Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-20 / 43. szám

1 1 I Megyei krónika 1997. február 20., csütörtök Jó Irányban a közlekedés (folytatás az 1-es oldalról) A kapitányságok területe­in bekövetkezett balesetek számának aránya évek óta azonos, viszont meglepő, hogy az összbalesetek szá­mának 6,2 százalékos csök­kenését mindössze két kapi­tányság kiemelkedő ered­ménye okozta. A nyíregyhá­zi rendőrkapitányságnál 11,4, míg a nyírbátorinál 16,2 százalékos csökkenés történt. A balesetek okozói­nak aránya sem változik évek óta, az összbalesetek 86,7 százalékát járműveze­tők, 12,9 százalékát gyalo­gosok okozzák. Érdekes adat még, hogy minden ne­gyedik balesetet kerékpáros vagy gyalogos okozta. A balesetek elsődleges okai továbbra is a nem megfelelő sebesség alkalmazása, illet­ve az irányváltoztatás és kanyarodás szabályainak megszegése, valamint az elsőbbségi jog meg nem adása volt. A legtöbb bal­eset (28,3 százalék) 14 és 16 óra között következett be. A napok szerinti megoszlás­ban továbbra is a hétvége vezet, a balesetek egyhar- mada pénteken és szomba­ton következett be. A bal­esetek 70,1 százaléka lakott területen, míg közel 30 szá­zaléka lakott területen kívül történt. Téves az a felfogás, miszerint a külföldiek sok balesetet okoznak, mind­össze 5 százalékban része­sülnek, ami már több éve nem változik. Annak ellené­re, hogy mindent elköve­tünk az ittas vezetők kiszű­rése érdekében, az ittasan okozott balesetek száma saj­nos emelkedett, 111-ről 125- re, megfigyelhető tendencia, hogy az ittasság mértékénél egyre gyakoribb az 1,5 ezre­lék feletti érték. Fontosnak tartjuk ebben az évben is, hogy a megye útjain minél több rendőr teljesítsen szol­gálatot, és azt is ígérhetjük, hogy számos közlekedési akciót szervezünk ’97-ben is, azzal a különbséggel, hogy ezeket előzetesen nem fog­juk bejelenteni. Célunk a közlekedési morál fenntartá­sa, és még fokozottabban lé­pünk fel az ittas járműve­zetők és a gyorshajtók ellen. Drágább lesz a kenyér (folytatás az 1-es oldalról) A pékek egyesülete nem­rég szakmai megbeszélést tartott ezekről a kérdésekről, de a marketingigazgató ha­tározottan cáfolta, hogy ár- egyeztetés történt volna. Már csak azért sem lehet, mert a gyakorlat az, hogy a kisebb pékségek áraikkal a nagyobbakat követik. A minipékségekről elmondta, rég megdőlt már az a szem­lélet, hogy egy falu, egy pékség. A Nyírség Sütőipari Kft. sok olyan településre szállít, ahol működik pék­üzem, és viszont, onnan is hoznak kenyeret a megye­székhelyre. Balkányban szintén eme­lik a kenyér árát. Makkal Szilárdtól, a kft. egyik veze­tőjétől megtudtuk, hogy ha­laszthatatlanná vált az árak emelése. Az 5-6 százalékos drágulás nem fedezi az alap- anyagárak változását, de jól tudják, hogy az ettől na­gyobb mérvű drágítás már piacvesztéssel járhat. Példá­nak megemlítette: ’95 őszén 24-25 forintos lisztár mel­lett 72-73 forintért értéke­sítették a kenyeret. Mára duplájára emelkedett a liszt ára, a kenyér mégis alig ha­ladja meg a száz forintot. Az észterek és más puffasz­tó adalékanyagok betiltását nem ellenzi, sőt, várhatóan szelhetőbb, rugalmasabb és élvezhetőbb lesz ezentúl a kenyér és a péksütemény. Néhány évvel ezelőtt sokan csak azért vezették be az ész­terek használatát, hogy az ő termékük még nagyobb, még tetszetősebb legyen. Nem törődtek azzal, hogy fűrész­por ízű, bél nélküli pékárut gyártanak. Most újra a koráb­ban megszokott méretűek lesznek a kiflik és a zsemlék, de élvezhetőbbek. A sütőipar jövőjét a fagyasztott, elő­sütött és előre csomagolt termékek gyártásában látja, il­letve abban a szakmai kont­roliban, amelyet a pékek ér­dekképviseleti szervei láthat­nának el. Az előírások és a szabályok adottak, csak ér­vényt kellene szerezni. Sok kispékség még a minimálisan elvárható higiénés elvárások­nak sem felel meg, mégis mű­ködik. A szigorú szabályok betartatásával többet be kel­lene közülük zárni. Attól azonban nem tart, hogy kon­kurencia nélkül kellene ter­melniük. Maradna annyi ka­pacitásfelesleg, ami még egészséges rivalizálásra ser­kentené a péküzemeket. Munkáspárti fórum Mándon Palotai István (Új Kelet) _______________________ A Munkáspárt mándi alapszervezetének meghívására szerdán Mándra érkezett a Munkáspárt kéttagú megyei küldöttsége. Hosszú László megyei elnökségi tagot és dr. Kovács Sándort a Munkáspárt megyei elnökét, a Megyei Közgyűlés egészségügyi bizottságának alelnökét fogad­ta Varga Lajos, Mánd község polgármestere. Ezt követőleg a párt küldöttei lakossági fórumot tartot­tak, amelyen általános tájékoztató hangzott el a Megyei Közgyűlés munkájáról, majd az ország gazdasági, politi­kai és szociális helyzete került napirendre. A vendégek kimerítő tájékoztatást nyújtottak a Munkáspárt politiká­járól , majd kérdések és hozzászólások következtek, ame­lyek jobbára a nehéz sorsú emberek anyagi problémáira vonatkoztak, de érintettek nemzetközi témákat is. Utat építenek a gázvagyonból A legtöbb település önkormányzatát jelenleg az idei költ­ségvetés összeállítása foglalkoztatja. Nyírkárászon jár­va annak néztünk utána, mennyiből gazdálkodnak az idén és jut-e fejlesztésre ebben az évben? F. Tibor (Új Kelet)________ Mi nt azt Félegyházi Gábor, a falu polgármestere kérdé­sünkre elmondta, február 27-én tárgyalja a képviselő-testület a költségvetést, de az már most látható, hogy várhatóan 90 millió forinttal gazdálkodhat­nak az idén. Elsődleges cél az intézmények fenntartása, min­den más kiadást ennek rendel­nek alá. Elkészült a pedagógu­sok új bérbesorolása, és ehhez is elő kell teremteni a pénzügyi fedezetet. Szociális kiadások­nál csak a szinten tartás lehet az elfogadható mérték, így az inflációval arányosan növelik az erre a célra szánt pénzügyi keretet. A Tigázzal megegyeztek a gázvagyon átadásáról és az érte járó negyven százalékos árról. Ebben az évben 7,5 mil­lió forinthoz jutnak ezáltal, amit pályázati forrásokból ki­egészítve utak aszfaltozására fordítanak. A településen több helyütt is elkészült már az út­alap, és félő, hogy idővel tönk­remegy. Most lehetőségük nyí­lik a beruházás befejezésére, így legalább lesz valami látsza­ta a gázvagyon értékesítésé­nek. Ezen felül szeretnék még az idén egy háromszáz méte­res szakaszon a belvizháló- zatot is bővíteni. A település képviselő-testü­letének távlati tervében sze­repel az Anarcs-Gyulaháza- Nyírkarász közötti szennyvíz­gerincvezeték megépítése. A tisztítómű valószínűleg Gyu­laháza és Nyírkárász között létesülne. Jelentős beruházá­sa lenne ez a három falunak. Nem akarják anyagilag na­gyon megterhelni a lakossá­got, és csak 1999-ben nyújt­ják be pályázatukat erre a fej­lesztésre. Fekete Tibor (Új Kelet) Két évvel ezelőtt alakítot­ták át Gyulaházán az iskolá­sok napközi otthonát szociá­lis otthonná. A harminchelyes intézmény mára szűkösnek bizonyult, és a település kép­viselő-testülete a bővítés mel­lett döntött. Az építkezés ta­valy kezdődött, és most úgy tűnik, tavasszal átadhatják a létesítményt. Mint azt Csépke Pétertől, az intézmény ve­zetőjétől megtudtuk, a jelen­legi lakók kevesebb mint fele gyulaházi, a többiek a környék­beli falvakból érkeztek, és most is telt házzal működnek. A tol­daléképületben két-, három- és négyágyas szobákat alakíta­nak ki, és az ottani tizenöt helyből kilencre már van je­lentkező. Mire elkészül az épület, addigra a maradék he­lyek is elkelnek. Az idős­korúak körében népszerű az otthon, mert nem kémek előre kauciót. A helyieknek hétez­ret, a környékbelieknek ki­lencezer forintot kell fizetni a kosztért és a szállásért. Ha or­vosra lenne szükségük, nem kell messzire menni, az épü­letben rendel a település há­ziorvosa. Tágasabb lesz a szociális otthon Nyílt nap az evangélikus Iskolában Sikli Tímea (Új Kelet) Nyílt napra várta szerdán Nyíregyházán a leendő első osztályosokat az evangélikus általános iskola. A vidám han­gulatú délelőttön az óvodások és szüleik elsősorban a most második osztályosok minden­napjaiba pillanthattak be. így nemcsak a táblával és a krétá­val, hanem a jövendőbeli taní­tó nénikkel is barátságot köt­hettek, hiszen aki az idén a má­sodikosokat oktatja, az lesz a jövő tanév legfiatalabb diák­jainak nevelője. Nem volt azonban zárt az iskola többi tanulójának délelőtti és délutá­ni órája sem, így a mezőgaz­dasági szaközépiskolában lévő alsó tagozatosok mellett az Arany János utcán tanuló felsősöket is meglátogathatták az érdeklődők. A kicsiket leg­inkább a magyar órák kötöt­ték le, érdeklődéssel hallgat­ták a tanító néni verseit, me­séit. Az oktatási módszerek sok szülő tetszését elnyerték, akik már ott helyben eldön­tötték, hogy szeptembertől az evangélikus iskolába járatják csemetéiket. Paradicsomi alapítvány Tudósítónktól Az Ópályiak Baráti Köre megalakulásakor számos célt tűzött maga elé, ezek egyike egy, az ópályiban élő és valamilyen téren te­hetséges gyerekek és fel­nőttek anyagi ösztönzését, támogatását végző alapít­vány létrehozása volt. Az egykori mecénások hagyo­mányának intézményesí­tett életre keltése hosszú évek alatt ért el a megvaló­sításig, 1997. január 16-ai cégbírósági bejegyzéség. A kuratórium elnökét, Buzsik Isnánt kérdeztük az indu­lásról és terveikről.- Az alapítvány létreho­zásához szükséges pénzt túlnyomórészt a faluban élő, illetve innen elszárma­zott emberek adták össze, de akadköztük olyan is, aki nem ópályi, csak azért se­gít, mert fontosnak érzi azt, amit csinálunk. Nyáron rendeztük meg az ópályiak világtalálkozóját. Erre a világ minden részéről jöt­tek az ópályiból elszárma­zottak, és közülük sokan érezték szívügyüknek ter­vünket, hogy a kultúra, a művészet és a sport terüle­tén tehetséges ópályiakat támogassuk. Szeretnénk például segíteni azoknak a szülőknek, akik tehetséges gyereküket anyagi okok miatt nem tudnák tovább képeztetni, de juttatnánk támogatást felnőtteknek is, akik mondjuk közismerten jól táncolnak vagy szépen énekelnek. Egyelőre ez még a jövő, mert csak a pénzünk kamataiból aka­runk gazdálkodni, nehogy tőke nélkül maradjunk. Most a pénzgyűjtés idő­szakát éljük, ez az év való­színűleg ezzel fog telni. Várjuk a támogatásokat a 68000048 15005001-es számlaszámra, de mi ma­gunk is próbálunk pénzt „csinálni”. Első akciónk egy jótékonysági farsangi bál volt, amiből 70 ezer fo­rint bevétele volt az alapít­ványnak. Várjuk az „egy százalékos” felajánlásokat is, nyáron pedig mint falu­si alapítvány, vidéki eszkö­zökkel szeretnénk tovább duzzasztani a számlánkat. Paradicsomot akarunk ter­melni, a hasznot pedig a fent említett célokra fordí­tani. Az alapító tagok ösz- szefogásával akarjuk ezt végezni, egyikünk adja a földet, a másik megszánt­ja, én adom a palántát, va­laki permetez majd, és így tovább. Amíg felduzzad a számlánk, addig is segí­tünk krízishelyzetekben, ha például drága gyógyszerre van szüksége egy gyerek­nek, de a komoly tanulmá­nyi, művészeti és sportpá­lyázatokat csak pénzügyi helyzetünk javulása után fogjuk kiírni. A pályáza­tokra nem csak személye­sen lehet majd jelentkezni, a tehetségesnek tartott em­bereket mások is a kurató­rium figyelmébe ajánlhat­ják. Ez azért szükséges, mert az emberek nem sze­retnek kérni, és időre van szükség ahhoz, hogy felis­merjék, az alapítvány támo­gatása nem könyörado- mány, hanem elismerés. Fotó: Csonka Fotó: Bozsó Fotó: Csonka

Next

/
Thumbnails
Contents