Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-06 / 55. szám

Hatékonysági vizsgálat K. Z. (Új Kelet) _______ Az illetékes szakemberek kérdőíves kutatást kezdenek el hamarosan a munkanélkü­liek körében. A részletekről Gál Sándortól, a megyei munkaügyi központ infor­mációs és tájékoztatási osz­tályának vezetőjétől meg­tudtuk, hogy az ország tíz megyéjére kiterjedő felmé­rést egy amerikai cég támo­gatja. Munkatársai március 15. és április 15. között nyolcszáz olyan állástalant keresnek fel és kérdőíves „mélyinterjút” készítenek velük, akik 1996 első felében kerültek ki a munkaerőpiaci programok közül. A kutatás­nak az a célja, hogy a mun­kaügyi szervek felmérjék, milyen hatékonyak voltak az elhelyezkedést elősegítő képzések, átképzések és egyéb támogatási formák. Ennek érdekében négyszáz olyan állástalant is megkér­deznek, akik nem vettek részt a munkaügyi központ szervezte programokban. A beérkezett adatokat június­ban Prágában, cseh, lengyel, török és magyar szakemberek értékelik. Agrarsikoly A gazdakörök javaslata Vidéken él a magyar lakosság nyolcvan százaléka, és ezer szállal kötődik a mezőgazdasághoz, az élel­miszeriparhoz. Az agrárszektor ma is a magyar gaz­daság motorja és húzóágazata lehet, mint egykor, de ehhez az agrárpolitika gyökeres fordulatára van szükség. A lepusztított mezőgazdaságban a gazdák már magukat sem tudják eltartani, tartalékaikat felél­ték, egyes ágazatokban csak veszteséggel tudnak ter­melni -tudatta lapunkkal az érdekvédelmi szervezet álláspontját Jakab Ferenc, a Magyar Gazdakörök Or­szágos Szövetségének képviselője..' ­Vitéz Péter (Új Kelet) ___ A magyar mezőgazda­ságban kialakult országos válság rtiiatt kezdte el a MAGOSZ a demonstrációt. Az érdekvédelmi szervezet képviselői hangsúlyozzák, hogy nem egyes régiók vagy ágazatok gondjáról van szó, hanem az egész honi mezőgazdaság és élel­miszeripar ellehetetlenü­léséről. A válságból való kilábalás érdekében a kö­vetkező, tizenkét pontba szedett javaslatot szeretné a MAGOSZ a kormánnyal megvalósíttatni: 1. Következetes, előre­mutató agrárpolitikát, amely garantálja a gazdálkodók tisztességes jövedelmét. 2. A magyar föld csak ma­gyar állampolgárságú, termé­szetes személy tulajdonában lehessen. A földtulajdoni vi­szonyok rendezését az év végéig be kell fejezni. 3. Az agrárágazatot és a kisvállalkozásokat élénkítő hitelgaranciákat és kedvező kamatozású, hosszabb lejá­ratú hiteleket, emberközeli, helyi kontroll alatt álló, szol­gáló bankhálózatot, vala­mint gazdabankot szükséges létrehozni. 4. Az agrártámogatás rend­szerét haladéktalanul át kell alakítani hatékony, szek­torsemleges, valódi támoga­tási hálóvá. 5. Az exporttámogatásokat célszerű lenne hosszabb táv­ra meghirdetni, s ne csak ke­reskedelmi szervezetek kap­ják meg, hanem a termelőket is érdekeltté kellene tenni a külhoni értékesítésben. 6. Az Agrárendtartási Hi­vatal munkájának haté­konyságát növelni kell. Időben kell meghatározni az irányárakat, a kvótákat, va­lamint olyan védőárrend­szert kell kialakítani, amely a hazai termelők szerény, 8- 10 százalékos hasznát is tar­talmazza. 7. A belső agrárpiacot vá­mokkal és más, hasonló ha­tású intézkedésekkel szüksé­ges védelmezni. 8. Az arányos köztehervi­selést úgy kell kialakítani, hogy az igazodjon a mező- gazdaságból élők jövede­lemviszonyaihoz. 9. Felül szükséges vizsgál­ni az érték alatt elherdált mezőgazdasági és élelmiszer- ipari vállalatok privatizáció­ját. 10. Ahogyan a bankokat konszolidálta a kormány, úgy lenne szükséges kártalaníta­ni az agrárpiaci szabályozás hiányossága miatt kárt szen­vedett termelőket. 11. Amíg széles társadalmi egyetértéssel el nem készül a Nemzeti Agrárprogram, ad­dig ne rakjon a kormány újabb terheket a mezőgaz­daságból élőkre. Emiatt az új terheket jelentő szabályozás végrehajtását fel kellene füg­geszteni. 12. Fontos volna megte­remteni a vagyon- és közbiz­tonságot a mezőgazdaságon belül és a magyar vidéken. A MAGOSZ képviselőinek meglátása szerint a magyar mezőgazdaságban katasztró­fahelyzet van. Emiatt az egész társadalomnak össze kell fognia a károk elhárítá­sára, a gazdák, a családok és a nemzet érdekében. Az ér­dekvédelmi szervezet kép­viselőinek meggyőződése, hogy az egész nemzetgazda­ság növekedése csak az ag­rárágazat helyzetének javítá­sával valósítható meg, emi­att a szövetség az egész tár­sadalom érdekében határo­zottan és keményen kiáll a képviselt érdek mellett, a kö­vetelések megvalósulásáig. A MAGOSZ a tárgyalásos vitarendezés híve, nem célja egy országos demonstráció kezdeményezése, csupán vég­ső eszköz ahhoz, hogy a kor­mánydöntések figyelembe vegyék a vidéki lakosság ér­dekeit is. Gazdaság 1997. március 6., csütörtök Tiltott szerencsejatekok Szenvedély, milliós tétek, üzletbezárás Hatalmas üzlet a játék- és nyerőautomaták üzemelte­tése. A már szenvedélybe­tegségként kezelt szeren­csejáték évente milliós nagyságú bevételeket hoz. Az üzemeltetők gyakran nem is tudják, s különöseb­ben nem is érdekli őket, hogy ki a gép tulajdonosa, mert számukra is tiszta haszonként jelentkezik a játékból csurranó-csep- penő „adómentes” bevétel. A Szerencsejáték Felügye­let Miskolci Területi Igaz­gatóságának legutóbbi, mátészalkai ellenőrzésén kiderült, megdöbbentő mértékű a szabálytalanság, valamint az illegális játék- automata-üzemeltetés. Pontosabban a városban egyetlen egy legális játék­terem sem működik. V. P. (Új Kelet) Mindezt dr. Mezei László igazgató mondta, akinek vé­leménye .szerint a szerencse- játékot' szabályzó törvények sokat szigorodtak, de a vál­lalkozók minduntalan kere­sik a kibúvókat.- A szerencsejáték biznisz paradicsoma ,1991-től véget ért. Ezt az időpontot meg­előzően káosz volt, s a félka­rú rablók tulajdonosai szem­telenül meggazdagodtak a já­tékosok emberi gyengeségén, valamint az automaták mani­pulálásával. Egy évvel ké­sőbb megalakult a területi fel­ügyelet négy - Borsod-Abaúj- Zemplén, Nógrád, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg - megyére kiterjedő hatáskör­rel. Az 1992-es és a legfris­sebb félméréseink szerint a korábbi 300-ról 2300-ra gya­rapodott a legális játéktermek száma, de a törvényi szigor ellenére tovább működik a „fű alatti” gépüzemeltetés. A szerencsejáték-törvény külön kategóriába sorolja az felügyeleti, engedélyköteles pénznyerő, a játékautoma­tákat, valamint a szabadon üzemeltethető szórakoztató játékgépeket. A pénznyerők egyik csoportja, amelyiknél a nyeremény korlátlan, csak adott paraméterekkel rendel­kezőjátéktermekben üzemel­tethető. Ennek éves beruhá­Munkatársunktól Megnyitotta kapuit március 4-én a AGRO+Mashexpo ’97 Nemzetközi Mezőgazdasági zási, használati, adózási költ­sége megközelíti a 830 ezer forintot. A másik pénznyerő csoportba a vendéglátóipari egységekben elhelyezhető, egyszerre maximum 2500 fo­rintos nyereményt adó auto­maták tartoznak. Ezek éves költsége közel 400 ezer fo­rintba kerül. A játékgép kate­góriába tartoznak például a videojátékok, a flipperek. Ezek után évente 60 ezer fo­rintot kell befizetni, s csak regisztráltatni szükséges a gépeket. A szórakoztató játé­kok, mint például a rex, a bi­liárd vagy az asztalifoci sza­badon használhatók. Nos, a regisztrálás, az enge­délyezés, a hivatalos működ­tetés miatt a fenti összegeket szeretnék megspórolni a vál­lalkozók, valamint mindezek nélkül úgy átállíthatják a nye­rőautomatákat, hogy megko- passzon mindenkit. A sza­bálysértők évente milliókat emelnek ki illegálisan az em­berek és az állam zsebéből. Szakkiállítás a Budapesti Vá­sárvárosban. A négynapos se­regszemlén több mint tízezer négyzetméteres területen 150 hazai és külföldi gyártó és for­Csak egy példa a hivatalosan üzemelő nyerőautomatákról: az Országos Mérésügyi Hiva­tal (OMH) által bevizsgált készülékek a kasszában lévő pénz 80 százalékát garantál­tan, de véletlenszerűen visz- szaadják! Mátészalkán össze­sen közel tízmillió forintos visszaélésre derült fény, pe­dig csak 20-25 helyiségben volt razzia, a lakosság veszte­sége pedig felbecsülhetetlen. A játékosoknak nem ártana odafigyelniük néhány apró­ságra. Az engedélyezett sze­rencsejáték-termekben egy tábla jelzi a tevékenység le­galitását, továbbá a készülé­keken egy kék matrica van, hogy a játékgépet bevizsgál­ta és hitelesítette az OMH. Sok tulajdonos, üzemeltető nincs tisztában a szabályozások­kal, de ez nem mentesít a fele­lősségre vonás alól. A kiróható bírság tízezres nagyságrendtől kezdődik és minősített szabály- sértés esetén az üzlethelyiség be­záratásával is végződhet. galmazó állította ki terméke­inek legjavát. A bemutatott technológiák szorosan me­zőgazdasági felhasználáshoz kötődnek, s a csúcstechnikát képviselő berendezések mel­lett a legolcsóbban beszerez­hető erőgépek is helyet kap­tak. A kiállítással párhuzamosan megtekinthető a Chemexpo, valamint a Mach+tech szak­vásár. A két kísérőrendez­vény tovább erősíti a tavasz­kezdetre, a mezőgazdasági termelőknek szánt ajánlato­kat, mert a vásárokon környe­zetbarát technológiákkal, növényvédő szerekkel és kiegészítő, energiatakarékos berendezésekkel vonultak fel a seregszemle kiállítói. Kamarai tájékoztató MTI ___ A Magyar Agrárkamara köztestületi feladatokat lát el, és nem hivatott a klasszikus értelemben vett érdekképviseleti szerep el­látására - jelentette ki Csikai Miklós, a Magyar Agrárkamara elnöke szer­dán a köztestület Budapes­ten tartott sajtótájékoztató­ján. Az elnök azt hangoztat­ta, hogy az utóbbi hetek­ben többen összekeverték az agrárkamara funkcióját az érdekképviseletek sze­repkörével. Holott az agrár­kamarának a kamarai tör­vényben meghatározott szerepe, hogy javaslatok­kal, véleményekkel, tájé­koztatás adásával előmoz­dítsa a gazdálkodó szerve­zetekre vonatkozó jogsza­bályok, kormányzati prog­ramok, intézkedések kidol­gozását. Elősegítse, hogy érvényesüljön a gazdasági fejlődéshez, a szervezett­séghez, az üzleti forgalom kibontakozásához és a pi­aci magatartási tisztességé­hez fűződő közérdek. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Agrárkamarának elsősor­ban a hazai mezőgazdaság egésze számára fontos makrogazdasági kérdések­ben kell hallatnia szavát. Mészáros Gyula, a kamara főtitkára az MTI-nek nyi­latkozva kifejtette: az ag­rárkamara múlt nyáron tar­tott elnökségi ülésén egyet­értett ugyan az őstermelői igazolvány bevezetésével, mert az agrárgazdaság fo­lyamatait „láthatóvá kell tenni”. Az elnökség azon­ban azt is hangoztatta, és ma is emellett van, hogy az igazolvány nem jelenthet érdemi többletterhet az érintettek részére. Az idén szerinte jelentős jövede­lemjavító intézkedésekre van szükség az agrárágazat fejlődése érdekében. Foly­tatni kell a megkezdett sta­bilizációs intézkedéseket. Utalt arra, hogy a kamarai kezdeményezés nyomán sikerült megőrizni az ága­zat támogatási szintjének reálértékét. Ez mintegy 20 milliárd forintos többlettá­mogatást jelent az idén az agrárium számára az erede­ti kormányzati elképzelé­sekhez képest. Emellett azonban elengedhetetlen­nek nevezte, hogy a mező- gazdaság fejlődése érdeké­ben a lehető legrövidebb időn belül „tőkepótló hi­telekhez” jusson az ágazat. Működőképessé kell vég­re tenni az agrárpiaci rend­tartást. Rövid időn belül ki kell dolgozni az ágazat működését középtávon szabályozó ágazati tör­Adóváltozás Új Kelet-információ Az adózási szabályok idén, január elsején hatály­ba lépő módosításáról lesz szó azon a kisvárdai elő­adáson, amelyet a megyei kereskedelmi és iparkamara szervez március 6-án, csütör­tökön. A tájékoztatást az APEH megyei igazgatóságá­nak szakértője tartja 15 órai kezdettel a városi műve­lődési központban. AGRO+Mashexpo ‘97 ■ Nyerő automata

Next

/
Thumbnails
Contents