Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-08 / 33. szám
Néha fájdalmasak a lépések Fodor Gábor Nyírbátorban (Folytatás az 1. oldalról) Ezen változtatni kell, olyan képzési formát kellett találnunk, ami nem feltétlenül a megtanulható anyagot sulykolja diákjainkba, hanem megmutatja az odavezető utat, azt, hogy az információt milyen úton-módon lehet megszerezni. Felméréseink bizonyították, hogy ezen a téren kifejezetten hátrányban vagyunk még az olyan, nálunk sokkal kisebb országokkal szemben is, mint Finnország. Ezen a helyzeten akartunk változtatni, és örömmel mondhatom, hogy a Soros Alapítvánnyal közösen a minisztérium az idén 169 iskolát látott el számítógéppel, és kiépítette az Internet-csatlakozási lehetőséget is ezekben az iskolákban. Azt gondolom, hogy az oktatás jó irányba mozdult el, és mint minden átalakítás, ez is vitákkal jár, de jövőnk érdekében még a fájdalmas lépéseket is meg kell tennünk” - fejezte be bevezető szavait Fodor Gábor. Ezután a képviselő kötetlen beszélgetés keretében válaszolt a nyírbátori pedagógusok kérdéseire. Hüllő a nyakba! Tudósítónktól _________ A világ misztikus csodái, egzotikus hüllői lesznek láthatók természethű környezetben február 11. és 16. között Mátészalkán, a művelődési központban. A kecskeméti akvárium és terrárium bemutatóján az érdeklődők megcsodálhatják a Loch Ness-i szörny kicsinyített másait, az „ördög földi küldötteit”. Igazi misztikum ez emberközelben: a hüllők egy része ugyanis a látogató kívánságára megsimogatható, kézbe-nyakba vehető! Láthatók lesznek ötméteres óriáskígyók, hátborzongató krokodilok, rettegett mérgeskígyók, színpompás siklók, gekkók, leguánok éppúgy, mint elképesztő formájú teknősök, sárkánygyíkok, madárpókok, skorpiók és különféle rágcsálók. A Kecskeméti Akvárium és Terrárium Természetvédelmi Oktatási-Nevelési Központ által rendezett kiállítás naponta 9 órától este hat óráig látogatható - csoportosan díjkedvezménnyel. Víztorony új köntösben Csonka Róbert képriportja ____________ A tervek szerint újra eredeti külsejét veszi fel Sóstó- gyógyfürdőn a Krúdy Szálló mellett lévő víztorony. Az üdülőövezetnek valamikor vizet adó építmény már régóta befejezte eredeti funkcióját, de az utolsó pillanatban még megmentik az utókornak. A felújítás után idegen- forgalmi látványosság lesz. A hatalmas víztartály helyén galériát alakítanak ki. A munkálatokat január közepén kezdték el, és várhatóan kora tavaszra készülnek el a rekonstrukcióval. Megyei krónika 1997. febuár 8., szombat Biztató a megye költségvetése A pénzügy bizottság elnökének véleménye Csütörtökön elfogadta a megyegyűlés az idei költségvetését. A szavazást követően Sulyok József, a pénzügy bizottság elnöke a következőket mondta. Száraz Attila (Új Kelet)- Nagy vita után fogadták el a költségvetést, vegyes érzelmekkel nézünk az 1997-es év elé. A 10 milliárdon felül tervezett összeg nem jelez előre megnyugtató működést. Különösen az intézményeknél látok nagy gondot, túlzott a 4 százalékos kötelező létszámleépítés. Néhol a szakmai követelmények sérülnek emiatt, gondolok itt a szociális otthonokra, gyermekintézményekre. Sajnos, nem tudtuk megemelni a dologi kiadásokra fordítható összeget, emiatt az 1997-es többletbevételünk nagy részét erre a célra kell fordítanunk. Jelentős gond, hogy mi az, ami önként vállalt feladat, és mi az, ami nem. A pénzügyi bizottság - most már utólag bölcsen - úgy döntött, hogy az 5-ös számú mellékletet kettéválasztja, azaz elkülöníti az önként és a nem önként vállalt feladatokat. Tudtuk, hogy ezeken a helyeken vannak nem mindig mérhető teljesítmények, a lobbizás itt érvényesülhet a legjobban. A hivatal költségvetésénél felvetődött, hogy korábban az intézmények átvilágítását elvégezte a megye, de a hivataloknál - illetékhivatal, ellátó szervezet, megyei önkormányzat - az átvilágítás megállt. Most a megyegyűlés felhatalmazta a pénzügyi bizottságot, hogy az átvilágítást végezze el, vizsgáljuk meg különösen a béreket, bérjellegű kiadásokat. Az illetékeknél felvetődött az úgySulyok József nevezett érdekeltségi hozzájárulás, jutalékok kérdése. Igen jelentős ez az összeg, hiszen 500 millió forint körüli a bevételünk, a kiadás ezzel szemben 250 millió forint.- Beszélgetésünk elején elmondta. hogy nagy vita volt a költségvetésről a megyegyűlésen. de érdekes módon a hozzászólások leginkább a kulturális, és a nem kötelezőfeladatok megvizsgálásáról szóltak, ez egy 38 millió forint körüli összeg... Miért sodorta el a megyegyűlést ebben az irányban az 51b, illetve a nagyegyüttesekről készült melléklet?- Minden évben nagy vitát vált ki, hogy össze lehet-e hasonlítani például a Kisvárdai Várszínházi játékok 300 ezer forintját adott esetben egy pici alkotóház 400 ezer forintjával, amely egy szűk kör működését segíti. Vagy össze lehet-e hasonlítani olyanokat, akik nem is kerültek fel a támogatandók listájára, miközben megyei kulturális értékük jelentős. Azt tapasztaltuk az elmúlt időszakban, hogy miközben nagyegyütteseket támogatunk, a megyei rendezvényeken a nem támogatott kisegyüttesek vesznek részt, vagy például megyénkén túlról kellett hoznunk fúvószenekart a millecentenáriumi rendezvényre. Eddig úgy támogattunk a nagyegyütteseket, hogy a minimális fellépési igényünket sem jeleztük feléjük. Ezek okozzák a feszültséget, és nem a 38 millió forintos tétel. Szeretnénk a jövőben letisztázni, hogy a támogatásokért hány és milyen megyei rendezvényen kell szerepelniük a nagyegyütteseknek.- Végül is elégedett a költségvetéssel, vagy esetleg ön másként osztotta volna fel a rendelkezésre álló pénzt?- A megye működőképességének szempontjából fontos volt, hogy a költségvetést most elfogadjuk. Az más kérdés, hogy időzavarban voltunk, mert januárban nem tartottunk megyegyűlést. Nyugodtabb lettem volna, ha két fordulóban tárgyaljuk a költségvetést, mert akkor nem maradt volna indulat sem a megfegyelmezett frakciókban, sem a tagokban. Az, hogy egységes volt a szavazás, nem jelenti azt, hogy nem voltak jelzések. Természetesen ellenzéki oldalról másként is el tudtam volna képzelni a pénz felosztását. Hiszen sok helyre kellene és sok egyéb dolgot is fontosnak lehetne tekinteni. Különösen a távoli intézmények vannak hátrányos helyzetben, mert nem tudnak úgy lobbizni, mint a megyeszékhelyhez közel esők. Alapjaiban nem rossz költségvetést fogadtunk el. Persze, minden költségvetésben van hiányérzete az embernek. Aránytalanságok és diszkrimináció Támogatásból kirekesztett kisgazdák A műemlékvédelemről, az agrártámogatások visszásságairól, a földkérdésekről, vízdíjár-emelések problémáiról tartott pénteken tájékoztatót a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt megyei szervezete a párt nyíregyházi székházában. Munkatársunktól A parlament legutóbbi hetének munkájáról dr. Kávássy Sándor, a megyei szervezet elnöke elmondta, hogy a műemlékvédelmi törvény hosszú idő óta azon ritka kivételes szabályozás, amelyik szakmailag megalapozottan, jól kidolgozva került a képviselők asztalára. A törvény várhatóan be fogja tölteni azt a szerepet, amelyet az ügy fontossága, a nemzeti értékek védelme megkövetel. Bár szakmailag tökéletes, de a szabályozás fogyatékossága, hogy a jogi kérdések csak alapfokú esetekre térnek ki, s a fellebbviteli jogorvoslat körülményei hiányoznak belőle. A képviselő ezután rátért az agrártámogatások kérdésére. Élesen bírálta a rendelet megalkotóit, mert a jóváhagyott feltételrendszer kizárja a kis- gazdálkodókat a támogatásból. Véleménye szerint a kistermelők amennyire várták a rendelet megjelenését, olyannyira csalódtak benne. Gazdaságos termelési méretre hivatkozik a támogatásszabályozás, amikor például csak legalább 30 szarvasmarhás vagy 10 sertéses gazdának teszi lehetővé, hogy hozzájussanak az állami segítséghez. Emellett, például a két-három állatot tartóknak nemhogy esélyük, de lehetőségük sincs arra, hogy a kívánalmaknak megfelelő mennyiségre felfejlesszék a gazdaságukat. Emiatt egyértelműen népellenes rendelet — szögezte le a képviselő. Hozzátette: a Kisgazdapárt a megszületett agrártámogatás ellen minden lehetséges fórumon tiltakozását fogja kifejteni. Karácsony Adolf, a párt megyei szervezetének második alelnöke sérelmezte, hogy a földtulajdonosok többsége a befizetett földmérési díjakért cserébe pontatlan telekhatármérést, vagy pedig még a mai napig nem kaptak semmilyen ellenszolgáltatást sem. A telekkönyvek, a birtoklevelek kitöltése is késedelmet szenved, emiatt a tulajdonosok - az adatpontatlanságok miatt - nem juthatnak hitelekhez. Az alelnök tiltakozását fejtette ki a kárpótlásban részesültek megrablása miatt. Ezt alátámasztva elmondta, hogy a földek felértékelése miatt a gazdák háromnegyedét-felét kaphatják csak vissza azoknak a területeknek, amelyek áldozatul estek az államosításnak. A kiszolgáltatottságot világította meg más szemszögből Tisza János, a párt megyei szervezőtitkára. A fehérgyarmati önkormányzat és a víz- szolgáltató kapcsolatát elemezve elmondta* a képviselő- testület vagy elfogadja a víz- szolgáltató áremelési javaslatát vagy pedig nem, de abban az esetben az árkülönbözetet neki kell megfizetni. Mindemellett véleménye szerint tovább tart a rablógazdálkodás. A tunyogmatolcsi konzervgyár példáját felhozva megállapította, hogy a mai napig nem folyatnak ott nyereséges termelő tevékenységet. A felszámolási huzavona vége az lesz, hogy mindennemű értékek felélése után valaki fillérekért fogja felvásárolni a rendkívül kedvező fekvésű - út, vasút, forrásvíz közeli - ipari területet. Végezetül i képviselők elmondták, hogy a Kisgazdapárt nem szövetkezet- vagy magánosítás-ellenes, viszont az aránytalanságok és a diszkrimináció ellen mindenhol felemelik a szavukat. Együttműködés L. Gy. JÚj Kelet) A romániai Bihar megyében járt az MSZOSZ öttagú delegációja február 5- 6-án, tudtuk meg Vaskó Mihálytól, a legnagyobb szakszervezeti konföderáció megyei képviselete vezetőjétől, aki maga is részt vett a Nagyvárad melletti félixfürdői nemzetközi tanácskozáson. A vendéglátó BNS (Blocul National Sindical) egyike a négy legnagyobb román szak- szervezeti szövetségnek. A magyar delegáció tagjai Benkő Istvánnal, a Szövetségi Iroda vezetőjével az élen, megbeszélést folytattak román kollégáikkal, utóbbiak a magyar tapasztalatokat kívánják hasznosítani munkájukban. A segítségadás egyik lehetséges formája az oktatás területén valósulhat meg, de például a Friedrich Ebert Alapítványhoz vagy más nemzetközi szervezethez közös pályázatok benyújtásán gondolkodnak, illetve felvetették a dokumentációk cseréjét is. Romániában igazán nem indult még meg a privatizációs folyamat, éppen emiatt magyar tapasztalatokat szeretnének hallani a munkavállalói oldalról. A gondjaik lényegében hasonlók, mint magyar kollégáiké: a kollektív szerződések hiánya, a bérmegállapodások ellehetetlenítése, az alacsony bér, a szegénység jelentik a szakszervezetek erőpróbáját. Elmondásuk szerint a munkanélküliség még kezelhető Romániában, Bihar megyében is még 2 és 5 ezer fős nagy- vállalatokról beszéltek. A privatizációval járó munkanélküliség keserű piruláját ők még nem ízlelték. A munkabiztonság, munkaegészségügy területén, a decemberben megjelent, ide vonatkozó román törvénykezésnek próbálnak feltétlenül érvényt szerezni. Az elmondottak szerint óriási a hiányosság. A magyar-román alapszerződésről egyértelműen pozitívan nyilatkoztak, s nem kis várakozás előzi meg új kormányuk ténykedését. Amellett, hogy a szakszervezetek nem nélkülözhetők, a román érdekvédelmi vezetők sem bíznak a csodákban. A majdani változásokban ők, s a dolgozók nem a nagypolitikától félnek igazán, sokkal inkább tartanak a helyi irányítástól, a hatalom kiskirályainak túlkapásaitól. A meleg fogadtatás ellenére a szobák kimondottan hidegek voltak, a beígért éjszakai fűtés is elmaradt. A vendégnek kijáró tisztelettel azon ékelődtek a házigazdák, hogy mi a különbség a kinti és a benti hideg között? Nos, annyi, hogy az utóbbiért fizetni kell! A tanácskozáson részt vett Szatmárnémetiből Olimpia Neagu asszony, a CSSZDR alelnöke is. A szatmárnémeti szakszervezeti szövetséggel a nyíregyházi területi képviseletnek már több éve jó a kapcsolata, amely most a bihariakkal is bővülni látszik.
