Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-15 / 39. szám

i Sorossal Äjtg ötvenhat vidé­ki iskola képviselő­be vehette át a Soros Alapítványtól a Számító- gépes iskola a nyílt társa­dalomért program kereté­ben kapott informatikai eszközöket. A pályázatot, amelyen 918 iskola vett részt, az elmúlt év tavaszán hirdette meg az alapítvány. A legutóbbi eredményhir­detéskor 169 kedvezmé­nyezett intézmény nyert technikai eszközöket, prog­ramokat, valamint Internet- szolgáltatást. A teljeskörű nemzetközi számítógépes szolgáltatást az iskolák a Matávval meg­a világhálóba kötött szerződés alapján he­lyi hívás áráért vehetik igény­be. A nyertesek kiválasztása­kor az intézmények könyvtá­rának a helyzetét, állományát vizsgálta meg az alapívány kuratóriuma. Azoknak a köz­oktatási intézményeknek, amelyek kimaradtak az első körből, nincs semmi okuk a csüggedésre, ugyanis má­sodszorra nyertesekké vál­hatnak. A legutóbb kiesett közel háromszáz iskola pá­lyázata közül idén további 80-100 intézményi könyv­tárat tervez az alapítvány Internet-csatlakozzással el­látni. Fedélzeti kaszinó A svájci légitársaság re­pülőgépjáratain ezentúl akár 3500 dollárt, megkö­zelítőleg 420 ezer forintot is lehet nyerni lottón, ke­nőn vagy videojátékon. Az Interactive Flight Techno­logies (IFT) új fedélzeti szórakoztató rendszerén nemcsak szerencsejátéko­kat lehet játszani az érin­tőképernyőkön, hanem többféle számítógépes já­tékot is, továbbá 20 video­film és 60 órányi zeneanyag közül választhatnak az uta­sok. A rendszer mindemellett az aktuális repülési útról állan­dóan frissített információkat közöl. Az utazóközönség ré­szére a filmek, a videojátékok, valamint az összes hang­anyag ingyenes lesz, viszont a többi szolgáltatásért hitel­kártyával kell 5-8 dollárt fi­zetniük. A szerencsejátékok maximális tétje egy dollár, amely játékadóját a svájci Lottóhivatal kapja meg. FBI - C-akták Az Egyesült Államok Szö­vetségi Nyomozóhivatala Cyber Strike fedőnevő tit­kos akciót hajtott végre a szmítógéphálózatokon tevé­kenykedő szoftverkalózok leleplezésére. A nyolc hóna­pos nyomozás végére razzi­ák tettek pontot, amelyek során olyan személyek ott­honában tartottak házkuta­tásokat, akik alaposan gya- núsíthatóak azzal, hogy il­legális szoftvereket terjesz­tenek. A BSA, a program­gyártók érdekeit képviselő szervezet képviselői elisme­réssel nyilatkoztak az akci­óról. Véleményük szerint a Cyber Strike éppen időben jött, hiszen az Internet növek­vő népszerűsége elektronikus mennyországot jelent a prog­ramkalózoknak . Az FBI olyan szervezett csoportokra bukkant, ame­lyek kereskedelmi szoftverek terjesztésére specializálták magukat. A kalózprogramok toplistáján a nyomozók sze­rint többek között szerepelt a Sega, a Microsoft, az Ado­be, a Novell, de a sorban megtalálható volt a Nintendo is. Az Egyesült Államokban becslések szerint évente egy- milliárd dolláros kárt okoz­nak a kalózok. Előnyös konkurencia Egy korábban elterjedt mítoszt igyekszik cáfolni egy nemrégiben közzé tett nemzetközi tanulmány. A számítógépek megjelenése és fejlődése, valamint az Internet térhódítása nem­hogy visszaszorította a * nyomtatott sajtót, hanem éppen ellenkezőleg, továb­bi alternatívát kínál a nyom­tatott sajtó részére. Hazai kimutatás hiányában az Egyesült Államok példája meglepő. Az USA-ban 11,1 százalékkal több, számító­gépekről szóló nyomtatott és elektronikus sajtótermék jelent meg, mint egy esz­tendővel ezelőtt. A piaci szegmens becsült értéke je­lenleg 2,69 milliárd dollár, viszont ez év végére az elem­zők már legalább hárommil­liárdos forgalommal számol- nak.A piac 54 százalékát fo­lyóiratok, 28 százalékát a könyvek jelentik, ugyanak­kor a leggyorsabban fejlődő rész az Interneten történő pub­likáció, a Web. A nemzetközi számítógéphálózaton közzé tett anyagokból származó bevételek tavalyi becslések szerint 140 millió dollár kö­rül mozogtak, idén ez a szám várhatóan meghaladja a 200 millió dollárt, s ez megköze­lítőleg 40—50 százalékos nö­vekedést is jelenthet. Az oldalt összeállította: Vitéz Péter Vasvári-bál számítógépekért Alapítványi bált rendeznek március 22-én, szombaton este a nyíregyházi Vasvári Pál Gim­náziumban azzal a céllal, hogy a gimnázium számítástechni­kai termét megfelelően kiépít­sék. (A februárra tervezett ren­dezvényt tették későbbre tech­nikai okok és sorozatos meg­betegedések miatt.) A bálra mindenkit várnak, akinek kötődése volt vagy van az iskolához - volt vasvári­sokat éppúgy, mint azokat, akiknek gyermeke ma ide jár. A belépőjegyek mellett (egy jegy ára 1900 forint, ami egy kellemes vacsora elfogyasztását és a műsor megtekintését is tar­talmazza!) bevételre számítanak a műsoros tombolasorsolásból és egy különleges árverésből is. A bál tiszta bevételét a Vas­vári Alapítványnak adják át, az pedig a gimnáziumot gazdagít­ja a megvásárolt számítógépek­kel. Ide tartozik, hogy a gim­názium hamarosan csatlakozik a városi kábeltévé-hálózaton át az Internetre, tehát óriási lehe­tőségek nyílnak meg a gépek mellé ülő diákok számára! Bővebb felvilágosítást az is­kolában kaphatnak az érdek­lődők telefonon (312-861) vagy személyesen. A Vasvári Pál Gimnáziumért Alapítvány emellett azzal a kéréssel fordul az iskola ügyé­ben érdekeltekhez és a szimpa­tizánsokhoz, hogy ha tehetik, személyi jövedelemadójuk 1 százalékát ajánlják fel az ala­pítvány javára. Adószám: 18790122-1-15. Kukába a modemekkel! Csökkentette a Pentium pro- cesszorainak árát az Intel. A legnagyobb áresést a hagyomá­nyos „Classic” Pentium mikro- chipeknél eszközölte a gyártó, ezeket mintegy 35 százalékkal olcsóbban forgalmazza. A 166 Mhz Pentium gyári, 402 dollá­ros árát 295-re csökkentette, a 133 Mhz-s Pentium 204 he­lyett csak 134 dollárban kerül. A legújabb MMX processzoro­kért ezé v januárjától 10-20 szá­zalékkal kevesebbet kell kifi­zetni. Idén mutatta be az Intel a leg- újabb, MMX névre keresztelt multimédiás technológiával bővített Pentium processzoro­kat, amelyek kereskedelmi for­galomban, asztali és hordozha­tó számítógép-modellekben is kaphatók lesznek. Az mikrochip képességeit a bővített utasításkészletet ki­használó szoftverekkel de­monstrálta a cég. Az Intel szá­mos programgyártót felsora­koztatott az új technológia mögött. Az MMX processzorok 4,5 millió tranzisztorból áll­nak, 32 Kb-os, chipre integrált cache-t tartalmaznak. Az Intel mérései szerint több mint 60 százalékos teljesítménynöve­kedést tesznek lehetővé multi­médiás alkalmazások esetében a vele azonos órajelű pro­cesszorokkal összahasonlítva. Elemzők szerint az MMX drámaian meg fogja növelni a gyártó forgalmát, s várhatóan ebben az évben 30-40 millió darabot el is lehet adni. Mivel az MMX processzorok átvehe­tik a modem és a videokártya szerepét, emiatt az új techno­lógia várhatóan arra kénysze­ríti majd a gyártókat, hogy a versenyképesség megőrzése miatt jelentősen csökkentsék termékeik árát. Ennek folya- modványakén a személyi szá­mítógép-áraknak is esniük kell. Az Atoni'lézer kora Az Egyesült Államokban működő Massachusetts Tech­nológiai Intézet kutató munka­társai a világon elsőként bemu­tatták az atom-lézert. Egy olyan berendezést, amely olyan módon lö ki egymás után atomokat, mint ahogyan a lézerfényben a fotonrészecs­kék áramlanak. A publikált eredmények szerint az atom-lézer az anyag úgynevezett Bose- Einstein féle kondenzátum néven ismert formáján alap­szik, amely csak az abszolút nulla fok (-273,14 Celsius fok) felett néhány milliomod Kelvinnel jön létre. Az atomok ezen a hőmér­sékleten nagyon közel kerül­nek egymáshoz, s egy oszcil­láló mágneses mező pedig le­hetővé teszi, hogy darabon­ként szabaduljanak ki a kon- denzátumból. Ez így már su­gárforrásként alkalmazható. A kutatók szerint, amikor a hatvanas években először állították elő a lézersuga­rat, még senki sem tudta, hogy mire is lehet majd fel­használni. Sőt, a magyar származású Nobel-díjasGó- bor Dénes úgy írta le holog­ram-elvet, hogy a lézersugár létezését még nem is ismer­te. Ma már a lézer segítségé­vel számtalan eszközt hasz­nálunk, mint például a CD- lejátszót, sebészeti eszközö­ket. Az atom-lézer elv gya­korlati értéke egyelőre isme­retlen, de valószínű, hogy a félvezetőipar hasznosítani tudja majd. Piac ’96 Egy nemzetközi felmérés szerint 1996-ban megköze­lítőleg 71 millió személyi számítógépet adtak el a vi­lágon. Ez mintegy 18 száza­lékkal több, mint az azt meg­előző évben. A számítógép- piac forgalmának növekedé­se lassult, a tavalyi 20 szá­zalékhoz képest szerényebb a fejlődés. Az Apple piaci részesedése és az eladásai tovább csökkentek, viszont megtartotta világelsőségét a Compaq, mintegy 7,1 millió eladott számítógéppel. A vállalati ügyfélkörnek szál­lított technológiák piacán szintén a Compaq szerezte meg az elsőséget, de szoro­san felzárkózott mögötte a Helwett Packard és az IBM is. Kódos gondok A Berkeley egyetem egyik diákja kevesebb mint három óra alatt feltör­te a tesztelésre kiadott negyven bites kulccsal tit­kosított üzenetet. A kód­fejtéshez 250, hálózatba kötött számítógépet hasz­nált, amelyek óránként 100 milliárd kulcs ellen­őrzésére voltak képesek. A hír kisebbfajta pánikot okozott az amerikai kor­mánykörökben, ugyanis nemrégiben adták ki a negyvenbites kódokra az exportengedélyt, mivel megfelelően biztonságos­nak minősítették azokat A negyvenes kódoknál bo­nyolultabb titkosító eljá­rások árusítása viszont már engedélyhez kötött, s a kormány számára másod­lagos kulcsokat szükséges letétbe helyezni, az üzene­tek megfejtésének meg­könnyítése végett. Szakér­tői vélemények szerint az eddig kódolási gyakorla­tokkal szakítani kell, mert kereskedelmi alkalmazás­ban a tapasztalatok szeint nem nyújt megfelelő vé­dettséget. A javaslat szeint 56 bitesre kellene változ­tatni a titkosító kódok hosszát, mert annak feltö­rése a ma ismert technoló­giákkal is legkevesebb 22 évbe telne... Tanárok nélkül Az Interneten tanuló di­ákok éppen olyan jó, vagy még jobb eredményt ér­hetnek el, mint a hagyo­mányos tantermekben ta­nuló társaik. Ez volt egy brit felmérés legfontosabb megállapítása, amely kí­sérletbe 33 szociológia szakos egyetemistát be­vontak. A hallgatók telje­sítményét vizsgálva meg­állapították a kutatók, hogy azok, akik Interneten tanultak, húsz százalékkal jobb eredményt produkál­tak a vizsgákon. A hagyományos mód­szerrel tanuló csoportnak 14 héten keresztül heten­te egy órája volt, amíg a hálózati diákok csak a fél­év végi vizsgákon talál­koztak, azonban folyama­tosan leveleztek egymás­sal és az oktatókkal. Az angliai Országos Oktatás­technológiai Tanács kép­viselői szerint általános és középiskolákban nélkü­lözhetetlen a tanár a tan­teremben, de főiskolákon, egyetemeken már az ok­tató közvetlen jelenléte nélkül is elsajátítható a tananyag. Hivatal A Központi Fizikai Ku­tatóintézet nyerte el a Föld­művelésügyi Miniszté­rium által a földhivatalok országos adatforgalmi há­lózatának kiépítésére meghirdetett pályázatot. A tenderben mintegy 140 földhivatal adatforgalmá­nak biztosítása szerepelt komplett Internet-felhasz­nálással együtt.Az előre­láthatólag az idei év köze­péig kiépülő számítógépes hálózat jelentős mérték­ben felgyorsítja a földhi­vatalok közötti adatcserét. Néhány éve csúcstechnológi volt, mára hulladéká vált...

Next

/
Thumbnails
Contents