Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-20 / 43. szám

1 A kiegészítő tevékenység Fekete Tibor (Új Kelet) A társadalombiztosítás ez évi jogszabályai közül je­lentősen változott a kiegé­szítő tevékenységet folyta­tók jogi megítélése. Decem­ber 31-éig a munkaviszony vagy a szövetkezeti tagsági viszony mellett esetleg nyugdíjasok, vagy főiskolai­egyetemi hallgatók vehették igénybe ezt a lehetőséget. Sokan ki is használták a tör­vény adta kiskaput, és köze­li hozzátartozójuk nevére váltották ki vállalkozói en­gedélyüket. A másik módo­zat, amikor a munkáltató bér­emelés helyett a dolgozója vállalkozói engedélyére, számla ellenében fizetett munkabért, a másodállású vállalkozó pedig úgy szá­molta el költségeit, ahogy akarta. A fenti visszásságok miatt január elsejétől jelentősen szűkítették azok körét, akik másodállásra válthatták ki engedélyüket, a többieknek legalább a minimálbér erejé­ig fizetni kell a tb-járulékot. Akik pedig kiegészítő tevé­kenységet folytató egyéni vállalkozónak minősülnek, azok nem számítanak teljes körű biztosítottnak, és csak a baleseti ellátásra szerezhet­nek jogosultságot. Szólni kell még arról is, hogy sokan nem tulajdoníta­nak jelentőséget a jogosult­ság kezdetének. Pedig na­gyon nem mindegy. Egyrészt azért, mert a járulékfizetési kötelezettség, másrészt a biz­tosítási ellátás is e naptól kezdődik. Például valaki még csak az előkészületeknél tart - üzem vagy irodahelyiség bérlése, gépek vásárlása, al­kalmazottak toborzása -, de a tevékenység kezdetét már bejelenti, akkor is kell fizet­ni minden járulékot, ha egy fillér hasznot sem termel a vállalkozása. Ismerve, hogy ma milyen nehéz befektet­hető tőkéhez jutni, az a pénz, amit a tébének idő előtt kell átutalni, más helyre is leg­alább olyan fontos lenne. Azt tanácsoljuk, a tevékenység kezdetének azt az időpontot jelöljük meg, amikor már ténylegesen termel is az az üzem. Működötöké Vasúti károk Munkatársunktól ________ A Magyar Államvasutak vezetősége szertné mielőbb elérni, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság segít­ségével létrejöjjön és haté­konyan működjön a vasúti rendőrség. A tervezetten mintegy két-két és félezer fős önálló szervezet feladata a vasút- és utasbiztonság megteremtése lenne. A MÁV elképzelésének az az alapja, hogy a tavalyi év­ben a több mint háromezer - ez közel tíz eset naponta (!) - rongálásból és lopásokból eredő kár megközelítette a 400 millió forintot, amely a vasúttársaság vagyonának megközelítően a 6-8 száza­léka. A tolvajok a legszívesebben a vasútüzemet kiszolgáló elektromos hálózat rézvezeté­keit tulajdonítják el. Ezt ta­valy 851 esetben történt meg. A kártoplista második helyé­re az egyéb kategóriába sorol­ható lopások kerültek, mint például szerszámok, féksaruk, ruházat, szám szerint 807 eset­ben. Az optikai berendezések megrongálását 331, egyéb, rongálásokból eredő kárt 320 alkalommal regisztráltak. Je­lentősebb még a légvezeté­kek levágásából és a dobálás- ból származó kár értéke. Gazdaság 1997. február 20., csütörtök Új Kelet-információ A Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) elnök­sége legutóbbi ülésén egyebek mellett foglalkozott a mező- gazdasági őstermelés adózása miatt kialakult feszültségek­kel. A helyzetet elemezve meg­állapították, hogy az intézke­dések egy része indokolatlan terhelést okoz a mezőgaz­dasági termelőknek. Az elnök­ség tagjai tudomásul veszik a kormány azon szándékát, hogy be kívánja kapcsolni a kister­melőket a mezőgazdasági pia­ci információs rendszerbe, va­lamint a mezőgazdasági terme­lők adózási kötelezettségeit és támogatási jogosultságát össz­hangban kívánja szabályozni. Nehezményezik, hogy a köz­ponti szervezetek nem fogad­ták el az érdekképviseletnek a bor termelését meghatározó korábbi javaslatát, így elha­markodott szabályozás szüle­Tiltakozás MTI _________________ Ké tnapos tiltakozó akciót szervez a Vállalkozók Pártja Komárom-Esztergom megyé­ben az életkörülmények rom­lása, valamint a gazdaságot bénító adó- és társadalombiz­tosítási jogszabályok ellen. Mindezt Takács János, a párt ügyvezető elnöke mondta el szerdán az MTI tudósítójának. Tájékoztatása szerint az akció résztvevői február 25-én és 26- án Tatabánya-Vértesszőlős, valamint a Tatabánya-Kör- nye közötti útszakaszon leg­alább 100-100 gépjárművel elzáiják az utak egyik sávját délelőtt 9-től este 7 óráig.- Végső elkeseredésünkben szántuk rá magunkat a de­monstrációra - hangsúlyozta Takács János.- Megítélésünk szerint a kormány elvesztette a kapcsolatot a lakossággal. Eddig jó néhányszor bebizo­nyította, hogy hiányzik mun­kájából a szakértelem, s leg­többször csak tűzoltómunkát végez. Akciónkat ezek miatt tartjuk meg. - nyilatkozta a Vállalkozók Pártja ügyvezető elnöke. MTI A termelők véleménye szerint valószínűleg eredménytelenül zárul a gazdák és a kormány képviselőinek Kiskőrösön meg­kezdődött tanácskozása. Hamar kiderült ugyanis, hogy a Föld­művelésügyi Minisztérium, va­lamint a pénzügyi tárca képvi­seletében érkezett héttagú - leg­magasabb szinten főosztályve­zetői rangú - tárgyaló delegáci­ónak csakis a törvénymódosítá­sokkal kapcsolatos megbeszé­lésre van meghatalmazása. Már­pedig a gazdák képviselői a mezőgazdasági termelőket érin­tő, ez évben életbe lépett adó- és tb-törvény teljes visszavonását követelik. Éppen ezért Kása Gyula, a mezőgazdasági terme­lők szervező bizotságának veze­tője menet közben az egyeztető fórumot átminősítette vitafó­rummá. A szakértők elmondták, ők át­érzik a gazdák gondjait, és mint hangsúlyozták, azért jöttek el a megbeszélésre, hogy legjobb tett. Több időt kellett volna hagyni a termelőknek az év elejével bevezetett intézkedé­sekre felkészülni. A problémák csökkentésére a testület rendezési javaslatot tett a kormánynak, fenntartva igényét, hogy a tárgyalások­ban is részt vegyen. A MOSZ vezetőinek vélemé­nye szerint a legnagyobb prob­lémát az okozza, hogy az szja a szőlőtermelőkből teljesen in­dokolatlanul, akaratuk, szán­dékuk ellenére vállalkozót kí­ván csinálni. A magyar sajátos­ságok mérlegelése nélkül emel­ték át az Európai Unióban létező rendszert. Magyarorszá­gon történelmileg alakult ki a szőlő, a must- és a borkészítés összekapcsolódása. Ráadásul az elmúlt években, amikor a szőlőt senki nem vásárolta fel, a termelők kénytelenek voltak a termés mentése érdekében feldolgozással is foglalkozni. Az MOSZ tagjai javaslata sze­rint a must- és a borkészítést el MTI _____________ Tö csik Márta jogásznő szer­dán megjelent az őt meghall­gatni kívánó egyik parlamenti ad hoc bizottság előtt. Az MDF-Fidesz-székházügyet vizsgáló testület az eredeti el­képzeléssel szemben zárt ülé­sen hallgatja meg Tocsik Már­tát, aki első alkalommal tesz eleget egy parlamenti testület meghívásának. A több mint 800 millió forintos sikerdíjáról elhíresült jogásznőt egy napi­lapnak adott nyilatkozata alap­MTI__________________ Mi nden alapot nélkülöz az a szerdai sajtóhír, hogy e héten nyilvánosságra hozzák a szám­vevőszék elnökjelöltjeinek nevét. Ezen a héten a bizottság nem is ülésezik, mert több tagja külföldön tartózkodik. Mind­ezt Nagy Sándor (MSZP), az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottságának elnöke, az Álla­mi Számvevőszék elnökjelölt­jeire javaslatot tevő testület tudásukkal segítsék megoldani a problémákat. Bejelentették: csütörtökön az FM-ben a minisz­ter tárgyal a vitatott kérdésekről a kilenc agrárképviselettel. A kiskőrösiek ezt furcsának nevez­ték, mert véleményük szerint ezek a szervezetek nem képvi­seli a gazdák érdekeit. Követe­lik, hogy a szervező bizottság be­vonásával tárgyaljanak a tör­vény visszavonásáról és az új megalkotásáról. Kosa Gyula szólt arról is, hogy a pénzügy- miniszter meghívását korábban azért nem fogadták el, mert sze­rintük a mezőgazdasági problé­mákról vidéken kell tárgyalni, nem Budapesten. A termelők hangot adtak annak a vélemé­nyüknek is, hogy a szakminisz­tériumnak - mint több nyugat- európai országban - valamely mezővárosban kellene székel­nie, és nem a fővárosban. Ugyan­akkor elvárták volna, hogy a figyelmeztető demonstráció ide­jén, február 14-én a szakminisz­ter személyesen tájékozódjék a helyszínen. kell fogadni őstermelésnek. A megoldás az lehet, hogy az szja-törvény módosításával a must- és a borelőállítás is termelői tevékenységnek mi­nősüljön, feltéve, hogy a ter­melő nem közvetlenül hozza forgalomba, hanem olyan fel­vásárló, feldolgozó szervezet felé értékesíti, amely az általá­nos forgalmi adó és a fogyasz­tási adó hatálya alá tartozik. Az értékesítéssel nem foglalkozó bortermelőre tehát az őster­melőre vonatkozó szabályokat kell érvényesíteni. Ezzel az intézkedéssel jelentősen csök­kennek a szőlészek és borá­szok adminisztratív és anyagi kötelezettségei, ezáltal oldó­dik a hagyományokkal ren­delkező térségekben a terme­lési feszültség. A szövetség ja­vaslatai figyelembe veszik azt is, hogy Magyarországon csak a legális, minőségi és eredet- védelmi követelményeknek megfelelő bor forgalmát sza­bad támogatni. ján hívta meg a testület, ugyan­is Tocsik Márta utalást tett arra, hogy információi vannak az egykori Fidesz-ingatlan ér­tékesítésének körülményeiről. Tocsik Márta sántikálva, ügyvédjére támaszkodva érke­zett a parlamenti bizottság elé. Az ülés elején védője előter­jesztette: kéri zárt ülés elren­delését, mivel „védence kép­telen a nyilvánosság előtt be­szélni”. Ezt az indítványt az el­lenzéki képviselők tiltakozá­sa ellenére az albizottság több­sége megszavazta. vezetője közölte az MTI-vel szerdán. Mint ismeretes, az ÁSZ elnö­ki tisztsége akkor üresedett meg, amikor Hagelmayer Ist­ván tavaly júliusban egészsé­gi állapotára hivatkozva le­mondott. A számvevőszéki tör­vény pontosan szabályozza, hogy milyen módon lehet je­lölni az ÁSZ elnökét, akit a parlament titkos szavazással, kétharmados többséggel vá­laszt meg 12 évre. Kosa Gyula leszögezte: a feb­ruár 24-én meginduló demonst­rációs hullám következményei­ért kizárólag a kormány felelős. Ezen a tüntetésen követelni fog­ják a miniszterek távozását is. Az esemény kapcsán szerdán egy nyílt levelet is megfogal­maztak a mezőgazdasági ter­melők képviselői. Ebben bírál­ták Nagy Frigyes földművelés- ügyi miniszter nyilatkozatait, amelyekből ők egyértelműen arra következtettek: a minisz­ter nem ismeri a mezőgaz­dasági termelőket sújtó törvé­nyeket. Álláspontjuk szerint a szakminiszter az ügyben nem megengedhető hangnemben fejtette ki véleményét, többek között akkor, amikor kijelen­tette, hogy nem hajlandó ilyen és ehhez hasonló szervező­désekkel tárgyalni. A nyílt levél megfogalmazói- a mezőgazdasági termelők szervező bizottsága éppen ezért- felszólítják a minisztert, hogy az ügy kapcsán nyilvánosan kö­vesse meg az érintetteket. Akácexport Új Kelet-információ A baktalórántházi erdé­szeti igazgatóság évek óta rendszeresen, nagy meny- nyiségben termel minősí­tett akácmagot a csemete­kertjeiben. Az évenkénti termés megközelíti az 50- 55 mázsát, amelyet csáváz­nak, fémzárolnak és forgal­maznak. Megrendelések érkeznek az ország szinte minden részéről, valamint egyre jelentősebb a külföl­di érdeklődés is. Február végétől megkezdődik az exportszerződések nagyobb arányú teljesítése, több száz kilogramm akácma­got értékesít a vállalat nyugat-európai kereske­dőknek. Erdővédelem Új Kelet-információ Jelentős károkat okoz­nak az iparszerű falopások az erdészetekben. Az úgy­nevezett megélhetési, sze­génységi bűnözést kiszo­rítva a tettesek teherautók­kal, komoly technikai fel­szereléssel irtják az erdő­ket. A nagy arányú illegá­lis erdőirtás üzleti megfon­tolásból, kereskedelmi ér­tékesítési céllal történik. Helyenként, például a nyí­regyházi, a fehérgyarmati vagy a baktalórántházi erdészeti igazgatóság terü­letein, úgy tűnik, mintha szőnyegbombázás lett vol­na. Egy-egy ipari méretű falopás után egyszerre több tíz köbméter faanyag­nak lába kél. A térségi erdészet 55 ezer hektáros területét kép­telenség az erdőkerülők­nek megvédeniük, emiatt erdővédelmi akciócsopor­tot hozott létre az erdésze­ti vállalat. A rendőri szer­vekkel összefogva nyo­moznak a tettesek után, valamint megelőző el­lenőrzéseket tartanak. Földárverés Vámosatyán Munkatársunktól Termőföldárverést szer­vez február 20-án, csütör­tökön a megyei kárrende­zési hivatal Vámosatyán, a művelődési házban. A li­citre jelölt tizennégy par­cella a Nyírmadai Állami Gazdaság nyírmadai keze­lésben lévő területeiből került lajstromba. A közel 186 hektáros, mintegy 750 aranykorona értékű föld nagyobb hányada gyep, kisebb része szántó. Három gyepparcella kivett terme­lési tartalék, egy szántó a Csaronda-főcsatoma terü­letéhez tartozik. A licit II/2-es kategóriá­ba sorolt, azaz megkötés nélkül, minden alanyi jo­gon kárpótolt részt vehet rajta. Az előzetes informá­ciók szerint jelentős lakos­sági és ingatlanügynök­ség-képviselői érdeklődés várható a földárverésen. A kormányzat keseríti meg a szőlőt Nem mérlegelték a sajátosságokat Tocsik Márta megjelent Egyeztető tárgyalás helyett vitafórum Nincsenek jelöltek

Next

/
Thumbnails
Contents