Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-19 / 91. szám
Világkrónika Fél országra kiterjedő terrorriadót volt kénytelen elrendelni- a brit rendőrség pénteken ismét, miután az északír katolikus terrorcsoport (IRA) két héttel legutóbbi hasonló akciója után megint a vasúti és közúti közlekedésre csapott le. A szervezet - amely a csak rá jellemző kódszavak használatával hitelesítette fenyegető hívását — ezúttal is az északnyugat-angliai közúti forgalom gerincét képező M6-os autópályát szemelte ki; a bejelentett bombariadó után a Scotland Yard két hosszú szakaszon zárta le a rendkívül zsúfolt főútvonalat, amelyen szinte azonnal 18 kilométeres torlódás alakult ki. Románia kizárása a NATO-bővítés első hullámából olyan következményekkel járna, amelyeket a politikusok nem tudnának ellenőrzésük alatt tartani - idézte a pénteki La Libre Belgique I. Mihály kijelentését, amelyet a román ex-király a napokban tett Hágában, mielőtt rövid, nem hivatalos fátogatásra Brüsszelbe érkezett volna. Az egykori uralkodót Emi! Constantinescu romám államfő kérte fel ez év elején, hogy képviselje Románia érdekeit - mindenekelőtt azokban a NATO-tagországokban, amelyek valamilyen formában mnegőrizték a monarchikus államformát. Személycseréket követelnek a cseh kormányban az ellenzéki szociáldemokraták. Milos Zeman, a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) elnöke pénteki, prágai sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: meggyőződése, hogy távoznia kell a kormányból Ivan Kocárník pénzügyminiszternek, mert a cseh gazdaság jelenlegi problémáiért ő viseli a legnagyobb felelősséget. A szociáldemokraták követelik, a Václav Klaus menessze a kormányból mindazokat a minisztereket, akik felelősek a válságjelenségekért. Semmilyen eredményre nem vezetett a palesztin vezetés szerint Dennis Ross amerikai közel-keleti különmegbízott közvetítési kísérlete a palesztin és az izraeli fél között. Ross szerdán és csütörtökön tárgyalt Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, majd Jasszer Arafat palesztin vezetővel a megrekedt közel-keleti békefolyamat előrcmozdításáról — jelentette at AFP. Nahil Abu Rudeina, Arafat tanácsadója elmondta: Ross csütörtökön este három órán át tárgyalt Arafattal, de a találkozó nem vezetett eredményre. Az amerikai diplomata a hét végén hazatér Washingtonba, hogy beszámoljon küldetése tapasztalatairól - közölte Michael McCurry, a Fehér Ház szóvivője. MTI Az előző nap sorozatos tárgyalásai után péntekre köny- nyebb programot állítottak össze a vendéglátók a Szingapúrban tartózkodó magyar miniszterelnöknek, feleségének, a delegáció tagjainak: szingapúri látogatásának harmadik napján Horn Gyula Délkelet-Azsia mintaállamának nevezetességeit nézte meg. Ellátogatott Szingapúr világhírű, 600 ezer növényt gondozó botanikus kertjébe is, ahol ezen a napon virágot neveztek el Horn Gyuláról. Ezentúl egy orchideafajta viseli a magyar kormányfő nevét. Ázsiában nem ritka, hogy államoknak is vannak hivatalos virágai: Szingapúrnak egy orchideafajta, a felfedezőjéről, egy örmény hölgyről elnevezett Vanda Miss Joaquim. Rövid hajókázás keretében mutatták meg a magyar vendégeknek Szingapúr kikötőjét, amely a megmozgatott árusúlyt tekintve a legnagyobb a világon. Szingapúr felhőkarcolóinak tövében, sárga daruk árnyékában szabályos konténerhegyek halmozódnak, óránként átlagosan közel száz konténert kezelnek. A Szingapúr partjai előtt elterülő Sentosa szigete, a pénteki körút egy másik állomása, a helyiek és a turisták kedvenc kirándulóhelye, ahol a legtöbb érdeklődőt a Víz Alatti Világ, egy hatalmas tengeri akvárium vonzza: a víz, amelynek hőfoka azonos a tenger vizének hőmérsékletével — 29 fok - műanyag alagút körül hullámzik, a látogatók ebben az alagútban, mozgó járdán állva gyönyörködnek a mellettük, fölöttük úszkáló, csapkodó dél-tengeri halritkaságokban. Kora délután a Sentosa fejlesztésével foglalkozó társaság elnöke adott ebédet a magyar delegáció tiszteletére, nem messze a Fort Silo- sótól, Szingapúr egyetlen megmaradt brit erődítményétől. A pénteki szingapúri lapok közül a legnagyobb angol nyelvű lap, a Straits Times arról írt, hogy Magyar- ország a szingapúri sikersztori megismétlését reméli. A Straits Times olyan szavakkal idézte Horn Gyulát, amelyek szerint a miniszter- elnök meggyőződése: Magyarország a jövőben, Szingapúrhoz hasonlóan, térsé- • gének pénzügyi és kereskedelmi központjává válik. Go Gsok Tontól, Szingapúr kormányfőjétől a Straits Times azt idézte, hogy a majdani EU-tag, Magyarország nemcsak Közép- és Kelet- Európa számára lehet regionális csomópont, de a szingapúri üzletemberek számára is ugródeszkaként szolgálhat exportjuk európai terítésénél, Szingapúr pedig a magyarok számára játszhat el hasonló szerepet. Királyság Albániában? Berisha népszavazást ígért Az albán trónkövetelő megegyezésre jutott a tiranai vezetéssel arról, hogy hamarosan - akár már júniusban - népszavazást rendeznek az országban a királyság helyreállításáról - ezt maga /. Leka közölte a The Daily Telegraphnak adott interjújában. MTI Leka, aki nemrégiben tért vissza hazájába, s magát minden albán uralkodójának minősítette, a vezető brit konzervatív napilapnak elmondta: az egyetlen nyitott kérdés már csak a referendum időpontja, miután mind Berisha elnök, mind a kormány támogatja a gondolatot. A trónkövetelő kijelentette: a maga részéről azt szeretné, ha a népszavazást az ugyancsak júniusra tervezett választások előtt megrendeznék. Leka mindazonáltal hozzátette: elsődleges küldetése nem a monarchia ügyének felkarolása, hanem „a béke és az egység üzenetének kézbesítése az albán nemzetnek”. A Dél-Afrikából szombaton hazatért trónkövetelő saját magát „stabilizáló tényezőnek” nevezte, s kijelentette, hogy ha esetleg nem is ülhet majd az albán trónra, egyszerű állampolgárként is kész otthon maradni. Uralkodói célkitűzései között említette „az etnikai alapon egyesült Albánia megteremtését”, s ebbe beletartozik „minden olyan terület határaink mentén, ahol albánok élnek”. A brit lap szerint ez arra utal, hogy Leka albán szuverenitást kíván a Szerbiához tartozó Koszovó felett is. Leka, aki 1939-ben, kétnapos korában távozott hazájából az olasz invázió elől menekülő szüleivel, kijelentette: támogatja a nemzetközi katonai beavatkozást, amíg az kizárólag emberiességi célokat szolgál. Egyebekben „az albánok dolga, hogy rendet rakjanak saját portájukon”. Leka közölte: „aggasztónak” tartja, hogy a nemzetközi erők megbízatását az eredeti három hónapról fél évre terjesztették ki. Visszafogott értékelések A német-orosz csúcs után Jelcin pihenni tér MTI __________ Az orosz lapok meglehetősen visszafogottan értékelték a német-orosz csúcstalálkozó eredményét. A Nyezaviszimaja Gazeta szerint Borisz Jelcin elnök és Helmut Kohl kancellár tárgyalásai nem voltak túl eredményesek. Mind a NATO-bővítés, mind a műkincsek ügye, illetve a hét legfejlettebb ipari ország csoportjában való teljes körű orosz részvétel kérdése továbbra is elválasztja Bonnt Palotai István (Új Kelet) Magyar Bálint kulturális miniszter, úgy tűnik, mintha nem akarna „belesimulni” a szocialisták vezette külügyek- be, és folyamatosan borsot tör az oroszok orra alá. Nem arról van szó, hogy bele kéne törődni, miszerint az orosz duma és a szenátus rendre olyan törvényeket hoz, amelyek meggátolják a magyar műkincsek visszaadását. Azt hiszem, mégsem ésszerű, hogy pont most, amikor amúgy is feszültségek vannak a két ország között, folyamatosan napirenden tartjuk a kérdést. A nemzetközi jog értelmében kötelező érvényű bírói ítéletet sem lehet sehonnan remélni, mert ehhez az oroszoknak előre el kellene ismerni a vonatkozó bíróság illetékességét, amire viszont a világon semmi esély nincs. Az elhurcolt műkincsek folyamatos követelése Jelcint hozza csak módfelett kellemetlen helyzetbe, ugyanis ha most (amikor éppen Oroszország jobb nemzetközi elbírálása érdekében az orosz elnök kétszer is megvétózta a törvényhozás döntését a műkincsek megtartásáról) az alkotmánybíróság is elvetné a javaslatát, hatalmas presztízs- veszteséget szenvedne. Ez a presztízsveszteség is csak ránk, a NATO kapujában várakozókra ütne vissza, hiszen azt Jelcin elnök egészen biztosan a csatlakozással kapcsolatos ellenállás kemény fokozásával kompenzálná. Okosabb és célszerűbb lenne „lebegtetni ” az ügyet, megés Moszkvát. Az Izvesztyija ugyan sikeresnek minősítette a látogatást, de szintén utalt az ellentétekre. A találkozón Moszkva a NATO tervezett bővítésének kérdésére, illetve a gazdasági kérdésekre igyekezett a hangsúlyt helyezni, Bonn viszont változatlan kitartással a műkincsügyre próbálta terelni a szót. A Szevodnya kiemelte: Jelcin először beszélt nyilvánosan arról, hogy május 27-én írják alá a NATO-orosz megállapodást. Ennek kapcsán az Izveszvárni, amíg a NATO tagjai leszünk, kiböjtölni, hogy leülepedjen az orosz belpolitika nagyon is felkavart vize, és majd akkor előhozakodni a műkincsek visszaadásának kérdésével, ha egyéb feszültségforrások nem húzódnak közöttünk. Ez nem opportunizmus, nem is gyávaság, hanem egyszerű politikai logika. Ha eddig kibírtunk ötvenkét évet, kibírunk még néhányat a képeink nélkül... Svédország a törvénytisztelő állampolgárok hazája. Ez olyannyira igaz, hogy még speciális kifejezést is alkalmaznak rá. (Dem laglydiga medbor- garnas land). A vikingek kései utódai elvetik és megvetik a feketemunkát, a feketegazdaságot, hiszen nagyon jól tudják, hogy az azt gyakorlók meglopják a tisztességes adófizetőket. A szabad utazások kezdeteikor például a lengyelek szeszt és cigarettát csempésztek az országba, azonban szinte mind a nyakukon maradt, mert senki sem volt, aki azokat tőlük megvegye. Vevők helyett a legtöbb esetben a rendőrség és a vámkommandó jelent meg, mert a polgárok riasztották őket. A svédek jól tudják, hogy a kemény adók, az illetékek és a vámok mind az ország általános jólétét szolgálják, amely nem hagyja cserben a vészhelyzetbe került vagy megöregedett állampolgárait. A szocialista társadalom (socialistiska samhället) követyija mindamellett megemlítette: Jelcin ugyancsak először jelezte, hogy az aláírás ellenére is negatívan viszonyul Moszkva a szervezethez és annak bővítéséhez. Jelcin a találkozó után rögtön szabadságot vett ki, és Szocsiba utazott. Ennek kapcsán Jelcin kezelőorvosa, Szer- gej Mironov az Eho Moszkvi rádiónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az elnök nem gyógykezelés céljából utazik a Fekete-tenger partján lévő üdülőhelyre. tel, de ad is, szabályainak betartása ezért szent és sérthetetlen. Kivéve a húst... A húst, amely lassan már elviselhetetlen áron kerül a hivatalos üzleti forgalomba. Egy kiló sertéscomb 100-120, a karaj 120-140 koronába kerül (azaz 2300-2700, illetve 2700-3220 forintba), nem is beszélve a marhabélszínről, amiért közel 300 koronát (6900 forintot) kell fizetni. Igaz, az átlagfizetés 5-6 ezer korona, azonban ezek a húsárak akkor is irtózatosan magasak, főleg, ha összehasonlítjuk a tartós fogyasztási cikkek árával. (Egy közepes minőségű video ára 2000 korona - 46 ezer forint - körül mozog.) Nos, a derék svédek ezen a téren beadták derekukat a feketegazdaságnak, és a külső szemlélő számára szinte mulatságos körülmények között vásárolnak. Az egész „ügylet” leginkább a Rákosi-korszak feketevágásainak hangulatát idézi, amikor az éjszaka suty- tyomban levágott disznókat felnagyolva, fekete nejlonzsákokban, éjnek idején lopva szállítják a városi emberek konyháira, álról a család kifent késekkel várja az árut, hogy minél előbb feldarabolja, felszeletelje, és fagyasztószekrényei mélyére rejtse. Lelkifurdalásukat leküzdi a tény: egy kiló hús így csak 17-20 koronájukba kerül. Mindez csak onnan jutott eszembe, hogy Hajdú megyében a hatóságok feketevágóhi- dat találtak. Vajon miért?... SZÍNPAD Előrehozott választások MTI Franciaországban a jövő héten bejelentik a parlament feloszlatását, idő előtti választások kiírását, s ennek első fordulóját június 1-én tartják majd - legalábbis ezt írja pénteki számának címoldalán a Li- bération című párizsi napilap. A választások kiírása a francia államfő, Jacques Chirac kizárólagos döntésijoga, s Chirac eddig gondosan kerülte, hogy nyilatkozzon ebben a témában. Ám a lap úgy tudja, hogy az államfőnek e hét végén meg kell hoznia döntését, s főként ki kell dolgoznia a feloszlatás indoklását. Egy ilyen lépés ugyanis újítást jelentene az V. francia köztársaság történetében, hiszen a korábbi négy hasonló esetet (1962-ben, 1968-ban, 1981-ben és 1988-ban) mindig egy- egy válsághelyzet előzte meg. Ennek most nincsenek jelei. Ha Chirac mégis a feloszlatás mellett dönt, akkor annak két hivatalos magyarázata lehetséges. Először: a választások „normális” időpontja a jövő év tavasza lenne, ami viszont egybeesik a nyugat-európai közös pénz létrehozásának döntő szakaszával, az alapító tagállamok kiválasztásával: így az európai integráció folytatása vagy lassítása a választási kampány döntő kérdésévé válna — ámít senki sem szeretne. Másodszor: 1998-ban a franciáknak nemcsak a parlamenti voksoláson kellene részt- venniiik, de az alkotmányos menetrend szerint további három választás is erre az évre esik — amit az összes politikus túl soknak tart. Az esetleges feloszlatásnak lenne egy közvetett (de minden másnál döntőbb) indoka is: mint csütörtökön nyilvánosságra került, a jelenlegi gazdasági folyamatok mellett Franciaország 1997 végére a kormányzat fogadkozásai ellenére sem tudja majd teljesíteni a közös pénz létrehozásához megkövetelt előfeltételek egyikél, az államháztartásai hiány leszorítását, azaz újabb nad- rágszíj-megszorító intézkedésekre lesz szükség - márpedig ezek miatt jövő tavasszal a jelenlegi kormánypártok könnyen megbukhatnak. Az idő előtti választások kiírásával azonban Chirac nagy kockázatot vállalna, s ezért sok párizsi szakértő — a Libé- rationnal ellentétben - egyelőre nem tartja eldön- töttnek ezt a kérdést. A parlament feloszlatása ugyanis kiváló választási érvet adna az ellenzéknek („A feloszlatás a hatalom kudarcának, önbizalomhiányának bizonyítéka”), s a közvélemény-kutatások szerint már most sem lehel teljesen biztosra venni, hogy a jelenlegi kormánypártok ismét győznek. Szingapúri sikersztori
