Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-24 / 95. szám

Gazdaság Prognózis 2000 ' Új kelet-információ A Human-net Alapítvány Prognózis 2000, avagy Mi­lyen lesz térségünk az ezred­fordulón? elnevezéssel kon­ferenciát szervez a jelenlegi és a jövőbeni szakemberei­nek április 30-án, szerdán Nyíregyházán, az Inkubátor- házban. A rendezvényt dr. Veress József tanszékvezető egyetemi tanár, az alapítvány kuratóriumának elnöke nyit­ja meg. Róka László, a me­gyei fejlesztési ügynökség igazgatója Honnan indultunk és merre tartunk? címmel a megye fejlesztési koncepci­ójáról és annak stratégiájáról tart előadást. Dr. Hajnal Béla, a Központi Statisztikai Hiva­tal megyei igazgatóságának vezetője a gazdasági-társa­dalmi fejlődést a számok tük­rében mutatja be. Dr. Zilahi József, a megyei fejlesztési tanács elnöke a regionális programokról ad informáci­ót. Csabai Lászlóné polgár- mester Nyíregyházáról mint a keleti régió kereskedelmi­pénzügyi központjáról be­szél. Bajor Tibor országgyű­lési képviselő, a Záhonyi Vállalkozói Övezet kor­mánybiztosa a határ menti térség különleges fejlődési lehetőségeiről ad tájékozta­tást. Kovács István, a PRI- MOM Alapítvány ügyveze­tő igazgatója előadásának címe: Vállalkozások az ez­redfordulón. Munkaerőpiaci alap Az elmúlt év decemberében több mint negyvenkét­ezer munkanélkülit tartottak nyilván a megyei mun­kaügyi központban. Egyre nehezebb álláshoz jut­ni, éppen ezért örvendetes, hogy számos célra le­het pályázni a Munkaerőpiaci Alapból, amelyet öt korábbi pénzalap összevonásával hoztak létre. Munkatársunktól Szolidaritási, jövedelem- pótló támogatási, működési, bérgarancia, foglalkoztatási, szakképzési és rehabilitációs részből áll. Az alap kezelője a Munkaügyi Minisztérium. A munkanélküliek foglalkozta­tását, munkába való beillesz­kedésüket, illetve munkahely­ük megőrzését hivatott segí­teni. Az egyik legnépszerűbb tá­mogatási forma a tartósan munkanélküliek foglalkozta­tására ösztönöz. A munkavál­laló bérének ötven, vagy akár száz százalékát is megtérítik a vállalkozónak, ha legalább hat, pályakezdők esetében há­rom hónapja regisztrált mun­kanélkülit foglalkoztat. To­vábbi feltétel, hogy meghatá­rozott időn belül nem szünte­ti meg felmondással a foglal­koztatott munkaviszonyát, il­letve a támogatás igénylését megelőző fél évben nem küld­het el hasonló munkaköfben alkalmazott munkavállalót. A támogatás a foglalkoztatás időtartamának felére szól, és legfeljebb egy évre igényel­hető. A munkaügyi központok tavaly a foglalkoztatásra szánt pénz tizenkét százalékát for­dították bértámogatásra. Képzéshez is kaphatnak tá­mogatást a vállalkozók, ameny- nyiben alkalmazottjukat kép­zés nélkül nem tudnák foglal­koztatni. A fővárosi és a me­gyei munkaügyi központok minden évben meghatározzák a támogatandó és választható képzési formák körét. A mun­kaadónak vállalni kell, hogy fizeti a felmerülő költségek fe­lét, illetve kötelezi magát arra, hogy a képzés letelte után is foglalkoztatja dolgozóját; A támogatásból megtéríthető az oktatás, az utazás, a szál­lás, az élelmezés költsége, a munkavállalónak pedig ke­resetpótlás vagy kiegészítés adható. Igényelhető támogatás munkahelyek létrehozására is. A pályázatban a vállalko­zónak be kell számolni saját erőforrásairól, a beruházás lét­rehozásának határidejéről, és meghatározott időre foglal­koztatási kötelezettséget is vállalnia kell. A támogatás egyéb feltételeit, időtartamát és mértékét mindig az adott munkaügyi központ szabja meg. Több munkanélküli a hiá­bavaló álláskeresés után vál­lalkozó lesz. Erre a célra is lehet kérni támogatást a Munkaerőpiaci Alapból. Az összeg kevés egy vállalkozás beindításához, de kezdetnek azért mégis jő. A munkanél­küliből lett vállalkozók to­vábbi hat hónapra kérhetik a járadékuknak megfelelő ösz- szeget, amellett az igénybe vett szaktanácsadói és az el­végzett szaktanfolyamok költségeinek, valamint - ha hitelt vettek fel — a hitelfede­zeti biztosítás költségeinek maximum ötven százalékát. Az a munkanélküli, aki gondoskodik saját foglalkoz­tatásáról, vállalkozást indít vagy ahhoz csatlakozik, a hamarosan megjelenő mi­nisztériumi rendelet szerint ötszázezer forintig terjedő ka­matmentes, viszszatérítendő tőkejuttatásban részesülhet. A pályázati feltételeket az il­letékes munkaügyi közpon­tok határozzák meg. Glatz Ferenc Szegeden MTI A Magyar Tudományos Aka­démia elnöke szerint amennyi­ben 5-7 év alatt az Alfoldön nem tudunk felkészülni a regi­onális érdekérvényesítésre, az országnak ez a fele jobban el­marad Nyugat-Magyarország mögött, mint a tatárjárás óta bár­mikor. Az ebben a térségben élő és dolgozó tudományos értel­miségi réteget a következő években másokhoz képest aránytalanul jobban kell támo­gatni. Az MTA elnöke a Sze­gedi Biológiai Központban tu­dósokkal találkozott, majd új­ságírók kérdéseire válaszolva fogalmazta meg, hogy a társa­dalmi rendszerváltozás akkor fog igazán jó irányba megin­dulni, ha nemcsak a vállalko­zók körében, hanem az állami szférában dolgozók között is megváltozik az értékrend. Román-magyar kapcsolatok Halász János, Magyarország bukaresti kereskedelmi ta­nácsosa részvételével a magyar—román gazdasági kap­csolatokról szervez április 24-én, csütörtökön 13 órai kezdettel szakmai fórumot a megyei kereskedelmi és iparkamara a testület nyíregyházi székházában. A román nyelvet anyanyelvi szinten beszélő, frissen kinevezett 48 éves közgazdász otthonosan mozog a román gazda­sági életben, mert 1983 és 1990 között a bukaresti ma­gyar nagykövetség kereskedelmi titkára volt. Visszahí­vása után mint közép- és kelet-európai szakértő dolgo­zott az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Miniszté­rium román referatúráján. 1997. április 24., csütörtök Vitéz Péter (Uj Kelet) Románia külkereskedelem- politikáját alapvetően ugyan­azok az európai integrációs cél­kitűzések határozzák meg, mint Magyarországét. Románia az Európai Unió társult tagja. Az or­szág külkereskedelemének több mint kétharmadát EU-országok- kal folytatja. Románia ma A külgazdasági elképzelése­ket azeuro-atlanti integrációs tö­rekvések határozzák meg. Ro­mánia a Világkereskedelmi Szer­vezet, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tagja. A külföldiek számára jó üzleti partnerek a román magán külke­reskedők. Emellett fokozott mértékben kialakulnak a tőke­erős, hitelképes, az ügyleteket önállóan finanszírozni képes ro­mán és román-külföldi tulajdo­nú külkereskedő cégek. Az áruk és szolgáltatások mel­lett Románia fő importcikkei” közé tartozik a külföldi műkö­dötöké, „exportban” pedig az illegális külföldi munkavállalás, melynek ténylegesen létezik bevétele az országban, ha űz nem is a költségvetésben jelentkezik. A kereskedelmi kirendeltség A nagykövetség rendszeresen fi­gyelemmel kíséri a román gazda­ságpolitika és a jogi szabályozás alakulását. A kirendeltségi alapin­formációk a magyar kormányzati szervekhez, esetenként az érdekelt kereskedelmi és iparkamarákhoz, vállalkozói szervezetekhez, pénz­intézetekhez, az érdekelt cégek­hez kerülnek. Az érdeklődők ré­szére minden külön költséget igénylő munka elvégzését a kiren­deltség igen kedvező árfekvésű térítés ellenében vállalja. K. Z. (Uj Kelet) _________ Az amerikai és a magyar mun­kaügyi minisztérium Gyors Re­agálás Projekt negyedévenkén­ti háromnapos eszmecseréje ért véget április 24-én, csütörtökön Nyíregyházán. A hazánkban két éve működő program lényegéről a projektigazgató, Maria T. He- idkamp elmondta, hogy az 50 főnél nagyobb elbocsátások be­jelentésekor kezdik munkájukat. A megyei munkaügyi közpon­toknál alkalmazott tanácsadóik a jelzés után munkába helyezést elősegítő bizottságot (MEB) alakítanak, és felveszik a kapcso­latot az érintett gazdálkodó egy­séggel. A kis testület tagjai mun­kaügyi szakemberekből, ország- gyűlési képviselőkből állhat­nak. A MEB legfontosabb fel­adata, hogy a munkaügyi köz­pont és más szervezetek szolgál­tatásaival segítse a létszámleépí­tésben érintettek mielőbbi újbóli elhelyezését, illetve sorsuk átme­neti vagy végleges rendezését. Maria T. Heidkamp elmondta, hogy az Egyesült Államokban a munkaerőpiaci szervezeteken A magyar vállalkozások romá­niai piaci bevezetése, jelenlétének elősegítése, tőkebefektetések eszközlése céljával - a vonatko­zó jogszabályi háttér megismer­tetésén, tanácsadáson és közvetí­tésen kívül - a kirendeltség se­gítséget is nyújt, illetve szervez a cégképviseletek, vegyes vállala­tok létesítésével kapcsolatos ügyintézésben. Magyarország Románia im­portjában a nyolcadik helyet foglalja el, amíg exportját ille­tően a tizenkettedik. A magyar kivitel szempontjából Románia a tizedik, behozalatunkban a hu­S/.abolcs-Szatmár-Bereg me­gye gazdaságpolitikai külkáp- csolata elválaszthatatlan Romá­niától. A mai kereskedelmi együtt­működése alapjait elsőként az erdész kapcsolatok alakították ki. Legutóbb, idén április má­sodik hetében Kovács Gábor, a Nyírerdő Rt. vezérigazgató­jának vezetésével utazott ro- mániába delegáció. Két évvel ezelőtt a kis- és kö­zépvállalkozások számára Szat­márnémetiben megrendezett üzletember-találkozón már több mint ötven megyei vállal­kozás képviseltette magát, amely együttműködések azóta is tartanak a nyíregyházi Nem­zetközi Kelet-Nyugat Expo lá­togatási statisztikái alapján. Tavaly márciusában Zilahi József, a megyei önkomiányzat elnöke és Hamvas László alel- nök ismerkedő látogatást tett Szatmár megyében, ahol a tér­ség prefektusának vezetőivel tárgyaltak gazdasági lehetősé­gekről. kívül ismerősök, barátok infor­mációit is felhasználják a köz­vetítésnél. A bizottság tagjai kérdőíve­ken és személyes beszélgetéssel felmérik az elbocsátásban érin­tett dolgozók igényeit. El akar- nak-e egyáltalán helyezkedni, és ha igen, milyen feltételek mellett. A MEB tagjai tájékoz­tatják az érintetteket a térségben betölthető álláshelyekről, infor­mációs központot alakítanak a létszámleépítést jelző gazdasá­gi egységnél. A projekt igazga­tója elmondta, hogy eddig az or­szágban közel negyven, munká­ba helyezést elősegítő bizottság működött, amelyeknek köszön­hetően a munkahelyek megszű­nése után az elhelyezkedési arány 45 százalékos volt, ami több mint 2 ezer dolgozót érin­tett. Tisztában van azzal, hogy Magyarországon a nagyobb létszámleépítési hullámok már elmúltak. Munkájukra mégis szükség van, jelen vannak több térségben, így egyebek mellett Diósgyőrben, Pécsett, Almás­füzitőn. Segíteni próbálnak a szonkettedik. A magyar-román áruforgalom rendkívül dinami­kusan növekedett a rendszervál­tás óta. A kereskedelmi kapcso­latban exportőrként közel 3,5 ezer, amíg importőrként több mint 1,5 ezer magyar cég vett részt. Beruházások Külföldi tőkebefektetőkként a hazai vállalatok több mint 20 millió dollárt ruháztak be Ro­mániában. Magyar partner megközelítőleg kétezer ve­gyes vállalatban .tagként sze­repel, s ezzel a romániai kül­földi tőkebefektetők rangsorá­ban a cégek számát tekintve a tizedik, a befektetett tőke nagy­sága szerint pedig a tizenkilen­cedik helyet foglalják el. A magyar termékek románi­ai megítélése továbbra is kitű­nő. A magyar áruk ezen a pia­con a nagy multinacionális cégek termékeivel versenyez­nek, elsősorban a közfogyasz­tási termékek piacán éleződött ki a verseny. A csütörtökön Nyíregyházára látogató Halász János tanácsos cjp^jej'űfr. Kónya László, románi­ai kcrésfedcimtíariácsös 1996 áp­rilisában a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséről tar­tott szakmai fórumot az iparkama­ra nyíregyházi székházában. A két régió együttműködésé­nek nem á legkiemelkedőbb ese­ménye volt a tavaly szeptember közepén megtartott megyei mun­kaügyi razzia, amikoris egy sza­bolcsi mezőgazdasági vállalat megbukott az ellenőrzésen. A rendőrség közel 130 munkavál­lalóval szemben kezdeményezett kiutasítást, akik között többségé­ben román állampolgárok voltak. A megyei kereskedelmi és ipar­kamara szoros munkakapcsolatot alakított ki a romániai Nagybá­nya, valamint a Szatmárnémeti társkamáraval. Gheórghe Raco- vannal, az utóbbi térség gazdasá­gi kamarájának vezetőjével dr. Oláh János, a megyei testület el­nöke a kereskedelemszervezési kapcsolatot szerződésben is rög­zítette. Magyar Honvédség gondjain is, hiszen a sereg létszáma folyama­tosan csökken az országgyűlési határozatnak megfelelően. A Gyors Reagálás Projekt szakemberei a gazdasági fejlesz­tésben is közreműködnek. Jelen­leg 12 megyében, 14 kistérség­ben vizsgálják a helyiekkel kö­zösen a beruházási lehetősé­geket. Módszerük: a helyi ön- kormányzati és gazdasági szak­emberek feltárják a lehetősé­geket, megfogalmazzák igé­nyeiket, problémáikat és ötle­teket adnak. A projekt mun­katársai a legjobbakat elemzik, szerény mértékben, de pénzzel is támogatják. A hagsúly a he­lyi forrásokon és a pályázato­kon van. A Gyors Reagálás Pro­jekt által támogatott regionális térségfejlesztési elképzeléseket megyénkben Baktalórántházán és környékén dolgozzák ki az érintett vezetők. Ä város és a környező települések vezetői egy regionális inkubátorház, egy mezőgazdasági központ tervét, valamint idegenforgalo- mi és turisztikai programot dol­goznak ki. Közgyűlés MTI A kormány tiszteletben tartja az Érdekegyeztető Tanács munkaadói és mun­kavállalói oldalának szu­verenitását és önszerve­ződését, ugyanakkor ra­gaszkodik ahhoz, hogy a képviselet világos és de­mokratikus szabályok sze­rint alakuljon ki - mondta Hétjry Lajos, a Munkaügyi Minisztérium államtitkára szerdán a Magyar Munka­adói Szövetség IV. köz­gyűlésén. Hozzátette: a szociális partnerek még az elmúlt év májusában fo­gadták el az ÉT továbbfej­lesztéséről szóló határoza­tot, azonban ennek egyik igen fontos eleme, a repre­zentativitás, illetve ázET- hez való tartozás kritéri­umrendszere, várat magá­ra. A kormányzat aggá­lyosnak tartja, hogy az ÉT működésének kilencedik éve után sincsenek világos és demokratikus szabá­lyok az érdekegyeztetés-' ben való részvételről. A; munkavállalók képviselő­je szerint a reprezentativi- ■ tás elvét kidolgozták és-el : r fúgád ták. Spedexpo ’97 MTI Jövőre az ideinél leg­alább 20-25 százalékkal több, összesen 89 milliárd forintot szeretne a kormány infrastrukturális beruházá­sokra fordítani. Ebből több mint 50 százalékkal része­sedne a közlekedés és a yízügyi terület - jelentet­te ki Gyukovics Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium ál­lamtitkára szerdán Buda­pesten, a Spedexpo ,97 'szakkiállítás megnyitóján. A háromnapos szállítmá­nyozási, fuvarozási és ha­szongépjármű szakkiállí­tást idén hatodszor rende­zi meg a Braun Kft. A Spedexpón 89 hazai és külföldi cég vesz részt ki­állítóként. Gyurkovics Sándor sze­rint az utóbbi időben érzé­kelhetően több állami tá­mogatás jut infrastrukturá­lis fejlesztésekre. A kor­mány felismerte, hogy a gazdaság minden területén az infrastruktúra alapozza meg a későbbi évek fejlő­dését. Ennek ellenére az ilyen célokra fordítható be­ruházási összeg jövőre még nem éri el a kívána­tost. A mintegy 90 milli­árd forint csupán a szüksé­ges igények kétharmadát teszi ki. az államtitkár el­mondta: remélhetően az április 30-i kormánydöntés nyomán folytatódhat a ma­gyarországi autópálya- építési program. Szeretnék elérni, hogy a díjak meg­feleljenek a magyar autó­sok fizetőképességének is. Jövőre kiemelt infrastruk­turális beruházás lesz a ha­zai vasúti pálya rekonst­rukciója. A pályakorszerű­sítés egyelőre a legfonto­sabb tranzitútvonalakon kezdődik meg. Gyors Reagálás Program Szabolcs-Szatmár-Nagybánya

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents