Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-14 / 38. szám
Mezőgazdaság 6791 Szeged, Dorozsmai út 143. Tel.: 62/361-822, tel./fax: 62/361-284 Finn hitelre kapható A Szegána Kft. 1990-ben alakult, elsősorban vetőmag-forgalmazás és előállítás, valamint mező- gazdasági gépek forgalmazására. Az alapítók a hajdani szegedi Gabonatermesztési Kutatóintézet szakemberei voltak, akik úgy döntöttek, hogy a biztos állami fizetést felváltják az alkotó munkára... rwntnrfi DATE Kutató Központ Klsvárdai Telepe Nagy Miklós, a kft. ügyvezető igazgatója:- 1990 óta közösen tevékenykedünk a finn Sampo Rosenlew céggel, amely kiváló kombájnokat gyárt. A termelők egyre igényesebbek lettek, egyre jobb és biztonságosabb, megbízhatóbb gépeket akartak vásárolni a középkategóriában is. Ehhez találtuk mi a legjobb partnernek a finn céget. A Sampo Rosen- lew 1957 óta gyárt kombájnokat, azóta a szalagról több mint 40 ezer gördült le. 1982 óta a Massey Fergusson céggel kötött szerződés alapján ezen a néven forgalmazzák kombájnjaikat a nyugati vevők legnagyobb megelégedésére. A Szegána Kft. 1992 óta importálja a Sampo kombájnokat. Magyarországon kombájnok tíz százaléka Sampo. A Sampo gépek bizonyítottak már a magyar éghajlat alatt is, úgy a Dunántúlon, mint az Alföldön. Ezek a kombájnok 87 lóerőtől 185 lóerőig terjedő teljelsítményű közvetlen befecskendezésű Valmet dízelmotorokkal vannak szerelve. Napi teljesítő- képességük búzában ötven- száz tonna. Alkalmasak továbbá napraforgó és kukorica betakarítására is, természetesen a megfelelő adapterekkel. A vásárlás megkönnyítése érdekében a gép nettó értékének 50 százalékáig finn hitelt biztosítunk. Ezt évi 8 százalékos devizakamat terheli. Az északkeleti régióban az Agro Gazda Kft. (Nyíregyháza) Agroker Rt. telepe - 42/311-046 - képviseli a Szegána Kft.-t. Az alkatrészellátáshoz konszignációs raktár áll rendelkezésre, ami azonnali kiszolgálást jelent. A szervizelést, valamint a garanciális és azon túli esetleges javításokat jól képzett, gyári szakemberek végzik. Szegána Kft. 6791 Szeged, Dorozsmai út 143. Telefon: 62/361-822, 361- 284. Fő célunk érdekében tevékenykedik megyénkben a nagymúltú kutatóhelyek összvonásával létrehozott kutatóintézet, a Debreceni Agrártudományi Egyetem Kutató Központja. Az 1995-ben, a kutatások koncentrálása érdekében összevont kisvárdai, nyíregyházi, nagykállói, gyulatanyai, újfehértói kutatóhelyek alkották a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet, amelyből a kisvárdai Teichmann Telep, a nyíregyházi Westsik Telep és a nagykállói mintafarm alkotják a jelenlegi DATE Kutató Központot. A cél most újból megegyezik az alapításkor megfogalmazott elképzelésekkel: segíteni a térség, a táj mezőgazdaságát, a mezőgazdaságból élő emberek boldogulását. Ennek érdekében kezdték el a burgonya, a rozs, a homoki lucerna, a szöszös bükköny, a napraforgó és a csillagfürt nemesítését Kisvárdán, a dohánytermesztési technológiák kidolgozását Nagykállóban és a homoki vetésforgórendszer kialakítását Nyíregyházán. Jó minőségű szaporítóanyagot, vetőburgonyát, vetőmagot adtak a gazdálkodóknak, bemutatókon, tanácskozásokon tanították meg őket az új fajták természtésére, és az eredményesen alkalmazható termesztési módszerekre. A kutatóközpont jelenleg "is a mai kor követelményeinek megfelelve, lecsökkentett létszámmal, kis állami finanszírozással. sok nehézséggel megküzdve, de eredményesen végzi feladatát a tájkörzet, a megye, az ország mező- gazdaságának fejlődése érdekében. A kutatások kiemelt témái az alábbiak 1. A növénytermesztés biológiai alapjainak fejlesztése a tájkörzet ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó növények nemesítésével. 2. Környezetkímélő és fajtaspecifikus növénytermesztési technológiák kidolgozása. 3. Fenntartható homoki gazdálkodás rendszerének és technológiájának kidolgozása, a talajtermékenység növelése környezetvédő komplex talajerőgazdálkodás kialakításával. 4. Biotechnológiai kutatások, a növénynemesítést segítő biotechnológiai módszerek fejlesztése és alkalmazása. Ezenkívül bemutatókat, tanácskozásokat szerveznek a gazdálkodóknak, amelyek közül kiemelkedtek, és nagy érdeklődést keltettek a kisvárdai Teichmann Telepen szervezett bemutatók, tudományos és szakmai tanácskozások. A kutatóközpont az utóbbi években számos új rozs, lucerna, bab szaraz- és zöldborsó, csillagfürt, burgonya, napraforgó, köles és pohánka fajtákkal gazdagította az országot és a megyét. Köznyezetkímélő és gazdaságos fajtaspecifikus technológiát dolgoztak ki több növényfajta vonatkozásában, amelyet alkalmazva a gyenge homoktalajokon gazdálkodók eredményesebbé tehetik tevékenységüket. Biotechnológiai laboratóriumban dolgozták ki az in vitro módszert, amellyel lehetővé válik a fajták gazdaságosabb, vímsmentes szaporítása. A kutatóközpont a jövőben is kiemelten kezeli a térség, a táj mezőgazdaságának fejlesztését, és a gazdálkodókkal még szorosabb, eredményes kapcsolatot akar kiépíteni. Várja őket a bemutatóira és tanácskozásaira, és szaktanácsadással kívánja segíteni gazdálkodásukat. A célok megvalósításához, a mezőgazdaság - és az ezt szolgáló kutatás - fejlesztéséhez azonban a kormányzat eddiginél lényegesen nagyobb szerepvállalására, támogatására van szükség, arra, hogy az ország vezetése kiemelt figyelemmel kezelje és segítse ezeket a kedvezőtlen adottságú térségeket, amilyen Szabolcs- Szatmár-Bereg megye is. A kutatóközpont 1997 tavaszán is sok jó minőségű vetőburgonyával, és egyéb vetőmagokkal várja a gazdálkodókat kisvárdai, nyíregyházi, nagykállói telepein. (X) Ö Sampo ROSEN LEW Fő cél kell hogy legyen a mezőgazdaság és a kutatás fejlesztése! Egy elegáns márka: a KÜHNE KÜHNESS Mezőgazdasági Gépgyár RT. KÜHNE Mezőgazdasági Gépgyár Rt. 9200 Mosonmagyaróvár, Kühne Ede tér 2. Pf.: 59. Telefon: 96/216-200, telefax: 96/211-221 1856-ban Wilhelm Henrik Pabst és Krauss Frigyes állandó bemutató termet és gépkiállítást létesített Mosonban. A következő évben engedélyt kértek mezőgazdasági gépek és eszközök gyártására. A 25 főt foglalkoztató műhelyben ekék, boronák, kapálógépek és kukorica- morzsolók készültek. 1863-ban a „Pabst-Kra- uss féle műhely”-t Ludwig Róbert és Kühne Ede vásárolta meg, ezután a gyártmányválaszték hengerrel és töltögető géppel bővült. 1865-ben elkezdték gyártani az altalajfúrót, a cikk- cakkboronát és a lókapát. 1869-ben Kühne Ede - társa kifizetését követően - egyedüli tulajdonos lett. 1875-től gyártották a kanalas vetőgépet, az aratógépet, a kézi és járgá- nyos cséplőgépet, valamint a rostát. 1880-ban a termékszortimentben már szénagyűjtő és konkolyo- zógép is szerepelt. 1885ben fejlesztették ki a sorba- és fészekbevető gépeket, valamint a fűkaszát. 1895 után a gyártmányválaszték tolókerekes és merítőkorongos vetőgépekkel, valamint burgonya- füllesztő géppel szélesedett. 1908. április 28-án a gyár - a Hazai Bank bevonásával — átalakult részvénytársasággá. 1915. június 1-jétől a cég áttért a haditermelésre, ebben az időszakban gyártmányai: hadiszekerek, gránátorok, tüzérségi lovaskocsik, lőszer- és lőfegyverszállító taligák voltak. 1923 után megkezdték a marokrakó aratógép gyártását. 1941-ben a kévekötő aratógép jelentett választékbővülést. A II. világháború ideje alatt a gyárban újra haditermelés folyt. 1948. április 2-án bekövetkezett a cég államosítása. A Nehézipari Központ a gyárat az első 15 nagyüzem közé sorolta. 1950-től fogatos vetőgépek helyett traktorvontatású tolóhengeres vetőgépek készültek. A termékskála tovább bővült az igáskocsival, a traktor pótkocsival és a kazalozó- val. 1954-55-ben beindult a jár- vasilózó gép, a nádarató és a küllőskapa gyártása. 1960-ban a választék aprómagcséplővel és bálázó-kötőző géppel szélesedett. 1961-ben elkészült a lucemalisztőrlő berendezés. A következő évben megkezdődött a tereprendező és a szőlősorművelő gyártása. 1963-ban a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyárba olvasztották a szentgotthárdi és a szombathelyi mezőgépgyárat, majd pedig - 1968-ban - a kaposvári Vas- és Fémművet. A három gyáregységgel megerősödve jelentősen szélesedett a gyártmány- választék, amelyet talajművelő és vetőgépek, lucerna- és kukoricaszárító berendezések, takarmánykeverő, takarmányt granuláló és pogácsázó gépek, szőlőművelők, betakarítok és feldolgozók, gyümölcsosztá- lyozók, valamint a szarvasmarha-, sertés-, juh- és baromfitartás nagy- és kisüzemi berendezései képezték. 1978-tól - a RÁBA Magyar Vagon- és Gépgyárhoz csatolást követően - mezőgazdasági nagyüzemek részére kezdett ekéket, tárcsákat, kukorica- és gabonavetőgépeket, valamint baromfitartó berendezéseket gyártani a RÁBA Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár. A KÜHNE Mezőgazdasági Gépgyár 1990. január 1-jén nyerte vissza önállóságát. 1993. június 30-ai fordulónappal átalakult részvénytársasággá. 1995-ben a KÜHNE Mezőgazdasági Gépgyár Rt. MRP Szervezete a kiírt pályázatot elnyerte. A KÜHNE Mezőgazdasági Gépgyár Rt. tevékenységi köre mezőgazdasági gépek, valamint a gépek pótalkatrészeinek gyártására, továbbá értékesítésére terjed ki. A cég profilját túlnyomó többségében a mezőgazdasági gépek gyártása adja, amelyek csaknem mindegyik - belföldi forgalmazású - erőgépkategóriához illeszthetők, így az eladások kis- és nagyüzemek felé egyaránt irányulnak. A KÜHNE Mezőgazdasági Gépgyár Rt. profilja nagyvonalakban a következőket foglalja magában: 2-8 vasú függesztett, valamint félig függesztett kivitelű ágyekék, 2,15-7,2 m munkaszélességű könnyű- és nehéztárcsák, közép-, illetve mélylazítók, szántóföldi és sorközművelő kultivátorok, magágykészítők, mechanikus, valamint pneumatikus vetőgépek. A mechanikus vetőgépek típusa lehet tárcsás-, vagy csúszócsoroszlyás, vontatott, illetve függesztett. Kivitelük 21, 23, 25, 28, 32, 2x28 valamint 3x28 soros. A pneumatikus vetőgépek 4, 6, 8 és 12 soros változatúak. (X) KÜHNE-DRILL 6 soros pneumatikus szemenként vetőgép
