Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-21 / 92. szám

Világkrónika 1997. április 21., hétfő Benyújtotta lemondását szombaton Juan Briones Davila perui belügyminiszter és Antonio Ketin Vidal Herrera rendőrfőnök. Döntésük azzal függ össze, hogy az utóbbi időben egyre hevesebb bírálatok hangzanak el azok­kal a biztonsági hiányosságokkal kapcsolatban, amelyek lehetővé tették, hogy tavaly decemberben egy szél­sőbaloldali gerillaszervezet emberei megszállják a japán nagykövet limai rezidenciáját, és túszul ejtsék az ott tartóz­kodókat. A belügyminiszter, akinek lemondását Alberto Fujimori elnök már elfogadta, elismerte, hogy a nagyköveti rezidencia december 17-ei megszállása a perui biztonsági erők súlyos kudarcát jelentette, és hogy az akció azért sike­rülhetett, mert a perui rendőrségnél a biztonság megóvása tekintetében hiányosságok mutatkoztak. Bizonytalanná vált annak a hét közepén kezdődött New York-i háromoldalú találkozónak a további sorsa, amelytől azt várták, hogy Phenjan kinyilvánítja: haj­landó részt venni a Koreai-félsziget helyzetének rendezésé­re kezdeményezett béketárgyalásokon. Az észak-koreai kül­döttség azonban sem a pénteki, sem a szombati megbeszélé­seken nem jelent meg, mindannyiszor arra hivatkozva, hogy újabb utasításokat vár a kormányától, mielőtt végleges vá­laszt adna a részvételre. Fegyvertelen kínai katonák első cso­portja hétfőn érkezik majd Hongkongba, hogy előkészítse a brit katonákat felváltó kínai csapatok érkezését - jelentette be a kínai kormány a hétvégén. A napokban született megálla­podás Kína és Nagy-Britannia között arról, hogy a Kínai Nép­hadsereg 40 fős egysége már Hongkong júniusi átvétele előtt a brit gyarmatra érkezhet. Az egység katonái azonban nem vehetnek részt védelmi vagy biztonsági feladatok ellátásá­ban, diplomáciai védettséget sem élveznek, dolguk a kínai csapatok szállásának előkészítése, a távközlés kiépítése lesz. Értelmiségi Fórumok MTI _____________ Ká rpátalja A civil szervezetek közös­ségformáló szerepe volt a központi témája a szombaton Ungváron megtartott IV. Magyar Értelmiségi Fórum­nak, amit a Magyar Értelmi­ségiek Kárpátaljai Közössé­ge (MÉKK) és a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetkö­zi T ársasága (MNKNT) közö­sen szervezett. A tanácskozá­son, amelyen 17 kárpátaljai magyar szervezet képvisel­tette magát, már kezdetben leszögezték, hogy az egyet­len, magyarok által is lakott ukrajnai megyében megle­hetősen kezdeti stádiumban vannak a civil szerveződések az anyaországhoz és a vele szomszédos államokhoz ké­pest. A Kárpátalján bejegy­zett mintegy 50 magyar tár­sadalmi szervezet nagy része nem működik. Vitaindító előadásában Pomogáts Béla, a Magyar írószövetség és az MNKNT elnöke kifejtette, hogy for­dulóponthoz érkezett a Kár­pát-medence magyarsága, mert a fennmaradás érdeké­ben ki kell építenie a civil társadalmat, amit korábban a szocialista rendszer, a rend­szerváltások után pedig a politikai pártok dominanci­ája miatt nem sikerült telje­sen kialakítani. Az előadó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a következő években ki fog alakulni a határokon átnyúló civil társadalom, a magyar kulturális nemzet, ami egyetlen gyógyszer le­het a Trianon néven emlege­tett magyar trauma ellen. Horváth Sándor ungvári új­ságíró, MÉKK-alelnök azt emelte ki, hogy Kárpátalján fokozott szükség van a ki­sebbség civil szerveződé­sére, mert a megye magyar­sága folytonos veszélynek van kitéve, s állandóan szel­lemi önvédelemre szorul, amit a független szervezetek­nek kell felvállaniuk. A Fórumon a kárpátaljai magyar oktatásügy jelenlegi helyzetének a megítélése váltotta ki a leghevesebb vi­tát, amelyben egymással homlokegyenest ellenkező nézetek csaptak össze. Szlovákia Szombaton Ipolyságon hi­vatalosan is megalakult a Szlovákiai Magyar Értelmi­ségi Fórum. A fórum azoknak kínál teret, akik „szellemi erőiket a térség jövőjének érdekében kívánják kama­toztatni”. A szlovákiai ma­gyar értelmiségiek először februárban, a szlovákiai ma­gyarság nehezedő helyze­téből kivezető út keresésének szándékával találkoztak, s most hivatalosan létrehozták a fórumot, amelynek élére öttagú szóvivői testületet vá­lasztottak. Ennek megbízatá­sa egy évre szól. Az alakuló rendezvényen két előadás a szlovákiai ma­gyar oktatás gondjairól és a magyarellenes megkülön­böztetés különböző meg­nyilvánulásairól szólt. Ru­dolf Chmel, a fórum szlovák vendége, Csehszlovákia egykori budapesti nagykö­vete, a Szlovák Értelmiségi Fórum szóvivője arról be­szélt, hogy „a Szlovákiában végbemenő történések tör­vénysértők és alkotmányel­lenesek, ezért a demokrácia védelmében, nemzeti hova­tartozástól függetlenül kell összefogniuk mindazoknak, akik a jogállamiság eszméje mellett tettek hitet”. A Szlo­vák és a most megalakult Szlovákiai Magyar Értelmi­ségi Fórum tagjai rövidesen közös kerekasztal-fórumot tartanak. A megoldás kulcsa - ismeretlen Az albániai helyzet egyre kiismerhetetlenebb. Az erede­tileg összecsapó polgári és szocialista erők mára már két újabb csoportosulással bővültek: megjelent hazájá­ban I. Leka albán trónörökös, fellelkesítve és erősítve ezzel a királypártiak (royalisták) százezreit, valamint - és ez kevésbé válik díszére az országnak - egységbe kovácsolódtak az „idegen ellenség” jöttére a bűnöző ele­mek is... Mi várható? Hol a kiút? Egyáltalán, van katonai megol­dás? Ezeket a kérdéseket tettük fel dr. Nagy László ezredes­nek, a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet igazgatóhe­lyettesének. Palotai István (Új Kelet)- Ezredes úr! Hogyan jelle­mezné az albán válságot?- Kontinensünk újra és újra produkál nehezen kezelhető biztonságpolitikai szituáció­kat. Közülük a legfrissebb az albán válság, amely alapvetően belpolitikai jelleget hordoz. A válságkezelési technikák fej­lődésének jele, hogy Európa (az EU, az EBESZ) mégis és máris komolyan veszi. Európa a megoldásnak csupán a kiseb­bik részét képes biztosítani: egy humanitárius akció kereté­ben nyújtott élelmiszer-se­gélyt. Ennek biztonságos eljut­tatásához és elosztásához van szükség a nemzetközi katonai kontingensre.- Miért éppen az olaszok ve­zetik az akciót?- Itália rendkívüli módon érdekelt a rend és a nyugalom helyreállításában Albánia-szer- te, mivel ellenkező esetben to­vábbi menekülttömegekkel kellene szembenéznie.- Mit gondol, ezredes úr, sé­tagalopp lesz a Napkelte had­művelet az olaszok számára?- Az olasz katonai jelenlét­nek egyaránt vannak negatív és pozitív összefüggései...- Nevezetesen?- A negatív mozzanatok közé tartozik, hogy Olaszor­szággal szemben a második vi­lágháború óta ellenszenv él Albániában, mivel akkoriban az olaszok megszállóként jelen­tek meg a térségben. Ez az el­lenszenv tápot kapott most, a menekülteket szállító albán hajó közismert tragédiája mi­att, tudniillik Albánia az ütkö­zésben részt vett olasz őrhajót vádolja.- És mi a pozitív elem?- Kevesen tudják, hogy négy éve, közel egy éven keresztül egy teljes olasz zászlóalj tar­tózkodott Albánia területén a mostanihoz nagyon hasonló feladattal: segélyek szétosztá­sát kellett biztosítaniuk. Fel­adatuknak közmegelégedésre, és egyetlen komoly incidens nélkül tettek eleget. Erre vi­szont az albán lakosság több­sége jó szívvel emlékezik... — Viszont most más az alap­helyzet, mint négy éve. Most „hideg-(polgár)háború" van...- Az tény, hogy jelenleg ta­núi vagyunk olyan incidensek­nek, amelyek célja valószínű­leg a humanitárius akció meg­torpedózása. Emögött azonban - megítélésem szerint - egyál­talán nem olaszellenes érzel­mek húzódnak meg, hanem a zavarosban halászók önös ér­dekei. — Mire számíthatunk?- Mérsékelten optimista va­gyok a nemzetközi akciót illetően. Valószínűleg sikerül enyhíteni a nélkülözést és biz­tosítani a segélyek elosztását. Egyértelmű, hogy az albán bel­politikai válságot nem a kato­nai kontingens fogja megolda­ni, sőt, a fegyverek begyűjtése is az albán hatóságok feladata lesz. Éppen ezért elhúzódó vál­ságra kell számítanunk, amely­nek megoldási kulcsa még is­meretlen... Iráni fenyegetés MTI A bonni kormány bízik ab­ban, hogy a teheráni vezetés betartja ígéretét, és feltar­tóztatja a németek és más nyugatiak elleni merényle­tekre készülő szélsőségeseket - jelentette ki szombaton Klaus Kinkel német külügy­miniszter. Közölte, hogy a német ha­tóságok nagyon komolyan ve­szik a pénteken Teheránban elhangzott fenyegetéseket. Isz­lám szélsőséges csoportok ugyanis azt közölték, hogy öngyilkos merényleteket fog­nak elkövetni Nyugaton, főleg német és amerikai célpontok ellen. A szélsőségesek a német nagykövetség előtti tüntetésen számoltak be szándékukról. Választások Bulgáriában Kovács László Japánban MTI __________________ Ja pánba érkezett szomba­ton Kovács László külügy­miniszter, aki Magyarország NATO-csatlakozásával, a két országnak a boszniai együttműködésben való részvételével kapcsolatos kérdésekről tárgyal majd többek között Ikeda Juki- hiko külügyminiszterrel, Sindzsi Szatóval, a nemzet­közi kereskedelmi és ipari minisztérium vezetőjével, Szoicsiro Tojodával, a gyár- iparosokszövetségének (Ke- idanren) vezetőjével. Akihi- to császár audiencián fogad­ja a magyar külügyminisz­tert, aki a tervek szerint ta­lálkozik Hasimoto Rjutaro kormányfővel is négynapos látogatása során. MTI ___________ A választások mögöttünk vannak, de nagyon nehéz refor­mok előtt állunk — jelentette ki szombati, szófiai sajtóérte­kezletén Petar Sztojanov bol­gár elnök azt követően, hogy az első előrejelzések szerint a Bolgár Szocialista Párt elveszí­tette a parlamenti választáso­kat, s legerősebb ellenfele, az antikommunista Egyesült De­mokratikus Erők abszolút több­séget szerzett a 240 fős törvény- hozásban. Az elnök kiemelte annak jelentőségét, hogy az ország békés úton jutott el eddig, s köszönetét mondott a politikai erőknek azért, hogy az újabb idő előtti választások kiírásá­ról kötött február 4-ei megálla­podásukkal lehetőséget adtak a bulgáriai reformokhoz. Az államfő felszólította a bolgáro­kat, hogy ne ijedjenek meg az előttük tornyosuló problémák­tól, mert azokat együtt meg fogják oldani. Sztojanov arra is felszólította honfitársait, hogy ne higgyenek a fenyegetések­nek és azoknak a riogatóknak, akik szerint az országot most ki fogják árusítani, s ezen az úton nincs jövője az országnak. (Bulgáriában az iparvállalatok 90 százaléka még állami tulaj­donban van.) Az elnök kiemelte, hogy az alkotmány szerint a legerősebb parlamenti párt vezetője foglal­hatja el a miniszterelnöki szé­ket. Méltatta azt a szerepet, amelyet/van Kosztov, a válasz­tásokon győztes Egyesült De­mokratikus Erők vezetője ját­szott az utóbbi hét esztendőben az ország politikai életében. (Kosztov 1991 és 1992 között a Demokratikus Erők Szövet­sége kormányában pénzügymi­niszter volt.) \ Hírről hírrel Palotai István (Új Kelet) Kovács László Tokió­ban, Horn Gyula Szingapúr­ban tárgyal. A miniszterel­nök is és a külügyminisz­ter is szerződéseket köt, pénzt „hoz”. Kovács Lász­lót kétszer is fogadja Aki­hit o császár, de tárgyal a külkereskedelmi minisz­terrel is, valamint az alsó- és a felsőház elnökével. Hazánk Japánnal közösen kíván fellépni és részt ven­ni a délszláv újjáépítésben. Japán és Magyarország ez­tán koordinálni fogja fellé­pését a nemzetközi fórumo­kon. A két ország között megszűnik a vízumkény­szer... Megannyi szenzációs hír! Győzedelmes keleti irányú diplomáciai offenzí- va? Nagyon úgy tűnik!... Ez már csak egyetlen lépésre van attól, hogy a felkelő Nap országa valóban Ma­gyarországot tekintse kö­zép-európai pénzügyi és politikai bázisának. Akkor pedig... Horn Gyula is végre (!) azt csinálja, amihez való­ban ért. Mert, hogy külpo- litikusként kiváló, azt sen­ki sem tagadhatja! Ő is lát­ványos előkészületeket folytat a szingapúri finánc­tőke hozzánk édesgetésé­vel. Egészen biztos, hogy könynyebben éri el terveit külhonban, mint idehaza. Kint ugyanis óriási még a rendszerváltást megelőző időkből származó politikai hitele. Dehát mi ez a diplomá­ciai roham? Mi történt? Egyszerű. Vége a NATO- ba való belépés diplomáci­ai előkészítésének, az EU ügyei is szakértői szakasz­ban vannak, így hát végre a magyar diplomácia újfent önmaga lehet, és megkezd­heti hagyományosan aktív offenzíváit. Újra „ráér” leg­jobb önmagát felmutatni. A távol-keleti nyitás termé­szetesen nem jelenti a Nyu­gattal való szembefordu­lást, de egyértelművé teszi, hogy hazánk igenis tisztá­ban van alternatíváival! A külügyi kormányzat most világossá tette, hogy nem hajlandó egyoldalú füg­gésben maradni, és - úgy tűnik - nem csak Tor gyón József az, aki tisztában volt vele, hogy a távolkeleti tőke hatalmas lehetőségeket kí­nál a felemelkedésünkhöz. Igenis kiváló ötlet a nyuga­ti és a távolkeleti tőke ma­gyarországi székhelyű ver­senyeztetése! És ez csak az érem egyik oldala. Göncz Árpád sem véletlenül jár Dél-Ameriká- ban. Persze, az államfő job­bára előkészítő munkát vé­gez, viszont azt kitűnően. Egészen biztosan abban a régióban is történnek majd jelentős lépések hazánk irányába. A brazil és a praguay-i vízumkényszer eltörlése mindenesetre ezt jelzi! Igazán üdvös lenne, ha ez a diplomáciai „szu­perteam” nyugodtan utaz­gathatna, és nem kellene piti belső acsarkodással foglalkoznia!

Next

/
Thumbnails
Contents