Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-14 / 38. szám
*1] Kdei Mezőgazdaság 1997. február 14., péntek Milyen eredménnyel tudják hasznosítani a kistermelő sertéstartók a bábolnai gazdatáp előkeveréket? - erre a kérdésre keresett választ a gyártó Bábolnai Takarmányipari Kft. Dr. Sima Zsuzsa szaktanácsadó állatorvos számolt be legutóbb a területi képviselők tanácskozásán egy érdekes kísérletről. Nevezhetjük ezt megfigyelésnek is, mert egy kistermelőnél kísérték figyelemmel a hizlalást, anélkül, hogy a sertéstartó gazdát bármilyen tanáccsal, vagy egyéb módon befolyásolták volna. Átlagos körülmények Nézzük meg közelebből a kiválasztott gazdaságot. Oroszlányban Kovács János, kistermelő, saját kocájától származó állománya volt a kísérlet alanya. A körülményekről csak annyit, hogy teljesen hagyományos fedett épületben, egy 3x4 méteres ólban voltak az állatok, önetetőből ettek, az itatás vályúból, kézi adagolással történt. Ami érdekes: a takarmányozás. A gazda saját szemes takarmányát használta fel. Házi darálón darálta, s kézzel keverve adta hozzá a gazdatáp előkeverékét. A sertések az önetetőből étvágy szerint bármikor fogyaszthattak. Április 21-én született 8 malac, amiből ötöt június 5- én eladott a gazda. Ezek átlagsúlya 22,5 kg volt. Mivel a vevő az 5 malacot válogatta természetesen a gyengébOtthon, olcsón, optimálisan Bábolnai gazdatáp előkeverékkel bek maradtak meg. Ezt mutatják a mérlegelési súlyok is. A kísérlet kezdetén június 9-én a malacok súlya 22, valamint 20,5 és 17 kg volt. A három malac összesen 59,8 kilót tett ki. A malacokat kéthetes kortól már szoptatás alatt is BF-20- szal takarmányozták. Hathetes korban kezdték a malac gaz- datápos keverékeket enni. íme a két keverés (június 9-től július 30-ig terjedő időszakban): kukorica 65 kg búza 135 kg malactáp 200 kg gazdatáp 30 kg Ezen időszak alatt kétszer mérték a malacokat. A mérlegelési eredményeket a következőkben tüntetjük fel. Hozzátartozik, hogy a gazda időközben, július 13-án vett egy malacot, amelyet 40 kiló súllyal állított be. Ezért van már a második mérésnél egy malaccal több. Mérési eredmények július 6. július 30. 36 kg . 47 kg 31 kg 43 kg 27 kg 39 kg 55 kg Július 30-ával befejeződött a malac gazdatáp előkeverék alkalmazása, ezután tért át a gazda sertéstakarmány etetésére, amihez már sertés gazdatáp előkeveréket használt. Három hónap hizlalás Július 31-től október 22-ig, a hizlalás befejezéséig általában 150 kg takarmányt kevert egy- egy alkalommal a gazda. Ez a következő összetételű volt: 60 kg kukorica, 85 kg búza, 5 kg sertés gazdatáp előkeverék. A teljes időszak alatt a következő mennyiségű takarmányt használta fel: kukorica 525 kg, búza 780 kg, malac gazdatáp 30 kg. öszszesen: 1385 kg. Október 22-én fejeződött be a kísérlet. Ekkor lemérték az öt hízót. A következő súlyúak voltak: 130 kg, 120 kg, 110 kg, 110 kg. Összesen tehát 470 kg-ot nyomott a négy sertés, ha ebből kivesszük az induláskori 99,5 kg-ot, akkor megkapjuk a rárakódott súlyt, vagyis 370,5 kg-ot. Elosztva a takarmány súlyát a ráhizlalt súllyal, akkor azt kapjuk, hogy egy kiló élősúly előállításához 3,74 kg keveréktakarmányt használt fel a gazda. A saját keverés haszna Az eredményt több szempontból értékelhetjük. Forintra átszámolva az oroszlányi gazda 115 forintból állított elő egy kiló húst. Ez természetesen függ attól, hogy milyen áron szerzi be a szemes takarmányt. És itt van egy óriási előny: a saját termését tudja a teljes értékű keveréktakarmányban felhasználni. A gazdatáp előkeverékkel a hizlalási idő is rövidül. Jelen esetben 56 + 104 nap alatt készültek el a hízók átlagos tartási feltételek mellett. Csupán gazdasági takarmánnyal meg- hosszabodik a hizlalási idő, s körülbelül egy hónapos plusz takarmányozással kell számolnunk. A gyengébb minőségű vásárolt táppal is hasonló, a helyzet. A kiváló minőségű táp viszont drágább, mint a helyben előállított keverék. Itt mutatkozik előny az otthoni keverés javára, amit érdemes kihasználni akkor, amikor szinte filléreken múlik a hizlalás gazdaságossága. (X) Korrekt partnerség A cég gyökerei a hajdani Agrober Vállalathoz nyúlnak vissza. A rendszerváltást követően gyakorlatilag mindenki választás elé került, és mi, akik ott dolgoztunk akkoriban, úgy döntöttünk, hogy ugyan nem jogutódként de tevékenységi körére nézve az Agrober mező- gazdasági osztályának teendőit folytatjuk - mondja Szatlóczki Béla, a Nyírforrás Kft ügyvezető igazgatója. A kft. 1991 -ben állt össze az év elején. Azóta sikeresen, és kimondottan a megrendelők megelégedésére folytatjuk a munkát Eleinte leginkább öntözőtelepek tervezésével, állami támogatású pályázatok elkészítésével, a beruházás lebonyolításával, és műszaki ellenőrzéssel foglalkoztunk. Mivel azonban szakmai kompetenciáink megfelelők voltak, az sem jelentett nehézséget, amikor a beruházási kedv viszonylagos növekedésével más szakmai feladatok megoldására is lehetőség nyűt 1996-ban már foglalkoztunk építési, ültetvénytelepítési, meliorációs talajjavítási és gyepfelújítási munkákkal is. Azonban nagyon lényeges hozzátenni, hogy fentiekben nemcsak egyek vagyunk a többi vállalkozás között, mert mi sokkalta többet nyújtunk. Magyarán, a „kályhától” indulunk el, ami nem más, mint a „rávaló”, tehát a pénz előteremtése. Mi komplexen vállaljuk a feladatot, összeállítjuk az állami támogatási pályázatot, elvégezzük a pénzügyi lebonyolítást, szervezzük a beruházás megvalósítását, majd elkészítjük a pénzNyírforrás Kft. ügyi és műszaki lezárását. Nálunk az első lépcső tehát az ötlet, az utolsó pedig a műszaki átadás-átvételi eljárás. És ez még nem minden! Csak akkor kérünk pénzt szolgáltatásainkért, ha igazoltan eredményes munkát végeztünk, azaz a pályázat elnyerte az állami támogatást! Gondolom, ez önmagáért beszél, és rávilágít partnerségünk mindenkor korrekt és tisztességes mivoltára. Rengeteg munkát tudunk már felmutatni. Megyeszerte (de Hajdúban és Borsodban is) 300 öntözőtelepet hoztunk létre mintegy 3000 hektáron. Csepegtető és esőztető kivitelben gyümölcsös, illetve szántóterületeken. Ötven-ötven építés és ültetvény-beruházás fűződik nevünkhöz. Meliorációs pályázatot 30-at, talajjavítási pályázatot is 30-at nyertünk, és valósítottuk meg. Tárvaságunkban egyaránt megtalálható kertészmérnök, agrármérnök, építészmérnök, vízépí- tőmémök, közgazdász, és termé- szetesen az őket kiszolgálni hivatott technikusi háttér is. Megbízásainknak meglehetősen gyorsan tudunk eleget tenni, hála kitűnő, és immár olajozottan működő alvállalkozói kapcsolatrendszerünknek. Megbízói kötünk a magánszemélyektől kezdve több száz fős rt.-kig terjed. Tehát nem üres reklámszöveg az, ha azt mondjuk, hogy „Van egy jó ötlete? Nézzen be hozzánk!” A többi majd úgyis szépen kialakul. Veszítenie nincs mit, hiszen díjtalan árajánlatadással, tanácsadással segítjük önt döntése meghozatalaiban. Nyírforrás Kft. 4400 Nyíregyháza, Vasvári Pál utca 5. Telefon: 42/437-208. (X) A mesterséges termékenyítés magasabb hatásfokáért Országos Mesterséges Termékenyítő Rt. Debreceni Állomása A szervezett mesterséges termékenyítés az idén negyven éves. Kezdetben megyei szervezetek látták el a feladatot, majd 1978-tól hat regionális szervezet alakult az országban, 1982-ben az Állattenyésztési Felügyelőségek és a Mesterséges Termékenyítő Állomások összevonásából alakult hat Állattenyésztő Vállalat. Az 1990. évi változások következtében ’90-92 között ezek a vállalatok anyagi válságba kerültek. Egy részük - így a debreceni is - felszámolásra került. 1992 augusztusában a Földművelésügyi Minisztérium alapította meg az Országos Mesterséges Termékenyítő Vállalatot, mely 1993-ban rt.- vé alakult. Százszáazlékos tulajdonosa ma is a Földművelésügyi Minisztérium. A központ és egy állomása Gödöllőn található. További állomások vannak még Szombathelyen, Szekszárdon és Debrecenben. A Debreceni Állomás négy megyét lát el, így Borsod- Abaúj-Zemplént, Szabolcs- Szatmár-Bereget, Hajdú-Bihari és Békés megyét. A tevékenységi kör elsősorban a szarvasmarha- és a sertésállomány mesterséges termékenyítéséhez szükséges, minőségi szaporítóanyagok termelése és forgalmazása. A vállalkozás ezen felül foglalkozik még tenyészpárosítás- sal, és mindenképpen újra kívánja szervezni a szaporodásbiológiai hálózatot. Teszi ezt pedig azért, hogy a termékenyítés hatásfokán javítson, magas szakirányú felkészültséggel támogassa a termékenyítőanyagfelhasználást. A régebben a cég állományában lévő inszeminátorok ma szerződéses viszonyban vannak az állomással. Tevékenységük jobb megszervezése érdekében az inszeminátorok körülbelül három éve két egyesületet létesítettek. Az ország keleti területein a Mesterséges Termékenyítők Tiszántúli Egyesülete szervezi a munkát, az Állomással együtt, rendszeres továbbképzésekkel is biztosítva az egyre hatékonyabb munkát. Az új (januárban megjelent) támogatási rendszerben a mesterséges termékenyítést végeztető gazdák támogatást kapnak, melynek mértéke szarvasmarha esetén - minden első termékenyítéskor, ha magyar minősítéssel rendelkező magyartarka, vagy húshasznú bikaspermával történt a termékenyítés - ötszáz forint. A támogatás további feltétele, hogy a termékenyítést névjegyzékben szereplő insze- minátor végezze, és termékenyítési jegyet adjon, amit az igényléshez csatolni kell. Ugyanilyen mértékű támogatást kapnak az ivadékvizsgálati spermát felhasználók is. Fentiek a gazdák körében még sajnos nemigen ismertek, így azon vagyunk, hogy minél szélesebb körben erről a lehetőségről tájékoztassuk őket. Szakembereink készséggel állnak a Tisztelt Tenyésztők rendelkezésére mind a megfelelő, minősített, nagy tenyészértékű apaállatok kiválasztásában, a tenyésztéssel és a termékenyítéssel kapcsolatban felmerülő bármely kérdés megválaszolásában, mind a támogatási rendszer lehetőségeinek igénybevételével kapcsolatban. Á gazdák az inszemi- nátorokhoz és a gazdajegyzőkhöz is fordulhatnak az 1997. évi támogatási lehetőségekhez kapcsolódó kérdéseikkel. Országos Mesterséges Termékenyítő Rt. Debreceni Állomása, 4014 Debre- cen-Pallag, Mezőgazdász út 2. Telefon: 52/413-711, 52/ 413-096, fax: 52/310-488. (X)
