Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-30 / 100. szám

Szárítóüzenvavatás Munkatársunktól ______ Ha jdú-Bihar és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye terüle­tén fekvő, mintegy 55 ezer hektár állami erdőterület kö­zel felén az akác az uralko­dó fafaj. A fa alapanyag és a késztermék iránt egyre na­gyobb bel-, valamint külföl­di kereslet jelentkezik, emi­att időszerűvé vált az akác­feldolgozó rendszer korsze­rűsítése a jobb piaci pozíci­ók megszerzése miatt. A Nyírerdő Rt. Nyírbátori Fafeldolgozó Üzeme a tér­ség egyetlen középkategó­riájú akác-alapanyag feldol­gozó létesítménye. A piaci követelményekhez igazod­va jelentős beruházással az erdészet modernizálta és megnövelte az üzem szárí­tókapacitását. Az elkészült és a próbaüzemeken sikere­sen vizsgázott berendezés a feldolgozóban keletkező fa­hulladékkal tüzelhető, s a kiemelt védettségű térségi kategóriára tekintettel a leg­szigorúbb környezetvédel­mi feltételeknek megfelelő működési paraméterekkel rendelkezik. A beruházás fontosságát mindemellett az jelenti, hogy az előállítható maga­sabb minőségi követelmé­nyeknek megfelelő készter­mékek exportpiaci lehetősé­gei bővüljenek, valamint a foglalkoztatáspolitikát te­kintve megtartható, majd a piaci körülmények függvé­nyében növelhető legyen az alkalmazotti létszám. A nyírbátori fafeldolgozó szárítóját Baja Ferenc kör­nyezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter adia át május elsején 11 órakor az üzemben rendezendő ünne­pélyes munkásgyűlésen. Összpontosuló szellemi tőke Munkatársunktól A megalakulás előtt álló közgazdasági tagozat mun­katársainak feladata lesz töb­bek között, hogy a törvény- és szabálytervezeteket véle­ményezzék, kialakítsanak a tagok számára egy gazdasá­gi információs és komplex tanácsadói hálózatot. Mind­erről Nagy né Varga Katalin, a kereskedelmi és iparkama­ra gazdasági vezetője el­mondta, hogy az április 30- ai, szerdai tagozatalakuló ülésen a megye várhatóan szinte minden kvalifikált gazdasági, pénzügyi, társa­dalombiztosítási, adóügyi szakembere, közgazdásza, valamint bankára részt vesz. A szakértői csoport létre­hozásának további célja a tervezéshez, projektkészítés­hez hasznosítható megyei gazdasági információk gyűj­tése, a piaci változások nap­rakész nyomon követése, pályázatok készítése. A szakértői csoport munkájába a kamara szeretné bevonni a megye fejlesztésében érde­kelt valamennyi intézményt, szervezetet és társadalmi szervet. A szerdai összejövetelen az előzetes elképzelések sze­rint a résztvevők megválaszt­ják a 6-8 szakemberből álló vezetőséget, valamint a mű­ködési feltételeket, az ügy­rendet megtárgyalják a szak­emberek. Kézműves elnökségi ülés Munkatársunktól Az elvégzett munkáról, a kitűzött feladatok teljesíté­séről, a területfejlesztési ta­nács munkájáról lesz szó a megyei kézműves kamara április 30-án, szerdán 9 órai kezdettel megszervezett el­nökségi ülésén. A legfonto­sabb napirendi pontok meg­tárgyalása után javaslatok hangzanak el Kézműves Fó­rumok szervezéséről, a gaz­dálkodás időszerű kérdé­seiről, a területfejlesztési ta­nácshoz benyújtandó pályá­zatokról. Négymilliárdos kárpótlás MTI __ Re ndkívüli kárpótlási je­gyet készített és adott át a Pénzjegynyomda Rt. a Kár­pótlási Hivatalnak kedden. Az egy darab 4 milliárd fo­rint névértékű értékpapír a vészkorszakot túlélt zsidó áldozatok részleges kárpót­lására nyújt majd fedezetet. A hivatal egyforintos, jelké­pes összegért jutott hozzá a mintegy félmillió forintos előállítási költségű kárpótlá­si jegyhez. Az értékpapírt a Magyar Nemzeti Banknál helyezik letétbe, és ennek terhére a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság biztosítja majd a jogosultaknak az életjára­dékok kifizetését. Magyar Szabványügyi Testület A Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) Magyarorszá­gon elsőként elnyerte a magyar Nemzeti Akkreditáló Testü­let (NAT) felhatalmazását a minőségbiztosítási rendszerek tanúsítására. Az erről szóló okmányt Ring Rózsa, a NAT ügyvezető igazgatója adta át kedden Konkoly Tibornak, az MSZT elnökének. Az MSZT a szakmai felkészültséget tanú­sító oklevél birtokában tagja lehet a nemzeti tanúsítók nem­zetközi hálózatának is. (MTI) Gazdaság Románia stratégiai partner Szép jövő áll az Eurorégió előtt 1997. április 30., szerda Multicég MTI A romániai Szatmárnémeti­ben, a Szatmár megyei Prefektusi Hivatalban tart­ja az öt ország határ men­ti térségét tömörítő Kárpá­tok Eurorégió Tanács so­ron következő kétnapos ülését. A megbeszélések kiemelt napirendi pontja lesz két újabb román me­gye, Bihor és Szilágy csat­lakozási kérelmének elbí­rálása. Amennyiben a ta­nács képviselői jóváhagy­ják e kérést, abban az esetben négyre emelkedik a munkájában részt vevő román megyék száma. Munkatársunktól Hazánk és Szabolcs-Szat- már-Bereg számára a határ menti, valamint az eurorégiós kapcsolatok mellett mindin­kább felértékelődik Románia gazdasági és kereskedelmi szerepe. Halász János, frissen kinevezett bukaresti kereske­delmi tanácsos tapasztalatai szerint a novemberi román választások után alapjaiban változott meg a román—ma­gyar kapcsolat. Keleti szom­szédunk liberális eszméket valló kormányzata stratégiai partnerként tekint Magyaror­szágra. Fekete Tibor (Új Kelet) Átalakult gazdaságunkban túl sok vállalkozás szűnik meg és alakul újjá, nyomon követni szinte lehetetlen. Rá­adásul a jelenleg használatos adatnyilvántartási rendszer és annak alkalmazott kódszámai nem felelnek meg az európai uniós feltételeknek. Változ­tatni kell, mégpedig időben. Hazánkban a Központi Sta­tisztikai Hivatal foglalkozik az országos jelentőségű ada­tok begyűjtésével és nyilván­tartásával. Most e közintéz­mény munkatársaira hárul az a feladat, hogy ellenőrizzék a már bejegyzett vállalkozá­sokat, és az újonnan beve­zetendő adatnyilvántartási rendszert kiépítsék. A KSH május elseje és júni­us 30. között a gazdálkodó szervezetekre és az egyéni vállalkozókra kiterjedő össze­írást hajt végre. Megyénkben negyvenezer gazdálkodó egy­ség működik, vagy legalábbis engedéllyel rendelkezik. Mint azt dr. Hajnal Bélától, a KSH megyei igazgatójától megtud­tuk, a magyar tevékenységi osztályozási rendszer (régi ne­vén TEOR) kódjai nem elég részletesek az újonnan kiala­kítandó besorolásokhoz. Ezen változtatni kell, de csak akkor van értelme, ha ezzel együtt ellenőrzik, hogy a bejegyzett vállalkozások valóban ott mű­ködnek, és azzal foglalkoz­nak, amire engedélyük szól. A májusi és júniusi adatgyűjtés alapjául a már meglévő nyil­vántartási rendszer szolgál. A regiszterbe a gazdálkodó szer­vezetek, intézmények, vállal­kozók megalakulásukkor, il­letve a vállalkozói engedé­lyük k i v á l tá.s ako r kerü l te k ■ bele. A mostani adatgyűjtés­nek gyakorlatilag adategyez­Ezt a szemléletet erősíti az a törekvésű, hogy CEFTA-tag- gá váljon az országuk. A tár­sulás óriási lendületet ad majd a kétoldalú kereskedelmi kap­csolatoknak, mivel a CEFTA- tagsági szerződés aláírásával életbe lép a vámkorlátok fo­kozatos leépítése, amely az ez­redfordulóra nulla százalékos­sá válik az ipari termékek nyolcvan százalékára nézve. Az agrártermékek esetében megmaradnak a vámok, de bi­zonyos árucsoportok esetében vámkontingensek állnak majd rendelkezésre. Ezzel párhuzamosan már idén A KSH szakemberei közal­kalmazottak, és a titoktartás rájuk nézve is kötelező. Attól sem kell félni, hogy most ezen adatok alapján szűri ki az APEH az ellenőrzésre kisze­melt vállalkozásokat. A pénz­ügyi ellenőrző hivatalnak megvan a saját módszere a vizsgálati szempontok kivá­lasztására. Az adatgyűjtők vagy kérdezőbiztosok megha­talmazást kapnak, amely csak személyi igazolvánnyal érvé­nyes. Minden megkérdezett­nek jogában áll megkérni az adatot kérőt, hogy igazolja magát. A gazdálkodó szervezetek összeírása kiegészül néhány olyan kérdéssel, amelyek meg­válaszolását és feldolgozását követően á nyilvántartás az1 államigazgatási szervek adat­igényeit is kielégíti. Megbíz­megkezdődött a gazdaságdip­lomáciai együttműködések szorosabbá tétele kölcsönös konzulátus, kamarai kirendelt­ség nyitásával. Minisztériumi szinten a kereskedelmi tárcák tervbe vették, hogy közös gaz­daság együttműködési vegyes kormánybizottságot hoznak létre, amely munkájába bevon­ják a vállalkozói érdekérvénye­sítési, valamint -érdekképvise­leti szerveket is. Mindkét ország vezetői tisz­tában vannak azzal, hogy kö­zös úton haladnák az államok, amelynek célja az európai uni­ós tagság elnyerése lesz. ható, pontos regiszter hiányá­ban ma a gazdálkodó szerve­zetek többszörös adatszolgál­tatásra kényszerülnek. Ha si­kerül kellőképpen pontosíta­ni az adatokat, akkor csökken­hetnek a gazdálkodók admi­nisztratív terhei is. A jelenle­gi többcsatornás adatszolgál­tatást felválthatná az úgyne­vezett egyablakos rendszer, melynek lényege, hogy mind­össze egy helyre kellene rend­szeresen információt szolgál­tatni, és ezzel minden kötele­zettségét letudhatná a gazdál­kodó. Kérik az adatszolgáltatókat, hogy segítsék az összeírok munkáját. Az ebből származó előny kölcsönös, mert később ők maguk is megfelelő infor­mációkhoz juthatnak üzleti döntéseik előkészítésében, megalapozásában. Újabb multinacionális cég, az amerikai SCI Sys­tems Inc. telepedett le Ta­tabányán. A világ tíz leg­nagyobb cége közé tarto­zó vállalkozás százezer négyzetméternyi területet vásárolt meg az önkor­mányzattól. A beruházás első ütemében, ez év végé­ig felépít egy körülbelül ki­lencezer négyzetméter nagyságú, s több mint 1,2 milliárd forint értékű csar­nokot, amelyben különfé­le elektronikai termékeket gyárt majd magyarországi, valamint közép- és nyugat­európai piacra. Már a ter­melés első évében, 1998- ban több száz embernek ad munkát az új üzem, majd a következő években továb­bi két csarnokot építenek fel, s akkor a piaci viszo­nyoktól függően 1500- 2000 dolgozónak teremte­nek munkahelyet. Az SCI Systems Inc. az elektronikai termékeket gyártók legnagyobb be­szállítója a világon, s a mérnöki, gyártó és egyéb szolgáltatások széles ská­láját kínálja a számítás- technika, a kommuniká­ció, az orvostudomány, az űrhajózás és a szórakozta­tóipar területén működő termékgyártóknak. A vál­lalat több mint 17 ezer em­bert foglalkoztat, és 22 gyártóegységet működtet Európa, Észak-Amerika és Ázsia kilenc országában. Több búza MTI A tavalyi kedvező érté­kesítési lehetőségek hatá­sára az idén a tavalyinál 10 ezer hektárral nagyobb, összesen 125 ezer hektáron vetettek őszi búzát Békés megyében. A vetések a vártnál kedvezőbben vé­szelték át a telet, 47 száza­lékuk jó, 39 százalékuk közepes minősítésű és csak 14 százalékuk gyenge. Fagy és belvíz miatt 3000 hektáron pusztult el az idei kenyémekvalő' - tájékoz­tatta az MTI munkatársát Papp Tibor, a Békés Me­gyei Földművelésügyi Hi­vatal vezetője. Az elmúlt néhány évben 100 ezer hektárról jött fel a búza termőterülete 125 ezerre. Mint Papp Tibor el­mondotta, a termesztési kedv növekedéséhez az is hozzájárul, hogy a búza kevésbé költségigényes, s kevesebb vesződséggel jár, mint más szántóföldi növé­nyek gondozása, ráadásul az aszály elől is rendre megmenekül a Viharsarok­ban a búzatermés: mire ki­tör a szárazság, a búza job­bára már magtárban van. Az időben elvetett őszi ka­lászosok megerősödtek, a fejtrágyázás időben meg­történt, a kereskedelem 10-15 százalékkal több műtrágyát forgalmazott, mint egy éve. Megkez­dődtek a tavaszi vetések is: a jelentések szerint földbe került a tavaszi árpa 80, a zab 74, valamint a cukor­répa 30 százaléka. Negyvenezer vállalkozást keresnek fel Statisztikai adatgyűjtés megyénkben is tetősnek kel­lene lenni, de elképzelhető, hogy a meg­lévő adatok­ban (név, cím, tevékenység stb.) időköz­ben változás történt, amit a tulajdonos el­felejtett jelen­teni. A regisz­ter pontossága egyúttal az adatszolgálta­tók terheit is csökkenti. Nagyon lé­nyeges, hogy az adatszol­gáltatás kö­telező! Nem kell azonban attól tartani, hogy illeték­telen kezekbe jutnak ezek az adatok. Dr. Hajnal Béla Halász János kereskedelmi tanácsos Fotó: Csonka Róbert Nagyné Varga Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents