Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)

1997-02-13 / 37. szám

Gazdálkodók mintafarmja Baktaiórántházán az el­múlt évek bebizonyították, hogy a még működő gaz­dálkodó szervezetekre nem lehet alapozni a foglalkoz­tatási gondok enyhítését. Éppen ezért az önkor­mányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok tá­mogatásával a városban szeretnének egy, az oktatás céljait is szolgáló komplex mintafarmot létrehozni. A farm tervezett beruházási költsége meghaladja a 60 millió forintot, és az előze­tes számítások szerint mint­egy 30 embernek adna rend­szeres munkát. A farmon 40 hold területen öntözéses gazdálkodás, 12 holdon gyümölcstermesztés folyna. A zöldség- és gyümölcster­mesztés mellett sertéseket és szarvasmarhákat is te­nyésztenének. Az önkor­mányzat a terv megvalósí­tásához a saját erőn kívül kiegészítő támogatásra pá­lyázik a PHARE-alapból, de szándékukban áll anya­gi támogatást kérni a Me­gyei Fejlesztési Tanácstól is. Kozma József né:- Elsősorban az bosszant, hogy nem arányosan növe­lik a nyugdíjakat, pedig le­dolgoztam a magamét ren­desen. Az emeléssel most 16 ezer forintot kapok. Kérde­zem, hogy lehet ezt beosz­tani, amikor az energiaárak a csillagos égig szaladtak fel, és még nincs vége. Itt a városban meg bosszant az örökös feljelentgetés, ami az utóbbi időben elterjedt. A lakosok egy része képes jogtalanul megrágalmazni az önkormányzatot olyan dolgokkal, amik nem fedik a valóságot. Nem azt mon­dom, hogy a képviselő-tes­tület tagjainak egyáltalán nincs vaj a fejükön, de akik rágalmaznak, azoknak sok­kal több van, csak nem mer­nek kiállni és nyíltan és el­mondani a véleményüket.- Most legjobban a rezsi- költségek emelkedése bosz- szant. Csak a fűtés havi 15 Kóty Lászlóné- Engem legfőképpen a sok igazságtalanság bosz- szant. Például amikor látom, hogy sokkal jobb lábú és egészségesebb emberek kap­ják a mozgáskorlátozottak­nak adható támogatást és az ingyen gyógyszerellátást. Többször kértem én is, de mindig elutasítottak valami­lyen indokkal. Bossszant az is, hogy télen-nyáron egya­ránt nagyon szemetes a vá­ros. Ha már város lettünk, akkor sokkal igényesebbnek kellene lenni a lakosságnak is. A napi bevásárláshoz min­dent magkapunk, de nincs egy áruház, ahol például ci­pőt vagy méterárut lehet venni. A közbiztonsággal sem vagyok elégedett. A ker­temben annyi krumpli ma­Aztán a kereskedők is jelent- getik egymást, így akarnak piacot hódítani maguknak. Nem bosszúság, csak óhaj, hogy az idős református lel-* kipásztor mellé kerülne se­gítségül egy fiatal lelkész, hiszen a település lakosságá­nak fele ennek a felekezet- nek a tagja, és akad tenniva­ló bőven. Zámbori Tiborné: ezer forint. Jelenleg még gye­sen vagyok a kisfiámmal, így nagyon nehéz a megélhetés. A városban siralmas állapot­ban vannak a járdák, ezen jó lenne javítani. Nagyon hi­ányzik egy gyermekorvosi rendelő, és természetesen ä gyerekorvos is. Ha komo­lyabb gond van a kicsivel, akkor legközelebb Nyíregy­házán találunk szakorvost. Az alapellátással nincs baj, de gyerekruhát csak a piacon lehet beszerezni, a boltokban jóformán semmilyen válasz­ték nincs. radt, amennyit eltakart a tök­inda, a többit ellopták. Az egyik kerékpáromat az ud­varról, míg a másikat az öreg­otthon folyosójáról lopták el, de ez nem lep meg, mert hall­juk, hogy országszerte még ennél is nagyobb bajok van­nak. Az oldalt írta és szerkesztette: Fullajtár András Fotók: Csonka Róbert 7 Városlátogató 1997. február 13., csütörtök Még nincs költségvetés Baktat órán tháza A város múlt évi gazdálko­dásáról, a várható kilátá­sokról Vida Károly polgár- mester adott rövid tájékoz­tatást.- Az önkormányzat fennál­lása alatt először a múlt év de­cemberében vett igénybe jelen­tősebb összegű működési hitelt, aminek az összege 24 millió forint volt. Ettől eltekintve a fi­zetési kötelezettségeinket az „F” kategóriás perek során megítélt járandóságok kivételé­vel teljesíteni tudtuk. Decem­berben elkezdődött a település utolsó jelentős közműberuhá­zása, a szennyvízhálózat kiépí­tésének záró szakasza, valamint a szennyvíztisztító kapacitás- bővítése. Ezek a munkálatok az év első felében befejeződnek. A városnak még nincs jóváha­gyott 1997. évi költségvetése, A kilátásokat illetően már most kétségbeejtő a helyzetünk. Az előzetes beharangozások 13 százalékos állami bevételnö­vekedést jeleznek. Ez látszólag ki is mutatható, viszont a trükk ott van, hogy a múlt évben a kü­lönböző közérzetjavító pótin­tézkedések során további kiegé­szítő forráshoz jutottunk, amit ezek a megnövelt normatívák ez évben lenyelnek. A dologi kiadásoknál jól bevált módszer, hogy a 20 százalék feletti inflá­ciós növekedéseket ki kell gaz­dálkodni, de egyszer csak el­fogy a „kigazdálkodás” foná­sa. Költségvetési pozíciónknál még az is figyelemre méltó té­nyező, hogy a saját bevételeink, mint például az adók, a költség- vetésünknek mindössze 2-3 százalékát teszik ki. így azok emelése felesleges erőlködés Belépve az épületbe, azon­nal szembetűnik, hogy elég szűkösen vannak, de annál családiasabb a környezet. A társalgóban lévő idős embe­rek tévénézéssel, olvasással, a hölgyek főleg kötéssel ütik agyon a délelőtti órákat. A kis szobácskákban két-három lakó kapott helyet, és néme­lyik ágyon magatehetetlen nénik, bácsik fekszenek. Ők csak gondozóikra számíthat­nak.- Mindössze húsz bentlakó fér el itt, és a helyet maximáli­san ki is használjuk. Sajnos, ettől sokkal többre lenne igény a településen, de a környező községekből is állandóan ér­deklődnek - halljuk Fejér Imréné vezetőt. - Az állandó lakókon kívül több mint öt­ven idős ember jár naponta in­tézményünkbe, és klubszerű­én töltik el az időt, közben megebédelnek, és estére haza­térnek otthonukba. Általában csak azok költöznek be vég­leg, akik egyedülállók, és már nem képesek magukat ellátni. A további tevékenységünk egy sikeres pályázatnak kö­szönhetően a közeljövőben ki fog terjedni a házi gondozás­ra és ápolásra is. A nyert egy­millió forint nem nagy pénz, lenne. Mindezek ellenére nem veszítjük el a fejünket, és nem adjuk fel a terveinket. A testü­let már régóta nem számol a je­lenlegi politika önkormányzat­barátnak nem mondható segít­ségével, p>edig a jelentős mun­kanélküliséggel küszködő, hát­rányos helyzetű, négyezer lakos alatti település jelentős térségi feladatokat is ellát mind az egészségügy, mind az oktatás területén. Lehet, rövidesen rá­kényszerülünk, hogy önként vállalt feladatainkat nem tud­juk tovább folytatni. Ebben az évben is mentőövet jelenthet a gázvagyon értékesítéséből be­folyó bevétel felhasználható ré­sze. A kérdés csupán az, hogy ezt követően mit fogunk elad­ni? Véleményem szerint célsze­rűbb lett volna, ha az önkor­mányzatok a több mint 10 milli­de reményt ad arra, hogy vá­gyaink és álmaink egyszer valóra váljanak, amikor a gon­dozást és ápolást az idős ko­rúak saját otthonában tudjuk megvalósítani. Az idősek ilyen gondozási formája országos, de még megyei szinten is „gyerekcipőben jár”, bár né­hány helyen már próbálkoz­nak a bevezetésével, mint ahogy mi is. A házi ápolás azt jelenti, hogy a kórházból ki­árdos közművagyonukat mag­tarthatják, és az üzemeltetési feltételeket megteremtik, mert a jövőben jobban szolgálta volna a lakosság és az önkor­mányzatok érdekeit. A nehéz­ségek ellenére azért vannak fej­lesztési terveink is. Befejezzük az említett szennyvízberuhá­zást. A volt elfekvő- és egész­ségházat felújítjuk, itt kap he­lyet a városháza és az új gyer­mek- és háziorvosi körzet. El­készült egy javaslat a település- központ rendezésére is, ott, ahol most egy pusztaság van. Tervezzük járda, kerékpárút és zárt belvízcsatorna-hálózat építését. Nem mondtunk le a kábeltévé-hálózat kiépítéséről sem. Komoly felújításokat ter­vezünk oktatási intézménye­inknél, saját munkaerő foglal­koztatásával. adott vagy még be nem utalt beteget gondozzuk és ápol­juk, ameddig szükséges. Az említett egymillió forintot az induláshoz kaptuk, amit első­sorban a műszerek beszerzésé­re használunk fel, de még azt sem fedezi teljes egészében. Megvan az igény a házi ápo­lásra, van hozzá szakképzett személyzetünk, de ettől sok­kal több pénzre van szüksé­günk, hogy zavartalanul men­jen, amit elképzeltünk. Segít­ség lesz, hogy a közeljövőben új helyre költöző polgármes­teri hivatal épületét megkap­juk, ahol a mostaninál jóval több rászorulót tudunk befo­gadni. W Röviden Az amerikai nagykö­vetség finanszírozásában több megye pályázhatott különféle projektek kivite­lezésére. A kistérségi ön- kormányzatok vezetői első lépcsőben oktatás formájá­ban a megvalósítási mód­szereket ismerhetik meg. Ebben személyesen részt vesz a követség munkatár­sa, és amerikai professzo­rok tartják az órákat. Az or­szágból 14 megye indult a pályázaton, és jelenleg hét maradt állva, ahol folyama­tos a program. Ezek között van megyénk is. Ezzel kap­csolatban ma fontos ese­mény lesz a városban, mi­vel megyénkből a Közép Nyírségi Fejlesztési Társa­ság - Baktalórántháza és 17 település - nyerte el a lehetőséget. Amennyiben a program sikeresen fut vé­gig, akkor anyagi támoga­tást is adnak a szervezők. Egy ereményes pályá­zatnak köszönhetően eb­ben az évben új iskolabusz beszerzésére nyílik lehető­sége az önkormányzatnak. Az önkormányzat aján­latot és lehetőséget kapott a Pro-Humánia Alapítvány­tól, miszerint a csökkentett munkaképességű dolgozók foglalkoztatására van mód, állami bér- és tb-támogatás mellett. A tervek szerint vesszőfonással foglalkoz­nak, amihez a város adja a foglalkoztatás céljára szol­gáló helyiséget, a termelés­hez szükséges vessző-alap­anyagot, és anyagilag is tá­mogatja a kezdeményezést. Az elmúlt hét végén a ró­mai katolikus egyház nagy­sikerű keresztény ökumeni­kus bált rendezett színes műsor kíséretében a városi művelődési központban a római, görög katolikus és református felekezet tagjai részére. A Reguly Antal Általá­nos Iskola néhány tanuló­ja a közemúltban részt vett a Magyarok Világszövetsé­ge székházában a „Közös Értékeink” pályázat díjki­osztó ünnepségén. A szö­vetség az értékes tárgyju­talmak mellett 50 ezer fo­rintot is átutalt az iskolá­nak. Az intézménynek a határon túli iskolákkal való jó kapcsolatát, önzet­len feladatvállalását a CA­RITAS osztrák szervezet is elismerte. Számítógépek­kel, iroda- és oktatástech­nikai eszközökkel, nagy mennyiségű gép- és fény­másolópapírral lepte meg az iskola diákjait. Finnor­szágból rövidesen egy ok­tatási szakértő érkezik, aki egy héten keresztül tanul­mányozza majd az iskolá­ban folyó nevelő-oktató munkát. Az intézmény ve­zetői bíznak benne, hogy lehetőségük adódik egy testvériskolai kapcsolat kezdeményezésére is. Idősek házi gondozása A városban most érezni csak igazán, hogy jó egy éve megszűnt a kórház, sőt, előtte bezárt a belgyógyászati utókezelő, vagy ahogy a köznyelven hívták, az elfekvő is. A település is inkább öregszik, mint fiatalodik, így egyre több idős ember marad egyedül, és szorul rá va­lamilyen szintű ellátásra. Ezen a gondon próbál segíte­ni a főtéren lévő Idősek Otthona.

Next

/
Thumbnails
Contents