Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-20 / 43. szám

Ünnepélyes keretek között nyújtották át kedd este a washingtoni magyar nagykövetségen Leighton Smith nyugállományú amerikai tengernagynak a Magyar Köz- társasági Érdemrend Középkeresztjét. A magas kitüntetést Göncz Árpád köztársasági elnök adományozta a katonai vezetőnek a boszniai békefenntartó kötelék sikeres küldetésé­hez való hozzájárulása, az IFOR-erőkben szolgáló magyar mű­szaki alakulat tevékenységéhez nyújtott támogatása és az ame­rikai-magyar katonai együttműködés előmozdítása elismeré­seként. A közelmúltban nyugállományba vonult tengernagy a NATO dél-európai szövetséges erőinek volt a főparancsnoka, és ebben a minőségben ellátta az IFOR-kötelék parancsnoki tisztét is. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt kedden négy órán át hallgatta ki rendőrség egy politikai-jogi botrány nyomán folyó vizsgálat keretében. A miniszterelnök „valamennyi feltett kérdésre válaszolt, és együttműködött a kihallgatókkal” - mutatott rá a kihallgatás után kiadott rendőrségi közlemény. A botrány a Likud párti Róni Bar-Onnak a kormány jogi tanácsadójává történt január 10-ei kinevezése körül robbant ki. A közszolgálati televízió ugyanis olyan érte­süléseket közölt, melyek szerint Bar-Ont a miniszterelnök a szélsőséges ortodox Sasz párt vezetőjének, Arie Dérinek a nyo­mására nevezte volna ki, cserébe a hebroni megállapodásért - írta a Reuter. Az AFP értesülése szerintűén Bar-On kinevezése révén egy sikkasztási ügyben kívánt kegyelmet nyerni. Netanjahu, Bar-On és Déri egyaránt tagadta, hogy törvénytele­nül járt volna el. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden, a zaire-i kormányerők több áldozatot követelő bukavui légitá­madása után egy nappal Kofi Annan ENSZ-főtitkár kérésére elfogadott határozatában azonnali tűzszünetre és valamennyi külföldi katonának, közöttük a zsoldosoknak az ország keleti részéről történő kivonására szólította fel a feleket A testület támogatásáról biztosította Mohamed Sanun ENSZ-megbízott ötpontos béketervét, amely azonnali tűzszünetet, valamennyi külföldi katona, így a zsoldosok kivonását, Zaire és a térség többi állama nemzeti szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartását, a menekültek és a kitelepítettek védelmét, valamint a váls.ág békés, párbeszéd útján történő rendezését és egy nemzetközi békekonferencia összehívását tartalmazza. A boszniai szerbek legnagyobb városában, Banja Lukában az esküdtszéken kedden folytatódott az Alija Izetbegovic boszniai elnök ellen távollétében „háborús bűnök” miatt folyó per-jelentette az AFP. A berendelt húsz tanú közül csupán négyen jelentek meg a bíróságon. Alija Izetbegovic ellen a boszniai muszlint hadsereg főparancsoki minőségében emeltek vádat, a boszniai szerbek ellen 1992 és 1995 között - főparancsnoksága idején - elkövetett cselekmények miatt. Izetbegovic elnök a január 21-én kezdődött perhez nem fűzött kommentárt, de egyik tanácsadója, Mirza Hajric „ostoba pro­vokációnak” nevezte azt. Gépfegyverrel lövik az elefántokat MTI Kongó északkeleti részén a vadorzók változatlanul százá­val mészárolják az elefánto­kat: a fehér aranynak is neve­zett elefántcsontért csak tavaly több mint 500 állatot öltek le gépfegyverekkel, noha Kon­gó hivatalosan már csatlako­zott az elefántcsonttal folyta­tott kereskedelmet tiltó nem­zetközi egyezményhez. Az egyik nemzeti park kö­zelében, a Muadie-sómocsár vidékén a nemzeti park felü­gyelői szerint alig néhány hó­nap alatt négyszáz állat esett a bűnözők áldozatául. A vidék­kel szomszédos Odzala nem­zeti parkban él a Kongóban ma élő, mintegy 13 ezer állatból álló elefántpopuláció harma­da. A parkban védelmet élvez­nek az állatok, s a hatóságok kétszeresére szándékoznak növelni az Odzala park 600 ezer hektáros területét. A bővítés egy ENSZ-program része, amelyet 1992-ben indí­tott a világszervezet a közép­afrikai flóra és fauna védelmé­re. Az első ötéves szakaszban hozták létre a védett parkot, s az 1996-ban beindított máso­dik szakaszban a vadászatból és földművelésből élő helybe­lieknek teremtenek majd új megélhetési stratégiákat. Roger Bienvenu MíVoula, a nemzeti park munkatársa az AFP tudósítójának elmondta: ahol nagy mértékben folyik az orvvadászat, ott a hatóságok keze is benne van az ügyben, ha másként nem, azzal, hogy a katonák adják el a fegyvere­ket a vadászoknak, s részesül­nek a már a szomszédos orszá­gokba is kiterjesztett csem­pészhálózat bevételeiből. Tavaly júliusban sikerült egy 180 agyarból álló szállít­mányt elfogni a határon, de ez „csekély mennyiség” ahhoz képest, hogy az előző években évente több száz tonnányi ele­fántcsont került Kongóból a csempészhálózatba. A hatóságok egyre szigo­rúbb fellépése lassan ered­ményt hoz: januárban „mind­össze” egy tucatnyi agyart pró­báltak kicsempészni az or­szágból, ám MíVoula nem túl derűlátó: attól tart, hogy a fegyverek ellenőrizhetetlen forgalma miatt új erőre kapnak az orvvadász- és csempész­bandák. Világkrónika Kelet A NATO a középpontban Horn Gyula elégedett oslói tárgyalásaival Gazdag programot bonyolított le a magyar kormányfő szerdán, oslói hivatalos látogatásának második, befejező napján. Harminc-harminc perces megbeszélést folyta­tott a norvég védelmi, illetve a külügyminiszterrel, talál­kozott a parlament külügyi bizottságának tagjaival és a törvényhozás elnökével, ellátogatott a gazdasági és a környezetvédelmi bűnözés visszaszorításával foglalko­zó Ökokrimbe, majd a Norvég Kereskedelmi Tanács szék­házában a norvég gazdasági és ipari élet vezető szemé­lyiségeinek részvételével rendezett kerekasztal-beszél- getésen vett részt. MTI __________________ A J örgen Kosmo védelmi és Björn Tore Godal külügymi­niszterrel folytatott megbeszé­léseinek középpontjában a NATO-val kapcsolatos kérdé­sek álltak, emellett szó volt az EBESZ működéséről, a dél­szláv válság helyzetéről és ar­ról, miként lehetne felgyorsíta­ni a térségben a gazdasági hely­reállítás és újjáépítés folyama­tát. Mindkét tárgyaláson érin­tették a kétoldalú kapcsolatok helyzetét is, s ezen belül konk­rétan is felmerült, hogy Ma­gyarországot különösen érdek­Havel MTI_________________ Példátlanul csökkent az idei év elején Václav Havel cseh államfő népszerűsége - derül ki a legújabb, februári felmérésből, amelyet a prágai Közvélemény­kutató Intézet (IWM) készített Míg Havelt januárban - a Mladá Fronta Dnes szerdai ki­adásában közölt adatok szerint - a megkérdezettek 87 száza­léka támogatta, addig február­ban ez csak 75 százalék volt. Hasonló módon esett a kor­mány, valamint a parlament népszerűsége is, amelyeket a megkérdezettek 43, illetve 27 százaléka támogat Egy hónap­pal ezelőtt mindkét intézmény támogatottsága hét százalékkal volt magasabb. A felmérés készítői azt állítják, hogy az államfő népszerűsége azt kö­vetően csappant meg szinte drámai módon, hogy kegyel­met adott Martin Odlozilnak, Vera Cáslavská olimpiai tor­nászbajnoknő fiának, akit apja meggyilkolásával vádolnak. Bár a bíróság a fiatal Odlozilt bűnösnek találta, az államfő ke­gyelemben részesítette. MTI _____________ A Ciorbea-kormány program­jával alaposabban megismerked­ve a román ellenzéki pártok - ki­ki a maga stílusában - közveüe- nül a Nemzetközi Valutaalap, közvetve pedig többé-kevésbé nyíltan a Nyugat ellen indítottak kampányt, újra megpendítve a nacionalista és populista húrokat. Gheorghe Funar, az RNEP el­nöke ütötte meg a legélesebb hangot a szerdai lapok által is­mertetett nyilatkozatában. A Ciorbea-kormány szerinte „elfo­gadta a külföldi szakértők által megállapított diagnózist”, és az általuk ismertetett tényállás alap­ján „a miniszterelnök ismertette a román gazdaságra és népre ki­mondott ítéletet”. Az egységpárti vezér szerint a program deklarált céljai közül csak a mintegy 3600 társaság és „a román haza földjé­nek eladása” számíthat sikerre. Ilyen és hasonló érvek kifejtésé­re Funar találkozót sürgetett lik a különféle - haditechnikai és más jellegű - beszerzések norvégiai tapasztalatai. Jörgen Kosmo a találkozó után az MTI kérdésére válaszol­va elmondta: sajátos geostra- tégiai helyzete nem teszi érzé­kenyebbé Norvégiát a NATO- bővítéssel szembeni orosz el­lenállásra, mint az atlanti szö­vetség más tagországait. Nor­végia mindig is közeli kapcso­latokat tartott fenn Oroszor­szággal, soha nem keveredett háborúba vele, s úgy látja, hogy van lehetőség a NATO és Oroszország közötti kapcsola­tok szorosabbra fűzésére. Az MTI __________ A zágrábi magyar nagykö­vetséget is belekeverte a kor­mányzó Horvát Demokrata Kö­zösség (HDZ) elleni legújabb támadásába a Nációnál című horvát ellenzéki hetilap. A megfigyelők által általá­ban bulvárjellegűnek minő­sített hetilap legfrissebb számá­ban azt állította, hogy Horvát­ország már csatlakozott a Dél­kelet-európai Együttműködési Kezdeményezéshez (SECI), ám az erről szóló döntést a zágrábi vezetés a közelgő választások miatt egyelőre nem hozza nyil­vánosságra. A horvát vezetés az utóbbi hónapokban többször is leszögezte, hogy az ország hi­vatalosan nem lesz tagja a 12 országra kidolgozott amerikai kezdeményezésnek, mert úgy értékeli, hogy azzal egyfajta új Jugoszláviát alakítanának ki, visszakényszerítenék az orszá­got a Balkánra. Többször is ér­tésre adták azonban, hogy Zágráb kész együttműködni a kezdeményezés egyes prog­ramjaiban. Ciorbeával, és népszavazást a programról. Ion Dutu, a Nagy-Románia Párt képviselője szerint a programot a Nemzetközi Valutaalap dolgoz­ta ki, a kormánytagok csak egy­szerű statiszták. A javasolt intéz­kedésekkel „megadják a kegye­lemdöfést a román gazdaságnak”. Míg a két szélsőséges párt csak a választók 4-4 százalékára hivatkozhat, az eddigi kormány­párt, az SZDRP a parlament legerősebb pártja, és soraiban a volt kormány legkiválóbb szak­értői és politikusai szólaltak meg - ám sok tekintetben hasonló ér­veket hangoztatnak, csak intel- lektuálisabb nyelvezetben. Teo­dor Melescanu volt külügymi­niszter, a párt alelnöke és szóvivő­je ugyan azt ígérte hétfői sajtóér­tekezletén, hogy az SZDRP ala­posan tanulmányozni fogja a ja­vaslatokat, és csak pénteken mond véleményt, előzetes meg­jegyzéseiben azt hangoztatta, hogy „az IMF és a Világbank e atlanti szövetség és Oroszor­szág közötti együttműködési megállapodás kidolgozását és a NATO kibővítését Norvégia két különböző, de egyenrangú fontosságú folyamatnak tekin­ti - mondta Kosmo. Sok kérdés merült fel a NATO- tagsággal összefüggésben azon a megbeszélésen is, amelyet a miniszterelnök a norvég parla­ment, a Storting külügyi bizott­ságának tagjaival folytatott. A norvég képviselők biztosítot­ták Magyarországot arról, hogy a storting egységes a kibővítés támogatásának ügyében, és ab­ban is, hogy a bővítés első kö­rébe Magyarország, Lengyelor­szág és Csehország kerüljön bele. Itt is szóba került Orosz­ország jelenlegi és majdani ál­láspontja, az Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok vár­ható alakulása, valamint az a kérdés, hogy mi történjen azok­kal az országokkal, amelyek nem kerülnek bele a bővítés első körébe. A Nációnál a magyar nagy- követség egyik levelének fotó­kópiáját is közölte állításának alátámasztására, de nem adott magyarázatot arra, hogyan ju­tott a levélhez. A levélből ki­derül, hogy a zágrábi magyar nagykövetség egyik diploma­tája elküldte a SECI megalakí­tásáról szóló nyilatkozatot egy ellenzéki párt alelnökének, s kísérőlevelében megállapítot­ta, hogy a dokumentumban foglaltak szerint Horvátország elfogadta a SECI-ben kialakí­tandó együttműködést. Ugyan­ezen a véleményen volt egy nyugati diplomata is, aki név nélkül nyilatkozott a hetilap­nak. A horvát hetilap megszólal­tatta a Zlatko Matesa vezette zágrábi kormány egyik mi­niszterét. A név nélkül nyilat­kozó politikus cáfolta a kül­földi diplomaták állításait, s megerősítette, hogy Horvátor­szág mindeddig nem lépett a SECI tagjai közé, de nem uta­sítja el a keretei között kiala­kítandó együttműködést. programja, amelyet évekkel ezelőtt és ugyancsak angolul az SZDRP-nek is előteijesztettek, jó politikai gazdasági tankönyv, de nem alkalmazható a jelenlegi román gazdasági helyzetre. A Ciorbea-kormánynak kidolgo­zott program következetes, logi­kus, de egy elméleti gazdaságot céloz meg, ideális feltételezések­kel, hibás kiindulópontokból indul ki, és kiszámíthatatlan kö­vetkezményekkel jár majd”. Mircea Cosea volt állammi- niszter, aki a reform és a privati­zálás felelőse volt az előző kor­mányban, hasonló gondolatokat fejtegetett kedden, bár előzőleg hangsúlyozta, hogy pártja min­dig a szoros kapcsolatok híve volt az IMF-fel és a Világbank­kal. Szerinte a két nemzetközi szervezet által hirdetett sokkte­rápiát azért hiba Romániára al­kalmazni, mert figyelmen kívül hagyják: igen költséges, és ezt csak olyan országok képesek el­viselni, mint az NSZK. \ Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Nagyon úgy tűnik: bein­dult a magyar külpolitikai gőzhenger, hogy begyűjtse a konkrét ígéreteket a NATO- tagállamok részéről. Az idő­zítés valóban roppant jó, hi­szen egybeesik Albright - amerikai külügyminiszter asszony - hétfői, brüsszeli kijelentésével, amit a NATO plénuma előtt tett - neveze­tesen, hogy még az idén pont kell kerüljön az első körben felveendő országok belépé­sének ügyére. Horn Gyula külpolitikai in­díttatású utazásait az is indo­kolja, hogy a török diplomá­cia azzal zsarolja a nyugatot, amennyiben nem veszik fel az Európai Unióba, megvé­tózza az új jelentkezők fel­vételét a NATO-ba! Nincs mit tenni - ha biztosra aka­runk menni -, végig kell jár­ni a tagállamokat, és egyen­ként meggyőződni róla, hogy igennel szavaznak-e, és miként viszonyulnak a török próbálkozásokhoz? A magyar miniszterelnök hétfői, oslói útja azért is ak­tuális, mert parlamenti kül­döttségünk - a frakcióvezető Gál Zoltánnal az élen - ép­pen most tárgyal Brüsszelben Solana NATO-főtitkárral és a katonai vezetőkkel. A norvég válasz, amit Hóm Gyula kapott Oslóban, rendkívül kedvező volt, és nemcsak felvételünk támo­gatását deklarálta, hanem azt is, hogy Törökország nem élhet vétóval. Feltehetőleg a magyar kül­politikai lépéssorozat meg­hozza majd várható gyümöl­csét, azonban az minden két­séget kizáróan megállapítha­tó, hogy hazánk felvétele az első körben valóban aktuá­lis, és hogy az események ez ügyben látványosan felgyor­sultak. A csatlakozási tár­gyalások minden bizonnyal hamarosan - akár egy-két hónap múlva is - megkez­dődhetnek, hiszen pontosan ezt az eltökélt amerikai szán­dékot tükrözte Albright asszony minden brüsszeli megnyilatkozása. A NATO-csatlakozást el­lenző magyar pártok és moz­galmak - éppen az idő rö­vidsége miatt - valószínűleg erőteljes kampányba kezde­nek, és várhatóan követelni fogják a népszavazás mie­lőbbi megtartását a kérdés­ben. A kormány és a belépést támogató politikai erőknek viszont az a nyüvánvaló ér­dekük, hogy minél több időt nyeljenek, és ez alatt kellő mennyiségű információval szolgálhassanak a társada­lomnak, hogy a döntést a polgárok ne érzelmi, hanem logikai alapon hozhassák. A belépést támogató és ellenző politikai nézetek képvisele­te amúgy nincs „egy súly­csoportban”, hiszen mellet­te voksol az összes parla­menti párt, ellene pedig csak a Munkáspárt, néhány civil szervezet, és valamelyest a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt. A társadalom megosztott­sága a kérdésben nem tükrö­zi a parlamenti és a parlamen­ten kívüli pártok közötti erőkülönbségeket, hiszen az előzetes felmérések szerint jelenleg csak mintegy ötven- egynehány százalék monda­na igent hazánk NATO-tag- ságára. Vádolják a követséget Román kampány a Valutaalap ellen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents