Új Kelet, 1997. február (4. évfolyam, 27-50. szám)
1997-02-13 / 37. szám
Gazdaság Alagutlampak A gazdasági bizottság hírei MTI_____________________ A Magyar Villamos Művek Rt. privatizációja során az érvényes jogszabályok szerint a menedzsment jogokat nem kapják meg a befektetők. A magánosítás történhet a részvények tőzsdei bevezetésével, de egy újabb nyílt tender is elképzelhető, ami még az év végéig lebonyolítható. A privatizációról, illetve az MVM Rt. helyzetéről Lengyel Gyula, a cég elnök-vezérigazgatója adott tájékoztatást szerdán az Országgyűlés gazdasági bizottságának kihelyezett ülésén a képviselőknek. Lengyel Gyula szerint új koncepcióra van szükség a két sikertelen pályázat után a még állami kézben lévő három széntüzeléses erőmű értékesítésére. Az elnök-vezérigazgató - egyebek között - hangoztatta: rendezni kell a 8 százalékos eszközarányos nyereség biztosítását az MVM Rt.-nél, és a Paksi Atomerőmű Rt.-nél. Kiskőrösi levél a miniszterelnökhöz MAGYAR KÖZTÁRSASÁG MINISZTERELNÖKÉNEK PÉNZÜGYI ÉS FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTERÉNEK, BUDAPEST Tisztelt Miniszterelnök Úr és Miniszter Urak! A Kiskőrösi Mezőgazda- sági Termelők Szervező Bizottsága tiltakozásunkat fejezzük ki 1997. év január 1-jétől életbe lépett, módosított 1995. évi CVII. törvény, illetve 1992. LXXXIV. törvény előírása ellen. A bevezetett módosítások a mezőgazdasági termelők számára érthetetlenek, több elemében ellentmondásosak és szakszerűtlenek. A mező- gazdasági termelők új társadalombiztosítási rendszere aránytalanul sújtja a mező- gazdasági termelésből élő vidéki lakosságot. Sérelmezzük és az ország ellátottságát is veszélyeztető lépésnek tartjuk, hogy egyetlen hagyományosan elsődlegesen feldolgozott termék sem tartozik az őstermelői tevékenységi körbe (tejföl, savanyúság, szárított gyümölcs, méz- és borkészítés). Hiányoljuk, hogy minden előzetes társadalmi párbeszéd nélkül döntöttek milliókat érintő kérdésben. Nem végeztek hatásvizsgálatot, és annak következtében a várt eredmények számszakilag nem támaszthatók alá. A társadalom jelentős részét kitevő kisebb családi gazdaságokban keletkező havi tiszta jövedelem adóterhei arányosak legyenek a bérből és fizetésből élők terheivel (18 000 Ft/hó). A kisebb családi gazdaságokban keletkező havi tiszta jövedelem mértéke kevesebb az elvonások mértékétől. így a megélhetés bizonytalanná válik. A kormány ezzel azt éri el, hogy a mezőgazdaság oly mértékben megy tönkre, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás lehetetlenné válik. A társadalom jelentős rétegei nem részesítik előnyben a hazai termelőket. A védővámok hiánya kiszolgáltatottá teszi a magyar mező- gazdaságot. Nincs igazi védelem a monopóliumok ellen (Hungarovin, Balatonbog- lár, Beghin Say, Növényolajipar, MÖBIUS-Bács Hús). A mezőgazdasági termékek exporttámogatásvisszaállítását követeljük a folyó borra is. Az átmeneti rendelkezések nem szabályozzák az elmúlt évben termelt termék sorsát, hiszen azt még az elmúlt évi adótörvény szerint termelték, ilyen értelemben visszamenőleges hatályú ez a módosítás. Helytelenítjük, hogy a családi gazdaságokban nem veszik figyelembe az eltartottak számát. Az adóelőleg levonása olyan mérvű, amely a tényleges adófizetés többszöröse lehet, és ez csak a következő évben rendezhető, ami gátolja a termelés folyamatosságát. A termelés védelmezett költséghányad indokolatlanul alacsony 20 százalékos árbevétel arányos nyereség elképzelhetetlen. A növénytermesztésben nem valósítható meg, azt 10 százalékra állattenyésztésben 8-ról 5 százalékra kell csökkenteni. A kistermelők korábbi években vásárolt eszközeit nem ismeri el a törvénymódosítás. Ezt évtizedeken keresztül akkumulálta (gépek, ültetvények, tartályok, eszközök) a termelő. Ezek amortizációja és felújítási költségei nem megoldottak. A társadalombiztosítási kötelezettség akkor is költség, amikor nincs a termelőnek semmi bevétele. A termelés mindentől nagyobb időjárási kockázatát nem vették figyelembe. Összefoglalva: A mezőgazdasági termelők törvény- tisztelő állampolgárok, nem az arányos teherviselés ellen protestálnak, hanem ragaszkodunk ahhoz, hogy rólunk ne nélkülünk döntsenek. Követeljük: Az idézett törvénymódosítás azonnali hatályon kívül helyezését. Azok ma még beláthatatlan következményekkel járhatnak. A polgárok lassan fizetésképtelen önkormányzatok ellátására szorulhatnak. —Mindehhez elképedve jelentjük ki, hgy mindezt nekünk, termelőknek kell megfogalmaznunk, mert az úgynevezett Érdekvédelmi Szervezetek semmit sem tettek érdekükben. Ha érdemi intézkedés nem történik, 1997. február 18-án 24 óráig (a törvénymódosítási javaslat a kormány részéről), akkor a termelők kénytelenek lesznek a polgári engedetlenség minden eszközét igénybe venni. Kiskőrös, 1997. február 2. Mezőgazdasági Termelők Szervező Bizottsága 6200 Kiskőrös, Szőlő u. 32. Tel: 78/312-918. Fax: 78/ 311-748. 1997. február 13., csütörtök Agrártámogatások -1997 Agrobál I. Az alapelvek A kormány és a Földművelésügyi Minisztérium rendeletéi alapján megszületett 1997. évi agrártámogatási rendszerben elsődlegességgel öt súlyponti cél megvalósítása szerepelt. 1., A várhatóan gazdaságos agrárexport növelése, az agrártermékek piacának stabilitása, a piaci zavarok megelőzése, illetve kezelése, az integrációs termelési kapcsolatok elősegítése. 2., Az utóbbi években elmaradt fejlesztések mielőbbi pótlása, a felújítások elősegítése, a magántulajdon meghatározó szerepén alapuló új agrárvállalkozások anyagi-műszaki bázisának kiépítése. 3., A megfelelő gazdálkodási méretű, életképes gazdaságok kialakulásának elősegítése. 4., A kedvezőtlen adottságú térségek kiemelt támogatása, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosításának ösztönzése. 5., Érvényesüljön a termelésben a szakszerűség, a minőségi termelés, mérséklődjön a gazdálkodók kiszolgáltatottsága. A költségvetési törvényben kapott felhatalmazás alapján a kormány rendeletet alkotott az agrárágazati célok 1997. évi költségvetési támogatásásáról, melynek alapján a földműye- lésügyi miniszter rendeletében közzé tette célonkénti támogatási lehetőségeket, feltételeket és azok ellenőrzési rendszerét. A megyei agrárkamara feladatköre tovább bővül, így több támogatás szervezésében, a döntéshozó testületekben, valamint ellenőrzésekben aktívan részt vesz. Támogatást igényelhetnek azok a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, halászati és egyes élelmiszer-ipari feldolgozási tevékenységet végző jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, továbbá egyéni vállalkozók és az a mezőgazdasági ősteremlő, akik nem állnak csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt, köztartozásuk (az adó-, vám-, egészség-, nyugdíj-biztosítási járulék hátralékuk) nincs. A gazdálkodást több évre meghatározó fejlesztésekkel összefüggő támogatásokat - a gépbeszerzést kivéve - pályázati úton, míg a többit igénybejelentés alapján, automatikusan a feltételek megtétele és igazolása alapján lehet igénybe venni. Egyes támogatásoknál a támogatási mérték vagy a területnagyság esetén az igénybe vevőnek vállalni kell meghatározott összegű árbevétel elérésének hitelt érdemlő igazolását. A visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatásnál a támogatással érintett ingatlanra elidegenítési és termelési tilalom, jelzálog kerül bejegyzésre, a támogatási okirat kiadása előtt megkezdett beruházáshoz segítség nem nyújtható. Építési beruházásokat legfeljebb 24 hónap alatt szükséges megvalósítani; az ültetvénytelepítéseknél értelemszerűen a szakmailag indokolt termőrefordulás a megvalósítási időpont. Beruházás megkezdésének számít az építéssel járó munka esetén az építési naplóba történt első bejegyzés napja; ültetvénytelepítés esetén a telepítésnek a telepítési naplóba történt első bejegyzési nap. Ugyanakkor nem számít beruházásmegkezdésének az 1996. október 1. után, az építéshez, ültetvénytelepítéshez szükséges anyagok beszerzéséről (ültetvénytelepítésnél ilyen lehet a szaporítóanyagok, a talajelőkészítési, tápanyag-feltöltési munkákról) szóló számla. A pályázat benyújtása előtt, de az említett határidő után keletkezett számlákról számlakivonatot kell csatolni a pályázati anyaghoz. A nem pályázati rendszerű, automatikus támogatások legtöbbjét az adóhatósághoz, a pályázati rendszerűeket a megyei földművelésügyi hivatalhoz (Nyíregyháza, Hősök tere 5.) keli benyújtani. A pályázatokat kilenc példányszámban szükséges elkészíteni. Érvényesüljön a minőségi termelés Új Kelet-információ Hagyományteremtő Agrárbált szervez a Bátorcoop Mezőgazdasági és Szolgáltató Szövetkezet, valamint a megyei agrárkamara Nyírbátorban február 15-én, 19.30 órától a szövetkezet irodaházának nagytermében. A hangulatos műsorról a Nyírtura együttes és a debreceni Csokonai Színház művészei gondoskodnak. A gyümölcs- fametszésről Új Kelet-információ A gyümölcsfák kora tavaszi metszéséről és a kertészeti munkákról tart előadást Somogyi István kertészmérnök Nágykállóban, a városi művelődési központban február 17-én, hétfőn 17 órától. Zalakerámia MTI ; Exportpiacai kiterjesztése érdekében jelentős tőkeemelést hajt végre a Zalakerámia Rt.: 900 millió- 1,2 milliárd forint értékben zárt körű, ezer forint névértékű részvényeket bocsát ki. Erről a társaság szerdai közgyűlésén döntöttek, így a hazai piac több mint felét birtokló zalaegerszegi székhelyű nagyvállalat megháromszorozza alaptőkéjét. Bejelentették: a Zalakerámia 95 százalékos tulajdonosa lett az osztrák Hussar AG holdingcégnek, amelynek igazgatója március 1 -jétől Katona György a zalai társaság eddigi vezérigazgatója lesz. Utódjául Soós Tibor műszaki igazgatót nevezte ki a közgyűlés. A korábban elfogadott stratégiai terveknek megfelelően a Zalakerámia egy- egy, üzleti okból meg nem nevezett hazai és külföldi vállalatot kíván megvásárolni az idén, elsősorban a fürdőszoba csempe- és burkolólapgyártás növelése, s az exportbővítés érdekében. Csődtörvény harmadszori nekifutásra A tapasztalat és a gyakorlat alakítja a jogszabályt Munkatársunktól ____ Ma gyarországon a felszámolási eljárásról, a csőd- és végelszámolásról szóló törvény 1992. január 1-jén lépett hatályba. Az Országgyűlés a szabályzat működésének másféléves tapasztalatát ösz- szegezve 1993. szeptember 2- ától átfogóan módosította a korábbi törvényt. A változtatás számos olyan hibát kiküszöbölt, amelyek lassították, illetve nehezítették az eljárások lefolytatását. Az alaposan átdolgozott törvény újraszabályozta a csődeljárást. Megszüntette a kötelező öncsődöt, illetve a hitelezők hozzájárulásától tette függővé a moratórium megadását az adósnak. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak a felszámolás kezdési időpontjában, a zálogjognak a vagyontárgyak értékesítésekor történő megszüntetésével egyértelműen felgyorsította a felszámolási eljárásokat, mert a felszámoló gyakorlatilag tehermentes vagyontárgyakat tudott értékesíteni. A legutolsó törvényi módosítás óta eltelt három év azonban nyilvánvalóvá tette, hogy számos olyan probléma maradt megoldatlanul, amelyek még mindig lassítják az ügyintézés folyamatát, s nem felelnek meg a törvény célkitűzésének. Az 1993 óta eltelt időszak tapasztalatait összegezve a kormány tavaly év végén egy új, további módosítást terjesztett a parlament tagjai elé. A javaslat esetében egyértelmű volt, hogy olyan fontos és nagy horderejű törvény, mint a csődtörvény gyakori változtatása sértheti a piac- gazdaság szereplőinek érdekeit. Emiatt csak azokban a pontokban javasol a kormány változtatást, amelyek esetében ezt a törvény gyakorlati alkalmazása alatt szerzett tapasztalatok egyértelműen indokolják. A pénzügyminiszter nevével fémjelzett tervezet elsősorban a felszámolásra vonatkozó szabályokat érinti. Egyrészt, mivel ennek súlya a törvény által szabályozott három eljárás közül a legnagyobb, másrészt, mivel itt jelentkeznek leginkább a gyakorlati alkalmazást nehezítő problémák. A módosítások egy része elvi jellegű, ez azonban nem jelenti, hogy változtatni kívánna a kormány a szabályozás eredeti célkitűzésén. A változtatással az a szándék, hogy minél hatékonyabban megvalósuljanak a négy évvel ezelőtti elképzelések. A módosítások kisebb része az egyeztetésbeli hibákat szeretné lecsökkenteni, a jogértelmezési nehézségeket okozó bizonytalanságokat igyekszik kiküszöbölni.
