Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-24 / 69. szám

1 1997. március 24., hétfő Kultúra A festő és a szobrász Kettős kiállítás a vajai várkastélyban Vaja nagyközségben élénk a képzőművészeti élet. A mára már múzeummá szelídült Vay-i sasfészek rend­szeresen otthont ad a megyénkben élő képzőmű­vészek kiállításainak. Az ódon épület falai között alko­tótáborokban alkothatnak a hazai és külföldön élő magyar festők, grafikusok. A Rákóczi-ünnepséghez kapcsolódva március 21-én kettős kiállítás anyagá­ban gyönyörködhetett a nagyságos fejedelem szüle­tésnapjára emlékező szép számú közönség. Berki Antal (Új Kelet) Nagy Lajos Imre szobrász- művész, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tan­székvezető tanára kisplaszti­káit, érmeit és papírból ké­szült szobrait mutatta be. Ér­dekes anyagot választott a művész, amikor a papírhoz nyúlt. Látszólag ez az a ma­téria, amelyik a legkönnyeb­ben engedelmeskedik az al­kotó akaratnak. Légies alko­tások jelzik a művészi mun­ka eredményét, de olyan ha­tást keltve, mintha a szobrász márványba véste volna mon­dandóját. Nagy Lajos Imre kisplasztikáiban is az örök­kévalósághoz teszi hozzá a maga látásmódját. Látszólag össze nem tartozó anyagok­ból készít egységes egészet. A Középpontban című kom­pozíció terhes nőt ábrázol, egy sok-sok évgyűrűvel ere­zett csonka fatörzs közepé­ben. A bronz, a fa, és az örök anyaságot ábrázoló asszony­alak az évgyűrűk központjá­ban olyan végtelen körfor­gást jelenthetnek, ami az élet végtelenségét, legyőzhetet­lenségét hirdeti. A művész érmei inkább az elvonthoz, az absztrakthoz állnak köze­lebb, de a Szabó Lőrinc-port­ré bizonyság arra, hogy Nagy Lajos Imre otthonosan mo­zog a relaista világban is. Más jellegű művek Tőkey Péter tanár úr munkái. A ki­állítás rendezőinek nagy ér­deme, hogy két, ennyire el­lentétes művészi formanyel­vet egyszerre mutattak be az érdeklődő látogatóknak. A két művész „ellentéte” azon­ban csak látszólagos. Ha más nyelven is szólnak, monda­nivalójuk sok tekintetben rokonítható. Azért is jók ezek a kettős kiállítások, mert a közönség szembesülhet pél­dául a szobrász papírból ké­szült műremekeinek hullám­zásával és a festő hangulata­inak nonfigurális lüktetésé­vel. Hangulatokat hagyomá­nyoz nézőjére Tőkey Péter, de ezek a képek a nézőben is hangulatokat ébresztenek. Zenét, táncot sugallnak a kompozíciók, és ahogyan a szobrász nőalakja, úgy Tő­key Péter festményei is az állandó megújulást jelentik. A kiállított nonfiguratív fest­mények kiváló rajztudást, színérzéket bizonyítanak. A művész nem hódolt be olcsó divatoknak, képei nem a nagyképű semmitmondás „műalkotásnak” álcázott relikviái. Az állandóságot, az örökkévalóságot hirdetik ezek a képek, az emberi alko­tás semmihez sem fogható gyönyörűségét. Tőkey Péter ura az ecsetnek, a ceruzának, és nem utolsósorban tökéle­tesen ismeri azt a jelentéstar­talmat, amit képeivel megcé­loz. Nem könnyűek ezek a fest­mények, de a művész nem is kíván olcsó látványossághoz asszisztálni. Talán ennek a hitvallásnak köszönhető, hogy a tárlat látogatója mara­dandó élményekkel távozik a kiállításról. Nyelvőrködés Idegen szavak 9. Sorozatunkban a nyelv­védők felhívása alapján és a Nyelvművelő kézi­szótár segítségével közhasználatú idegen szavakból szemlézge- tünk. Kezdjük egy ige­kötővel, amellyel nem az a baj, hogy nem ma­gyar szóelem, hanem hogy sokszor idegen­szerű a használata. Erdélyi Tamás jegyzete Le igekötő használata - Német hatásra elszaporo­dott a használata. Nem szükséges olyan esetben, ha semmi többletet nem ad az ige jelentéséhez, pl.: le­jelentkezik, leközöl, leren­dez, leszabályoz stb. Több ige jelentésében eleve benne van: ledegradál, le­redukál stb. Indokolatlanul kiszorít más igekötőket: lelátogat (helyesen: meglá­togat, végiglátogat), lenyo­moz (kinyomoz), leterhel (megterhel), leürít (kiürít) stb. Helyes és szükséges viszont, ha új jelentési ár­nyalatot kölcsönöz az igé­nek: leáll, lebarnul, lelép, leszámol stb; ha rosszallást fejez ki: lebecsül, leértékel, lefokoz, lesajnál. Kerülni kell a lebonyolít ige ige­kötő nélküli használatát! (Gondoljuk meg! Igekötő nélkül a jelentése nem a bonyolult feladatok ered­ményre törekvő megoldá­sa, hanem ellenkező értel­mű!) így az ezt végző bo­nyolító is helyesen lebo­nyolító vagy ügyintéző! Végül jelentésétől függő használatára egy példa: le­merül, helyes, ha folyadék­ba belemerülve lesüllyed jelentésben használjuk, de kerülendő például az akku­mulátorok kimerülése érte­lemben. Licencia, licenc, licensz — Kereskedelmi nyelvben behozatali, kiviteli enge­délyt jelent. Magyaros he­lyesírása kialakulatlan. Nyelvünkbe a latinos licen­cia illene a németes licenc, a franciás, angolos liszensz, sőt lájszensz helyett. Keve­rék a licensz és téves, hibás a liszene! Lobby - Még szótárunk is y-nai írja, holott a mai köznyelvben egyre inkább lobbiról, lobbizásról be­szélünk, írunk. Elterjedését nem csak az segíti, hogy napjainkban igen gyakran használt gazdasági-politi­kai fogalom, hanem a ját­szi szóképzéssel létrejött szavakéra (pl. foci, mozi, hobbi) emlékeztető hanga­lakja is. Luftballon - Tárgyragos alakja helyesen: luftbal­lont. Torzult alakjai (luft- balmot, ludbalmot stb.) kerülendők! Gyermeknyel­vi, becézett alakja: lufi. Magasfényű, magasfe­szültség - Mindkét szóban a német tükörfordítás (hoch-) hatása érezhető, saj­nos, a köznyelvben is. He­lyette használjuk: erős fé­nyű, csillogó fényű, illet­ve nagyfeszültség, nagyfe­szültségű szavakat, ez utób biakat egybeírva, mert sa­játos jelentést hordoznak, nevezetesen 250 V-nál na­gyobb feszültséget jelöl­nek. Anastas Sutkus-tárlat Munkatársunktól „Úgy vélem, minden ember szívében van egy székesegy­ház. Nem tudom, hogy ezek közül hányat romboltak le a képeimen szereplők szívében. Az enyémet lerombolták. Mennyibe kerülne most újjáé­píteni belőlük legalább egy kápolnát, hogy a lélek mene­déket találjon?” Minezek Anastas Sutkus lit­ván fotóművész szavai, aki ala­pítója volt a Litván Fotóművé­szek Szövetségének. A művész 1954-ben vett először fény­képezőgépet a kezébe, hogy megörökítse az esetenként soha vissza nem térő pillanatokat. Az alkotásaiból nyílott kiállí­tás április 23-áig tekinthető meg Nyíregyházán, a Váci Mi­hály Városi Művelődési Köz­pont Fotógalériájában. „Ez a kiállítás szomorú, mert az ilyen falusi gyermekek ma már kevesen vannak. Attól tartok, hogy valami jóvátehe­tetlen történt. A múltban, ami­kor Litvánia helyzete elvisel­hetetlen volt, a falu állt a sza­badságért folytatott harc élé­re. Ma, amikor alapvető érté­kek forognak kockán, csak gyermekeinkre és unokáinkra számíthatunk, akik egészséges géneket örököltek, s szomjaz­zák a tudást.” í Egyre inkább felhívja magára a városi közönség figyelmét a Jósavárosban működő görög katolikus templom. A szűkén vett egyházi elfoglaltságok mellett rendszeresen kulturális rendezvényekkel kedveskedik híveinek. Szombat délután hat órakor Szabó Dénes karnagy vezetésével kórusmuzsikát hallgathatott a szépszámú érdeklődő. Képünkön a Pro Musica leánykar Fotó: Csonka Róbert Feher Hollók a Fészekben MTI ____________________ A k ollegiális kapcsolatok erősítése, a megbecsülés és a szeretet ápolása jegyében szer­veződött hetvennégy eszten­dővel ezelőtt a nagypénteki Fe­hér Hollók Baráti Társasága. A színészeket, színházi szakembe­reket, képzőművészeket, zené­szeket, énekeseket, valamint ci­vil foglalkozásúakat és pártolói tagokat tömörítő asztaltársaság vándorserleget, illetőleg ván­dorgyűrűt alapított az idén. Az első díjkiosztó ünnepségüket virágvasárnap tartották a Fészek Művészklubban. A vándorserleget Cenner Mi­hály színháztörténész, a Fehér Hollók elnöke nyújtotta át Pa- taky Jenő színművész özvegyé­nek, Dorka asszonynak. A ván­dorgyűrűt pedig Hirtling ist\'án színművész vehette át, aki ezzel vált hivatalosan is tagjává a ba­ráti társaságnak. Az Év Hollója plakettet (kis!) bán Zoltán újság­író, a magyar rádiózás doyenje kapta, Fehér Holló emlékplakett­ben négyen részesültek. A kitün­tetettek egy évig birtokolhatják a nagypénteki Fehér Hollók Ba­ráti Társaságának kitüntetését. * * * A Fehér Hollók Baráti Társa­sága az 1923. év nagypéntekén jött létre Szerémy Zoltánnak, a Vígszínház népszerű művészé­nek kezdeményezésére. A meg­alakulás napját az indokolta, hogy a komédiások ezzel az egyetlen szabad nappal rendel­keztek akkoriban. A Fehér Hol­lók kezdetben csak férfiakat fo­gadtak soraikba, első hölgytag­ja a legendás színésznő, Fedák Sári volt, aki még férfi ruhában jelent meg az első összejövete­len. A II. világháború éveiben szüneteltette rendezvényeit a társaság, a vérzivataros években sokan életüket vesztették, má­sok pedig emigrációba kény­szerültek. A Fehér Hollók Bará­ti Társaságának serlege is eltűnt. Az évtizedekkel később fellelt díszes kupát Szász György öt­vösművész restaurálta. Ezüst lapjára vésik fel a kitüntetett ne­vét. A vándorgyűrűt pedig a tár­saság alapeszméjét híven szol­gáló fiatal színművész viselhe­ti nagypéntektől nagypéntekig. Erkel Diákünnepek MTI _______ Áp rilis végén a tizennyol­cadik alkalommal rendezik meg Gyulán az Erkel Diák­ünnepeket. A műkedvelő művészetekkel foglalkozó alföldi fiataloknak fórumot nyújtó rendezvényen 18 mű­vészeti ág képviseletében több mint 1200 fiatal lép fel. Az idei Erkel Diákünne­pekre - a hagyományoknak megfelelően - Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bi- har és Jász-Nagykun-Szol- nok megye középiskolás di­ákságának képviselői vesz­nek részt. A gyulai kollégi­umokban valamennyi ven­dég nem fér el, ezért a fiata­lok egy része a kétegyházi Almásy-kastélyban működő iskola diákszállójában kap majd helyet. A három nap során Gyulán több helyszínen zajlanak majd a művészeti versenyek és bemutatók. A néptánc­együttesektől az énekkaro­kig, a számítógépes rajzolók­tól a szavalókig szinte vala­mennyi művészeti ág ifjú képviselői bemutatkoznak.

Next

/
Thumbnails
Contents