Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-08 / 33. szám

dr. Hack Péterrel, a parlament Alkotmányügyi Bizottságának elnökével

Dr. Hack Péter a Szabad Demokraták Szövetségének országgyűlési képviselője, a parlament Alkotmányügyi Bizottságának elnöke. Szakmájára nézve jogász, és jelenleg talán legfontosabb feladatköre az ország jogrendszerének reformja. Erről tartott egynapos tájékoztatót csütörtökön Nyíregyházán, amikor - kihasználva a kedvező alkalmat - elbeszélgettünk vele az ország néhány égető problémájáról...

Palotai István interjúja- Elnök úr! Elöljáróban hadd kérdezzem meg: az igazságszolgáltatás reformja az ország belső' kényszere, avagy az EU-csatlakozás egyik feltétele, tehát külföldi elvárás?- A reformot a helyzet kényszeríti ki. Az igazságszolgáltatás az elmúlt években nagyon sok új hatáskört kapott a parlamenttől, és vélhetően ez a teher továbbra is növekedni fog. Jelenlegi struktúrájában ezeket a súlyokat már nem búja, és összeomolhat. Ezeknek már most is láthatjuk a jeleit. Nyilván sok olvasó tapasztalja: jogvitáiban nem biztos, hogy a bírósághoz fordulván hamarabb tudja a kérdést dűlőre vinni, mintha egy vagyonvédelmi kft.-hez fordulna. Sok esetben hamarabb kapja meg a pénzét, ha másokat kér fel.

I- ...mondjuk verőlegé- nyeket?- Hát, igen... sokszor ugyanaz a kettő... Ez azonban nagy baj, mert ha az emberek elvesztik a bizalmukat a bíróságok iránt, és n hisznek abban, hogy a ti -nyék által kijelölt úton h zzájutnak az igazságukhoz, és másokhoz fordulnak, akkor ez aláássa a kiszámítható élet és a biztonság érzetét. Olyan igazságszolgáltatásra van szükségünk, amellyel rövid időn belül, hatékonyan és szakszerűen lehet döntéseket hozni. - Ezek gyakorlati kérdések. Az Európai Unió viszont, ha jól tudom, elvi változtatásokat is elvár... - A csatlakozás egyik, és talán legfontosabb feltétele, hogy Magyarországon bármely bíróság ugyanúgy bírálja el az ügyeket, mint mondjuk Belgiumban vagy Franciaországban. A csatlakozás ugyanis azt feltételezi, hogy egy magyar üzletember ugyanúgy vállalkozhat - mondjuk - Németországban is, mint itthon. Kiszámítható, átlátható jogrendre van szükség. A napokban járt hazánkban az uniós csatlakozást előkészítő bizottság elnöke, és az egyik leghatározottabb követelmény, am'* megfogalmazott, hogy a jofc kát a bíróságok útján érvényesíteni lehessen.

I -Mindez azonban pénzbe is kerül. Kapunk ehhez anyagi támogatást?- Igen. Mind a jogharmonizációhoz, mind az igazságszolgáltatás korszerűsítéséhez. A bíróságok számítógépes felszereltsége mind a mai napig megoldatlan. Most azonban a PHARE-program keretében az unió „megfinanszírozza” a géppark beszerzését, ami az ítéletek meghozatalának gyorsaságát és szakszerűségét is növelheti. A jelenlegi áldat! állapotok között a bírák sokszor még a

Magyar Közlönyhöz, azaz az írott törvényekhez sem tudnak hozzájutni. A számítógépek segítségével ez a probléma is eltűnik, arról nem is beszélve, hogy más bíróságok egyéb döntéseihez is pillanatok alatt hozzá lehet jutni...- Sokakban felmerülni látszik a gyanú, hogy a rendőrség anyagi és gyakorlati ellehetetlenítése nem véletlen jelenség, hanem a koalíciós pártok közötti csendes pártharc egyik eszköze. Magyarán, a nagyobbik kormánypártnak nem kimondott érdeke, hogy egy SZDSZ-es belügyminiszter sikeres legyen...- A rendőrség ügye nem szabad, hogy pártharcok kérdése legyen. Sem a koalíción belül, sem a koalíció és az ellenzéki pártok között. Azt látjuk a világban, hogy a legdinamikusabban fejlődő országokban - mint például az Egyesült Államok - a legsúlyosabb probléma a bűnözés. Sajnos, arra kell számítanunk, hogy ez Magyarná meg az életfogytiglan tartó büntetés időtartamát, ami gyakorlatilag akár tényleges életfogytiglani is jelenthet.- Az igazságügy-miniszterek már majd egy évtizede - tehát Kulcsár Kálmán óta - javasolják a bíróságoknak az alternatív büntetési módok alkalmazását. A gyakorlatban azonban úgy tűnik, semmi sem történik. Mi ennek az oka?

— Az alternatív büntetések kiszabása, illetve az alternatív eljárások alkalmazása roppant nehéz egy súlyosbodó bűnözési helyzetben. Ezekhez a közvélemény támogatása is szükséges. A magam részéről nagyon nagy híve vagyok, és ahol alkalmazták, jó tapasztalataim ' vannak. Az Egyesült Államokban kikísérleteztek példád! olyan büntetésvégrehajtási intézeteket, amelyek katonai tábor jellegűek. Ezek az úgynevezett csizmás táborok ugyan nagyon kemények, nem börtön jellegűek, hanem inkább egy tengerészgyalogos kiképzőköz„A tényleges életfogytiglan híve vagyok”

országra is súlyos teherként nehezedik még hosszú évekig. Ha szabad így fogalmazni, „tökmindegy”, hogy ki van hatalmon, ha az emberek nem mernek kimenni az utcára, ha rettegnek az otthonaikban, rájuk törik az ajtót, nem merik a gyermekeiket délután moziba engedni, mert félnek: megtámadják őket, akkor ez az ország egy lehetetlen országgá válik. Ismerjük - akár a filmekből is — az amerikaiak jogos rettegését, és bizony már itthon is tapasztalható a félelem...- Köztudott, hogy a halálbüntetés Európában jogilag ellehetetlenült. Ha jól tudom, növelni kívánják az „életfogytiglan” tartó büntetés éveinek számát, azzal a nem titkolt céllal, hogy a végképp menthetetlen, és a társadalomra nézve veszélyes bűnözők valóban életfogytig rács mögött legyenek. Mivel ennél szigorúbb büntetés nem létezik Magyarországon, ezeknek a bűnözőknek gyakorlatilag már nincs mit veszteniük. Felkészült erre a kihívásra technikailag és személyileg az igazságszolgáltatás?- Teljes körűen még nem készültünk fel, azonban néhány helyen - így többek közt Sátoraljaújhelyen is — létrehoztak olyan részlegeket, ahol a különösen veszélyes elkövetőket biztonságosan lehet őrizni. A magam részéről a tényleges életfogytiglan híve vagyok. Az SZDSZ-nek is volt egy javaslata, amely negyven évben határozná meg a bíró által kiszabható időtartamot. Eszerint a bíró, mérlegelve a tett súlyát, társadalmi veszélyességét, a bűnismétlés lehetőségét és a bűnelkövető életkorát, huszonöt és negyven év között határozhatpontra emlékeztetnek. Körbe van ugyan kerítve, elmenni nem lehet, azonban bent nincsenek rácsok és börtönszabályok. Az elítéltek (persze nem mind) választhatnak, hogy hagyományos börtönbe, vagy ilyen csizmás táborba mennek, és általában emellett döntenek. Ezek az intézmények a nevelésre fektetik a hangsúlyt, beleértve az önfegyelem, és a fegyelem „oktatását” is. A másik indok az alternatív büntetés kiszabására, ha a sértett kárát megtéríti az elkövető. A sértettek és a károsultak a káruk megtérülését tartják igazán fontosnak, nem pedig azt, hogy az elkövető börtönben üljön. Márpedig ha ott ül, nem képes keresni, hogy megtérítse a kárt, míg egy alternatív büntetés esetén ennek fennáll a lehetősége, sőt, feltételként is szabható.

I- Ezek szerint ön jobbára az ítéletek nevelő jellegét favorizálja?- Vannak olyan elkövetők, akiket még érdemes nevelni, és vannak olyanok is, akiket izolálni kell, ki kell vonni őket a forgalomból, mert képtelenek együtt élni a tisztességes emberekkel. Mind a két büntetési nemmel és céllal egyet kell érteni. A bírók dolga annak az eldöntése, hogy melyiket alkal-, mázzák.

I-Eza kormány véleménye is?- Azt hiszem, igen. Vannak szigorúbb, illetve liberálisabb nézeteket valló politkusok még a saját pártomban is, azonban amit mondtam, nagyjából ez a kormány álláspontja is.- Amint az ismeretes, a magyar menedékjog-törvény csak az európai államok polgárainak befogadását engedélyezi. Ez már több éve „szúrja az Európai Unió szemét” - és valljuk be, joggal. Várható ennek a rasszista jellegűnek is nevezhető törvénynek a módosítása?- Az SZDSZ erősen szorgalmazza ezt a menekültügyi törvénymódosítást. Az igazsághoz azonban hozzátartozik; még rengeteg képzésre van szükség ahhoz, hogy Magyarországon a másfajta bőrszínt az emberek elfogadják. A rendőrségen, az iskolákban, a közigazgatásban már megkezdődött az oktatás...- Tárgyi képzésre is gondolni kell, hiszen például fel kell ismerni a kínai betűket, és így tovább...- A kínai kérdésben még érhetnek minket komoly meglepetések. Hongkong Kínához csatolása után újabb hullámra lehet számítani. Hozzáteszem, hogy ebben a kérdésben a magyar kormány nagyon óvatos. Nem célunk, hogy Magyarországot nem magyar állampolgárokkal töltsük fel! Azok a jobboldali fóbiák, amelyek attól tartanak, hogy mi idegen népekkel akarjuk megoldani a lakosság számának csökkenését, alaptalanok, mert az SZDSZ- nek ilyen nem áll szándékában. Ez csak beteg elmék torzszüleménye.- Ha nem támogatják a kolóniák létrejöttét, akkor az olvasztótégely, a beolvasztás elvét, gyakorlatát?- Magyarország a monarchia óta nagyon nyitott ország. Sokszor már szinte az az érzésem, hogy nagyobb olvasztótégely vagyunk, mint Amerika.

I- ...lassan már nincs is színmagyar ember...- Ezt nem tudom, de azt igen, hogy aki a politikát a genetikával összetéveszti vagy keveri, azzal nagyon sok baj szokott lenni... Magyarország nyitott

ország, de az igazi nyitottsághoz szerintem még évtizedekre van szükség.

I- Az unió mindenesetre, gondolom, ebbe az irányba terelget minket...- Ha Magyarország az európai integráció részét képezi, ez azt jelenti, hogy azok az „uniópolgárok”, akik más országból, esetleg más kontinensről származnak, és más a bőrük színe, ugyanúgy letelepedhetnek hazánkban, mint az eredeti európaiak.

I- Nekik nincs szükségük menedékjogra.- Persze hogy nincs, de lehet, hogy jobb üzleti lehetőséget látnak itt, mint mondjuk Párizsban.- Megtenné, hogy válaszol az eredeti kérdésre? Tehát várható, hogy megváltozik a magyar menekültügyi törvény „rasszista” jellege?- Igen, várható. A durva diszkriminatív elemek megszűnnek, és az európai normáknak megfelelők lépnek a helyükbe.- Azonos szigorral sújtja a magyar törvénykezési gyakorlat a magyar és a külföldi bűnelkövetőket? Nem lenne járható út a keményebb fellépés, ami eleve elriasztaná az országtól az idegen bűnözőket?-Az a. probléma, hogy a külföldi maffiákkal vívott harcban nagyon nehéz helyzetben van a magyar rendőrség. Egyfelől azért, mert a maffia-típusú bűnözéssel szemben csak a titkos- szolgálati eszközök lehetnek hatékonyak. Ilyen eszközök használatára azonban a külföldi maffiák egy része felkészült. Nyílt titok, hogy akár az ukrán, akár az orosz szervezett bűnözésben a volt KGB-ügynökök

tanácsadói szerepet lámák el. Ok szakemberek, akiket arra képeztek ki, hogy kémtevékenységet folytassanak. Hibátlanul beszélnek magyarul, és még az sem zárható ki, hogy a hajdani három per hármasokkal remek és kipróbált „munkakapcsolatban” vannak. Gondolom, világos, hogy mindez nagyon megnehezíti ellenük a fellépést. Az amerikaiak állandóan sürgetnek minket, és eredményeket követelnek, azonban azt elfelejtik, hogy nekik jóval könnyebb dolguk volt otthon, mert az amerikai maffiák nem voltak tele remekül képzett titkosszolgálati ügynökökkel.- Mire számíthatunk, ha belépünk az unióba? Egységes államként működik majd? Mondjuk, ha itt csinál valamit egy \ olasz állampolgár, akkor otthon, Olaszországban is felelősségre vonják majd érte?- A múlt évben elfogadott nemzetközi bűnügyi jogsegélytörvény kimondja, hogy minden esetben külön kell eldönteni, mi a célszerű megoldás? Lesz, amikor Olaszországban vonják felelősségre azt az olaszt, aki itt követett el bűncselekményt, de az is előfordul majd, hogy itt. Ezt az ügy körülményeinek tükrében kell eldönteni. Ha például minden szemtanú magyar, akkor célszerűbb itt bíráskodni, mint a tanúkat utaztatni - mondjuk Nyíregyháza és Palermo között -, viszont az itt kiszabott büntetést olasz börtönben fogja az illető letölteni.-Kérem, engedjen meg végezetül egy olyan kérdést, ami mostanában meglehetősen sokakat érint, méghozzá legfőképpen nehézsorsú embereket. Várható-e törvényi változás a hadiárva-gon- dozási segély egy összegű megváltásának feltétel- rendszerében? A mostani törvény mindamellett, hogy a lakosság számára roppant nehezen értelmezhető, még feltételeiben is szinte kivitelezhetetlen, hiszen a jogosultság bizonyítását az igénylőre hárítja, és 1949-ben kelt dokumentumok csatolását kéri. Több ezer emberről van szó...- A hadiárva-gondozási törvény újabb vitája éppen tegnapelőtt kezdődött meg a parlamentben, amelyet minden párt támogat. Azt tapasztalom, hogy ez érintettek érdekképviseletei nagyon erőteljesen lobbiznak, és szerintem jól is. Abban bízom, hogy a mostani törvénymódosítás egyrészt kibővíti azoknak a körét, akik a hadi- gondozásban részesülhetnek, másrészt pedig abban: sikerül az eljárási szabályokat egyszerűbbé tenni. Nagyon remélem, rövid időn belül ebben pozitív változás lesz. Nem tisztességes az a helyzet, hogy valaki többször szenved - a semmiért.