Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-25 / 70. szám

Labdarúgás Újváros előnye a régi NB III Tisza-csoport „Két szép gólt szereztünk, de nem bánkódunk az 1-1 miatt...” - bizonygatta Szép Imre, a listavezető tiszaújvárosiak trénere. A forduló, mi több, a bajnok­ság rangadóján Baktalórántházán tartottak egymás­tól a felek, mindemellett egy színvonalas összecsa­pásra emlékezhet vissza az a közel ezer érdeklődő, akik a Nyíregyháza-Hajdúnánás mérkőzéssel egy időben a helyszínen izgulták végig a derbit. Ladányi Tóth Lajos (Új Kelet) A fenti Szép-idézet lénye­ge: Pipó öngóljával az első félidőben a baktaiak kerül­tek előnyösebb helyzetbe, majd Pap mutatós találattal egyenlített. Mindkét gól­ban tiszaújvárosi játékos volt a „ludas”, ugyanakkor ezért a teljesítményért a csapatokat egyaránt egy-egy pont illette.- Ahogy azt várni lehetett, a mieink alaposan felszívták magukat, végighajtottuk a mérkőzést - jegyezte meg Kozma József, a baktaiak edzője. - Úgy érzem, mi vol­tunk a kezdeményezőbbek. Ha Jávor (őt tartom a me­zőny legjobbjának) 1-0-nál, amikor egy az egyben vezet­te a labdát a kapusra, gólt szerez, más lehetett volna a folytatás... Kiemelem még Hüsét és Gedát, illetve Mó- nus megbízható védéseit, vi­szont Mancstól, valamint Fecskutól ennél többet vár­tam. Maradt a négy pont távol­ság a két együttes között. Baktai győzelem esetén egy, tiszaújvárosi siker alkalmával hét pont lett volna a különb­ség, így viszont olyan ered­mény született, ami „befa­gyasztotta” a tabella tetejét.- Két, hasonló formában játszó csapat találkozott - említette Szép Imre. - Még élt bennünk az őszi 2-5. Akkor nekirontottunk a baktaiak - nak, most lényegesen óvato­sabbak voltunk. Noha táma­dóbb szellemben futballoz­tunk ellenfelünkhöz képest, az egy pontot reális „zsákmány­nak”’ minősítem. Rozsnyait megerősítették... L. T. L. (Új Kelet)- A nagyobb baj megelő­zése miatt volt időszerű a ta­lálkozó — vélekedett Kocsis János technikai vezető. - Va­sárnap például nem játszottunk rosszul, csak éppen nem éltünk a kínálkozó ziccerekkel. Há­rom kapufát rúgtunk, a labda, persze kifelé pattant. Az bizta­tó, hogy a jövő embere, Deák volt a mezőny legjobbja. Óz­don nem lesz könnyű, hiszen a demecseriek is „megfáztak”, viszont alaposan ránk fér már a sikerélmény... Nincs ok a susmusra, a teg­napi elnökségi megbeszélés ellentmondást nem tűrően bi­zonyította: továbbra is élvezi Rozsnyai Béla edző a vezetők bizalmát, megerősítették poszt­ján. Való igaz, az első két ta­vaszi forduló nem úgy sike­rült, ahogy azt eltervezték (0-2 a Borsodi Volán otthonában, 2-2 a Miskolci VSC ellen), de ez nem indíték a váltásra. Első a Városháza! Munkatársunktól suk, Gubanyi Mihály nyolc találattal lett gólkirály). Második helyen az SZDSZ, „bronzpozícióban” a Taná­rok elnevezésű együttes végzett. Lapunk lelkes tár­sulata a „játszottak még” kategóriában bújt meg sze­rényen... Az MSZP városi elnök­sége által hagyományo­san megrendezett Tavaszi Foci Kupa idei győztese a Bujtosi Szabadidő Csar­nokban a nyíregyházi Vá­rosháza csapata lett (játéko­Megyei II. osztály Dona-Trade csoport 1. Kállósemjén 17 11 4 2 39-13 37 2. Tuzsér 17 10 4 3 39-15 34 3. Apagy 17 10 4 3 29-16 34 4. Jéke 17 8 6 3 32-22 30 5. Kárpát-Hús Volán 17 8 5 4 32-20 29 6. Kálmánháza 17 8 3 6 31-25 27 7. Komoró 17 5 6 6 22-18 21 8. Anarcs 17 6 3 7 23-24 21 9. Dombrád 17 7­10 26-42 21 10. Kótaj 17 5 5 7 24-30 20 11. Ajak 17 4 8 5 24-31 20 12. Napkor 17 4 6 7 24-27 18 13. Nyíribrony 17 5 3 9 20-25 18 14. Nyírtura 17 4 5 8 20-27 17 15. Pócspetri 17 4 3 10 15-44 15 16. Kemecse 17 2 5 10 11-32 11 2. sz. csoport 1. Jánkmajtis 17 15 1 1 55-14 46 2. Tiszamenti SE 17 11 4 2 47-18 37 3. Nagyecsed 17 11 4 2 42-14 37 4. Nyírlugos 17 11 3 3 50-6 36 5. Ópályi 17 9 3 5 29-19 30 6. Nyírbéltek 17 9 3 5 21-14 30 7. Encsencs 17 10 — 7 33-31 30 8. Balkány 17 8 2 7 37-26 26 9. Vaja 17 7 3 7 38-41 24 10. Nyírmada 17 6 2 9 22-29 20 11. Nyírvasvári 17 6 2 9 31-39 20 12. Olcsva 17 6 2 9 27-40 20 13.Tiszabecs 17 4 3 10 26-44 15 14. Hodász 17 4 1 12 17-37 13 15.Tarpa 17 2 — 15 10-57 6 16. Biri 17 — 1 16 9-65 1 1997. március 25., kedd II Kati néni, nyisson jósdát! NB II Keleti csoport, 19. forduló Fegyelem nélkül... Kati néni megmondta: nyer a Szpari! Akkor szólt, mikor nyílt az öltözőajtó. A fiúk a pályára csattogtak, ő pedig haza készült. A tiszta szerelésért fele­lős mosónőből csak úgy áradt a derű. Nem úgy Kiss Mik­lósból. Az edző feszülten várta a mérkőzést. Éppenség­gel volt oka az izgalomra. Mert bár regimentnyi sérült játékost sikerült valahogy „összefoltozni” szombatra - Bagolyé meccsnap reggelén telefonált. A támadó derék­fájásra ébredt. És ettől bizony „melege lett” a mesternek. Koncz Tibor (Új Kelet) Mint ahogy a kilencven perc is megizzasztotta a trénert. No persze a csapatot is. A Nyíregy­háza (a „félegészséges” Ba- golyt is bevetve...) szűkén ver­te a Hajdúnánást. De verte, ami gyógyír Kiss Miklós számára.- Rengeteg problémával küszködtünk a mérkőzést meg­előző héten, amiből „maradt” a következő napokra is. Sérü­lések, eltiltás hiúsította meg elképzeléseimet. így például Domokos csak azért ült a kis- padon, hogy négy cserénk le­gyen, miközben tudtam, hogy nem számíthatok rá. És Bagoly állapota is nyugtalanított... Hát „összejöttek” a dolgok rendesen... Ezek után minden­re gondolhattam, csak arra nem, hogy sima meccs lesz. Mégis: hogy ennyire szoros lett az eredmény, azt jórészt magunknak köszönhetjük. Két elkerülhető gólt kaptunk (igaz, az első esetben szerin­tem jogtalanul jutott szabad­rúgáshoz a Hajdúnánás...), to­vábbá: szinte nem volt olyan játékosom, aki ne követett volna el valami „oltári” nagy hibát. A lényeg viszont az: minden jó, ha jó a vége. Ne­künk most az lett... Na igen. Az azért megér egy misét: miként tudott két­szer, százhúsz másodperc alatt egyenlíteni a nánási együttes. Lélekbúvároknak való hálás téma...- Talán annak következmé­nye ez, hogy nagyon régen sze­reztünk gólt. Meg aztán a csa­pat az idén még nem nyert... Ezúttal mindenki elvárta a há­rom pont begyűjtését. Kétszer is vezetéshez jutottunk, ami után a fiúkról hirtelen „lehul­lott” a gátlás. Ez a meccs meg­van érezhették. Nem volt meg... Az utolsó percben lőt­tük a győztes gólt. Én ugyan végig bíztam a sikerben, azt viszont nem gon­doltam, hogy ek­kora szerencsénk lehet. Eddig job­bára bennünket sújtott a balsors, míg ellenfeleink­nek nem volt mi­ért panaszkodni­uk - kommentál­ta a történteket a megkönnyebbült edző. Szó illeti azt, aki szétbombázta a nánási reménye­ket. Túróczi Mi­hály a hajrá hajrá­jában „szállítot­ta” az NYFC-dia- dalt... „ — A meccs so­rán volt két el­rontott lövésem, aztán adódott egy utolsó lehetőség. Jó helyzetbe kerültem, nem gondoltam semmire, csak arra figyeltem, hogy minél jobban eltaláljam a labdát. Bejött... Gyengén kezdtem a tavaszt, az őszi idény elején sokkal in­kább ment a játék. így tehát lehet azt mondani: a legjobb­kor szereztem ezt a gólt. Na­gyon boldog vagyok, mert aki valaha futballozott, tudja, mit jelent a mérkőzés legvég­ső pillanataiban a hálóba ta­lálni. Busz Kécskére A Nyíregyházi FC - meg­felelő érdeklődés esetén — autóbuszt indít a szombat esti, Tiszakécske-NYFC mérkő­zésre. A „futballtúrára” a klub Városi Stadionban lévő iro­dájában lehet jelentkezni. „A sikerért mindenki megdolgozott!” „Úgy kellett ez a győzelem, mint egy falat kenyér!” - mondta a mérkőzés után Pethe Sándor. Nem túlzott az egyesületi elnök, mert a Vasvárinak most tavasszal nem sok öröm jutott. Három mérkőzésen egy megalázó vereségre és két döntetlenre futotta az erejéből. Most vasárnap azonban min­dent feledtető győzelmet aratott, a listavezetőt fektette két vállra. Pedig a találkozó előtt a kécskeiek minimum az egyik pont megszerzését biztosra vették... A találkozó után B. Ko­vács Zoltánnal, a vasvári edzővel értékeltük a látottakat. Száraz Attila (Új Kelet)- Úgy látszik, ön a sikertelen­séget jobban el tudja viselni, mint a győzelmet. Hiszen amikor rosszul szerepelt a csapat, akkor mindig azonnal elmondta a vé­leményét, most pedig a parádés győzelem után nehezen jött össze a mérkőzés utáni pár mondatos nyilatkozat... — Ennek az a magyarázata, hogy nem mindennapi körülmé­nyek között sikerült kivívni a már nagyon várt győzelmünket. Óriási hátrányt jelentett, hogy a második félidő nagyobb részét emberhátrányban játszottuk vé­gig. Tiszakécske mindenáron egyenlíteni akart, mi pedig őriz­tük a 2-1-es eredményt. Igaz, hogy önkéntelenül is visszább álltunk, de ez nem jelenti azt, hogy nem voltak lehetőségeink ebben az időszakban is. Mindenki nagyon várta ezt a győzelmet, mi magunk is. Ma megtört ajég. Ma olyan erénye­ket csillogtatott a csapat, amelye­ket a korábbiakban nem tudtam felfedezni. Gondolok itt a megal­kuvást nem tűrő küzdeni tudás­ra. Nem mondom, hogy ma nem hibáztunk, voltak hibák a játé­kunkban, de ezt megpróbálta min­denki azonnal kiköszörülni. Ha kellett, senki nem kímélte a saját testi épségét, odacsúszott, ütkö­zött, önfeláldozóan játszottunk. Mindig azt mondtam: ha egy csa­pat lelkesen játszik, akkor az meg­látszik az eredményességben is. Ma is rengeteg helyzetet ala­kítottunk ki. Erdei és Pitács já­téka sokat javult, futásban is töb­bet vállaltak, jobban meg lehe­tett őket játszani. Hasznos játé­kuk megkönnyítette a középpá­lyások dolgát. A győzelem, remé­lem, megnyugtat mindenkit. Sze­rintem egyébként az első félidő végi hosszabbítást semmi nem in­dokolta. Bár, végül is csak rész­ben kaptuk ezért a gólt. Inkább azért fejelhetett Balia a hálónk­ba, mert nem figyeltünk. Ha 2-0- lal jövünk ki, akkor könnyebb második félidő várt volna ránk. Tiszakécske mindent megtett annak érdekében, hogy legalább az egyik pontot begyűjtse.- Miként lehetett a sikertelen­ség közepette felrázni a gárdát? Hogyan tudottá Vasvári a mér­kőzés elején olyan agresszíven, fantáziadúsan játszani?- Ahhoz, hogy egy csapat el­kapja a fonalat, ráérezzen a mér­kőzés ritmusára, nagyban segít egy gól... Nekünk ez a mérkőzés elején összejött. Volt mit veszí­tenünk... Kicsit visszább álltunk, de Lajkovics révén többször is mögéjük tudtunk kerülni, illet­ve a két ék folyamatosan munkát adott a kécskei védőknek. Bejött az a számításunk, hogy a kécskei hátvédek nagydarabok, akik föl­dön megverhetők. Nem egyszer ennek köszönhettük a helyzete­inket Úgy érzem, nagyon akar­tunk, és egységesebbek voltunk a Tiszakécskénél. A sikerért ma mindenki nagyon becsületesen megdolgozott.- Mennyire tartja igazságos­nak Bánföldi kiállítását?- Szabálytalankodott - ez két­ségtelen. Mindegy, hogyan ítél­jük meg, egy mérkőzést kényte­len lesz kihagyni. Bánföldi kivá­lása nagy hátrány, de bízom ab­ban, hogy aki a következő mér­kőzésen a helyén játszik, min­dent megtesz a győzelemért, szeretne bizonyítani.- Eddig arra panaszkodott, hogy nehéz sorozattal kezdtek, most viszont úgy néz ki, hogy könnyebb ellenfelek következ­nek. Átmenthető-e a mai forma, a küzdőszellem a Hatvan és a Kecskemét ellen?- Mind a két csapat gyengébb­nek tűnik, mint azok, amelyek­kel eddig játszottunk, de ez nem jelenti azt, hogy könnyű dolgunk lenne. Remélem, hogy a most mutatott küzdőszellem megma­rad a következő hetekre is. L. T. L. (Új Kelet) Megdöbbentő eredmény „bukkant fel” a hétvégi NB ni-as fordulóban: Ózdon 4-1- re „elhasaltak” a demecseri- ek. Ez volt a harmadik vere­ségük a bajnokságban, amit megemlegetnek, hiszen...- Volt mit tanulniuk já­tékosainknak az ózdiaktól - csattant fel Fáky László egyesületi elnök. - Lélek- telenül, fegyelem nélkül nincs keresnivalónk!... Ön­magunkat múltuk alul, az elmúlt héten igazolt Ádám- szkitól és Hildáktól lényege­sen többet vártam. Az egé­szen biztos, hogy szombaton Nyírbátorban nem Varró lesz a kezdőkapusunk, most két gólban is rendesen „ben­ne volt”. Annyi az összes po­zitívum, hogy a tabellán nem kerültünk lejjebb...- El kell ismerni, az első félidőben alig jöttünk át a félpályán - említette Bíró István, az ózdiak mestere. - Egy jól eltalált lövéssel sze­reztünk vezetést, majd egy veszélyes támadásból kapu­fára rúgták a labdát a vendé­gek. A kontránk sikeres volt, két góllal megugrottunk. Utána már lehetett játszani... Bikaviadal NB I, ifjúságiak Új Kelet-információ Dunaferr ^’’-Nyíregy­házi Sí „A” 0-0. NYSI „A”: Balázsy — Martis, Korpái, Gerliczki, Újvári, Székely, Poór, Horváth, Lakatos, Var­ga I, Fehér (Szenes). Edző: Tamás Kálmán. Jó: az egész csapat. Martist a 29. percben le­parancsolta a pályáról a játékvezető. A nyíregyházi­ak harminchat percen ke­resztül emberhátrányban küzdöttek, aztán a dunaúj­városiak is megfogyatkoz­tak egy emberrel. A 81. perc­ben egy újabb dunaferres já­tékos mehetett idő előtt zuhanyozni, az eredmény azonban nem változott, ma­radt a gól nélküli döntetlen. Tamás Kálmán: - Ha mindig ilyen elszántsággal küzdöttek volna a mieink, akkor nem jutna eszembe, hogy lemondok. Dunaferr ^’’-Nyíregy­házi Sí „B” 1-4 (1-1). NYSI „B”: Szalma (Polgári) - Szedlár (Kertész), Kántor, Asztalos (Dankó) - Lakatos (Pámer), Ambrusz, Kiss, Bár­di - Gulyás, Török, Király (Kocsis). Edző: Gáspár Lász­ló. Gólszerző: Szedlár, Kán­tor, Ambrusz, Kiss. Jó: Kántor. Rendkívül durvák voltak a vendéglátók. Öt esetben jócskán távol a labdától úgy rúgtak bele a nyíregyházi­akba, hogy a bírói síp egya­ránt néma maradt... Gáspár László: - A labdá­val keveset foglalkozó ellen­felet közepes színvonalú já­tékkal megérdemelten győz­tük le. Kár, hogy erélytelen játékvezetéssel találkoztunk, futballmeccs helyet bikavia­dal jellege volt a kilencven percnek... A héten szünet lenne a baj­nokságban, azonban a nyír­egyháziak nem pihennek. Előrehozott bajnoki kereté­ben szombaton a „szigetor­szágba” látogatnak: a Csepel vendégei lesznek. Németh szerezte az NYFC első idei bajnoki gólját Fotó: fíacskó Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents