, többségükben fiatal pásztorokat gyilkoltak meg hétfőn Algéria nyugati részén - közölte keddi számában az El-Vatan című lap. Az áldozatok holttestét Mhamid és Taszafur településeken találták meg, amelyek térségében igen erőteljes a fegyveres iszlám csoportok tevékenysége. Teljes IRA-káosz MTI A jelek szerint a brit rend­őrség semmilyen erőfeszítés­sel nem képes megakadá­lyozni, hogy az északír ka­tolikus terrorcsoport (IRA) kedve szerint döntse káosz­ba a fél országot: az utóbbi napok-hetek súlyos felfordu­lásai után és a Scotland Yard megelőzési akciója ellenére a szervezet kedd reggeli többszörös bombariadóival ismét rendkívüli káoszt oko­zott London környékén. Részben ki kellett üríteni a világ legforgalmasabb nem­zetközi repülőterét, a Heat­hrow-t, amelynek 2-es termi­nálján volt riadó; ide érkez­nek a Malév menetrendsze­rű járatai is minden délben és este. A nemzetközi járatok ér­keztek ugyan, de az uta­soknak hosszas késede­lemmel kellett számolniuk, amíg elhagyhatták repü­lőgépeiket. A hiteles kódokkal azo­nosított bejelentés után több szakaszon le kellett zárni a Londont körülölelő, 160 kilométeres körgyűrűt, az M25-öst, amely a beér­kező ingázó forgalmat oszt­ja el. Irány a NATO MTI Volker Rühe német védel­mi miniszter bizonyos abban, hogy Lengyelország, Ma­gyarország és Csehország két év múlva a NATO teljes jogú tagja lesz. A miniszter, aki a többi vezető német po­litikushoz hasonlóan eddig kerülte az első körben felvé­telre kerülő államok megne­vezését, most név szerint em­lítette a három országot. Kedden Garmisch-Parten- kirchenben, a George Mars­hall nevét viselő kiképző- központban mondott beszé­dében Rühe annak a meggyő­ződésének adott hangot, hogy a felvételi tárgyalások az új tagokkal még az idén befe­jeződnek, és a jövő év ele­gendő lesz a törvényhozási jóváhagyások lebonyolításá­ra. 1999 áprilisában, a NATO megalakulásának ötvenedik évfordulóján az új tagálla­mok zászlaját is felvonhatják a szövetség központjában - jelentette ki a miniszter. Ki­fejtette, hogy az elsők nem lesznek az utolsók, a NATO kapuja nyitva marad. Rühe nagyon derűlátóan nyilatkozott arról, hogy má­jus végén Párizsban aláírhat­ják a NATO és Oroszország biztonsági partneri együtt­működéséről szóló megálla­podást, s ezzel még a keleti bővítésről határozó júliusi NATO-csúcs előtt rendezik a szövetség és Moszkva viszo­nyát. Szavai szerint a bonni kormány szorgalmazza a NATO és Ukrajna közötti különleges viszony kialakí­tását, és ennek egyezmény­ben való rögzítését is. Hangsúlyozta, hogy a szö­vetség belső reformjairól Madridban megszülető hatá­rozatok nyomán kialakuló új NATO tükrözni fogja: az eu­rópaiak képesek és készek önálló cselekvésre. Új partne­ri viszony alakul ki az Egye­sült Államok és Európa kö­zött, s ez megmutatkozik a terhek és a felelősség új meg­osztásában is - tette hozzá. Gazdasági felzárkózás Magyarország abban érdekelt, hogy az Európai Unió belső kiegyenlítő segélypolitikájának alapelvei a mosta­ni Kormányközi Konferencia nyomán se változzanak, és bíztató, hogy eddig nem is hangzottak el ettől eltérítő radikális javaslatok - mondta Szaló Péter környezetvédel­mi államtitkár-helyettes, a felzárkózási alapoknak szen­telt brüsszeli EU-konferencián részt vevő magyar dele­gáció vezetője. MTI ______ Az EU elmaradott régióit fel­zárkóztató kohéziós és struktu­rális alapok jövőjéről hétfőn kezdődött háromnapos tanács­kozás a belga fővárosban, amely­re a társult országok is meghí­vást kaptak. Az EU-országok átlagtól így vagy úgy elmaradó térsé­gei 1994—99 között több mint 210 milliárd dollár vissza nem térítendő közösségi segélyt kapnak, csökkentendő az Uni­ón belüli különbségeket. Az alapok újrameghatározása más­fél év múlva esedékes, és eh­hez már részben be kell kalku­lálni az újabb tagállamokat, ezért át kell gondolni a pénz­osztás mechanizmusait, Szaló Péter szerint Magyar- ország abban érdekelt, hogy az EU regionális politikájának súlypontja a jövőben is a társa­dalmi, gazdasági felzárkóztatás legyen. Ma egyfelől az EU-or- szágok úgynevezett elmaradott térségei jogosultak segélyre - azon régiók, ahol a társadalmi össztermék három éven át tar­tósan az uniós átlag 75 száza­léka alatt van -, másfelől kü­lön alap támogatja a tartós mun­kanélküliséggel küszködő ipa­ri térségeket, valamint az elma­radott helyzetű mezőgazdasági régiókat. A magyarországi régi­ók a jelenlegi EU-feltételek sze­rint az első, legjelentősebb pénz­ügyi támogatást biztosító kate­góriába tartoznának. Szaló Péter elismerte, hogy Magyarország és a hasonló helyzetű kelet-európai társult országok taggá válásával a mai kedvezményezett (főként me­diterrán) EU-országok hátrá­nyosabb helyzetbe kerülnének. Az új tagok le fogják húzni az EU-átlagot, és ettől a most tá­mogatott EU-régiók egyszeri­ben „fejletteknek” látszhatnak, azaz esetleg nem jár nekik töb­bé segély. - Előfordulhat, hogy megszavazzák a csatlakozá­sunkat, de aztán a ratifikálás­sal, vagy akár már az aláírással is gondok lesznek, mert egyes kormányoknak saját nemzeti érdekeik ellenében kellene el­fogadtatniuk valamit - jegyez­te meg az államtitkár-helyettes. A megoldás az lehetne, ha az EU lehetőleg még a bővítés előtt olyan irányelveket és alap- kezelési mechanizmusokat ala­kítana ki, amelyek nem tenné­nek egyetlen országot sem el­lenérdekeltté a bővítésben, hi­szen tudnák, hogy mindenkép­pen ugyanarra az összegre jo­gosultak bővítés után is, mint amit anélkül is kapnának. Szaló szerint erre már ma is léteznek előzetes kalkulációk, amelyek mindenekelőtt a források kon­centrálásával, az egyáltalán szóba jöhető célterületek és a kedvezményezett népesség­arány szűkítésével vélik ezt megvalósíthatónak. Számíthat-e Magyarország bármilyen átmeneti segélyezés­re a taggá válás előtt, illetve a csatlakozás első éveiben? - Magyarország álláspontja, hogy a tagországokat automa­tikusan egyenlő jogok illetik meg, vagyis a csatlakozás pil­lanatától azonos elbánásra tar­tunk igényt - mondta erre Szaló Péter. A taggá válásig kívána­tosnak tűnik átmeneti mecha­nizmus létrehozása, amire EU- részről is tapasztalható törek­vés. Fölmerült például, hogy a PHARE-program a jövőben az EU strukturális politikájának elveit és módszereit is alkal­mazva segítse a tagjelölt orszá­gok felkészülését. Magyar pél­da is akad: Dél-Dunántúl és Eszakkelet-Magyarország szá­mára nemrég véglegesítették egy program kereteit, amely már nem megyei, hanem régió­szinten igyekszik támogatási formákat biztosítani - mutatott rá az államtitkár-helyettes. A nemzetállam fennmarad Brit választások és az EU csatlakozás A csütörtöki választások után jó eséllyel megalakuló munkáspárti kabinet és a 18 éve országló konzervatívok EU-politikája között a legmarkánsabb különbség az lesz, hogy a Labour sorait jóval kevesebb megosztottság szabdalja fel ebben a kérdésben, mint a tory vezetést - közölte az MTI-nek adott londoni interjújában a brit Mun­káspárt EU-ügyi államminiszter-jelöltje. MTI Joyce Quinn, aki Labour- győzelem esetén külügymi­niszter-helyettesi rangban lesz majd a munkáspárti kormány EU-politikájának operatív irá­nyítója, kijelentette: nem ta­gadható, hogy a Munkáspárt soraiban is vannak „euro- szkeptikusok” - a jelzőt a mé­lyebb EU-integráció gondola­tával szembehelyezkedő poli­tikusokra alkalmazza az angol politikai zsargon -, ők azon­ban jórészt a visszavonulás kü­szöbére érkező idősebb pártbe­li nemzedék tagjai. A helyükbe lépő új képvise­lői generáció „rendkívül kons­truktív” EU-ügyekben, s „nem hiszem, hogy ez a kérdés olyan súlyos gondokat vet majd fel, amilyenekkel a tory kormány­zat volt kénytelen küszködni” - mondta a munkáspárti állam­miniszter-jelölt. Az egyetlen „vitás” kérdés a pénzügyi unió jövője - mondta Quinn, de hozzátette: ez sem csak a brit Munkáspárt számára nehéz kérdés; ugyanilyen nehéz „Né­metország, Franciaország, Eu­rópa egésze számára... ez nem kizárólag brit probléma”. Az európai együttműködés ügye túl fontos ahhoz, semhogy en­nek az egyetlen területnek a túszává válhasson, s „nagy hi­ba lenne azt feltételezni, hogy az EU szétesik, ha a valutaunió nem indul el pontosan 1999 első napján”. A Munkáspárt a valutaunió (EMU) kérdésében gyakorlati­lag betű szerint azonos állás­pontot vall a kormányzó kon­zervatívokéval, vagyis „rend­kívül valószínűtlennek” tartja Nagy-Britannia jelenlétét a kö­zös pénzrendszer alapító tag­jai között, s később is csak az EMU működőképességének függvényében, a „brit nemze­ti érdekeknek megfelelő” érté­kelés, valamint népszavazás után hajlandó dönteni a belé­pésről. Tony Blair kormány­főjelölt a választási kampány során nem hagyott kétséget az iránt sem, hogy a Labour-kor- mány EU-politikáját egyéb te­rületeken is „a brit érdekek... a nemzetállam fennmaradása” diktálja majd, akár elszigete­lődés árán is. Joyce Quinn mindazonáltal kijelentette: nem hiszi, hogy a Labour-kormány az útjába áll­na az uniós reformok további menetrendjéről dönteni hiva­tott, a kelet-európai jelent­kezők felvétele szempontjából is alapvető jelentőségű kor­mányközi konferenciának. Az értekezletet azonban a júniusi amszterdami EU-csúcson, vagy­is az új brit kormány felállása után alig néhány héttel kellene konszenzussal lezárni, s az ál- lamminiszter-jelölt közölte is: „nem lesz könnyű” a májusban összeálló kormány számára „már júniusban” ilyen súlyú megegyezésre jutnia. Külügyminiszteri tárgyalások MTj _______________ Az amerikai és a kínai kül­ügyminiszter hétfőn megállapo­dott abban, hogy az amerikai haditengerészet hajói Hong­kong kínai fennhatóság alá ke­rülése után is használhatják a jelenleg még brit koronagyar­mat kikötőit. Az egyezmény azon a washingtoni találkozón született, amelynek keretében Madeleine Albright és Csien Csi-cscn megvitatta a kétolda­lú viszonyra kiható ügyek egész sorát. Az eszmecserét este vacsoraasztal mellett foly­tatták. A kínai diplomácia vezetőjét szerdán Bili Clinton elnök is fogadja. A tárgyalá­sokról beszámoló amerikai külügyminisztériumi szóvivő szavaiból ítélve a hétfői meg­beszélések egyetlen kézzel fogható eredménye a kikötői használatról létrejött megálla­podás volt, egyéb kérdésben nem történt áttörés. Nicholas Burns tájékoztatása szerint Madeleine Albright sürgette, hogy Peking szuverenitásának kiterjesztése után is őrizze meg Hongkong politikai és gazdasá­gi berendezkedését, és biztosít­sa az ott élők szabadságjogait. Madeleine Albright felvetette az emberi jogok témakörét is, hang­súlyozva a jogok nagyobb tisz­teletben tartásának fontosságát. ^ Hírről V hírre Palota^lstván (Új Kelet) Minden, csak nem vélet­len, hogy Victor Cserno- mirgyin orosz miniszterel­nök sorra járja azokat az országokat, amelyekben partnert remél a NATO-val szembeni huzakodásban. Kína után most Pozsony volt a cél. Csernomirgyin hétfői megérkezésekor a repü­lőtéren mondott beszédé­ben már tiszta vizet öntött a pohárba: „Megértjük Szlovákia NATO-val kap­csolatos bizonytalansá­gát! Azok a kelet-európai államok, amelyek most belépnek a NATO-ba, ön­maguk homályosítják el jövőbeli viszonyaik ké­pét Oroszországgal” — mondotta az orosz minisz­terelnök. Szlovákia Meciar or- száglása óta egyre köze­lebb sodródik Moszkvá­hoz, és egyre távolabb a kulturált, fejlett Nyugat­tól. Nem véletlenül. Bel- és külpolitikája egész egy­szerűen elfogadhatatlan azok számára, akik komo­lyan veszik Helsinki szel­lemét. Meciar természete­sen nagyon is vágyna az „Európa Házba”, de ezért semmit sem tesz, így vá­lik folyamatosan „sava­nyúbbá számára a szőlő”. Az oroszoknak legalább annyira fontos a pozsonyi „hídfő”, mint a szlovákok­nak a moszkvai - immár majdnem teljes elszigetelt­ségben élnek Európa köze­pén. Pozsony Moszkva eu­rópai ambícióit, Moszkva pedig Pozsony identitás­érzését bagyulgatja a haj­dani nagy pánszláv álom eszmeiségének mentén. Ha egy hete megállapít­hattuk, hogy a Moszkva- Peking tengely létrejött, akkor Csernomirgyin szlo­vákiai látogatása után az is ténnyé vált, hogy ez a tengely immár Pozsonyig, gyakorlatilag az osztrák határig nyúlik. Ezen az egyetlen napon Meciar és orosz kollégája összesen tizenkét együttműködési szerződést kötött, köztük műszaki-katonai megál­lapodást is! Ez már vilá­gos beszéd. Mellesleg Szlovákiá­nak szüksége is lesz új partnerre, mert a hajdani „testvérrel”, Csehország­gal mérhetetlenül meg­romlott a viszonya. A vám­letét bevezetésével ve­szélybe sodródott a cseh­szlovák vámunió is, Prá­ga pedig fütyül az egész­re, szinte úgy tűnik, a tel­jes szakítást szorgalmaz­za. Ha megszűnik a vám­unió, akkor viszont „any- nyi” Pozsonynak - ezért is kapaszkodik most már tíz körömmel az orosz medve bundájába. Szlovákia „billegése” előre kiszámítható volt. Az a nép, amelyik megta­gadja történelmét, nem számíthat a jelen megér­tésére.

Next

/
Thumbnails
Contents