Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-13 / 37. szám
r. Álturisták Vereckén Egy Ikarusz 37 utasát vette őrizetbe a rendőrség a Vereckei-hágó térségében felállított közúti ellenőrző- ponton. Az autóbusz állítólagos turistákat szállított az országhatár irányába. A csoport ukrán „idegenvezetője” félezer dollár kenőpénzt ajánlott fel az ellenőrzést végző rendőröknek. Ők azonban megbilincselték az illetőt és a jármű vezetőjét. Az utasokat előállították, s kiderült róluk, hogy hamis úti okmányokkal rendelkeztek. A tizenhat sri-lankai, tizenhét libanoni és négy afganisztáni „turista” illegális úton került Ukrajnába, majd egy vállalkozó kedvű úriember szervezésében indultak a magyar határ irányába. Háromnapos munkahetek Igazán nem panaszkodhatnak az ukrán állami alkalmazottak, hogy kevés a szabad idejük. A gyári munkások átlagban az év csaknem felét fizetetlen szabadságon „élvezik”. Nincsenek rosszabb helyzetben a hivatalok alkalmazottai sem, hisz számos munkahelyen takarékossági okokból mindössze háromnaposak a munkahetek. No, persze ezektől a kényszer szülte szabadnapoktól eltekintve is bőven akad az idén is idejük pihenésre az ukrajnaiaknak. A hivatalos állami és vallási ünnepeket számba véve 1997-ben nem kevesebb, mint 110 szabadnapjuk lesz. Igaz, ez az esztendő kissé „elfoglaltabbak- ká” teszi az ukránokat, hisz egy évvel korábban 111 hivatalos kimenőnapjuk volt. No de oda se neki, azt az egy plusz munkanapot majd csak kibírjuk valahogy! Katonai „tömbök” határán Madeleine Albrikt amerikai külügyminiszter kedden kijelentette, hogy a NATO kibővítésének esetleges késleltetése bizonytalanság forrásává válhat Közép- és Kelet-Eu- rópában. A program máris érezteti kedvező hatását a térségben, példaként a magyarromán alapszerződést, a cseh- német megbékélési nyilatkozatot és a lengyel-ukrán megállapodást említette. Ukrajna katonapolitikai helyzetére alaposan rányomja majd bélyegét az, hogy Washington mennyire lesz kész figyelembe venni a jogos orosz igényeket és aggodalmakat. A külügyminiszter asszony szerint az egységes Európa megteremtésének akadályoztatása egyáltalán nem szolgálja az Egyesült Államok érdekét.- Mit is mondtak a múltkor a rádióban, anyukám; mikorra várható a globális felmelegedés? Határon túl Kifizetetlen bérek, adósságok Ukrajna a statisztika tükrében Az elmúlt év nem sok jót hozott Ukrajna számára. Bár megtörtént a pénzreform, azt aligha mondhatjuk, hogy a kisember számára ez kedvező fordulatot hozott volna. Sokan azt remélték ugyan, hogy ha lesz az országnak rendes pénze, akkor majd elkezdenek kievickélni a gödörből, beindulnak a veszteglő gyárak, munkát, fizetést kapnak újra a tétlenségre kárhoztatott emberek. Nos, a remények nem igazán váltak valóra. A gyárak, üzemek zömmel ma is állnak, a gépeket eszi a rozsda. A munkanélküliek száma nem csökkent, sőt. Ha ide soroljuk a rejtett munkanélküliség átkával sújtott tömegeket, számuk ugyancsak gyarapodott. Ä megye munkaerőpiacán egyébként nem volt nagy mozgás. Az utcára kerültek elhelyezkedési esélyei cseppet sem javultak. A múlt évben 280 ezer kárpátaljai mondhatta el magáról, hogy van munkahelye. Persze, ez messze nem jelenti azt, hogy munkája és tisztes jövedelme is lett volna. A főállásban foglalkoztatottak közül ugyanis már jóval kevesebben, 214,4 ezren mondhatták el, hogy egész évben dolgoztak, illetve teljes munkaidőben foglalkoztatták őket. Ez a népgazdaságban foglalkoztatottaknak 76,5 százaléka. Az iparban ennek alig fele, 48,8 százaléka dolgozott teljes munkaidőben. S ha külön-kü- lön szemléljük az iparágakat, bizony akad néhány elszomorító adat. A megyénkben valaha húzóágazatnak számított a könnyűipar, napjainkra azonban ennek is leáldozott. Az ezen ágazatban dolgozóknak alig több mint húsz százalékának volt viszonylagos rendszerességgel munkája. A gépiparban valamelyest jobb a helyzet, mivel itt a munkások 27,3 százaléka járhatott rendszeresen a munkahelyére. Az országos bérlistán a megye alkalmazottai az utolsó helyek egyikén kullognak. A főállásban foglalkoztatott dolgozók átlagjövedelme 1996- ban 93 hrivnya és 73 kopijka volt (körülbelül 9000 forint). Azon szerencsések, akiknek megadatott, hogy teljes munkaidőben dolgozhattak, átlag 122 hrivnyát és 55 kopijkát vihettek haza a családnak. Ez persze bruttó kereset, amelyből még levonták a különböző adókat. Igaz, sok helyen még ez az összeg is csak papíron volt meg. Számos munkáltató ugyanis képtelen volt kifizetni a béreket. A múlt év december 10-ei helyzet szerint a januártól novemberig terjedő időszakban a kifizetetlen hátralék a béralap 16,4 százalékát tette ki. A novemberi munkanapokért felszámolt bérkeretnek vjszont már 48 százaléka maradt kifizetetlen. Hogy akkor miből éltek 1996-ban? Nos, ha hinni lehet a Kárpátaljai Megyei Állami Statisztikai Főosztály napokban közzé tett adatainak, akkor a megyében az egy főre eső reáljövedelem 5,18 hrivnya (5000 forint) volt. S miközben a vidéki családok reáljövedelme 23,8 százalékkal nőtt, a városiaknak 13 százalékkal kevesebből kellett megélniük. Az is érdekes, hogy a családok belső költségvetése deficites. Az egy főre eső 51,8 hrivnya jövedelemmel szemben a kiadási oldalon havi 52,5 hrivnya szerepel. Ugyancsak figyelemre méltó változás, hogy 1995-höz viszonyítva a falusi lakosság 29,3 százalékkal többet költekezett. A városban élők viszont 6,9 százalékkal faragták karcsúbbra kiadásaikat. Utóbbiak a jövedelmük nagyobbik feleét, pontosan 56,9 százalékát élelmiszerek vásárlására költötték, s csak 18,4 százalékát egyéb dolgokra. A fennmaradó összeg mintegy háromnegyed részét a rezsiköltségek emésztették fel. Ide kívánkozik még, hogy az élelmiszerárak Kárpátalján a legmagasabbak, 5 százalékkal vannak az országos átlag fölött. A növekvő költségek, a romló életkörülmények sajnos oda vezetnek, hogy egyre többen képtelenek elszámolni az állammal a különféle szolgáltatásokért, a lakbérrel. A múlt év- szeptemberében például a kárpátaljaiak 50,5 százaléka, decemberben pedig már 53,7 százaléka nem fizetett lakbért, maradt adós a rezsiköltséggel. A lakossági tartozások összege mintegy 31 millió hrivnya. Ennek az összegnek közel fele a kiegyenlítetlen gázszámla. Szorult helyzetükben egyre többen veszik igénybe az állami szubvenciót. A múlt év végére közel 100 ezer kárpátaljai család élt a lehetőséggel, s mintegy 4,5 millió hrivnya értékű fizetési kedvezményben részesültek. A szubvencióért folyamodónak több mint 60 százaléka családi házban él. Csakhogy az éremnek van egy másik oldala is, ami azt eredményezi, hogy a vállalatok, a szolgáltatásokat nyújtó közületek kerülnek súlyos anyagi helyzetbe. Az állam ugyanis a felszámolt szubvenciós összegnek alig 17 százalékát térítette meg, a tüzelőbeszerzésre, illetve földgázra adott lakossági támogatásnak pedig mindössze 12 százalékát. Az állami tartozás meghaladja a 17 millió hrivnyát. Elsodorta a jeges folyó Az elmúlt év során a megyében 68 személy fulladt vízbe. Az áldozatok közt 13 gyerek volt. Huszonnyolc alkalommal könnyűbúvárok segítségét kellett igénybe venni a holttestek megtalálásához. Bár meg messze a strandszezon, folyóinkban már három gyermek lelte halálát az idén. Munkácson január 2-án történt egy borzalmas tragédia. A téli vakáció örömeit élvező gyerekek egy csoportja a Latorca jegén csúszkált, amikor két kislány alatt váratlanul beszakadt ajég. A gyerekek a jeges vízbe estek. A segítségükre siető társak egyiküket kihúzták, a mentők azonban már későn értek a helyszínre. A 13 éves lányka teste annyira kihűlt, hogy útban a kórház felé a mentőautóban életét vesztette. Az orvosok véleménye szerint a gyerek talán még ma is élne, ha a közelben tartózkodó felnőttek nem lettek volna megdöbbentően közönyösek. Nem akadt ugyanis senki, aki a jeges vízből kimentett gyerekre valami meleget, szárazát adott volna, megelőzve teste lehűlését. A másik kislányon sem lehetett segíteni. Őt a folyó szinte azonnal elsodorta. Holtteste után három hétig kutattak hiába a nagyrésit hóval borított jégpáncél alatt a könnyűbúvárok. A tetemet végül teljesen véletlenül egy horgász fogta ki. Hasonló tragédia színhelye volt január 19-én Nagybocskó. Itt egy tízesztendős kislány fulladt vízbe. A gyerek a Tisza partján játszadozott. Egy óvatlan lépésnél megcsúszott, s a vízbe esett. Szinte azonnal elmerült a jégtáblák alá. Az ő holtteste még nem került elő. Az infarktus áldozatai Aggasztó méreteket öltött Ukrajnában a demográfiai hullámvölgy. A lakosság fogyatkozása már sok éve tartó folyamat. Ez derült ki azon a sajtótájékoztatón, amit Andrij Szergyuk egészség- ügyi miniszter tartott a közelmúltban. Az utóbbi hat év során az országban 1,2 millióval volt több az elhalá- lozottak száma, mint az újszülötteké. Az előrejelzés szerint - mondta a miniszter - az ezredfordulóig ez a szám megkétszereződik. Az okokat elemezve Andrij Szergyuk kifejtette, hogy Ukrajna lakosságának katasztrofálian rossz az egészségi állapota. A statisztika szerint az országban több mint hatmillióan szenvednek szív- és érrendszeri megbetegedésekben. Ezenkívül elmebajjal, illetve idegrendszeri betegségekkel I, 2 milliónyian küszködnek. A betegek között van 740 ezer rákos, 600 ezer tüdőbajos, s ide sorolható még a háromnegyed milliónyi idült alkoholista és a százezernyi narkós. A jövő szempontjából pedig az sem elhanyagolandó, hogy évente mintegy 800 ezer terhességmegszakítást hajtanak végre Ukrajnában. Kárpátalján egyelőre még többen születnek, mint amennyien meghalnak. Bár a különbség egyre inkább csökken, s miközben évről évre kevesebb gyermek születik, a halálozások száma fokozatosan emelkedik. Kárpátalján ma az emberek átlagéletkora Ukrajna-szerte az egyik lealacsonyabb, alig 60 év. 1996-ban a megyében 16 473 újszülöttet jegyeztek be, s ez közel öt százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Csak egyes járások, mint az ökörmezői, nagybereznai és valóci könyvelhetnek el némi növekedést a születések számában. Igaz viszont, hogy a halálozási statisztika is ezekben a járásokban mutat kiugró emelkedést. Az ökörmezői járásban például 16,9 százalékkal haltak meg többen, mint 1995-ben. A halálokok között immár évek óta a szív- és érrendszeri megbetegedéseké, s elsősorban a szívinfarktusé a főszerep. A ’96-ban elhunytak 36 százalékát infarktus vitte el. A sorban második halálnem a rák. E betegségben az elhunytak 10,4 százaléka szenvedett. Szembetűnő, hogy egyetlen év alatt közel ötödével nőtt az ön- gyilkosságok száma. Nyugtalanító, hogy tovább emelkedett a gyermek- halandóság. 1995-ben még átlag 12,2 halálesetet számoltak ezer születésre, úgy a múlt évben már tizenhármat. A legnyugtalanítóbb a helyzet az ungvári járásban, ahol II, 1 -gyei emelkedett az ezer szülésre számított csecsemőhalálozás. Az újszülöttek közti leggyakoribb halálokok a vérmérgezés, a veleszületett rendellenességek, fulladás, és a szülés közben fellépő komplikációk. Továbbra is nagyon magas a művi vetélések száma. Az oldalt Kárpátaljai tudósítónk, Balogh Csaba írta- ri w/- Te, Etus! A Bélát orvos nyilvánította halottnak?...- Egy kicsit hangosabban játsszál, Dezső, mert még mindig fázom!
