Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-21 / 44. szám
Gördülő költségvetés Az önkormányzatok pénzügyi szakemberei 1997-ben készítenek első alkalommal hároméves, úgynevezett gördülő pénzügyi tervet. Ennek lényege, hogy a döntéshozók előre számolhatnak a bevételek várható alakulásával, a lehetőségekkel, a kötelezettségekkel, illetve a makrogazdasági folyamatok településekre gyakorolt hatásával. Gazdaság 1997. február 21., péntek 5 Hétről hétre a kiskertekben Február végén mind magasabbról süt a nap, és az ablaküvegen keresztül érezhetjük melegét. A hétvég ikert- tulajdonosok mind többet gondolnak „birtokukra”, és alig várják a napot, amikor először kimehetnek ásózni, vagy csak a gazt összegereblyézni. Most induló sorozatunkkal hétről hétre megpróbálunk ötlettekkel, jó tanácsokkal szolgáni. Reméljük, sikerrel. Új Kelet-információ______ A nyíregyházi önkormányzati szinten számított bevételek főösszege a hároméves időszakban csak 1997 évben haladja meg a központilag prognosztizált inflációs mértéket. Az intézményi üzemeltetési bevételeknél ez évben 102,21 százalékos, 1998- ban 103,18 és 1999-ben 107,46 százalékos növekedéssel terveznek a városházán. Ezen belül az intézményeknél 1998-ban és 1999- ben a tervezett normaemelésnek - a várható férőhely- kihasz- náltságot is figyelembe véve - megfelelő 115 százalékos növekedéssel számolnak. A hivatali költségvetésben tervezett bevételek 1998-ban az előző évihez képest csökkentek, míg 1999- ben mintegy 117,37 százalékos növekedést irányoztak elő. Az önkormányzat saját bevételeinél 1998-ban 123,97, míg 1999-ben 110,97 százalékos növekedés várható. Az emelkedés döntően a helyi adókból és az átengedett központi adók növekedéséből származik. A felhalmozási és tőkejellegű bevételeknél jelentős visszaesés lesz. Az 1998. évre az 1997. évihez viszonyított prognosztizált csökkenés 51,64 százalékos, míg 1999-ben is csak az előző évre tervezett bevétel 93,18 százaléka várható. A csökkenés az egyre kevesebb értékesíthető vagyonnal magyarázható. A személyi jövedelemadóból és a normatív állami hozzájárulásból számított bevéMunkatársunktól A megyei szakképzés helyzetéről, az iskolai oktatáson kívüli gyakorlati munkahelyek technikai és az ott elsajátítható szaktudás minőségéről volt szó a megyei kereskedelmi és iparkamara csütörtöki oktatásügyi megbeszélésén. A rendezvényen elhangzott; a megkezdett gyakorlati képzési munkahelyek felméréseiből kitűnt, hogy a megyében léteznek nagyon magas követelményeknek is megfelelő vállalkozások, viszont ellenpélda is akad. A kamara, élve közjogi lehetőségeivel, okatási, valamint független szakértői vélemények alapján Nyíregyházán felfüggesztette egy szövetkezet tanulótartási jogát. A vállalkozás a csőd szételeknél 1998. évben 112,2 százalékos, míg 1999 évben 110,1 százalékos növekedést irányoztak elő. Hitelfelvételt a jelenlegi helyzetben sem 1998-ban, sem 1999-ben nem terveznek a nyíregyházi önkormányzat vezetői. A kiadások növekedési ütemét a bevételi források alakulása határozza meg, így azok összességében a bevételek növekedésének megfelelően alakulnak. A működési kiadások 1998-ban 105,5, míg 1999-ben 105,1 százalékos növekedést irányoztak elő. A személyi jut- tatások- nál az átlagkeresetek reálértékének megtartása érdekében a prognosztizált inflációtól mintegy 2 százalékos lemaradás vehető figyelembe. A felhalmozási kiadások behatároltak a források, a működési kiadások, és nem utolsósorban az adósságok miatt. Ennek megfelelően sajnos a maradványelvre épül továbbra is a város pénzügyi tervezése. A hiteltörlesztés és kamatvisszafizetés miatti teher 1998 évben sem csökken, sőt, az ez évihez képest mintegy 121 milüó forinttal növekszik. A gazdálkodás biztonságát szolgáló tartalék képzése az intézményi infrastruktúra jelentős mértékű elhasználódása miatt igen fontos lenne. Az eddigi tapasztalatok is azt mutatják, hogy nagyon sok az előre nem látható, úgynevezett üzemelésgátló probléma. Ezek megoldása nem tűr halasztást. Sajnos, a három év egyikében sem tudnak a nyíregyházi pénzügyi szakemberek megfelelő mértékű tartalékot képezni. lére sodródott, anyagi és az átalakulás nehézségével küzdött, emiatt a tanulókkal egyáltalán nem volt idejük foglalkozni. A kamara munkatársai a féléves vizsgán megbizonyosodtak arról, hogy például egy másodéves szakmunkástanuló nemhogy szakismeretből vizsgázott elégtelenre, hanem szerszámhasználatból és gyakorlati probléma megoldásából is. A gondokkal megterhelt szövetkezetben tizenkét diák dolgozott. A közjogi testület a tanulótartás felfüggesztése után az összes fiatalt elhelyezte más vállalkozásoknál. A kiterjesztett képzőhelyi felmérések az idei tanulmányi év végéig tartanak. Ezt követően a tapasztalatok összesítése után a testület kidolgozza a megyei szakmunkásoktatás javítását célzó elképzelését. Ősszel kell rotálni A jövő hétre már csak egy télfordító nevezetes névnap maradt. Február 24-én, ha Mátyás nem talál jeget, akkor csinál. Most úgy tűnik, jócskán talál, és minden reményünk megvan a tavasz beköszöntére. A néphit ugyanezen névnaphoz köti az apró magvak vetését, mások úgy tartják, hogy a mákot, a sárgarépát vagy a petrezselymet „hőiével” kell elvetni. Akár így, akár úgy, mikor kienged a föld fagya, a veteményezést valóban ezekkel a növénykultúrákkal kell kezdeni. Ezt azonban megelőzi a talajelőkészítés. A gondos gazda, persze, ha volt rá ideje, már ősszel felrotálta vagy felásózta legalább a zöldséges ágyások helyét. így hamarabb elolvad a hó, gyorsabban szivárog a földbe a felszíni víz, ráadásul nem gyűlik össze a mélyebben fekvő részeken. Jó tudnunk, milyen talajba vetünk. A termőföldet több szempontból is minősíthejük. Az egyik ilyen jellemző a kötöttsége, egyszerűbben, menynyire kemény a talaj. Szabolcsban laza homokos a talaj, míg a Tisza-háton és Feíső-Bereg- ben félig kötött. Kötött, vagy még ennél is keményebb föld környékünkön nincs. PH-érték A pH számértéke a hidrogénion koncentrációját fejezi ki. Ha máshonnan nem, a tévéreklámokból tudhatjuk, hogy a semleges pH-érték a hetes számot kapta. Az ettől magasabb számértékű lúgos kémhatású, az alacsonyabb savas. Az emberi bőr pH-értéke általában 5,5, és savas kémhatást mutat, ezzel védekezik a fertőzések ellen. A talajban rendkívül bonyolult kémiai, biológiai és fizikai folyamatok mennek végbe. Döntően ezeknek a következménye, hogy lúgos, semleges vagy savas kémhatású lesz-e a talaj, de a trágyázással vagy a vegyszerezéssel mi is hatással lehetünk ezekre a folyamatokra. Kerti növényeink többsége semleges kémhatású földben érzi jól magát. Kivételt jelentenek ez alól a hüvelyesek és a rózsa, amelyek inkább az enyhén lúgos földben növekednek erőteljesebben, de olyan növényeink is vannak, amelyek a savanyú földet szeretik, ilyen például a paprika. A nagyüzemi mezőgazdaságban talaj- vizsgálattal állapítják meg a termőföld pH-értékét, humusztartalmát, kötöttségét. Ezt mi, kiskerttulajdonosok is elvégeztethetjük, csak talajmintát kell vinnünk valamelyik kutatólaboratóriumba, és ott pénzért mindezt elkészítik. Azt azonban vizsgálatok nélkül is tudjuk, hogy mind savanyúbbá válnak termőföldjeink. Ennek oka többek között a környezetszennyezés, a műtrágyák túlzott használata, a túl sok öntözés, a szerves anyag kimosódása a földből stb. Ha azt tapasztaljuk, hogy szikesedik a kiskert termőföldje, akkor szerves trágyázással és meszezéssel javíthatunk rajta. A trágyázásról A szerves trágya kiszórását, mint sok más előkészítő műveletet, ősszel célszerű elvégezni, de tavasszal sem késtünk el vele. A szerves trágyák közül legmagasabb tápértékű a birkáé, utána következik a szarvasmarháé, és végül a sertésé. Ez utóbbival az a baj, hogy magas a talajkártevő-fertőzöttsége, és talajfertőtlenítő szerek kiszórása nélkül nem célszerű alkalmazni. A gyökérzöldségek ágyásaira és a pa- lántázóhelyekre amúgy is használni kell a fertőtlenítő és talajkártevők elleni mérgeket. Az állattartóhelyeken menet közben nézik a trágya érettségét. Egy vastag vasru- dat nyomnak a kupac közepébe. Ha felforrósodik a vas, akkor még érik, majd amikor már kézmelegre lehűl a rúd, akkor a legoptimálisabb az idő a kiszóráshoz. Ha szemmel láthatóan nagyon szalmás a trágya, vagy még nem bomlott el rendesen az alom, inkább földeljük el egy évre a trágyát, ne szórjuk ki. Jó lesz az, csak még érnie kell. A földre kiszórt szerves trágyát ne hagyjuk sokáig a felszínen, minél hamarabb forgassuk be a talajba, mert a levegő felmelegedésével arányban mind több nitrogénvegyület távozik belőle, és rohamosan veszít tápértékéből. Ásózással könnyebb a földbe forgatni a szalmás trágyát. Ro- tálással rendszerint nem sikerül első körre bedolgozni a talajba. Ilyenkor inkább kereszt- irányba még egyszer menjünk végig a területen, és engedjük mélyebbre a rotációskapa forgó késeit. Talajelőkészítés A magágy elkészítéséhez a felszínt el kell gereblyézni, ásózás után mélyebben, rotá- lás után csak a föld felszínét. Arra mindenképpen vigyázzunk, ne maradjon felül trágya^ csomó. Minden növénykultúra más sor- és tőtávolságot igényel. A vetőmagvak csomagolásán általában ezt az adatot is feltüntetik. Ezeket az adatokat általában közepes termőképességű és vízháztartású termőterületre adják meg. A homokosabb vagy szárazabb földeken ezektől az adatoktól inkább felfelé térjünk el. Például, ha a kiskert méretei megengedik, akkor a negyven centi- méteres sortávolság helyett ötven centiméterre vessük a magvakat. Gyakran kérdezik, mitől van az, hogy a sárgarépa vagy a peterzselyemgyökér egy darabig egyenes és vastag, majd utána több részre ágazik. Ennek legvalószínűbb oka a tavaszi-nyári talajlazítás nem megfelelő mélysége. Amikor az esőzés vagy öntözés után csak a föld felszínét lazítjuk meg a kapával, alatta össze- zömül a talaj, és itt kénytelen szétágazni a gyökér. De lehet oka a tavaszi gereblyézés is, ha ásózás után nem lazítjuk fel kellő mélységben a földet. Sokan nem is gondolnak arra, hogy az ágyások közötti gya- logutat is érdemes néha meglazítani. A kemény ösvényen könnyebben összeszalad az öntözővíz, és sokáig nem issza be a föld a csapadékot. Most kell kiszórnunk a hat hónap lebomlási idejű műtrágyákat (kálium-, foszfor- vagy a kombinált tartalmúak) is. Célszerű szerves trágyával vegyesen alkalmazni. Ilyenkor csak fele-harmada arányban használjuk, mint a zsákon feltüntetett javasolt adag. A műtrágyát ugyanúgy ne hagyjuk sokáig a föld felett, különösen napos időben kell minél hamarabb a talajba forgatni. A tej minőség közügy Munkatársunktól ___ A hamarosan bevezetésre kerülő, az Európai Unió jogszabályaihoz illeszkedő Magyar Elel- miszerkönyv szabványaihoz képest a megyében begyűjtött tej minőségi paraméterei rendkívül szórtak és alacsonyak. Mindezt Kaiser Zoltánná, a Szabolcstej Rt. munkatársa mondta, akinek véleménye szerint a feldolgozóüzemnek és a tejtermelőknek az a közös érdeke, hogy minél magasabb minőségi követelményeknek feleljen meg a nyers tej. Minőségi terméket csak első és extra osztályú alapanyagból lehet előállítani, az ezért kifizetett vételár pedig a termelőnek tisztességes megélhetést nyújt. Ennek érdekében a legfontosabb, de a legnehezebb munka a termelői szemlélet megváltoztatása. Nagy hangsúlyt hé-; lyez a tejipar a termelői' felvilágosításra. A tej - begyűjtők és a vállalat munkatársai előadásokon és helyben is ismertetik a tejipari alapfogalma-. kát, de legfőképpen a fe- • jési és az átmeneti tárolás higiéniai követelménye it. Sokan - leginkább a’ régi gazdák - mondják magukról, hogy értenek a fejési munkához, és közben az átvevéskor leminősített tej miatt szidják a feldolgozót. Több esetet vizsgáltak meg már a Szabolcstej szakemberei, s kiderült, hogy apró hibák azért csak- csak becsúsztak még a legjobb gazdáknál is. A vizsgálatot követő felvilágosítás és gyakorlati bemutató után meglepő minőségi javulás volt elérhető, amely egy-egy közepes tehenészet esetében éves szinten akár öt-hétszázezer forintos bevételnövekedést is hozhat. A tejtermeléskor elengedhetlenül fontos az állatok egészsége, a tartási és a fejési körülmények sterilitása, amely alapvetően befolyásolja a sejt- és a csíraszámot, mint a minősítés és a termelői bevétel alapját. A Szabolcstej Rt. két megyei üzeme naponta megközelítőleg 210 ezer liter tejet dolgoz fel, amelynek harmada háztáji termelőktől származik. A felvilágosító munka emiatt rendkívül fontos a jövőre nézve. A Tej Terméktanács tavalyi javaslata szerint már' idén januártól be lehetett volna vezetni az^ európai minőségügyi szabványokat, s valószínű, hogy még ebben az esztendőben meg kell kezdeni az erre való átállást. A központi költségvetési támogatásnál az alábbiak szerint kalkuláltak a számbűvészek: & Betéeü Nöuskedés% Részaátya% eJonáryzat 1996 3 034 802 100,0 40,1 1997 3 628 926 119.6 38,9 1998 3 754 042 103.4 41,6 1999 4 157 781 110,8 43,2 Felfüggesztett szövetkezet I A fóliaházakban kezdjük Fotó: Csonka Róbert
