Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-11 / 84. szám

1 1997. április 11., péntek Az amerikai légierő szerdán mutatta be az F-22 Raptor nevet viselő új harcászati vadászgép első példányát, amely 2004-től váltaná le az Öböl-háborúban kitűnően vizsgázott F-15-ösöket. A kéthajtóműves, „lo­pakodó”, vagyis a radar képernyőkön nem kimutatható gépet a Lockheed Martin csoport vezette csapat fejlesz­tette ki. A szárnyakat a Boeing készítette, a hajtóműveket a Pratt and Whitney tervezte, amely FI 19-es néven telje­sen új hajtóművet álmodott meg a 21. század harcászati vádászgépeként emlegetett F-22 Raptor számára. A kolozsvári Metromedia Transilvania közvéle­mény-kutató intézet által készített felmérés szerint a romá­nok többsége elégedetlen helyzetével, de továbbra is bízik az ország új vezetőiben és a reformban. A koalíció erői kö­zül a Konvenció pozíciója erősödött. A csütörtöki lapok sze­rint a megkérdezettek 50 százaléka vélekedett úgy, hogy a Ciorbea-kormány reformtervei sikerrel járnak, 31 százalé­kuknak nem volt véleménye erről, és csak 19 százalékuk számít kudarcra. A megkérdezettek 31 százaléka nyilatko­zott úgy, hogy legalább tisztes megélhetést lehetővé tévő jövedelme van, 40 százalékuk adta azt a választ, hogy jövedelméből csak a legszükségesebbekre, 29 százalék, hogy még arra sem telik. A jelenlegi nehéz helyzetért a megkérde­zettek 29 százaléka tekinti felelősnek elsősorban az 1990- 1996 közötti hatalmat, 8 százaléka a kommunista, 4 százalé­ka kifejezetten a Ceausescu-rezsimet, 16 százaléka a jelen­legi kormányt - a többiek más okokat jelöltek meg. A lengyel oktatási minisztériumban elkészült a szexuális felvilágosítás iskolai programja. A tervezet szerint a következő tanévben az általános isko­lák negyedik osztályától kezdődően szakemberek bevo­násával évi 5-7 órában tartanának előadást a gyere­keknek a nemi élet titkairól és a fogamzásgátlás módszereiről. A minisztérium állítása szerint a szexuális nevelés programjának kidolgozásakor figyelembe vették a katolikus egyház észrevételeit, azaz a felvilágosító órák nem lesznek kötelezőek, a szülők dönthetnek gyerekeik részvételéről. Tadeusz Pieronek, a lengyel püspöki kar titkára a megoldást az egyház által is elfogadhatónak minősítette, ám hozzátette, hogy nem tartja szeren­csésnek. Bizonytalan az egyezmény MTI^ ___ _______ Az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője szerdán leszögezte, hogy még nincs kész a NATO és Oroszország partneri viszonyának szabá­lyozására hivatott charta, kö­vetkezésképpen nincs tudo­mása arról, hogy az aláírási ceremóniát május 27-ére Pá­rizsba tűzték volna ki. Ni­cholas Burns közölte, hogy az átfogó egyezmény kidol­gozása továbbra is folyamat­ban van. Az időpontról és a hely­színről Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter be­szélt a francia fővárosban, miután megbeszélést folyta- tott Jacques Chirac elnökkel. Elmondása szerint vendéglá­tója a találkozón felvetette, hogy a dokumentum aláírá­sa május 27-én legyen Párizs­ban. Hozzáfűzte, hogy Borisz Jelcin elnök felhatalmazta arra, hogy közölje: ha az egyezmény elkészül, kész Párizsba utazni, hogy a NATO tizenhat tagállamának veze­tőivel együtt aláírja az ok­mányt. Nicholas Bums szemláto­mást igyekezett kitérni az- elől, hogy olyan benyomást keltsen, mintha az Egyesült Államok elkötelezné magát a párizsi helyszín mellett. - Ellenőriznünk kell az orosz partnernél, hogy tulajdonk­éppen pontosan mire célzott Primakov külügyminiszter a megjegyzéseivel - mondta. Nevük elhallgatását kérő amerikai kormánytisztvise­lők érzékeltették, hogy tudo­másuk van arról, miszerint Franciaország „nagyon azon van, hogy Párizs legyen az aláírás helyszíne”. - Egye­lőre azonban még nincs sem­miféle végleges döntés - hangoztatták. Európai diplomáciai forrá­sok szerint Párizs ideális helyszín lenne az orosz- NATO-csúcsértekezletre, hi­szen elfogadásával Washing­ton egyfajta gesztust tehet­ne a franciáknak, jelezve, hogy megállapodást remél a NATO belső reformjáról hó­napok óta zajló „transzat­lanti” vitában is. Szerda este Washington­ba érkezett Javier Solana, hogy a NATO-bővítéssel kapcsolatos kérdésekről konzultáljon az amerikai kormány képviselőivel. Az észak-atlanti szövetség fő­titkára csütörtökön munka­reggeli keretében találkozik Madeleine Albright külügy­miniszterrel. Ugyancsak az amerikai főváros vendége Georgij Mamedov orosz külügymi­niszter-helyettes, aki kollé­gájával, Strobe Talbott-ta\ egyebek között a kibőví­téssel összefüggő ügyekről, a tervezett chartáról és a hel­sinki amerikai-orosz csúcs- találkozón elhatározott fegy­verzetcsökkentési kezde­ményezésekről folytat esz­mecserét. Hazai és világkrónika Új program, első olvasatban Tájékoztató a kormányülésről MT[ _____________________ A kormány csütörtöki ülésén csupán első olvasatban tárgyal­ta meg a következő három évre szóló gazdaságpolitikai progra­mot. A kabinet az 1998-2000 közötti időszakra vonatkozó gazdaságpolitikai elgondolá­sokra három hét múlva tér visz- sza. E hároméves gazdaságpo­litikai programmal kapcsolat­ban vitatják majd meg a terve­zett központi beruházások, így az autópályák ügyét is. A kor­mány döntött a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. privatizációs koncepciójáról. A bank privati­zációjánál elsődleges cél, hogy stratégiai befektetőt vonjanak be kétfordulós pályázat alapján. A pályázaton nyertes cégnek egymilliárd forint névértékű banki részvényt kell megvásá­rolnia, hozhat egy általa kivá­lasztott pénzügyi befeketőt is, amely a stratégiai befektető tőkeemelésén kívül minimáli­san 30 millió dollárral járul hozzá a pénzintézet alaptőké­jének felemeléséhez. A leendő stratégiai tulajdonos a részvény- vásárlást és tőkeemelést köve­tően legalább 25 plusz egy szá­zalékkal rendelkezik majd a bank megemelt alaptőkéjéből. A társadalombiztosítási önkor­mányzatok részére az ÁPV Rt. pénzbeli térítés nélkül mintegy 3,1 milliárd forint névértékű banki részvényt ad majd át, úgy, hogy a privatizáció végén a ma­radék állami és tb-részvényeket be kell vezetni az értéktőzsdére. A kormány jóváhagyta és be­nyújtja az Országgyűlésnek az alkotmánymódosítással kap­csolatos törvényjavaslat-csoma­got is. Ez rendelkezik a válasz­tások és a népszavazások új ki­írási rendjéről, illetve a minisz­terelnöki felelősségről. A terve­zet szerint országos népszava­zást kell kiírni, ha azt legalább 200 ezer állampolgár kezdemé­nyezi, a kiírást mérlegelni lehet 100 ezer fő aláírása esetében. „Delta-97” harcászati gyakorlat MTI Delta-97 elnevezéssel nagy­szabású harcászati gyakorlatot tartanak június 1. és 27. között a Magyar Honvédség Közpon­ti Gyakorló és Lőterén. EztFo- dor Lajos altábornagy, a Ma­gyar Honvédség vezérkari főnökének első helyettese je­lentette be csütörtökön Székes­fehérvárott, a MH IV. Gépesí­tett Hadtestparancsnokságon tartott fő tervezési konferencia befejezését követő sajtótájé­koztatón. A maximum három­ezer katonát és valamivel több mint 800 technikai eszközt - légi- és szárazföldi járművet - megmozgató gyakorlat képet ad a Magyar Honvédség felké­szültségéről. Célja: a NATO együttműködésre kijelölt al­egységek és szervezetek bemu­tatása, valamint a nemzetközi békefenntartó műveletek vég­rehajtásának és az azokhoz kapcsolódó vezetési eljárások­nak, illetve módszereknek a gyakoroltatása. A Delta-97 összességében mintegy 320- 350 millió forintba kerül, s az éves költségvetéséből fedezi a Magyar Honvédség. Fodor Lajos egyebek mellett elmondta: a harcászati gyakor­latra Hódmezővásárhelyről, Tatáról, Székesfehérvárról, Ceglédről, valamint Veszprém­ből, Szentkirály szabadjáról, Szolnokról és Kecskemétről ér­keznek majd a katonák és a har­cászati eszközök. A gyakorlat főpróbája június 24-én lesz, a bemutatóra június 26-án kerül sor. Tervezésével Fodor Lajos altábornagyot, a vezérkari főnök első helyettesét, vezeté­sével Preininger Ambrus vezér­őrnagyot, a IV. Gépesített Had­test parancsnokát bízta meg a Magyar Honvédség vezérkari főnöke. A megvalósításnál ki­emelt figyelmet fordítanak a biztonságra és a környezetvé­delemre. A gyakorlat mozzana­tainak kidolgozásánál, a had­műveleti helyzetbeállításoknál a NATO, illetve a partnerség a békéért program előírásait, törzskultúráját alkalmazzák, s először használnak NATO együttműködési és törzsszolgá­lati jeleket. A program meg­tekintésére meghívják több szomszédos ország vezérkari főnökét, vezető beosztású tá­bornokát, s meginvítálják rá a hazai közélet vezetőit. A sajtótájékoztatón szó esett arról is, hogy a harcászati gya­korlat nem okoz majd torlódást az érintett térség útjain, mivel kombinált vasúti, közúti szál­lítást fognak alkalmazni. Négy pályázat két csatornára MTI Négy pályázat érkezett az Or­szágos Rádió és Televízió Tes­tülethez csütörtök délig a két országos kereskedelmi televízi­ós műsorszolgáltatási jogosult­ság megszerzésére. Erről Lovas György, az ORTT szóvivője tá­jékoztatta az MTI-t. A négy pá­lyázatot három befektető nyúj­totta be. Egy pályázat érkezett a kereskedelmi 1-es televíziós frek­venciára, egy a kereskedelmi 2- esre és egy pályázó mind a két frekvenciára benyújtotta anya­gát. A testület 15 napon belül nem hozhatja nyilvánosságra a pályá­zók kilétét. (A Büntető törvény- könyv paragrafusai szerint a pá­lyázati titok megsértéséért akár öt évig terjedő böntönbüntetés is kiszabható.) Az Első Magyar Kereskedel­mi Televízió Rt (MKTV Rt) - amely ÍRISZ TV néven kíván műsort sugározni - csütörtökön délután közleményben tudatta az MTI-vel, hogy mindkét keres­kedelmi frekvenciára benyújtot­ta pályázatát. A közlemény sze­rint a CME, az InterCom, a Me­dia Com és a DDTV Kft társasá­gokat egyesítő MKTV Rt. aján­latai az ORTT által előírt pályá­zati kötelezettségvállalások többségét túlteljesítik, versenyké­pes koncessziós díjat ajánlanak. A vállalkozás több mint 13 milliárd forintos befektetéssel in­dul, s célja 30-35 százalékos né­zettség elérése. A pályázat beadá­sát megelőző nyilatkozatokban a CLT Hungária Rt. valamint az MTM-SBS Rt. konzorcium jelez­te pályázati szándékát. A CLT Hungária többségi tulajdonosa a CLT-Ufa társulás, amely többek között az RTL-televíziókat is üzemelteti. Az MTM-SBS Rt. konzorcium tagja a Scandinavian Broadcasting System, a magyar MTM Kommunikáció és a német TeleMünchen vállalkozás. Magyar-görög gazdasági tárgyalások MTI T. Asztalos Ildikó, az Ipari, Ke­reskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium politikai államtit­kára csütörtökön hivatalában fo­gadta Anna Diamantopolut, a görög fejlesztési minisztérium miniszter-helyettesét. A megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást a közép- és kisvállalatoknak a két ország gazdasági életében, fejlődésé­ben betöltött szerepéről, vala­mint azokról a programokról, amelyekkel a magyar, illetve a görög kormány segíti e vállalati kör tevékenységét. Az ipari tár­ca államtitkára tájékoztatta part­nerét a magyar ipari parkok léte­sítésének feltételeiről és műkö­désük eddigi tapasztalatairól is. T. Asztalos Ildikó hangsúlyoz­ta: a multinacionális vállalatok magyarországi nagyberuházásai a hazai közép)- és kisvállalatok­kal nem kizárják, hanem kiegé­szítik egymást. A jármű- és elekt­ronikai iparban például a közép- és kisvállalkozásoknak bőséges lehetőségük nyílik arra, hogy beszállítóként kapcsolódhassa­nak a külföldi alapítású nagyvál­lalatok tevékenységéhez. A tárgyaláshoz kapcsolódóan az IKIM illetékesei az MTI-t ar­ról tájékoztatták, hogy az elmúlt esztendőben a két ország keres­kedelmében kiemelkedő volt a forgalom, meghaladta a 122 mil­lió dollárt. Ezen belül a magyar export 69,6 millió dollár volt, 23,6 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az import 52,6 százalékot tett ki, ez 2,4 száza­lékkal alatta maradt az előző évi­nek. A magyar export több mint kétharmadát a feldolgozott ter­mékek tették ki, az importban szintén ezek jelentették a vásá­rolt áruk többségét. Magyaror­szág nem lebecsülendő helyet foglal el a viszonylag szerény működőtőke-exportot lebonyo­lító görögországi vállalkozások célországai között. A körülbelül 50 millió dollárnyi görög befek­tetés Magyarországon elsősor­ban a papíriparban és a kozmeti­kai iparban talált fogadókész­ségre. A közép-kelet-európai tér­ségben Magyarországra érkezett a legtöbb görög tőke. \ Hírről \ hírre Palotai István (Új Kelet) Végül csak mennek az olaszok Albániába - így döntött a római parlament, miután a balközép kor­mánynak sikerült valami­lyen „olaszos” csűrcsavar­ral maga mellé állítania az ellenzék egynéhány té­nyezőjét. Magyarán, nem arról volt szót, hogy az ellenzék, élén az Északi Ligával felelős módon kezdett el gondol­kodni, és felmérte a beavat­kozás Itáliára nézve ka­tasztrofális lehetőségeit, hanem megint a szokásos és arrafelé megszokott po­litikai kutyakomédia zaj­lott. Nos, immár a gyakor­lati életé a szó, amely majd eldönti, hogy kinek volt igaza. Ha az albán orvlövé­szek megtizedelik az olasz kontingenst, akkor a kom­munistáknak, ha pedig ép bőrrel megússzák, akkor a kománynak és alkalmi csatlósainak. Tisztelet és főhajtás a magyar kormány­nak, valamint az ellenzék­nek, hogy ebbe a nagyon is kétes kimenetelű kaland­ba nem rángatták bele az országot! *** Netanjahu izraeli mi­niszterelnök csak épít, mint a megszállott, kockáztatva egy lakótelepért - és per­sze személyes presztízséért - az egész, nagy kínkeser­vesen összehozott palesz­tin-izraeli tárgyalások ki­menetelét, és magát az egész békefolyamatot. Amerikai útja előtt min­denki azt remélte és hitte, hogy Clintonnak majd si­kerül józan belátásra bírni, azonban ez már a látogatás kezdetén meghiúsult, hi­szen Netanjahu az elsőként meglátogatott Amerikai Zsidó Közösségek Szövet­ségének plénuma előtt ki­jelentette, hogy folytatja a jeruzsálemi lakótelep épí­tését. Egyben leszögezte, hogy Jeruzsálem egy és oszthatalan, és a zsidó ál­lam része, Az egészre akkor tette fel a koronát, amikor meglehetősen pimasz mó­don arról beszélt, hogy „nem érti” a palesztinek felháborodását, hiszen majd arab lakónegyedeket is építenek Jeruzsálemben. Nos, ismervén a Közel- Kelet feszültségeit, joggal kijelenthetjük, hogy igenis sokkal fontosabb a jelenle­gi izraeli kormánynak a palesztinok folyamatos provokálása, mint a térség békéje. Ha ugyanis annyi­ra építeni akartak Jeruzsá­lemben, akkor valóban mi­ért nem az arab lakótelep­pel kezdték?! Mindenesetre a beszéd által kiváltott amerikai zsi­dó reakciók (a taps és az ováció) arra utalnak, hogy ez a roppant pénzekkel dol­gozó közösség jelenleg in­kább az izraeli héják olda­lán áll, mint Clinton béke­tervei mellett. És addig, ameddig ez így van, nem lesz béke Izraelben.

Next

/
Thumbnails
Contents