Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-24 / 95. szám

1997. április 24., csütörtök Világkrónika Az izraeli hadsereg lerombolta Ciszjordániában egy 11 izraeli meggyilkolásával vádolt pa­lesztin férfi lakóházát. Palesztin források szerint a Hebron melletti Szurif faluban viszonylagos nyugalom van, a ház­rombolás ugyanis akkor történt, amikor a falusiak többsége aludt. Ugyancsak palesztin források szerint a ház nem a mu­zulmán fegveres szervezethez való tartozással vádolt férfié volt, hanem annak apósáé. Emberi jogi szervezetek többször szót emeltek a kollektív büntetésnek Izrael által gyakorolt e formája ellen. Ez volt Szurifban a harmadik ilyen házrombo­lás, mióta az izraeli és a palesztin rendőrség letartóztatta e hónap elején a Hamász iszlám ellenállási mozgalom öt tagját. Az előrehozott választások után a francia kormányzat amnesztiát tervez a korrupciós gyanúba keveredett politikusok, cégelnökök számára, s egyben meg akarja reformálni a társadalmi tulajdonnal való visszaélés bünetőjogi kategóriáját is. Ezt úja szerdai számában az általá­ban jól értesült francia szatirikus hetilap, a Le Canard Enchainé - de a hírt azonnal cáfolta Alain Juppé miniszterelnök kör­nyezete, mondván, hogy a jelek szerint „a választási rágalma­zásnak nincs határa”, s ugyanilyen határozott cáfolatot tett közzé az igazságügy-minisztérium is. A lap cikke az azonnali cáfolatok ellenére igen kínosan érinti a párizsi vezetést, mert számos szakértő már korábban is felvetetette a lehetőséget, hogy a választások váratlan kiírásának egyik okát éppen a kormánypártokat zavaró korrupciós ügyek jelentik. Teljesen bizonytalanná váló esélyek­kel fordul utolsó hetébe a brit választási hadjárat, miután szerdán egymásnak homlokegyenest ellentmondó közvéle­mény-kutatási adatok láttak napvilágot a két nagy párt tá­mogatottságáról. A drámai fordulatot az egyik legnagyobb felmérő cég, az ICM számai jelezték: a The Guardian című vezető baloldali napilapnak dolgozó csoport szerint egy hét alatt 14 százalékról 5 százalékra olvadt a 18 éve ellenzék­ben politizáló Munkáspárt támogatottsági előnye. A The Guardian/ICM-felméréssel áll szemben azonban a másik nagy cég, a Gallup ugyancsak szerdán ismertetett statisztikája, amely szerint a Labour még növelte is népszerűségét: 51 százalékos támogatottságot mutat ki a Munkáspártnak. A megbuktatott afgán elnök volt had­ügyminisztere, Ahmed Sah Maszud és a tálibellenes koalí­ció egyik vezetője azzal vádolta Pakisztánt, hogy Pakisz- tán-barát „harmadik erőt” igyekszik létrehozni Afganisztán­ban. Maszud az észak-afganisztáni Talukan városban tartott sajtóértekezletén azt állította, hogy a pakisztáni titkosszol­gálat politikai szövetséget próbál létrehozni a táliboktól 1996-ban elszenvedett katonai veresége után Iránba mene­kült Gulbuddin Hekmatjar volt miniszterelnök és a pakisz­táni száműzetésben élő Sahnavaz Tanaj tábornok, volt had­ügyminiszter bevonásával. Maszud szerint a szövetség célja az volna, hogy a tálibok veresége esetén is legyen Afganisz­tánban a pakisztáni elképzeléseket követő erő. Csecsenföld hozzálátott saját hivatásos hadserege felállításához. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügy­nökség szerdán azt jelentette a csecsen hadsereg főha­diszállásáról származó értesülésre hivatkozva, hogy már megalakult az első zászlóalj, és kiképzése folyik Groznij közelében. A jelentés szerint a zászlóalj tizenöt parancsnok katonáiból áll. Aszlan Maszhadov elnök rendeletére mind­egyik egység tíz legjobb emberét küldte a zászlóaljba. A 17 és 45 év közötti katonák ötéves szerződést írtak alá. A had­sereg nem közölte, mennyi zsoldot kapnak majd, és még hány zászlóalj alakul. Csecsenföld független államnak te­kinti magát, Moszkva viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a terület Oroszország része maradjon. Négy vontatóhajó szerdán kiszabadította a ho­mok fogságából az olasz Vittorio Veneto cirkálót, amely kedden feneklett meg a dél-albániai Vlora kikötőváros part­jai közelében - jelentette a Reuter hírügynökség. Az albáni­ai segélyszállítmányok eljuttatását segítő nemzetközi erők olasz flottaegységének zászlóshajója a viharos időben fu­tott homokpadra. Öt éve látták életben MTI __________________ Eg y feltehetően évek óta halott nő mumifikálódott holttestére bukkantak egy Zágráb környéki lakásban. A mostani felfedezés is csak a véletlen műve: a bérházban telefonbekötés alkalmával a postai telefonszerelők a kulcs­ra nem zárt ajtón könnyedén behatoltak a lakásba, és leg­nagyobb megrökönyödé­sükre az ágyban felfedezték a halott asszonyt, akinek tes­te gyakorlatilag mumifikáló­dott. Amint azt a Vecemji List jelentette, az asszonyt utoljá­ra öt évvel ezelőtt látták élet­ben a környéken. Mivel lá­bán zokni volt, a megtalálók arra következtettek, hogy a 65 éves néni télen hunyt el. „Csak azt nem tudni, melyik télen” - tették hozzá. Csiang Cö-min Moszkvában Borisz Jelcin orosz elnök történelmi jelentőséget tulaj­donított Csiang Cö-min kínai államfő látogatásának. Jel­cin az ötnapos látogatáson Moszkvában tartózkodó kí­nai államfőt fogadva beszélt erről szerdán. A Kreml Szent- György termében tartott ünnepélyes fogadtatás után szűk körben kezdett tárgyalást az orosz és a kínai elnök. - Csiang Cö-min látogatása óriási, majdhogynem történel­mi jelentősségű, mivel meghatározzuk a XXI. század sor­sát - mondta fennkölten Jelcin. M77 ______________ A találkozón a tavaly meghir­detett, XXI. századi stratégiai partnerséget célzó együttműkö­désről lesz szó. A nemzetközi kérdések mellett megvitatják a kétoldalú viszonyt és gazdasági kapcsolatok fejlesztését, illetve a hadiipari együttműködést. A többpólusú világról és az új nemzetközi rendről szóló közös Kuncze Gábor Pozsonyban MTI Kuncze Gábor belügymi­niszter, koalíciós miniszterel­nök-helyettes és Vladimír Meciar szlovák kormányfő hétfői pozsonyi eszmecseréjét értékelte szerdán a pozsonyi Pravda és a Národná Obroda. Július Lőrincz, a Pravda he­lyettes főszerkesztője arra em­lékeztetett, hogy Kuncze Gá­bor a pozsonyi megbeszélések után „szemmel láthatóan csa­lódott volt”. Jóllehet, ered­ményként könyvelhette el a szlovák belügyminiszterrel aláírt két egyezményt, ám a Vladimír Meciarral lezajlott megbeszélés után nem titkol­hatta: „álláspontjaink egyálta­lán nem kerültek közelebb egymáshoz”. A pozsonyi lap rámutat, hogy noha a magyar­szlovák viszonyban több terü­leten, elsősorban a gazdasági és kereskedelmi szférában jól alakulnak a kapcsolatok, a szlovákiai magyar kisebbség jogállását és a Párkány-Eszter- gom közti csonka híd fel­újítását érintő kérdésekben ellenkező nézetek szembesül­nek. A Pravda cikkírója szerint „nehéz megérteni”, miért nem mutat készséget a szlovák fél a híd felújítására, de ennél is ért­hetetlenebb az, ahogy Pozsony a kisebbségi kérdést megköze­líti. Míg a magyar fél arra tö­rekszik, hogy az alapszerződés végrehajtását felügyelni hiva­tott kétoldalú vegyes bizott­ságba a szlovákiai magyar, il­letve a magyarországi szlovák kisebbség képviselőit is be­vonják, addig a szlovák fél ettől elzárkózik - foglalja össze a lap a Meciar-Kuncze eszmecsere során ismét élesen felmerült ellentét lényegét. Rá­mutat, hogy Vladimír Meciar azzal érvel: a vegyes bizottság­ban azért nincs helye a kisebb­ségeknek, mert nem kormány­zati tényezők. Csakhogy az alapszerződés sem kormány­közi munkaegyezmény, ha­nem egy államközi szerződés, ebből eredően pedig logikus, hogy a kisebbségi kérdés a szlo­vák-magyar kapcsolatok egé­szének szerves részét alkotja- érvel a Pravda. A szlovák kor­mány azonban mind ez idáig nem volt hajlandó párbeszédet kezdeni, márpedig a külkap- csolatokat is terhelő párbeszéd híján „egy demokratikus rend­szer sem teljesnek, sem stabil­nak nem nevezhető” - állapít­ja meg a pozsonyi Pravda. nyilatkozatot írt alá szerdán Moszkvában Borisz Jelcin orosz és Csiang Cö-min kínai elnök tárgyalásaik végeztével. A NATO-bővítést élesen ellen­ző Jelcin elnök és kínai vendége a burkoltan Amerika-ellenes élű nyilatkozatban leszögezte: külö­nösen időszerű a többpólusú vi­lágrend, mivel a nemzetközi kap­csolatok új rendszerének kialakí­tását célzó erőfeszítések a „hi­MTI___________________ A miniszterelnöki vizitről nagyon aprólékosan beszámo­ló más malajziai lapok közül a New Straits Times szerdán azt emelte ki, hogy Magyarország közvetlen légi összeköttetést akar létesíteni, egyezményes kulturális és oktatási együttmű­ködést kezdeményez, továbbá szeretné, ha kölcsönösen elis­mernék az egymás országaiban szerzett diplomákat. A Business Times munkatár­sával beszélgetve a magyar kormányfő közölte: annak el­lenére, hogy a kapcsolatok zökkenőmentesek, nincsenek viták, Malajzia és Magyaror­szág keveset tud egymásról, Kovácsvölgyi Z. (Új kelet) Madridban a nyáron dönt az illetékes testület arról, hogy ha­zánkat felveszik-e első körben a NATO tagjai közé. A bővítés fo­lyamatát élénken figyelik a kon­tinensen és azon túl politikusok, katonák, gazdasági szakemberek és az átlagemberek, a választópol­gárok. Az Egyesült Államokban a szervezet tagjainak növekedé­sével együttjáró szenátusi ratifi­kációt elsősorban az határozza meg; mi erről a véleményük a vá­lasztópolgároknak. Áz USA vezetőinél általános volt az a né­zet, hogy az amerikaiak egyre in­kább tartózkodnak a nemzetközi kötelezettségvállalásoktól, a ka­tonai erők külföldi bevetésétől. degháború korszakának gondol­kodását jellemző tehetetlenség­be ütköznek”, illetve „kísérlet történik a nemzetközi kapcsola­tok egypólusúvá tételére”. A nyilatkozat szerint az,.egyen­jogú és bizalmi” partnerség meg­felel Moszkva és Peking érdekei­nek és elősegíti az ázsiai-csendes- óceáni térség, és az egész világ békéjét. Megállapították továb­bá, hogy nagyfokú a két ország közötti bizalom és megértés. Jelcin és Csiang Cö-min támo­gatásáról biztosította a világmé­retű és regionális leszerelést és állást foglalt az ENSZ szerepé­nek erősítése mellett. Készek to­vábbá a nyilatkozatban foglal­takat támogató országokkal egyenjogú alapon megvitatni a felvetett kérdéseket. ami a kereskedelmi forgalom alacsony szintjében is vissza­tükröződik. Horn Gyula megismételte, hogy mindkét oldalon nagyok az üzleti lehetőségek. Malajzia Délkelet-Ázsiába vezető kapu Magyarország Közép- és Kelet- Európa számára válhat pénz­ügyi, kereskedelmi és elosztó központtá. A magyar kormány­fő rendkívül fontosnak nevez­te, hogy stratégiai partneri kap­csolat van a malajziai kormány és a magánszektor között, mert ily módon az itteni miniszter- elnök, Hóm vendéglátója Ma­hathir Mohamad bátorítani tudja a malajziai üzletembere­ket a magyar partnerekkel való kooperálásra. Egy, a közelmúltban nyilvános­ságra hozott közvélemény-kuta­tás eredményei azt bizotnyítják, a választók között nem uralko­dik szélsőséges nézet az ameri­kai nemzetközi szerepvállalással és a hadsereg külföldi katonai mozgásaival szemben. A meg­kérdezettek 75 százaléka támo­gatja a NATO további fenntartá­sát, 62 százalékuk egyetért az­zal, hogy a katonai szövetség új, közép-európai tagországokkal bővüljön. Ä kutatás alapján a bővítés gyorsított változata csak minimális támogatottságot él­vez. A katonai szervezetbe az új tagok felvételével, a részletkér­dések megismerésével - költsé­gek, védelmi képesség - egyre kevesebben értenek egyet. Az Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Úgy tűnik, Moszkva és Peking megint egymásra ta­lál, és a nagy kebelre bom­lás sincs már túlságosan messze. Mindenesetre Cser- nomirgyin orosz kormányfő félreérthetetlen csóközönnel fogadta kínai kollégáját ked­den Seremetyevón, amit helyre kis díszszemle is kö­vetett. A csinnadratta láttán az embernek az az érzése tá­madt, hogy igazi elvtársakat lát, akik között a világon semmilyen elvi-ideológiai ellentét nincs, s valódi kom­munisták örömködésének szemtanúja. Ki tudja? Én, ha elpusztítanak sem hiszek benne, hogy az orosz veze­tők szíwel-lélekkel kapita­listák, persze, tévedhetnek. A két hoppon maradt ex- nagyhatalom most mindent elkövet, hogy összetegye, amije van, hátha kisül belőle valami, ami a valós nagyság­ra emlékeztet. A nyugati vi­lág persze ettől egyáltalán nem fog Liberóért szaladgál­ni, de belpolitikai szem­pontból remek gyógyszer - hadd érezze Iván és Li, hogy mekkora csuda nagy állam lakója. Félelemre semmi okunk — persze, csak ha tényleg fel­vesz a NATO! Az amerikai fegyverrendszer az orosszal, és főleg a kínaival összeha­sonlítva olyan különbsége­ket mutat, mint a Ford és a Lada. Az amerikai légierő már az öbölháború idején hatszor (!) olyan hatékony volt, mint európai szövetségeseié, és azóta is rendkívül sok fejlesz­tés történt. Gondolom, az vi­lágos, hogy a kínaiak ke- tyeréi még a német, az angol és a francia gépektől is olyan messze vannak, mint Makó Jeruzsálemtől. Akkor meg mi­nek félni? Az orosz piac viszont va­lóban vonzó tényező lehet Kína számára. A térség ke­reskedelmébe - úgy tűnik - jelenleg a fejlett országok nem is nagyon akarnak be­tömi, nyilván a kifizetések rendszeresen bizonytalan volta miatt. Aztán az, hogy ez a fene nagy szerelem meddig tart, az sok mindentől függ. A kér­dés ideológiai vetületei ma már nem annyira lényegesek, a megoldandó feladat inkább a szerepek és feladatok köl­csönös megegyezés útján történő leosztása. Ha ez nem jönne össze, akkor hamar oda lesz a „boldogság”... elemzők szerint a bővítési vita szélesedésével a választópol­gárok véleménye a felmérés eredményéhez képest még jelentősen változhat. Madridban júliusban dönte­nek a NATO-országok vezetői arról, hogy meghívást kap-e országunk a szervezetbe. Ér­tesüléseink szerint kedvező döntés után Horn Gyula kor­mányfő és Kovács László kül­ügyminiszter népes küldött­séggel utazik az Égyesült Ál­lamokba. A politikusok a tör­vényhozás két házának tagja­it próbálják meggyőzni arról, hogy Magyarország alkalmas már a szervezeti tagságra, és a NATO-nak is fontos hazánk felvétele. Horn és a Business limes Horn Gyula magyar miniszterelnök azzal a szilárd elha­tározással fejezte be malajziai látogatását, hogy rend­szeres kapcsolat marad fenn országa és a Magyarország számára általa a térség kapujának nevezett Malajzia kö­zött - írta szerdai számában a Kuala Lumpur-i Business Times, amely ismertette a magyar kormányfővel készült interjúját is. Hazánk és a NATO kapcsolata

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents