Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-27 / 49. szám

Hazai krónika 1997. február 27., csütörtök Ismerős taktikák Elegánsan és sikeresen az EU*ba Horn Gyula a Csiliben A problémákat „kezelni” kell. Kezelni és nem megol­dani. Az ráér. Legalábbis azt hiszik egyesek... Ebben a fenenagy problémakezelésben aztán előjönnek azok a rossz emlékű taktikák, amelyek más csomagolásban ugyan, de azt a kort idézik, amikor a kormány nem „szakértett”, mégis minden úgy tör­tént, ahogy akarták. Meg is lett az „eredménye”. Va­jon elfelejtették volna mindezt, akik újra a gyűlölet gerjesztésében látják a kibontakozás lehetőségét? Vagy dehogyis felejtették el, csak éppen azt hiszik, hogy az emberek nem veszik észre a csalafintasá­got? Tévednek. Palotai István (Új Kelet) Horn Gyula miniszterelnök a minap Pesterzsébeten járt. A közismert munkáskerület lakói szép számban látogat­tak el a Csilibe (az erzsébeti központi kultúrházba), hogy meghallgassák a miniszterel­nök eszmefuttatását, amely témájában napi problémákat ígért. Már az összejövetel ele­jén kiderült, hogy az embe­rek többsége nem szimpátiá­ja és egyetértése okán jelent meg, hanem azért, hogy vá­laszt kapjon napi kenyér­gondjaira. Újabb jelenségnek mondható az is, hogy az em­berek immár szemben is lete­gezik, és egyáltalán nem cso­magolják mondanivalójukat az udvariasság (vagy a meg­szokott „fortélyos félelem”) szóvirágaiba, hanem nyíltan és élesen fogalmaznak. („Ar­ról beszélj inkább, hogy...”) Természetesen szóba ke­rült a Tocsik-ügy is, azonban a téma leginkáb a földműve­sek blokádja volt. A minisz­terelnök lényegében a kö­vetkező magyarázatot adta az eseményre: a paraszisagnaK is Ki Kell vennie a részét a tb-terhek vi­selésében, a rendelkezés és a törvény helyes, legfeljebb csak részleteiben finomítha­tó. Ha a kormány ezt a lépést nem teszi meg, összeomolhat a költségvetés, ez egy újabb, és a társadalom egészére néz­ve súlyos következmények­kel járó megszorító csomag életre hívását eredményezhe­ti. (Medgyessy pénzügymi­niszter a tévében egyenesen egy újabb Bokros-csomagról beszélt.) Összefoglalásképpen Hóm Gyula a megjelent munká­soknak a következő kijelen­tést tette:- A parasztság azok ellen a fizetési kötelezettségek el­len berzenkedik, amelyeket önök háromszorosan, több­szörösen immár évek óta fi­zetnek. Nos, azt hiszem, ezt nem kellett volna mondania. Sem újabb megszorításokat kilátásba helyeznie a pa­rasztságot okolva ezért! A munkásság és a parasztság összeugratásának kísérlete sejlik fel eme szándék mö­gött, márpedig Magyaror­szágnak egyáltalán nincs szüksége újabb és újabb tö­résvonalakra! Hazánkban utoljára Rákosi apánk ját­szotta ki ezt a lapot, amikor a fejletlen tudatú és önző pa­rasztságról papolt, ideológi­át teremtve ezzel a padlások lesöpréséhez, a munkásosz­tály parasztgyűlöletének megalapozásához. Horn (és a kormányzat) törekvése nyil­vánvaló: a társadalom meg­osztása, az agrárium elszige­telése, és ezáltal a könnyebb manipuláció lehetőségének megteremtése. Ha sikerül a nélkülöző munkásság érzel­meinek felkorbácsolása, el­lenségképének a parasztság­ban való „megmutatása”, akkor nincs mitől tartani - legalábbis attól, hogy a me­lósok is odaállnak Trabant­jaikkal a traktorok mellé, esetleg a taxisok és a belföl­di fuvarozók is. Mert ma bi­zony ennek is nagy a való­színűsége, ha a benzin út­alap-részét macerálni kezdik, magyarán, jól „odapakol­nak” megint a benzinárnak. Az újabb szalámitaktika tehát hivatalba lépett. Oszd meg és uralkodj!... Azt hiszem, sőt, biztos va­gyok benne, erre igazán nem lett volna szabad, hogy sor kerüljön... A Nemzeti Alaptantervről MTI___________ A szoros határidő ellenére minden lehetőség adott a Nem­zeti Alaptanterv (NAT) 1998. szeptember 1-jei bevezetésére - jelentette ki szerdai sajtótá­jékoztatóján Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője. A párt ok­tatási szakértője politikai in­díttatású hecckampánynak ne­vezte azokat az ellenzéki fel­vetéseket, amelyek a NAT ha­tályba lépésének elhalasztását sürgetik. Hóm Gábor elmondta: nem igaz az az állítás, hogy a szak­mai szervezeteknek is ez a vé­leményük, ugyanis ezek a tes­tületek támogatták a közokta­tási törvény tavalyi módosítá­sát. A képviselő az utóbbi hat­hét év legnagyobb változásá­nak nevezte, hogy az iskolák saját pedagógiai programot és helyi tantervet dolgoznak majd ki. így az intézmények ellenőrizhetővé válnak mind a szülők, mind az iskolafenn­tartók szempontjából. - Jelen­leg 41 iskolában érhető el az országos közoktatási intézet adatbázisa, amelyben több száz tanterv-altematíva talál­ható - hangsúlyozta Horn Gá­bor. Azoknak az oktatási in­tézményeknek, amelyek egye­lőre nem tudnak, vagy nem akarnak saját tantervet kidol­gozni, komplex tantervi alter­natívákat kínálnak majd. Hóm Gábor szerint a halasztást az alapvizsga- és az érettségi-kö­vetelmények kidolgozásának késlekedése sem indokolja. Úgy vélekedett, hogy az utób­biak ügyében márciusban az országos szakmai vitákat is le­folytathatják. Ha a kormány májusban dönt, a követelmé­nyek ősszel már az iskola- fenntartók elé kerülhetnek. Horn Gábor közölte azt is, hogy 1997-ben 11,5 milliárd forint áll rendelkezésre fejlesz­tésre, illetve pedagógus-to­vábbképzésre. Ennek az ösz- szegnek nagy részét a NAT-ra való felkészülésre fordítják, így lehetőség lesz arra is, hogy a munkában nyáron részt vevő pedagógusokat megfizessék. Roman Herzog sajtóértekezlete Magyarország a Szlovákiával és Romániával megkötött alapszerződésekkel, valamint az elmúlt években folyta­tott kisebbségi politikájával példaértékű teljesítményt mutatott fel. Az önök országa nagyon jó eséllyel pályá­zik arra, hogy elegánsan és sikeresen kerüljön be az Európai Unióba és a NATO-ba - jelentette ki Roman Herzog szerdai budapesti sajtóértekezletén. A német köz- társasági elnök délelőtti solymári programjáról vissza­érkezve ellátogatott a Henkell und Söhnlein - egykori Törley - budafoki pezsgőgyárba, majd Horn Gyula mi­niszterelnökkel ebédelt a Gundel étteremben. Roman Herzog ezután találkozott a sajtó képviselőivel. MTI A német államfő a sajtóérte­kezleten elmondta, hogy rend­kívül fontosnak tartja csütörtö­ki kelet-magyarországi látoga­tását. Reményét fejezte ki, hogy nyíregyházi útjával a ke­let-magyarországi területek iránt is sikerül felkeltenie a né­met befektetők érdeklődését. Herzog elégedettséggel szólt a budafoki Henkell und Söhn­lein gyárban tapasztaltakról, mint mondta: a német cég nem­csak a márkát vásárolta meg, hanem a múlt hagyományait is átvette, ami követendő befek­tetői politika. Kérdésekre válaszolva Ro­man Herzog leszögezte, hogy az EU-ba és a NATO-ba való belépésnek elsősorban gazdasá­gi és biztonsági feltételei van­nak, a brüsszeli szervezetek ugyanis nem akarnak konflik­tusokat importálni. A magas rangú politikus úgy vélte: az EU-nak és a N ATO-nak meg kell értetnie a bővítés első köréből kimaradó országokkal, hogy idővel őket is szívesen látják tagjaik sorában. „A mindent vagy semmit politikája sehová nem vezet” - vélekedett ezzel kapcsolatban a német elnök. Roman Herzog tájékoztatá­sa szerint az 1997-es német költségvetésből a kelet-európai országok háborús kártérítésére elkülönített, 80 millió márkás jóvátételi alap sorsáról, az összeg elosztásáról még tár­gyalni kell. Herzog közölte: Németország a második világ­háború után nemcsak azért nem fizetett megfelelő kártérítést a magyarországi áldozatoknak, mert az 1947-es Párizsi Béke- szerződésben Magyarország le­mondott mindennemű kárpót­lásról. „Attól lehetett tartani, hogy a kommunista kormány­zat saját céljaira használta vol­na a pénzt. Meg kellett várni a rendszerváltozást, hogy a kezdő lépések ebben az ügyben meg­történjenek” - tette hozzá. Her­zog kiemelte, hogy rövid időn belül kielégítő megoldás szület­het a magyarországi zsidó kár­pótlás ügyében, mint ahogy Lengyelország, Fehérorosz­ország, Ukrajna és Csehország esetében már volt példa erre. A Horn Gyulával együtt el­költött szerdai ebédről szólva a sajtótájékoztatón jelen lévő Werner Hoyer külügyi állam­miniszter elmondta, hogy azon Kovács László külügyminisz­ter, valamint Szent-Iványi Ist­ván és Somogyi Ferenc kül­ügyi államtitkár is részt vett. „Tájékoztattuk egymást a bővítést érintő fejleményekről, s szó volt a magyarországi gaz­dasági reformokról” — mondta Hoyer. Az arányos közteherviselés elve Egyeztetés a Pénzügyminisztériumban Drámai konfliktusok nélkül zajlott le szerdán a Pénzügy­minisztériumban a kormányzat és az agrár-érdekkép­viseletek szakértőinek egyeztetése. A kormány képviselői ismertették a keddi kiskőrösi megállapodás-tervezet rész­leteit és felvázolták a kormány tervezett lépéseit ezzel kapcsolatban. Az agrár-érdekképviseletek vezetői egyet­értettek a tervezett intézkedések alapelveivel, miszerint ezek nem sérthetik a közteherviselés elvét, szektor- és versenysemleges megoldásoknak kell lenniük - mond­ta el Draskovics Tibor, a Pénzügyminisztérium államtit­kára szerdán az egyeztetés befejezése után az MTI-nek. MTI _________ Dr askovics Tibor ugyanak­kor elismerte, hogy az adó- és tb-jogszabályok módosításá­nak tavalyi előkészítésénél nem tulajdonítottak megfelelő fontosságot az érdekképvisele­tek kifogásainak. E szervezetek ugyanis már akkor előre jelez­ték, hogy a kiskőrösihez hason­ló tiltakozást válthat ki ez a mó­dosítás is. A Pénzügyminisztérium ál­lamtitkára hangsúlyozta, hogy olyan megegyezésre töreksze­nek, ami nem rendezi át a társa­dalom különböző csoportjai közötti teherviselési arányokat. Leszögezte, hogy az adó-és tb- törvények módosításának egyes céljaival például a mező- gazdaság egészének átláthatób­bá és ellenőrizhetőbbé tételé­vel az érdekképviseletei veze­tők egyetértettek. Mivel azon­ban a részleteket még a vezetők nem tudták tagságukkal meg­vitatni, így ellenvéleményük és konkrét javaslatuk sem volt, ám felhívták a figyelmet arra, hogy nemcsak az adó- és a tb-jogsza- bályokkal kapcsolatos kérdése­ket kell rendezni. Az ágazat egé­szére vonatkozó intézkedések meghozatalához további egyez­tetésre lesz szükség, amit a föld­művelésügyi tárca szervez. Kis Zoltán, az FM államtit­kára elmondta, hogy a szerdai megbeszélés egy érdekegyez­tetési folyamat kezdete lehet. A kiskőrösi megállapodás-ter­vezet, illetve az ezt követő tör­vénymódosítások, valamint az ágazat egyéb problémáit is kö­zösen keli kezelni, ami továb­bi egyeztetéseket tesz szüksé­gessé. A kormányzat ennek ér­dekében elkészítette a nemzeti agrárprogramot, melyet az ag­rártársadalom egészével kíván­nak megvitatni. Ennek elfoga­dása esetén egy olyan 5-8 éves programot lehetne felvázolni, mely rögzítené az agrártámoga­tások szabályozását, intéz­ményrendszerét, feltételeit és megteremthetné az egész ága­zat stabilitását. A szükséges lépéseket azon­ban az arányos közteherviselés szellemében kell meghozni, és ezzel az érdekképviseletek is egyetértettek. Jakab István, a Gazdakörök Országos Szövetségének társel­nöke elmondta, hogy érdemi választ nem kaptak javaslatuk­ra, melyben az adó- és tb-jogsza­bályok módosításának visszavo­nását követelték. Információik szerint várhatóan a kormányzat még szerdán eljuttatja válaszát a szövetségnek, ám addig is a társ­elnök úgy vélte, hogy a kiskő­rösi megállapodás-tervezetben szereplő engedmények meg sem közelítik az érdekképviselet ál­tal megfogalmazott követelése­ket. A szerdai tárgyalásról Jakab István kifejtette azt a véleményét, hogy ilyen sok érdekképviseleti és szakmai szövetség vezetésé­vel már eleve képtelenség egyez­tetni. A parasztszövetség képvise­lője azt kifogásolta, hogy érde­mi munka ezen az egyeztetésen nem volt, csupán egy tájékoz­tatót hallgattak meg a kormány­tól a kiskőrösi eseményekről. A parasztszövetség szerint a prob­lémát nem lehet leszűkíteni egy kis réteg adó- és tb-terheinek csökkentésére, hanem az egész mezőgazdasági ágazat problé­máit kell orvosolni. Befejeződött a konfliktus MTI ___ A Villamosipari Dolgozók Szakszervezetének visontai tit­kára végleg befejezettnek te­kinti azt a konfliktust, amely a dolgozók és a R WE német kon­zorcium többségi tulajdonában lévő Mátrai Erőmű Rt. vezeté­se között alakult ki az idei bér­emelés mértéke ügyében. Erről Rajki Sándorné szerdán tájé­koztatta az MTI-t azt követően, hogy a bértárgyalások során megegyezés született, eszerint az idén 19,9 százalékos bér­emelést kap a vállalat 4100 dolgozója. A feszültséget az okozta a dol­gozók és a cég vezetősége kö­zött, hogy a menedzsment, szem­ben a szakszervezet 22 százalé­kos követelésével, csupán 18 százalékos béremelést ajánlott az idei esztendőre. Emiatt az erőmű villamosipari dolgozói tiltakozó demonstrációt is tar­tottak Gyöngyösön, s figyel­meztető sztrájkot helyeztek ki­látásba. Szándékukról február 25-én mondtak le, azt követően, hogy megállapodtak a veze­tőkkel: az újabb tárgyalásokat már 19,4 százalékos béremelési mértékről kiindulva folytatják; ez a mérték emelkedett 19,9 szá­zalékra. A dolgozóknak egy 10 ezer forint értékű élelmiszer-utal­ványt juttat a cég karácsonykor. Az elért eredménnyel elégedett a szakszervezet - mondta Rajki Sándorné. \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Szinte sorozatban derül ki immár, hogy a kormány rendre előkészítetlen ren­deletekkel és törvényjavas­latokkal hozakodik elő. Azokat a „ballépéseket”, amelyek mindannyiunk bőrére mennek, sajnos, már betéve ismerjük, azonban meg kell mondani, hogy ezzel korántsem teljes a kép. Vannak olyan intéz­kedések is, melyek kizáró­lag egyes speciális rétege­ket érintenek, így bizo­nyos szakmák, hivatások gyakorlóinak idegeit bor­zolják... Egy ilyen anomáliára vi­lágított rá Pusztai Erzsébet, a Néppárt országgyűlési képviselője is, amikor a háziorvosok javadalmazá­sának újabb variációját cé­lozva interpellált Keller László népjóléti miniszté­riumi államtitkárhoz. „Ho­gyan látja megvalósítható­nak a rendeletet? Alkotmá­nyos-e egy olyan rendelet, amely visszamenőleg vál­toztat a szerződés feltéte­lein? Milyen szakmai szer­vezetekkel történt szakmai egyeztetés? Ha igen, egyet­értettek-e azok az abban foglaltakkal? Az új kártya­pénz hatvan forintról hány forintra emelkedik? A vál­tozások milyen egészség- ügyi célokat szolgálnak?” - hangzott az MDNP-s képviselőnő kérdésözone. Keller László államtitkár válaszában először is meg­köszönte az interpellációt, mert így módot kapott rá, hogy a parlament előtt be­számolhasson a finanszíro­zás új rendszeréről, majd így folytatta:- A korábbi évek gya­korlatának megfelelően a háziorvosok szerződésé­nek megújítása évente tör­ténik. Egyeztetés a finan­szírozási konzultációs bi­zottság ülésein történt. Az egy pontra eső forintérték­nek növekednie kell, az OEP számításai szerint 69 forintról 83 forintra, akkor, ha a gondozási szorzót még nem vesszük figyelembe. A hatásvizsgálatok szerint a háziorvosok 60 százalé­kának magasabb, 20 száza­lékuknak azonos, 20 szá­zalékának pedig kevesebb lesz a jövedelme (a szorzó­tól függően), azonban ez a hátrány a szakvizsgák leté­telével és a tízéves gyakor­lat megszerzésével meg­szűnik. A pénzügyi, gazda­sági változásokat folyama­tosan figyelemmel kísér­jük, és a tárca szükség ese­tén változtatásokra is haj­landó.” Pusztai Erzsébet az ál­lamtitkári választ minő­sítve kifejezte aggályát, hogy az előkészítés nem volt kellőképpen széles hatáskörű, és azt javasolta a kormánynak, hogy ezu­tán előbb gondolja át rész­letesen terveit, és csak azu­tán vezesse be... Az MDNP képviselője az államtitkár válaszát nem fogadta el, és kérte, hogy szüntessék meg az esztelen és átgondolatlan változ- tatgatásokat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents