Új Kelet, 1997. március (4. évfolyam, 51-74. szám)

1997-03-03 / 52. szám

Amikor a vállalkozó a kifizető Munkatársunktól Akik már voltak valahol munkaviszonyban, azok jól tudják, hogy munkáltatójuk a társadalombiztosítási járulé­kon kívül adóelőleget is levon tőlük. Az adószabályokban járatosabbak már előre ki tud­ják számolni, mekkora adó­előleg a jogos mértékű és mi­kor tévedett munkahelyük bérszámfejtője. Ettől eltérő eset, amikor egyéni vállalko­zó a kifizetőhely. A kifizetőhelyekre ugyan­azon kötelezettségek hárul­nak, akár munkáltatóról, akár egyéni vállalkozóról van is szó. Ugyanúgy le kell vonni az adót, vagy az adóelőleget, az adatszolgáltatás és az iga­zolások kiadása is kötelező mindék esetben. A vállalkozóknak a más magánszemélyeknek kifize­tett bérből 39 százalék adó­előleget kell levonniuk, és ez alól számlaadással sem lehet kibújni. Aki kapja a pénzt, nyilatkozhat arról, hogy a pénzből a költségeit le akar­ja-e vonni. Megteheti, de a költég aránya nem haladhat­ja meg az ötven százalékot. Még akkor sem, ha más ese­tekben annak a tevékenység­nek tudvalévőén nagyobb arányú a költséghányada. Ilyen nyilatkozat hiányában Őstermelői igazolvány Munkatársunktól _______ Eb ben az esztendőben meg­kezdődött az őstermelői iga­zolványok kiadása a megyé­ben. Ez idáig megközelítőleg 3500 darabot adtak ki a gazdajegyzők. Az utóbbi na­pokban lelassult a kérvé­nyezői igénylés, amely a Bács-Kiskun megyei bor­termelők tüntetésével és a kormánynak benyújtott pe­az összeg tíz százaléka tekinthető költségnek. Példá­ul valaki munkavégzéséért 10 ezer forint járandóságra jogo­sult és nem nyilatkozik a téte­les költségelszámolásról, ak­kor 9 ezer forintot tekintenek jövedelemnek, és ennek 39 százaléka (3510 forint) az adóelőleg mértéke. Ez a szá­mítási mód azokra érvényes, akiknek éves jövedelmük várhatóan több lesz 700 ezer forintnál, de erről szintén írás­ban nyilatkozni kell a kifi­zetőhelynél, vagy a vállalko­zónál. Ha a becsült jövedelem nem éri el az itt jelzett felső határt, akkor az érvényes adó­táblát kell alkalmazni. Amennyiben vállalkozó vállalkozónak, vagy ősterme­lőnek fizet - és az illető hitelt érdemlően bizonyítja ezt a tényt -, akkor természetesen tőlük nem kell adóelőleget le­vonni, mert ők maguk fizetik maguk után az előleget. A háromezer forint alatti összegnél nem kell fillérre ki­számolni az előleg nagyságát, hanem felkerekítve negyven százalékos előleget kell figye­lembe venni. Forrásadó is ter­helheti a kifizetéseket, ameny- nyiben valamilyen részvényt, vagy részjegyet vásárol vissza valaki az előző tulajdonosától. Ilyenkor csak 10 százalék az adóelőleg nagysága. tícióval hozható összefüggés­be. A megyei termelők több­sége vár, hogy politikailag rendeződjenek az igazol­vánnyal - annak tb-vel, adó­zással, őstermelői termékkör­rel - kapcsolatos nézeteltéré­sei. A II. negyedévben az őstermelői igazolványok ki­adása és a föld alapú támoga­tások igazolása egy időben fog történni, így az okmányok kiadásában torlódás várható. Megállt az áremelkedés Nyíregyházi állatvásár Munkatársunktól _________ Ki ssé gyarapodott a kíná­lat, a kereslet minden eddigi rekordot megdöntött, vi­szont az árak emelkedése megállt a hétvégi nyíregyhá­zi országos állatvásáron. A piacon továbbra is a ser­tésfelhozatal volt a megha­tározó. A hízók kilogramm­árát 195 forint körül határoz­ták meg a kereskedők. A süldőket 6-7,5 ezer forintért adták-vették. A 60-70 kilo­grammosjói fejlett sertések­hez 12-13 ezer forintért le­hetett hozzájutni. A megyeszékhelyi állat­vásáron a szarvasmarha-fel­hozatal is gyarapodott az el­múlt heti vásárhoz képest, közel száz kihajtott állat kö­zül lehetett válogatni. A bi­kák 70, a Fríz fajtájú egyhe­tesek 10-12, a két hónapos üszők 35 ezer forintot értek. A csekély számú tehenek darabjáért 90-100 ezer fo­rintot kértek a gazdák. Lo­vakból megcsappant a felho­zatal. A ritka, leginkább csak mutatóba hozott nemesvérű tenyészjószágokon kívül életkortól függően 90-120 ezer forintért lehetett az iga­vonó állatokat megvásárol­ni. A viszonylag magas árszint okáról az állatvásártér szak­emberei elmondták, hogy a környékbeli - újfehértói és hajdúnánási - nagybani fel­vásárlások emelték meg a vásári kikiáltási összegeket. E két helyen hetente meg­jelennek többségben hazai, ritkábban külföldi keres­kedők, s nagy tételben - 3— 500 darab 7-15 kilogram­mos - sertést vásárolnak fel. A kínált ár kedvező, hiszen esetenként 320-340 forin­tot is megadnak a jószágok élősúlyáért. A fizetési felté­telek is csábítóak, mert a helyszínen készpénzben vagy nyolc napon belül ren­dezik a kereskedők a tarto­zásaikat. Gazdaság 1997. március 3., hétfő Kamattámogatás kis* és közép­vállalkozóknak Munkatársunktól _________ Az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium az elmúlt évben, főként ter­melői beruházások ösztönzé­sére kamattámogatási pályá­zatot hirdetett. A beérkezett ötvenhárom ajánlatból negy­venötöt fogadtak el. A társa­ságok kétharmada kisvállal­kozónak nevezhető, hiszen ötventől kevesebb dolgozót foglalkoztatnak. Összesen öt­százhétmillió forint kamattá­mogatást adott az IKIM, amely megközelítőleg négy- milliárd forint összegű fej­lesztést segített elő. A ráfor­dítások hatvan százalékát gé­pek, berendezések vásárlásá­ra fordítják a vállalkozók. Gazdasági tevékenységként vizsgálva a legtöbb ajánlat az élelmiszeripar, a szálláshely­szolgáltatás és a gépipar te­rületén működő üzletem­berektől érkezett. A pályáza­tokat képző üzleti tervek sze­rint a kamattámogatásban ré­szesített vállalkozói körben a beruházások határása rendkí­vül dinamikus fejlődés várha­tó. Az ezredfordulóra ezek a vállalkozások mintegy tíz- milliárd forint árbevétel- nö­vekedéssel számolnak, és a tavalyi dolgozói létszámot negyven százalékkal emelik. A fejlesztések hatására öt év alatt jelentős árstruktúráiódás is várható. Ebben az évben a tárca a ta­valyi eredményekre alapozva ismételten meghirdette pályá­zatát. A kamattámogatás mér­tékét megemelték, idén negy­ven százalékról induló, éven­ként öt százalékponttal csök­kenő kamattámogatást adnak, a mindenkori jegybanki kamat százalékában kifejezve. Míg 1996-ban hét kereskedelmi bank vett részt a konstrukció­ban és a beruházási hitelek for­rása teljes egészében az Magyar Fejlesztési Bank Rt. által kö- vetített német hitel volt, addig ebben az évben nőtt a program­ban résztvevő kereskedelmi bankok köre. Lényeges eleme a konstruk­ciónak, illetve a kamattámo­gatási rendszernek, hogy a résztvevő felek, nevezetesen az IKIM, az MFB Rt., a Hitelga­rancia Rt., valamint a hitelinté­zetek együttműködési meg­állapodást írtak alá, aminek célja a vállalkozók össze­hangolt és gyors kiszolgálása. Az IKIM minden pályázó­nak ad kamattámogatást, aki a konstrukcióban részt vevő hitelintézek valamelyikét - saját vagy az MFB Rt. által re­finanszírozott forrásból - a pá- lyázati feltételeknek meg­felelő beruházáshoz forinthi­telt kap. Az MFB Rt. hosszú- lejáratú forrást biztosít a be­ruházások finanszírozására. A hitelképesnek minősített ügy­felek részére maximum két év türelmi idővel, a jegybanki alapkamat három százalékos mértéket meg nem haladó bruttó kamatozás mellett nyúj­tanak hitelt. A Hitelgarancia Rt. a kamattámogatásban ré­szesülő pályázók részére — amennyiben a hitelintézet a kezességvállalást szükséges­nek tartja - huszonöt százalé­kos díjkedvezménnyel nyújt garanciát. Hogyan kereskedjünk Nagy-Britanniával? Felértékelődik Kelet-Magyarország szerepe A nemrégiben meghirdetett brit Üzleti Nyitás Közép-Eu- rópában (Open for Business in Central Europe, OBCE) befektetésösztönző program öt, az EU-val társulási szerződésben álló államra terjed ki. A szigetországi el­képzelések szerint öt éven belül be szeretnék hozni le­maradásukat a közép-európai piaci versengésben. A ter­vek szerint legalább száz, brit többségi tulajdonú beru­házást akarnak létrehozni. A projekt kiemelkedő szere­pet szán Magyarország keleti régiójának. Munkatársunktól Az Egyesült Királyság az Európai Unió tagja, kereskede­lempolitikája azonos az unió többi országában alkalmazott szabályozással. Lényegében ugyanazok a beviteli és kivi­teli, engedélyezési rendelkezé­sek vonatkoznak a magyar árukra, mint például a német vagy 1995 eleje óta az osztrák piacokra. A magyar szállítóknak tehát alapvetően az Európai Unió szabályait kell ismerniük ah­hoz, hogy a brit piacra vonat­kozó jogi-intézményi keretek­- Nemcsak egyszerűbb lenne, hanem a téli fűtés­számlán is rengeteget spó­rolnánk, ha az európai he­lyett inkább az afrikai csat­lakozást erőltetnénk! kel tisztában legyenek. Ezek­nek a szabályoknak a legfon­tosabb elemei: 1. Az áruk zöme engedély- mentesen hozható be az or­szágba (kivétel: textil- és ag­rártermékek, stratégiai fontos­ságú termékek). 2. Az ipari termékek vám­mentesen szállíthatók be a brit piacra (kivétel a textiltermékek köre, ahol egy év múlva szű­nik meg teljesen a vám). 3 . Az agrártermékek körét itt is a közös piaci Common Agricultural Policy (CAP), az Egységes Mezőgazdasági Po­litika szabályozza. A magyar áruk - az 1991 de­cemberében kötött Európai Megállapodás alapján - a csökkentett mértékű, vagy nulla százalékos import vám­tételek miatt versenyelőnyben vannak a Közösségen kívülről érkező árukkal szemben, és azonos helyzetben vannak azon országok áruival, ame­lyek Magyarországhoz hason­lóan szintén társult viszony­ban vannak az Európai Unió­val (például Lengyelország, Csehország). A textiltermékek kereske­delmét továbbra is az MFA (Multi Fibre Agreement - Tex­tilkereskedelmi Egyezmény) szabályozza, amely jelenlegi formájában még 2005-ig ma­rad érvényben. Mivel az áru­kategóriánkénti kvóták kö­zösségi szintűek, nincsenek országokra lebontva, ezért eb­ben a vonatkozásban egyenlő eséllyel juthat be a Közösség bármelyik tagországába a ma­gyar szállító. A sajátanyagos exportra a vámmentességet egy év múlva éri el hazánk (ma a közösségi külső vám­szint 1/7-ét számítják fel a magyar eredetű termékekre), az exportunk zömét kitevő bérmunka már jelenleg is vám­mentes. A mezőgazdasági termékek kereskedelmében is az EU- szabályok az irányadók. Fi­gyelembe kell azonban ven­ni, hogy a brit kormány eze­ket a szabályokat „megtol­dotta” néhány olyan intézke­déssel, amelyek tovább szi­gorítják a bejutási lehető­ségeket, illetve a szállítási fegyelmet. Ilyen például az a rendelkezés, amely szerint a magyar vágóhidakat és hús- feldolgozó üzemeket először az EU-val kell jóváhagyatni, ezt követően pedig a brit hatóságoknak is a helyszínen kell bevizsgálniuk az érintett szállítókat. Brit specialitás továbbá az is, hogy bizonyos termékeket állategészség­ügyi, egészségügyi előírá­sokra, kényszerhelyzetekre hivatkozva nem engednek be a piacra, így például magyar libamájat nem tudunk köz­vetlenül szállítani. A fenti alapvető szabályok figyelembevételével és betar­tásával a magyar szállítók a brit piacon a termékek zöme esetében az EU-szállítókkal azonos esélyekkel rendelkez­nek, a kívülállókkal szemben pedig kedvezőbb helyzetben vannak. A brit piacra elsősorban nagy feldolgozottságú, munkain- tenzív termékeket érdemes és lehet behozni. A fuvarigényes cikkeket általában versenykép­telenné vagy nehezebben elad­hatóvá teszi a szállítás költsé­ge. Bankbalhé Fekete Tibor (Új Kelet) Már-már konszolidálód­ni látszott a belpolitikai helyzet, amikor mint derült égből a villámcsapás, jött a Postabank botránya. A kormány majdcsak meg­egyezett a kiskőrösi gaz­dákkal, csak elvétve tüntet­nek a közutakon, és tessék! Egy sokkal vaskosabb és sokkal nagyobb tömegeket érintő balhé. A botrány lavinája a be- avatatlanoknak valóban sokkszerűen hatott, az ille­tékes (a Postabank elnök­vezérigazgatója) szerint azonban valamit sejtettek, és mint mondta felkészül­tek a várható invázióra. Nem tudom mi lett volna, ha nem készülnek fel? Meg nem erősített infor­mációk szerint politikai indíttatású a botrány célja. Aki (vagy akik) kirobban- totta(‘k), nagyon jól tud- ta(‘k), mit csinál(nak). Köz­ismert, a Postabank és az SZDSZ feltételezett kap­csolata. Nem kizárt, hogy a liberális párt és maga a kor­mány ellen irányult az egész akció. Ha így van, akkor ez mindenképpen az ellenzéki pártok malmára hajtja a vizet. Az Ybl Bank, a Gyoma- endrődi és a Gávavencsel- lői Takarékszövetkezet lát­ványos csődje után meg­ingott az emberek bizalma a pénzintézetek iránt. Elég egy apró jel vagy rémhír, és elindul a lavina. És elin­dult, és nem tudjuk, hol áll meg. Ugyanakkor alaptalan is a lakosság félelme, mert egymilló forintig az állam szavatolja a visszafizetést. Ha valóban likviditási (pénzfedezeti) gondokkal küzd a Postabank, akkor a csőd bejelentésekor össze­omolhat a társadalombizto­sítás ez évi költségvetése is, hisz negyven százalékos részesedése van a TB-nek a bankban. Ha pedig a TB becsődöl, akkor borulhat a központi költségvetés is, mert ekkora tb-hiányt már nem tudna finanszírozni. Ennek pedig" már a pénz­ügyi összeomlás a végállo­mása, az az Krach, A folyamatnak már az első lácszeme bizonytalan, ezért csupa ha, de nem el­képzelhetetlen. A feltevé­seket megerősíteni látszik, hogy kormánypárti vezető tisztviselők is az elsők kö­zött szaladtak a legközeleb­bi Postabank-fiókhoz és mentették a menthetőt. A várakozó tömegben csak tovább erősítette a gyanút. Mindezt az oldalajtón át. Nem kívánt a közelharcban részt venni. A pénzügyi következmé­nyekhez visszatérve. Je­lentős a lakossági betétál­lomány a Postabanknál, de az igazi érvágás a nagy- befektetők tőkekivonása lenne. Erre biztosan nem lenne elég a likviditási alap, és ez garantáltan csődhöz vezetne. A pénzügyminisz­ter a legnagyobb befek­tetők bizalmáról nyilatko­zott, de maguk az érintet­tek nem erősítették meg a hírt. Nem tudni, mennyire tény a bizalom, vagy csak a miniszter vágyálma.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents