Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-08 / 33. szám
1997. február 8., szombat Világkrónika sljlíclct Az ayacuchói püspök pozitív irányú haladásról számolt be a limai japán nagykövet rezidenciáján 72 túszt fogva tartó kommandó vezetőjével lezajlott első találkozás után. Juan Luis Cipriani reményének adott hangot a békés végkifejlet kilátásait illetően, miután két és fél órán át beszélt Nestor Cerpa Cartolinival. Higgadt légkörű beszélgetésről számolt be, és elmondta, hogy a túszok, bár fáradtak, általában jó állapotban vannak, nyugodtak. A főpap harmadmagával, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága perui delegátusa és Kanada limai nagykövete társaságában tárgyalt a túszejtő fegyveresekkel, akik december 17. óta tartják ellenőrzésük alatt a nagyköveti rezidenciát. A kapcsolatfelvétel előtt a hármas csoport a perui kormány emberével, Domingo Palermo oktatásügyi miniszterrel folytatott megbeszélést. Az amerikai külügyminisztériummá győződése, hogy Törökország nem fogja megakadályozni a NATO keleti irányú kibővítését. Nicholas Burns szóvivő csütörtöki nyilatkozatában emlékeztetett, hogy a szövetség 16 tagállama már meghozta a bővítésre vonatkozó „szilárd és visszavonhatatlan döntést”, s ehhez hozzáfűzte: „a török kormány támogatta ezt a döntést, és amennyire mi tudjuk, továbbra is támogatja”. Az Egyesült Államok álláspontja ebben a kérdésben „nem fog megváltozni, és előre megmondjuk, hogy a NATO vezetői ratifikálni fogják ezt a döntést” - mondta Bums a júliusra tervezett madridi csúcsra utalva. Új harci ideggázt kísérleteztek ki az Egyesült Államok értesülései szerint Oroszországban, de egyelőre nem tudni, hogy megkezdték-e az A-232-es kódjelű gáz gyártását - jelentette az AFP több washingtoni vezető politikusra hivatkozva. A beszámoló szerint Washington már 1991-ben tudomást szerzett a gázokkal folytatott kísérletekről, és emiatt többször is jelezte aggodalmát a szovjet, majd később az orosz vezetésnél. Az A-232-es ideggáz összetevőiről a vegyi fegyverekről szoló konvenció nem tesz említést. A szerződés várhatóan április végén lép hatályba, de egyelőre sem az orosz törvényhozás, sem az amerikai kongresszus nem ratifikálta azt. Mintegy négyezer albán harmadnap is tüntetett Vlorában, követelve a pénzügyi csődhullámban odaveszett pénzének megtérítését - jelentette az AFP az adriai kikötővárosból. Az ellenzéki Szocialista Párt városi főtitkárát, Edouard Alishit házi őrizet alá helyezték. A volt kommunisták buzdították a vloraiakat, hogy folytassák a tüntetést, amíg nem teljesítik követeléseiket. A szerdai tiltakozás alkalmával legalább tízen megsérültek. A hét ellenzéki pártból álló Fórum a Demokráciáért nevű tömörülés, élén a szocialistákkal szombatra Tiranába nagyszabású felvonulásra hívta az albánokat - jelezte a Zeri-i popullit pénteki számában. Két napon belül a második - az utóbbi hetekben pedig immár a sokadik- támadás érte az északír rendfenntartó karhatalmat (RUC) péntek hajnalban, amikor az alakulat egyik járőrének kocsijára bombát dobtak. Ellentétben a csütörtöki incidenssel, a Lurgan városában elkövetett pénteki akció során a szerkezet felrobbant, de a hivatalos jelentések szerint súlyos sérüléseket ez sem okozott. Az egymást sorozatban követő, ugyanazon forgatókönyv szerint zajló támadásokért eddig senki nem vállalta a felelősséget, a hatóságok azonban kevés kétséget táplálnak az iránt, hogy az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus terrorcsoport (IRA), vagy az annak holdudvarában tevékenykedő kisebb szerveződések valamelyike áll a merényletek mögött. Nebojsa Covic belgrádi polgármester közölte Drágán Törnie szerb parlamenti elnökkel, hogy nem hajlandó lemondani törvényhozási mandátumáról. A parlament elnökének küldött, s a Nasa Borba által pénteken ismertetett levélben Covic hangsúlyozta: „Ezúton visszavonom lemondásomat, amelyet a mandátum megszerzésekor dátum nélkül, üresen aláírtam”. A Szerbiai Szocialista Pártból kizárt Covic hangsúlyozta, hogy valamennyi szocialista párti képviselőnek alá kellett írnia a dátum nélküli lemondólevelet. Covic már január elején szorgalmazta, hogy a belgrádi vezetés ismerje el a múlt év novemberében rendezett szerbiai helyhatósági választások eredeti eredményeit. Háromszemű férfi Kínában MTI A 25 éves férfi harmadik látószerve bal halántékán helyezkedik el, s van szemöldöke, szempillája, könnymirigye és pupillája is, de mégsem lát vele, sőt, normális, bal szemével sem. Az orvosok szerint látása nem is állítható helyre. Az esetről a Hszinmin Vanbao című sanghaji lap számolt be azzal, hogy a világon eddig mindössze két ilyen esetről tudnak. A szegény családból származó férfi augusztusban orvosi engedélyt kért arra, hogy egy rokkantak foglalkoztatására alakult műhelyben dolgozzék, s ekkor figyelt fel rá egy szemész. A lap szerint az orvosok még alaposabb vizsgálatnak szándékoznak alávetni a harmadik szemet, majd eltávolítják azt. Oroszok robbantottak Sármelléken A bandaháború magyarországi leszámolásai MTI Az ügyről beszámoló Kom- merszant Daily pénteki híradásából kiderült, hogy az uráli Jekatyerinburgban 1993-ban kezdődött bandaháború állt a magyarországi robbantás hátterében. A jekatyerinburgi maffia egyik vezére, Nyikolaj Sirokov és az Uralmas gépgyárban szerveződött, Szergej Kurgyumov vezette bűbanda között négy évvel ezelőtt kíméletlen háború kezdődött a befolyási övezetek újrafelosztásáért. Sirokov, aki védelmi pénzek kikényszerítésével kezdte, a kilencvenes évek elején legális üzletekbe fektette pénzét, és több tucat vállalatot ellenőrzött. A bandaháború kitörésekor attól tartott, hogy a leszámolások őt is elérik, ezért Budapestre tette át a székhelyét két testőre kíséretében. Sirokov előzőleg Magyarországra küldött egy Il-76-os és egy An-32-es teherszállító gépet, amelyet bérbe akart adni az afrikaiaknak. Ez azonban nem sikerült: az Uralmas banditái testőreivel együtt végeztek vele. Sirokov Jekatyerinburgban maradt „helytartója”, Georgij Arhipov, tudomást szerezve Sirokov lelövéséről, azt hitte, hogy az Ural légitársaság gazdát akar cserélni, és bosszút esküdött. Egy mikrobusszal és egy Zsigulival különítményt küldött Budapestre. Öt kilogramm robbanóanyaggal és arzenálnyi fegyverrel akadálytalanul eljutottak a sármelléki repülőtérre, és időzített bombával március 3-án hajnalban felrobbantották az Ural légitársaság D-76-os gépét. Ezután a légitársaság igazgatójával végeztek Moszkvában. Alekszandr Doronyint és testőreit a légitársaság irodájában a földre parancsolták, majd végeztek velük. Ezután újult erővel lángolt fel az uráli maffiaháború. Arhipov volt főnökéhez hasonlóan külföldre akart menekülni, de csak Észtországig jutott. Lakást és észt útlevelet vett magának, ám az Interpol-körözés alatt álló bűnözőt tavaly az észt hatóságok kiutasították az országból. A banda maradványának felszámolásában 600 orosz rendőr, illetve titkosszolgálati ember vett részt. Az elmúlt években 11 uráli maffiózót tartóztattak le, és egész fegyverarzenált foglaltak le. Az orosz bérgyilkosok által használt Makarov és TT pisztolyok mellett géppisztolyokat, sőt, az amerikai Stingerhez hasonló, Fagot típusú, vállról indítható orosz légvédelmi rakétákat is találtak. A konkurens banda vezérét, Szergej Kurgyumovot 1996 áprilisában szintén letartóztatták, és az uráli Nyizsnyij Tagilban tartották vizsgálati fogságban, ahonnan óvadék fejében azonban tavaly áprilisban szabadlábra helyezték. Kurgyumovot a rendőrség azóta is keresi. Az Uralmas banda tagjai legkevesebb 30 gyilkosságot követtek el az elmúlt években.- Ezeket a pancsereket! Előbb robbant... Befejeződött a nyomozás annak az uráli bűnbandának az ügyében, amely 1994. március elején a sármelléki repülőtéren felrobbantott egy ll-76-os orosz teherszállító repülőgépet. A nyomozás megállapításai szerint az orosz alvilági leszámolások része volt a magyarországi akció. Európa a szétesés ellen Kapaszkodik? Csúcsok, kerítések, szövetségek F. Sipos József (Új Kelet) Valószínűleg sokáig kell még várni az egységes Európa kialakulására. Ennek egyik bizonyítéka, hogy lehetetlen közös tárgyalóasztalhoz ültetni a vén kontinens államainak vezetőit. Ehelyett elindult egy klikke- sedési folyamat: a Balti államok vezetői megállapodást írtak alá annak érdekében, hogy a jövőben közelebb kerülhessenek egymáshoz. Nem titkolt céljuk, hogy ez a szorosabb összefogás az Európai Unióba való belépés előkészítését szolgálja. A romániai demokratikus átalakulás miatt Adrian Severin feljogosítva érzi magát arra, hogy negyedik tagállamként Románia is csatlakozhasson a Visegrádi Hármakhoz. A külügyminiszter burkolt csomagolásban tálalja elképzeléseit: mindenképpen Magyar- országgal, Csehországgal és Lengyelországgal együtt akarja elnyerni a NATO-tagságot. Bizonyítani próbálja, hogy ez nemcsak Románia érdeke. Egyrészt a „visegrádi csúcsnak” nem érdeke, hogy Románia felé szurkáljon, másrészt Franciaország egyértelmű támogatása mellett Olaszország, Görögország és Törökország is ebben látja a NATO déli irányú „kiegyensúlyozását”. Ugyan Törökország kissé kilóg a sorból, mert a török elnök Javier Sola- nának, a NATO főtitkárának kijelentette, hogy országa megvétózza a NATO kibővítését, ha nem veszik számba az Európai Unió reménybeli tagjai között. Egy AFP-kommüniké szerint: .Júniusban az amszterdami EU- csúcs családi fotóján Törökország is rajta akar lenni”. Úgy tűnik, hogy a NATO-tag- államok között is vannak fontos és kevésbé fontos országok. Franciaország javaslatára csúcs- találkozót tervez az Észak-atlanti Szövetség, melyen csak a kivételezett „ötök” - Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, az USA, és érdekes módon Oroszország - vesznek részt. Az oroszok jelenléte érthető is, hiszen az orosz külügy sűrűn .figyelmeztet”. A kirekesztett országok között Olaszország ingerülten utasítja vissza ezt az elképzelést. Moszkva és a NATO különleges kapcsolatát nem egy szűk körű találkozó hivatott megvitatni, „mivel a NATO-n belüli döntéshozatalban minden tagországot egyenlő jog illet meg” - mondta Lamberto Dini olasz külügyminiszter. Érdekes módon Lengyelország is hallatta szavát az ügyben. Marek Siwines, az elnöki hivatal titkára nem ingerült, csak nyugtalan. Szerinte nem szerencsés, hogy a felvételre váró országok sorsáról nélkülük kívánnak dönteni. A legmeglepőbb dolgok Ausztria déli határán történnek: az osztrák külügyminisztérium feszülten figyeli, hogy Olaszország, Szlovénia és Magyar- ország minden feltűnés nélkül elkezdett egyezkedni. Az osztrák diplomácia igyekszik megfejteni a rejtvényt: mi lehet a célja az „új tengelynek”. Talán Olaszország meg akarja erősíteni pozícióit a Balkánon? így akaiják előkészíteni Magyar- ország és Szlovénia NATO-csat- lakozását? Legvalószínűbb viszont az, hogy egy „NATO- beékelődést” tartanak kívánatosnak ebben a térségben, melynek déli részén nyugtalankodhatna a Balkán, északi részén pedig „nem oszt, nem szoroz” alapon el lehetne viselni Ausztriát és Szlovákiát, mint a NATO számára politikailag megbízhatatlan országokat. Szlovénia összekötné Olaszországot Magyarországgal, melynek óriási stratégiai jelentősége van, mivel „nem valószínű, hogy válsághelyzetekben Ausztria és Szlovákia megengedné útvonalainak használatát a NATO-had- sereg számára” - úja a Die Press. Ezek a „szövetségekben kicsúcsosodott” érdekek nem szolgálják Európa egységét, még kevésbé a biztonságot. Az országok adottságai nagyjából egységesek Nyugaton, Keleten és Délen, tehát a nyugati integráció helyett talán célravezetőbb lenne, ha egy közép-kelet-euró- pai és egy balkáni gazdasági közösség csatlakozna az EU mellé. Ez alapja lehetne Európa politikai és katonai egységének is. így a NATO-stratégiának sem kellene „ingatag tengelyeken” egyensúlyozni, hanem „jó zongoraszék” módjára stabil pontokon nyugodhatna. Nem lesz második szarkofág MTI Az ukrán vezetés lemondott arról a tervről, hogy egy második szarkofágot emeljen a csernobili atomerőmű negyedik reaktora fölé. Kijev ehelyett azt a vas- és betonburkot erősíti meg, amelyet az egy évtizeddel ezelőtti baleset után emeltek a felrobbant blokk fölé - közölte Jurij Kosz- tenko környezetvédelmi miniszter a Reuterrel. Kosztenko, aki Kijevet képviseli a csernobili erőmű körüli kérdésekben, abból az alkalomból nyilatkozott a hírügynökségnek, hogy jövő hétfőn és kedden Washingtonban e kérdésekről tárgyalásokat folytatnak a hét legfejlettebb ipari ország (Hetek) képviselőivel. Kosztenko szerint Kijev a találkozón három szakaszból álló tervvel áll majd elő a szarkofág körüli gondok megoldására. Az 1986-ban felrobbant reaktor fölé emelt, vasból és betonból álló burok felülete ugyanis megrepedezett, ami egyesek szerint a sugárzó anyag szivárgásához is vezethet. A terv első, ötéves szakaszában mérőműszereket juttatnának a szarkofág belsejébe a sugárzási szint ellenőrzésére, és biztonsági rendszereket állítanak fel az esetleges láncreakciók megelőzésére. - Nem tudjuk pontosan, hogy mi megy végbe a szarkofág belsejében - hangsúlyozta Kosztenko, utalva rá, hogy a betonburok alatt csaknem 200 tonna nukleáris fűtőanyag és a felrobbant reaktor maradványai is ott maradtak. 350-400 millió dolláros ráfordítással szállítási útvonalakat is kiépítenének a négyes blokkhoz. A második, 15 éves szakasz 750 millió dollárt emésztene fel. Ennek során különleges robotokat használnának a szarkofágon belül, s a reaktor körüli 30 kilométeres „tiltott övezetben” megépítenék a ma még hiányzó létesítményeket a nukleáris fűtőanyag és a sugárzó anyag tárolására. Az utolsó, harminc éves szakaszban pedig - több milliárd dolláros költséggel — a reaktor leszerelése végett eltávolítanák a fűtőanyagot. - Ha n?m távolítjuk el a nukleáris fűtőanyagot a szarkofágból, nem tudjuk megoldani Csernobil biztonságának kérdését - fűzte hozzá Kosztenko. Mint a Reuter megjegyezte, a Hetek 3,1 milliárd dollárnyi hitelt és segélyt ígértek Kijevnek, cserébe a csernobili atomerőmű 2000-ig való bezárására tett ukrán ígéretért. A hivatalos álláspont szerint a korábban tervezett új szarkofág építésére Ukrajna azonban inkább adományokat, és nem hiteleket szeretett volna kapni.
