Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-21 / 92. szám
Kiskert 1997. április 21., hétfő Hétről hétre kiskertekben. Tél a tavaszban Munkatársunktól Tavaly Nyárlőrinc neve egybeforrt a tűzelhalásra keresztelt kór megjelenésével. Gazdaember szemének szívszorító látvány volt, amint termőre fordult almafákat tövestől kellett kihúzni. Pedig lehet védekezni ez ellen a növényi betegség ellen is. Megyénkben még eddig nem mutatkoztak a betegség jelei, de ez senkit se nyugtasson meg. A növényvédő állomások szakemberei folyamatosan figyelik a legveszélyeztetettebb területeket. Az almatermésűek tűzel- halás-betegségét az Erwi- nia amylowora nevű baktérium okozza. Nevét onnan kapta, hogy a hajtásszáradással és elhalással járó tünetek leginkább a tűz okozta perzseléshez hasonlítanak. E kórokozó gazdanövényei az alma, a körte, a birs, a galagonya, a berkenye, a tűztövis, a japánbirs, a Stranvaesia. A betegségnek látványosak és viszonylag könnyen felismerhetők a tünetei. A gyümölcsfák virágzása után az intenzív hajtásnövekedési szakaszban hívják fel magukra a figyelmet. A még nem fásodott hajtásvégek pásztorbotszerűen meghajolnak, és a rajta lévő levelekkel együtt megbámulnák. A levelek nem hullanak le azonnal, hanem még sokáig ott éktelenkednek az ágakon. Ettől nehezebb felfedezni a kezdeti virágfertőzést. A csészeleveleken és a kocsányon vízzel átitatott foltok észlelhetők, majd később ezek megbar- nulnak, megfeketednek, és az elvirágzást követően is a fán maradnak. Jellegzetes tünet lehet még, amikor a fa törzsén és ágain keletkező fertőzések nyomán a vegetáció második felére besüppedt, lilás színű kéregelhalások, fekélyes sebek jelennek meg. Az egészséges és a beteg felületek határán a kéreg rendszerint felreped. A meleg, párás időjárás kedvez a betegség terjedésének, és ilyenkor mind a termésen, mind a zsenge hajtásvégeken a betegségre jellemző baktériumnyál- ka-cseppek jelennek meg, amelyek a kórokozó fertőzőképes sejtjeinek tömegét tartalmazzák. A leghatékonyabb védekezés a megelőzés. Fontos szabály, hogy csak növényegészségügyi hatóság által ellenőrzött helyről vásároljunk szaporítóanyagot. A piacokon a zugárusoktól vásárolt vagy a külföldről behozott szaporítóanyagok jobban ki vannak téve a fertőzés veszélyének. Ez ráadásul nemcsak kockázatos, hanem tilos is. Ez szabálysértésnek minősül, melynek során pénzbírságot szabhatnak ki, elkobozzák, és megsemmisítik a szaporítóanyagokat. Az ellenőrzött helyen beszerzett csemetéknél kisebb a valószínűsége a fertőzésnek, azonban nem árt vigyázni. Rendszeresen ellenőrizzük ültetvényeinket, és a legapróbb gyanús jelre is figyeljünk oda. Inkább tízszer is fölöslegesen jelentse valaki a növényvédő állomásnak a betegség megjelenését, mint hogy egyszer is elmulassza azt. A növényi szervezetre is igaz, hogy a legyengült, beteges fa könnyebben fertőződik, ezért az alma- termésűeknél különösen ügyeljünk a megfelelő tápanyag-utánpótlásra. Óvakodjunk a túlzott nitrogénbeviteltől, mert ez is ronthatja a fa védekezőképességét. Vegyszeres védekezésre az alábbi növényvédő szerek alkalmazhatók: a réztartalmú szerek közül a Champion 50 WP, BordóiléFW, Bordóipor, Rézoxiklorid 50 WP. Ezenkívül hatásos még a Aliette 80 WP és a Kasumin 2 L is. Fekete Tibor (Új Kelet) Napról napra évszázados hidegrekordok dőlnek meg, és az amúgy szeszélyesnek nevezett áprilisban kimondottan téliesre fordult az időjárás. Április középső dekádjában országszerte virágoznak a gyümölcsfák, most azonban széllel, hóval, faggyal birkóznak. Az Alföld déli részén, ahol általában 5-10 nappal előbbre jár a természet, jelentős károkat okoztak az éjszakai fagyok. A sárgabarack szinte teljesen lefagyott, míg a cseresznyeültetvények is komoly károkat szenvedtek. Talán most az egyszer örülhetünk annak, hogy nálunk még nem jött el a virágzás ideje, mert a kajszibarackon kívül szinte semmi sem nyílt ki. Bim- bós állapotban még a mínusz két-három fokos hideg sem árt meg a növénynek, az ettől keményebb fagy azonban már bimbós állapotban is tönkreteszi a termést. A füstölés vagy a locsolás hatékony védekezés lehet, de kevesen tudják azt megtenni, hogy heteken át minden éjszakát a kertjükben töltsenek. Főállású munkahely mellett ez nem megy. A mostani csapadékosabb. szelesebb napokon kevesebb az éjszakai fagy esélye, de amint elcsendesedik a szél, megáll a levegőmozgás, rögtön lehűl a levegő. Nem tudunk permetezni Április második felében már sok növényfélét el lehet vete- ményezni. Még mindig nem késő rövid tenyészidejű sárgarépát vagy petrezselymet, esetleg zellert vetni. Ezek általában nem télálló fajták, betárolásra nem alkalmasak, de idővel utolérhetik a korábban ve- teményezett magvak fejlődését. Hónapos retket vagy fejes salátát is vethetünk még, de a reteknél - mint általában a gyökér-szár termésűeknél - ne feledkezzünk meg a talajfertőtlenítésről. Különösen frissen trágyázott ágyásoknál nagy a talajkártevők fertőzésének veszélye. Az sem mindegy, hogy mennyire érett trágyát használtunk. A csomóban érlelt trágya annyira felmelegszik, hogy a talajkártevők többsége nem viseli el ezt a hőmérsékletet. De a kiterítve tárolt, vagy még érés előtt kiszórt szerves trágyában csak úgy hemzsegnek a lárvák. Növényvédelemmel ilyen időjárásban nem tudunk foglalatoskodni. Általános szabály, hogy 8-10 Celsius-fok alatt, erős szélben és csapadékos időjárásban nem lehet permetezni. Arra azonban fel kell készülnünk, hogy amint melegszik az idő, megjelennek az atkák és a különböző szívókártevők. Az első adandó alkalommal védekeznünk kell ellenük. Mivel a gyümölcsfák virágai is csak az első napsütésre várnak, mindenképpen olyan szert alkalmazzunk, amely méhekre nem veszélyes. A gombafertőzések elterjedésének is kevés most a valószínűsége, hiányzik hozzá a meleg és a relatív páratartalom megléte. Reméljük, egyszer vége szakad ennek a télnek, és akkor mihamarabb védekezni kell a gombakártevők ellen is. Már egyetlen nap késés is komoly fertőzést okozhat. Telepítsünk gyepet! Még ebben a pocsék időben is tudunk dolgozni a kertben. Most lehet gyepet telepíteni az udvarunkra vagy a kertünkben, illetve most tudjuk felfrissíteni az elöregedett gyepszőnyeget. Nagy-Britanniában óriási kultusza van a gyepesítésnek. Egy ottani mondás szerint nem kell mást tenni, csak locsolni, nyírni, locsolni, nyírni... Kicsit túlzás ez az állítás, de van benne némi igazság. A telepítéshez ugyanúgy elő kell készíteni a talajt, mint más növények veteményezésekor. Sokan udvarukat gyepesítés előtt feltöltik termőfölddel. Arra kell ügyelni, hogy ez a termőréteg legalább 6-8 cm vastagságú legyen, vagy rotációs kapával keverjék össze az altalajjal. A vetőmagot aszerint válasszuk ki, hogy milyen célt szolgál majd a füvesített rész. Ha csak egyszerű pázsit, amiben gyönyörködni szeretnénk, akkor olcsóbb szaporítóanyag és kevesebb vetőmag is elegendő, de ha nagyobb igénybevételnek lesz kitéve a gyepszőnyeg, esetleg sportolnak is rajta, akkor már sűrűbben kell vetni, és más összetételű keveréket kell használni. A jelenleg forgalomban lévő magvak közül a Sport vagy a Golf márkanevű magvak a legstrapabíróbbak. A vetés előtt csatoljunk a lábunkra taposólapot, mert a puha földben mély nyomot hagyunk, és abba mindig összefut majd az öntözővíz, ráadásul csúnya lesz a felület. Vetés után hengerelni kell, vagy legalább ezekkel a taposólapokkal le kell tapogatni a földet. Kelés után várjuk meg, amíg legalább tizenöt centiméteresre megnő a fű, és valamelyest megerősödik a gyökérzete. Az első nyírást érdemesebb kaszával végezni, mert az életlen vagy nem jól beállított fűnyírógép könnyen tövestől tépi ki a szálakat. Ne ijedjünk meg attól, ha az öntözés hatására túl sok egynyári gyomnövény kel ki a földből. A rendszeres nyírás idővel megteszi hatását, és nem hoz új magot a gyomnövény. Egykét év alatt megszűnik ez a gondunk is. A nagyobb veszélyt az évelő gyomok és az élősködő gyomnövények jelentik. Bármilyen szép is kora tavasszal a sárgán virágzó gyermekláncfű, a gyepnek nagy ellensége. Évelő növény, mind nagyobb életteret követel magának, és idővel kipusztít maga körül mindent. Ä védekezés leghatékonyabb módja, ha még zsenge korában tövestől kihúzgáljuk a fűszálak közül. Hasonlóan nemkívánatos gyeptáblánkban az Aranka és más paraziták megjelenése. Rövid idő alatt nagy felületen képes elterjedni, és nagyon nehéz ellene védekezni. Ha már elég sűrű, akkor talán vasvillával ki lehet forgatni tövestől a földből, vagy egyszerűen újra kell telepíteni azt a részt. Néhány év alatt még a leggondosabban ápolt gyepszőnyeg talaja is lekeményedik. Az állandó öntözés és taposás hatására a föld már annyira tö- mörré válik, hogy „meg kell levegőztetni”. Ez úgy történik, hogy egy hegyes szúrószerszámmal, esetleg vékony kásáséval 5-6 centiméterenként lékeket vágunk, és kicsit megmozgatjuk a földet. Ezen a résen át kap levegőt a talaj, és idővel úgyis benövi a fű ezeket a kicsiny lyukakat. Kevesebb cseresznye Fekete Tibor (Új Kelet) A terménnyel csak két baj van: ha sok terem belőle és ha kevés. Bőséges termés idején olyan alacsonyak a felvásárlási árak, hogy még a művelési költséget sem fedezi. Gyenge terméskor pedig a feldolgozóipar kerül nehéz helyzetbe, mert megfelelő alapanyag hiányában veszteséges a gyártás, és kénytelenek importból fedezni az alapanyag-szükségletet. Ez ellen pedig a hazai termelők berzenkednek, mert óhatatlanul csökkenti a piaci árakat. Nem lehet itt igazságot tenni. Az idén, úgy tűnik, a kevés termés, magasabb ár- konstrukció lesz érvényben. A kajszibaracktermő vidékeken szinte teljesen megsemmisült az ez évi termés. A Dél-Alföldön, ahol már korábban virágba borultak a cseresznye-, illetve a meggyfák, szintén fagykárt szenvedtek. Megyénk tájain a meggy és a cseresznye honos. Az elmúlt évben szinte végig száz forint felett volt a fel- vásárlási ár, és a mostani termésbecslések is legalább ekkora árakat ígérnek, sőt!... A felvásárlók és kereskedők többségének már több éve kialakított üzleti kapcsolata van nyugat-európai feldolgozócégekkel, és az esetek többségében legalább a keretszerződésekig eljutottak. A vis maior itt sem ismeretlen fogalom, de ezzel csak mentegetőzni lehet, kapcsolatot megtartani nem. A felvásárlók mindent elkövetnek majd megrendelőik igényének kielégítésére, és akár éretlenül is átveszik a termést, csak a súly meglegyen. Volt erre példa az elmúlt évben is. Ä megy- gyet már rózsaszín állapotban is felvásárolták, csak legyen, és minél több legyen. Cseresznyéből pedig nem termett annyi a környéken, hogy ne lehetett volna eladni. Ennek hatására jelentősen romlott a magyar kereskedők megítélése Nyugaton. Most várhatóan még kevesebb gyümölcs terem majd, és még ádázabb harc lesz a kereskedők között. Óriási haszonra tehetnek szert néhány hét alatt, különösen, ha manipulálnak egy keveset a ládák súlyával, a mérleggel, vagy csak egyszerűen kevesebbet számolnak a tényleges tömegnél. A nagy haszon reménye még vakmerőbbé teszi a kereskedőket, és ha csekély a lebukás esélye, mindent megtesznek, hogy átverjenek bennünket. Általában nem értek egyet a terményimporttal, de néha, a kereskedői etika helyrebillentéséért nem ártana gyümölcsöt behozni külföldről. Védeni kell a magyar termelőket, de a pénzéhes erkölcstelen felvásárlókat nem szabad védeni. Az ellenőrzések valószínűsége és a kiszabható büntetési tétel nem rettenti el az elkövetőket. Nekünk kell jobban odafigyelnünk a mérlegeléskor és az ár kiszámításakor. Megelőzhető a tűzelhalás
