Új Kelet, 1997. április (4. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-11 / 84. szám

Kelet A miniszterek látogatása elé F. T., K. V. Z.,P. /. (Új Keiét) _________ Me gyejárásra érkezik ma Horn Gyula miniszterelnök és a kormány négy minisztere. A kabinet MSZP-s tagjainak nem ez az első ilyen látogatása. Nemrég Vas megyében jártak, igaz, ott a miniszterelnök nem tudott megjelenni. Arra voltunk kíván­csiak, vendéglátóik közül ki mit vár a látogatástól, milyen prog­ramot állítottak össze a vendégeknek. Tukacs István, az MSZP megyei alelnöke:- Nem tagadjuk, hogy részben a propaganda is célja ennek a látogatásnak, de úgy érezzük, nincs ezen mit tagadni. A demok­ratikus államrendszerekben teljesen természetes, ha a minden­kor hatalmon lévő kormány képviselői népszerűsíteni akarják politikájukat. Megismertetni az emberekkel, a választópolgá­rokkal a kormányintézkedések hátterét és azok várható hatásait. Mi, megyei pártpolitikusok nem kirakatprogramot terveztünk, hanem az élő valóságot akarjuk megmutatni vendégeinknek. Hován Árpádné dr. Rákos Mária, a megyei bíróság elnöke:- Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter látogatásának elsődleges célja, hogy találkozzon a városi bíróságok elnöke­ivel, és tájékoztassa őket a várható igazságügyi reformról. Az eszmecserén a bírósági elnökökön kívül jelen lesz a megyei főügyész, a büntetésvégrehajtás megyei parancsnoka és a me­gyeszékhely önkormányzatának képviselője. Keleti György honvédemi miniszter a megyeszékhely kato­nai egységeinek parancsnokaival és a Nyírbátori Határőr Igaz­gatóság vezetőjével találkozik. Az illetékesektől kérdeztük, mit várnak a látogatástól? Olajos Sándor ezredes, Nyíregyháza helyőrségparancsnoka:- Véleményem szerint a tárca vezetője tájékoztatást kér a város alakulatainak helyzetéről, a szervezeti átalakítás eredményeiről. Remélem, tájékoztatást kapunk arról, milyen fejlesztések várhatók a térségben, kapunk-e még újabb, vagy más jellegű feladatokat. Sajnos, sok jót nem váhatunk a látoga­tástól, mert a honvédelmi tárca a szükségesnél kevesebb pénzből gazdálkodik. Seres József dandártábornok, a Nyírbátori Határőr Igaz­gatóság vezetője:- Úgy gondolom, hogy a miniszter úr tájékozódni kíván, hogyan, milyen körülmények között dolgoznak a keleti vége­ken a határőrök. Remélhetőleg kíváncsi azokra a problémákra, amelyek az igazgatóság munkatársait foglalkoztatják. Mint or­szággyűlési képviselőt, érdekli a paralmentben napirenden lévő határőrizeti törvény tervezete, amely jövőbeni munkánkat be­folyásolja. A mai szocialista miniszterlátogatás keretében Kovács Lász­ló külügyminiszter a román határ menti Vállaj községet keresi fel először. A látogatás pontos okáról és körülmélnyeiről a tele­pülés vezetőjétől érdeklődtünk. Révész Antal polgármester:- A miniszter úr a Vállaj melletti két határátkelő ügyében kíván tájékozódni. A vasúti átkelő él és működik, de a közúti határállomás még csak vágyálom, ami immár hét éve létezik, de a diplomáciai körülmények eddig még nem érettek meg a megvalósításra. A műszaki feltételek adottak: kétszer egy nyom­sávon az út rendelkezésre áll, a határon van víz, gáz, villany és telefon is, tehát csak a konténerépületeket kellene elhelyezni, és már indulhatna is a forgalom, mint ahogy az lenni szokott a Nyírbátori Zenei Napok alkalmával, illetve a nemzetiségi ta­lálkozón egy évben három napon át. A közvetlen térség szá­mára roppant fontos lenne ez a határátkelő. Rehabilitációs Vállalat és Intézményei J 4400 Nyíregyháza, Bujtos u. 32. Kedvezmény - akció - kedvezmény! Három raklappal fizet - négy raklappal vihet fia 1997. április 1. és 1997. április 17. között a gyártónál vásárol olcsón ÉTELECETET — természetes eredetű — fakádban, bükkfa forgácson — biológiai erjesztéssel készült — 1/1-ds kiszerelésű, 10%-os — már 1 raklappal (520 db) is vihető — nagyobb tételnél kiszállítás Cím: 4400 NYÍRTELEK, Dózsa györgy u. 86. Telefon: 42/210-021 4400 NYÍREGYHÁZA, Simái út 40. Telefon: 42/313-355 Fax: 42/312-614 Ne feledje, ez az ecet teljesen környezetbarát készítmény. Megyei krónika 1997. április 11., péntek Többmilliárdos támogatás a megyének Három-négyezer új munkahely Képes lesz-e Szabolcs- Szatmár-Bereg megye fel­zárkózni az ország nyuga­ti régióinak színvonalá­hoz? Alakulnak-e új mun­kahelyek? Vonzzák-e a nyugati cégeket a keleti te­rületek lehetőségei, a kí­nálkozó adókedvezmények és az olcsó munkaerő? Ezek a kérdések gyakran foglalkoztatják a térségben élőket. Reményekkel és bi­zakodással tekintünk a jövőbe, ugyanakkor tisztá­ban vagyunk olyan adatok­kal is, amelyek csöppet sem bizalomkeltők. Itt a legmagasabb a munkanél­küliek száma, legkevesebb az egy főre jutó külföldi befektető, és a legalacso­nyabb az egy főre jutó GDP (nemzeti össztermék) nagy­sága. Mindezekről dr. Zi- lahy Józseffel, a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei köz­gyűlés elnökével beszélget­tünk. Kozma Ibolya interjúja- Hogyan látja térségünk jövőjét és lehetőségeit?- Minden lehetséges eszköz­zel meg kellene akadályozni, hogy tovább növekedjen az ország fejlettebb és kevésbé fejlett régiói között a gazdasá­gi-foglalkoztatási különbség. Sajnos, a tapasztalható ked­vezőtlen folyamatok évszáza­dokra vezethetők vissza, így gyakran azt érezzük, hogy ezek antagonisztikussá, visszafor­díthatatlanná válnak, és csak heroikus küzdelmek árán sike­rül időnként a hátrányokból ledolgozni. Ilyesmi történt az elmúlt években a települési infrastruktúrák fejlesztése te­rén, de ugyanakkor nem sike­rült látványosan változtatni a foglalkoztatás súlyos helyze­tén, amit a közel 20 százalékos munkanélküliségi ráta és a 46 000 tartós munkanélküli jelez a számunkra. Sajnos, na­gyon magas a nyugdíjasok szá­ma is, hiszen a 170 000 ember gyakran a létfenntartással, szo­ciális és egészségügyi problé­mákkal küszködve olyan ter­het jelent az önkormányzatok­nak, melyet esetenként nagyon nehezen tudnak megoldani. Gondolják el, hogy csak a két utóbbi együttes aránya a me­gye állandó népességére vetít­ve 30 százalékot jelent, mint eltartandó létszámot, és akkor még nem beszéltem a kereset­tel nem rendelkező fiatalokról. Ezzel szemben még mérsé­keltnek sem nevezhető az ér­deklődés a külföldi tőke, az idegen befektetési szándékok oldaláról. A helyi vállalkozó­kat magasabb adók (mintegy 20 százalékkal) terhelik, az árupiaci viszonyok csak na­gyon lassan formálódnak, az agrárgazdaság talpra állítása sokat késik, hiányoznak az Európa fejlettebb részeivel összekötő korszerű közleke­dési, infrastrukturális kapcso­latok. Belátható, hogy ezek a körülmények lassítják, illetve rontják a felzárkóztatás esé­lyeit. Ez annak ellenére így van, hogy nemzetközi regio­nális státusunk jó, ma is van­nak jó minőségű, eladható ter­mékeink akár az élelmiszer- gazdaság, akár az ipar terüle­tén.- Hogyan készül a megye a hátrányok leküzdésére?- Az az igazság, hogy éven­te legalább 3-4000 új munka­helyet kellene létrehozni ah­hoz, hogy a munkanélküliség belátható időn belül legalább az országos átlaghoz közelít­sen. Ennek a gyakorlatban van is realitása. Az elmúlt évben a számítások szerint mintegy 2000 munkahelyet teremtet­tünk, ugyanakkor az erre a cél­ra fordítható ez évi források várhatóan kedvezőbbek az 1996. évinél. Segítséget jelent számunkra az a körülmény is, hogy az idén jelentősebb for­ráshoz jutottunk a Közmunka Tanács pályázatán (860 millió forint), ami ha csak 7 hónapra is, de mintegy 2800 embernek jelent munkalehetőséget. Csak hozzáteszem, hogy ebben az első fordulóban, melyet május­ban meg lehet ismételni, a mi megyénk kapta a legtöbb támo­gatást.- Tudomásom szerint még van remény további támoga­tásra...- Igen, ez gyakorlatilag egy folyamatosan működő támo­gatási forma, és mi szeretnénk is élni ezekkel a lehetőségek­kel. Nagyon sok függ attól, hogy mennyire sikerül szer­vezetten fellépnünk, és meg­felelő előkészítő munkát vé­gezni. Az említett siker azt bizonyította, hogy a munka- módszert a jövőben is célsze­rű megtartani.-A közmunkaprogram látvá­nyos és jó, de van szépséghi­bája is! Néhány hónapig való­ban álláshoz jut néhány ezer ember, de a hét hónap lejárta után újra állástalanná válnak, hiszen elfogy az összeg, amit az önkormányzatok a fizetésükre fordíthatnak.- Ezzel mi is tisztában va­gyunk, hiszen a tartós foglal­koztatás szempontjából ez tü­neti kezelésnek számít, de el kell hinni, hogy erre is nagyon nagy szükségünk van. A mun­kanélküliség valóságos csök­kentésére aktív forrásokra és szándékokra van szükség. Az elmúlt évben decentralizált alapon mintegy 1,1 milliárd forint került a megyébe (terü­letfejlesztési célelőirányzat és területi kiegyenlítést szolgáló alapok), amit helyben jelentős önerővel egészítettek ki. A de­centralizált alap közel felét munkahelyteremtésre, a másik felét pedig infrafejlesztésre for­dítottuk. Az idén 2 milliárd fo­rint felhasználása várható, és bízom benne, hogy ennek jelentős részét sikerül a foglal­koztatás területén felhasználni.- Sokak szerint Nyíregyháza az egyik legdinamikusabban fejlődő város az országban, megyénket is hasonló jelzőkkel illetik.- Ezt a megközelítést én a vizuális csalódások kategóriá­jába sorolnám. Erre példát le­hetne hozni, mondjuk Buda­pest és Nyíregyháza összeha­sonlításával. Egy olyan telepü­lési nagyságrendnél, mint a megyeszékhely, látványosab­bak a változások, jobban érzé­kelhetők, mint azt a fővárosnál tapasztalhatják. Egy' község életében például az is jelentős változás, ha 3-4 új ház épül. Természetesen a jelzett megkö­zelítés nem jelenti azt, hogy ezzel lebecsülném a dinamikát. Nyíregyháza a 60-as években 60 ezres nagyságrendű volt, a mai időszakra ez gyakorlatilag duplázódott, és sokat fejlődött intézményi és közműstruktú­ráiban. Hasonló értékeléseket lehet­ne tenni megyei szinten. Ugyan­akkor azok mellett a mutatók mellett, melyeket az elején ér­zékeltettem, az is látszik, hogy még ilyen dinamika mellett sem egyszerű a térség meg­felelő színvonalú felzárkózta­tása. Szerencsés dolog, hogy az önkormányzatok egy része megmenekült a csődtől, amit a kedvezőnek ítélhető közmű­privatizáció is segített. Az ön- kormányzatok felismerték an­nak jelentőségét, ami akár egyetlen település életében is fontos; a fejlesztések meg­felelő előkészítésével, a terv- szerűséggel a településeken minőségi változások követ­kezhetnek be. Bízom benne, hogy a jelen­legi előkészített törvényi vál­tozások, az Országos Terület- fejlesztési Koncepció elfoga­dása, a decentralizált források­ra vonatkozó új jogszabályi keretek további pozitív válto­zásokat fognak jelenteni a te­rületi kiegyenlítődésben. A ter­vek szerint a területi GDP-ala- pú kedvezményezettség a 23 központi alap (240 milliárd forint) esetében azt fogja jelen­teni, hogy az érintett három megye 10 százalékos részese­désre számíthat, és ezek között van Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is. Úgy gondolom, hogy ez a jövőt illetően nagy segít­ség lenne a számunkra. Újfehértói családsegítők K. I. (Új Kelet) ___ Tö bb mint húsz napiren­di pont megtárgyalását tűzte ki célul az újfehértói képviselő-testület. Teg­nap délután egy órától kezdődött az ülés, s lap­zártáig nem is ért véget. Szó volt az önkormányza­ti lakások és helyiségek bérletéről, eladásáról, te­lekhatár-módosításokról, az intézményi térítési dí­jak megállapításáról, az első lakáshoz jutók támo­gatásáról, a Családsegítő Szolgálat felállításáról, továbbá a Megyei Terület- fejlesztési Tanácshoz be­nyújtott pályázatról, vala­mint bekötőút építéséről. Nagy Sándor polgármester tájékoztatót tartott az Új- fehértó-Téglás között épí­tendő szilárdhulladék-le- rakó megvalósításának lehetőségeiről. Forró Zol­tán előterjesztése alapján az iskolaszékek önkor­mányzati tagjainak vissza­hívásáról és megválasztá­sáról, valalamint a kép­viselők tiszteletdíjáról, és a szervezeti és működési szabályzatról szóló rende­let megalkotásáról döntöt­tek az újfehértói város­atyák. Kórház­bérbeadás júliusig K. Z. (Új Kelet) Márciusban a megyei közgyűlés visszavonta a Jósa András Kórház funkciós privatizációjá­ról szóló korábbi hatá­rozatát, amelynek alap­ján az intézmény egyes, jól elkülöníthető részeit bérbe adták volna. Teg­nap délelőtt dr. Zilahi József elnök vezetésével a megyei közgyűlés frak­cióvezetői és bizottsága­inak elnökei vitatták meg a kórház jövőjét. A szak­emberek abban marad­tak, hogy a „privatizáci­óról” a megyei közgyű­lésnek június végéig dön­tenie kell. Addig az érin­tett bizottságok megvizs­gálják a bérbe adás fel­tétételeit, hogy az ne menjen a szakmai mun­ka rovására. XL Klub Új Kelet-információ A Városmajori Közössé­gi Házban működő XL Klub következő foglalko­zását április 14-én, 16 órá­tól tartja. A fogyókúrás ét­lap tervezéséről Fördős Agnes dietetikus tart elő­adást. A klubfoglalkozást követően 18 órától sport­foglalkozásra várják az érdeklődőket. Mindenkit szerettei vár­nak! Az előadás és a sportfog­lalkozás díjtalan!

Next

/
Thumbnails
Contents