Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-20 / 43. szám
1 1 I Megyei krónika 1997. február 20., csütörtök Jó Irányban a közlekedés (folytatás az 1-es oldalról) A kapitányságok területein bekövetkezett balesetek számának aránya évek óta azonos, viszont meglepő, hogy az összbalesetek számának 6,2 százalékos csökkenését mindössze két kapitányság kiemelkedő eredménye okozta. A nyíregyházi rendőrkapitányságnál 11,4, míg a nyírbátorinál 16,2 százalékos csökkenés történt. A balesetek okozóinak aránya sem változik évek óta, az összbalesetek 86,7 százalékát járművezetők, 12,9 százalékát gyalogosok okozzák. Érdekes adat még, hogy minden negyedik balesetet kerékpáros vagy gyalogos okozta. A balesetek elsődleges okai továbbra is a nem megfelelő sebesség alkalmazása, illetve az irányváltoztatás és kanyarodás szabályainak megszegése, valamint az elsőbbségi jog meg nem adása volt. A legtöbb baleset (28,3 százalék) 14 és 16 óra között következett be. A napok szerinti megoszlásban továbbra is a hétvége vezet, a balesetek egyhar- mada pénteken és szombaton következett be. A balesetek 70,1 százaléka lakott területen, míg közel 30 százaléka lakott területen kívül történt. Téves az a felfogás, miszerint a külföldiek sok balesetet okoznak, mindössze 5 százalékban részesülnek, ami már több éve nem változik. Annak ellenére, hogy mindent elkövetünk az ittas vezetők kiszűrése érdekében, az ittasan okozott balesetek száma sajnos emelkedett, 111-ről 125- re, megfigyelhető tendencia, hogy az ittasság mértékénél egyre gyakoribb az 1,5 ezrelék feletti érték. Fontosnak tartjuk ebben az évben is, hogy a megye útjain minél több rendőr teljesítsen szolgálatot, és azt is ígérhetjük, hogy számos közlekedési akciót szervezünk ’97-ben is, azzal a különbséggel, hogy ezeket előzetesen nem fogjuk bejelenteni. Célunk a közlekedési morál fenntartása, és még fokozottabban lépünk fel az ittas járművezetők és a gyorshajtók ellen. Drágább lesz a kenyér (folytatás az 1-es oldalról) A pékek egyesülete nemrég szakmai megbeszélést tartott ezekről a kérdésekről, de a marketingigazgató határozottan cáfolta, hogy ár- egyeztetés történt volna. Már csak azért sem lehet, mert a gyakorlat az, hogy a kisebb pékségek áraikkal a nagyobbakat követik. A minipékségekről elmondta, rég megdőlt már az a szemlélet, hogy egy falu, egy pékség. A Nyírség Sütőipari Kft. sok olyan településre szállít, ahol működik péküzem, és viszont, onnan is hoznak kenyeret a megyeszékhelyre. Balkányban szintén emelik a kenyér árát. Makkal Szilárdtól, a kft. egyik vezetőjétől megtudtuk, hogy halaszthatatlanná vált az árak emelése. Az 5-6 százalékos drágulás nem fedezi az alap- anyagárak változását, de jól tudják, hogy az ettől nagyobb mérvű drágítás már piacvesztéssel járhat. Példának megemlítette: ’95 őszén 24-25 forintos lisztár mellett 72-73 forintért értékesítették a kenyeret. Mára duplájára emelkedett a liszt ára, a kenyér mégis alig haladja meg a száz forintot. Az észterek és más puffasztó adalékanyagok betiltását nem ellenzi, sőt, várhatóan szelhetőbb, rugalmasabb és élvezhetőbb lesz ezentúl a kenyér és a péksütemény. Néhány évvel ezelőtt sokan csak azért vezették be az észterek használatát, hogy az ő termékük még nagyobb, még tetszetősebb legyen. Nem törődtek azzal, hogy fűrészpor ízű, bél nélküli pékárut gyártanak. Most újra a korábban megszokott méretűek lesznek a kiflik és a zsemlék, de élvezhetőbbek. A sütőipar jövőjét a fagyasztott, elősütött és előre csomagolt termékek gyártásában látja, illetve abban a szakmai kontroliban, amelyet a pékek érdekképviseleti szervei láthatnának el. Az előírások és a szabályok adottak, csak érvényt kellene szerezni. Sok kispékség még a minimálisan elvárható higiénés elvárásoknak sem felel meg, mégis működik. A szigorú szabályok betartatásával többet be kellene közülük zárni. Attól azonban nem tart, hogy konkurencia nélkül kellene termelniük. Maradna annyi kapacitásfelesleg, ami még egészséges rivalizálásra serkentené a péküzemeket. Munkáspárti fórum Mándon Palotai István (Új Kelet) _______________________ A Munkáspárt mándi alapszervezetének meghívására szerdán Mándra érkezett a Munkáspárt kéttagú megyei küldöttsége. Hosszú László megyei elnökségi tagot és dr. Kovács Sándort a Munkáspárt megyei elnökét, a Megyei Közgyűlés egészségügyi bizottságának alelnökét fogadta Varga Lajos, Mánd község polgármestere. Ezt követőleg a párt küldöttei lakossági fórumot tartottak, amelyen általános tájékoztató hangzott el a Megyei Közgyűlés munkájáról, majd az ország gazdasági, politikai és szociális helyzete került napirendre. A vendégek kimerítő tájékoztatást nyújtottak a Munkáspárt politikájáról , majd kérdések és hozzászólások következtek, amelyek jobbára a nehéz sorsú emberek anyagi problémáira vonatkoztak, de érintettek nemzetközi témákat is. Utat építenek a gázvagyonból A legtöbb település önkormányzatát jelenleg az idei költségvetés összeállítása foglalkoztatja. Nyírkárászon járva annak néztünk utána, mennyiből gazdálkodnak az idén és jut-e fejlesztésre ebben az évben? F. Tibor (Új Kelet)________ Mi nt azt Félegyházi Gábor, a falu polgármestere kérdésünkre elmondta, február 27-én tárgyalja a képviselő-testület a költségvetést, de az már most látható, hogy várhatóan 90 millió forinttal gazdálkodhatnak az idén. Elsődleges cél az intézmények fenntartása, minden más kiadást ennek rendelnek alá. Elkészült a pedagógusok új bérbesorolása, és ehhez is elő kell teremteni a pénzügyi fedezetet. Szociális kiadásoknál csak a szinten tartás lehet az elfogadható mérték, így az inflációval arányosan növelik az erre a célra szánt pénzügyi keretet. A Tigázzal megegyeztek a gázvagyon átadásáról és az érte járó negyven százalékos árról. Ebben az évben 7,5 millió forinthoz jutnak ezáltal, amit pályázati forrásokból kiegészítve utak aszfaltozására fordítanak. A településen több helyütt is elkészült már az útalap, és félő, hogy idővel tönkremegy. Most lehetőségük nyílik a beruházás befejezésére, így legalább lesz valami látszata a gázvagyon értékesítésének. Ezen felül szeretnék még az idén egy háromszáz méteres szakaszon a belvizháló- zatot is bővíteni. A település képviselő-testületének távlati tervében szerepel az Anarcs-Gyulaháza- Nyírkarász közötti szennyvízgerincvezeték megépítése. A tisztítómű valószínűleg Gyulaháza és Nyírkárász között létesülne. Jelentős beruházása lenne ez a három falunak. Nem akarják anyagilag nagyon megterhelni a lakosságot, és csak 1999-ben nyújtják be pályázatukat erre a fejlesztésre. Fekete Tibor (Új Kelet) Két évvel ezelőtt alakították át Gyulaházán az iskolások napközi otthonát szociális otthonná. A harminchelyes intézmény mára szűkösnek bizonyult, és a település képviselő-testülete a bővítés mellett döntött. Az építkezés tavaly kezdődött, és most úgy tűnik, tavasszal átadhatják a létesítményt. Mint azt Csépke Pétertől, az intézmény vezetőjétől megtudtuk, a jelenlegi lakók kevesebb mint fele gyulaházi, a többiek a környékbeli falvakból érkeztek, és most is telt házzal működnek. A toldaléképületben két-, három- és négyágyas szobákat alakítanak ki, és az ottani tizenöt helyből kilencre már van jelentkező. Mire elkészül az épület, addigra a maradék helyek is elkelnek. Az időskorúak körében népszerű az otthon, mert nem kémek előre kauciót. A helyieknek hétezret, a környékbelieknek kilencezer forintot kell fizetni a kosztért és a szállásért. Ha orvosra lenne szükségük, nem kell messzire menni, az épületben rendel a település háziorvosa. Tágasabb lesz a szociális otthon Nyílt nap az evangélikus Iskolában Sikli Tímea (Új Kelet) Nyílt napra várta szerdán Nyíregyházán a leendő első osztályosokat az evangélikus általános iskola. A vidám hangulatú délelőttön az óvodások és szüleik elsősorban a most második osztályosok mindennapjaiba pillanthattak be. így nemcsak a táblával és a krétával, hanem a jövendőbeli tanító nénikkel is barátságot köthettek, hiszen aki az idén a másodikosokat oktatja, az lesz a jövő tanév legfiatalabb diákjainak nevelője. Nem volt azonban zárt az iskola többi tanulójának délelőtti és délutáni órája sem, így a mezőgazdasági szaközépiskolában lévő alsó tagozatosok mellett az Arany János utcán tanuló felsősöket is meglátogathatták az érdeklődők. A kicsiket leginkább a magyar órák kötötték le, érdeklődéssel hallgatták a tanító néni verseit, meséit. Az oktatási módszerek sok szülő tetszését elnyerték, akik már ott helyben eldöntötték, hogy szeptembertől az evangélikus iskolába járatják csemetéiket. Paradicsomi alapítvány Tudósítónktól Az Ópályiak Baráti Köre megalakulásakor számos célt tűzött maga elé, ezek egyike egy, az ópályiban élő és valamilyen téren tehetséges gyerekek és felnőttek anyagi ösztönzését, támogatását végző alapítvány létrehozása volt. Az egykori mecénások hagyományának intézményesített életre keltése hosszú évek alatt ért el a megvalósításig, 1997. január 16-ai cégbírósági bejegyzéség. A kuratórium elnökét, Buzsik Isnánt kérdeztük az indulásról és terveikről.- Az alapítvány létrehozásához szükséges pénzt túlnyomórészt a faluban élő, illetve innen elszármazott emberek adták össze, de akadköztük olyan is, aki nem ópályi, csak azért segít, mert fontosnak érzi azt, amit csinálunk. Nyáron rendeztük meg az ópályiak világtalálkozóját. Erre a világ minden részéről jöttek az ópályiból elszármazottak, és közülük sokan érezték szívügyüknek tervünket, hogy a kultúra, a művészet és a sport területén tehetséges ópályiakat támogassuk. Szeretnénk például segíteni azoknak a szülőknek, akik tehetséges gyereküket anyagi okok miatt nem tudnák tovább képeztetni, de juttatnánk támogatást felnőtteknek is, akik mondjuk közismerten jól táncolnak vagy szépen énekelnek. Egyelőre ez még a jövő, mert csak a pénzünk kamataiból akarunk gazdálkodni, nehogy tőke nélkül maradjunk. Most a pénzgyűjtés időszakát éljük, ez az év valószínűleg ezzel fog telni. Várjuk a támogatásokat a 68000048 15005001-es számlaszámra, de mi magunk is próbálunk pénzt „csinálni”. Első akciónk egy jótékonysági farsangi bál volt, amiből 70 ezer forint bevétele volt az alapítványnak. Várjuk az „egy százalékos” felajánlásokat is, nyáron pedig mint falusi alapítvány, vidéki eszközökkel szeretnénk tovább duzzasztani a számlánkat. Paradicsomot akarunk termelni, a hasznot pedig a fent említett célokra fordítani. Az alapító tagok ösz- szefogásával akarjuk ezt végezni, egyikünk adja a földet, a másik megszántja, én adom a palántát, valaki permetez majd, és így tovább. Amíg felduzzad a számlánk, addig is segítünk krízishelyzetekben, ha például drága gyógyszerre van szüksége egy gyereknek, de a komoly tanulmányi, művészeti és sportpályázatokat csak pénzügyi helyzetünk javulása után fogjuk kiírni. A pályázatokra nem csak személyesen lehet majd jelentkezni, a tehetségesnek tartott embereket mások is a kuratórium figyelmébe ajánlhatják. Ez azért szükséges, mert az emberek nem szeretnek kérni, és időre van szükség ahhoz, hogy felismerjék, az alapítvány támogatása nem könyörado- mány, hanem elismerés. Fotó: Csonka Fotó: Bozsó Fotó: Csonka
