Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-22 / 45. szám
1997. február 22., szombat Riport Bessenyei-dokumentumok A megye egyetlen társadalmi, tudományos és művészeti folyóiratának ez évi első száma a Bessenyei-év alkalmából összeállítást közöl a testőr költő életéről, munkájáról, és annak hatásáról a magyar felvilágosodásra. Erdélyi Tamás (Új Kelet) János István irodalomtörténész bevezetője után először Csorba Sándor írását olvashatjuk Bessenyei természetfelfogásáról és természetélményéről. Több versidézettel világítja meg, milyen meghatározó volt például a „bihari remete” életére a szabolcsi, közelebbről tiszaberceli, Tisza menti ifjúság élménye. Antal Attilának Aprily Lajos Bessenyei című versének rövid elemzése után terjedelmes összeállítást olvashatunk a nagy gondolkodó örökérvényű „bölcs mondásaiból”. Köveséi Ágnes, az összeállítás szerkesztője abc-rendbe gyűjtötte ezeket „akaratitól „vers”-ig, gondosan mutatózva fellelési helyüket. Ezt a Miskolci Egyetem bölcsészkara textológiai műhely diákjainak munkája követi, melyben egybevetik a Bessenyeiről szóló korabeli nekrológokat és életrajzokat, adalékokat szolgáltatva a költő megítéléséről kortársai által. Végül Katona Béla mutatja be azt a 19 - életképeknek olvasva is érdekes - levelet, amelyet Bessenyei Anna, a költő unokahúga írt barátnőjének Tiszabercelről Szabolcsra 1825 és 1840 között, s melyeknek ez az első megjelentetési helye, mivel a levelek eddig rejtve voltak a megyei múzeumban. A folyóirat következő témaköre a vidéki sajtó helyzetéről, szerkezetéről, gondjairól szól egy nagy tapasztalatokkal rendelkező újságíró, Bürget Lajos és egy főiskolai hallgató, Töviskes Imre tollából. Míg az előző „ötezer szavából” süt az indulat, a személyes tapasztalatokon alapuló - rá mindig is jellemző - berzenkedés és bizonnyal vitára késztető bírálat; a fiatal kutató elméletileg szélesen megalapozott, idézetekkel tűzdelt szövegében keresztmetszetét adja a szabolcsi megyeszékhely médiájának. Mindkettőjük szándéka a jobbítás, a párbeszéd és a jobb együttműködés sürgetése, a sajtó, televízió és rádió közös „fogyasztója”, a lakosság érdekében. A Szemle ezúttal négy könyv bemutatására vállalkozott: Takács Péter Károlyi Sándor grófnak, a Rákóczi- szabadságharc békekötőjének feleségéhez írott levelei Debrecenben kiadott gyűjteményéről, Hoffmann Tamás Nagy Imrének a magyar parasztságról és mezőgazdaságról írott cikkeit tartalmazó kötetről, Gerliczki András Jánosi Zoltán nagy sikerű könyvéről, Nagy László mitologikus költői világáról, végül Páll István egy Münchenben megjelentetett német nyelvű könyvről írt, melyben Ami Lajos szamosszegi cigány népmeséit adták ki. A Szabolcs-Szatmár-Bere- gi Szemlének e számát Bessenyeiről készített érmek és domborművek, valamint a 70 éves Soltész Albert néhány garfikája díszíti. Borult mint a dominó Nagy csattanás volt, amikor az ónos esőtől jégpályává vált úton megcsúszott egy autó Mátészalkán, a Szalkay László úton, és kidöntött egy villanypóznát. Fotónkon a Titász dolgozói a póznasor foghíját egy új oszloppal pótolják. Új lakók a vadasparkban m Az első bizonytalan lepesek az ui otthonban A Sóstó-erdei Szabadidőpark oroszlánja álmosan nyújtózkodik, a nyulak félve rezzennek össze ketrecükben. A ködös, szürke hajnalon rakodás zaja zavarta meg nyugalmukat. Csütörtök éjszakáról péntekre virradó hajnalban öt kamion állt be egymás után a park területére, játékokkal megrakodva érkeztek a fővárosból. Sikli Tímea (Új Kelet) A park igazgatósága a budapesti Vidámpark Kft.-től ötféle játékot vásárolt meg. Bár nem egészen új darabokról van szó — nyáron még a fővárosi közönséget szórakoztatták -, némi festéssel és felújítással remek szórakozást nyújtanak május elsejétől a látogatóknak. A már kiszolgált rakétát lebontják, de az óriáskerék még nem „vonul nyugdíjba”. Nosztalgikus hangulatot teremthet a kisvonat is, mely a fák közt kanyarogva fogja szállítani utasait. A régi céllövölde előtt, egymás mellett sorakoznak a körhinta tartozékai: szürke hátú elefántokon, csigákon és lovacskákon utazhatnak jó két hónap múlva körbe a kiépített pályán a legfiatalabbak. A helikopter már egy másik szabadtéri játék tartozéka. A még hajnalban is szemerkélő hó alól reggelre csak kicsit kopott, kékre festett orra látszik ki. A legnagyobb szenzációnak a „hurrikán” ígérkezik, melynek irányítófülkéjét a tűzoltóság daruja emeli le a kamion platójáról. Az utolsó autó kicsit más, mint a többi. Első részében a játékokhoz tartozó védőrácsok vannak, de a hátsó pongyva alól nesze- zés hallatszik. A szabadidőpark igazgatója, Gajdos László rögtön ki is elégíti kíváncsiságunkat, s néhány perc múlva a saját szemünkkel győződhetünk meg arról, hogy a takaró alatt három gyönyörű jávorantilop utazott. Biztosan fárasztó volt számukra a speciális fakarámokban az utazás, de szerencsére már nem kell sokáig várniuk a szabadulásra. Az autó mellé áll egy traktor, s a rakodók — bár először a súlya miatt kicsit nehézkesen - teljes biztonsággal átemelik az antilopbikát. Társai, a két tehén türelmesen várnak sorukra. Mielőtt elindul kis csapatunk, hogy új otthonába kísérje az állatot, óvatosan közelebb merészkedünk a ládához. A réseken át hatalmas, csokoládébama szem néz vissza ránk. Valószínűleg érzi, hogy biztonságban van, mert azt is megengedi, sőt, igen szívesen fogadja, hogy kicsit megvakargassuk a hátát. Az antilopok új helyén leTűzoltók segítségével emelik le a „Hurrikán” irányítókabinját. emelik a ládát, és egy ember ügyesen kinyitja a karámot. Gajdos László arra kér minket, húzódjunk kicsit hátrébb, mert az állat, mikor kirohan a szabadba, esetleg fellökhet valakit. Ettől azonban, úgy tűnik, egyáltalán nem kell tartanunk. A park első jávorantilopja - mely egyébként igen ritka Magyarországon - nem sieti el a dolgot. Néhány marék szalma azonban megteszi hatását. Magára hagyjuk, hadd szokja környezetét. Nem sokáig lesz egyedül, a traktor máris fordul, hogy lehozza társait is. Bár a jávorantilopokat hivatalosan csak tavasszal mutatják be a látogatóknak, aki elég ügyes, az egy vadasparki séta alkalmával már a hét végén is meglesheti őket. Még mindig segíthetnek adójuk egy százalékával azok, akik azt szeretnék, ha tovább épülne, szépülne a szabadidőpark. Megérkeztek a népszerű „Hurrikán” csészealjak Összeszerelésre várnak a körhinta tartozékai Fotók: Bozsó Katalin