Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-10 / 8. szám
1997. január 10., péntek Hazai krónika A kormányülésről jelentjük MTI A kormány csütörtöki ülésén meghatározta az energiaár-emeléssel összefüggő ellentételezés módját. A kabinet úgy döntött, hogy alapítványba helyezi a költségvetésben e célra elkülönített 1 milliárd forintot. Felkéri áz energiatársaságokat, hogy vegyenek részt az alap létrehozásában, és pénz vagy szolgáltatás formájában maguk is tegyenek felajánlást a rászorulók támogatására. A kormány kezdeményezi, hogy az önkormányzatok adjanak tájékoztatást az alapítvány számára a közgyógy- ellátottak, a rendszeres szociális segélyben, a nevelési segélyben, valamint a lakásfenntartási hozzájárulásban részesülők köréről és ők alkossák a támogatandók gerincét. Az említett koncepció alapján március végéig kell kidolgozni az alapítvány működésének pontos részleteit, s akkor döntenek a létrehozásról. Minderről Kiss Elemér számolt be a kormányülést követő sajtóértekezleten. A miniszterelnökségi államtitkár azt is hozzátette: a nem közalapítványként működő alapot — amelyben a kormányt a népjóléti tárca képviseli — az energiaár-emelés apropóján kívánják életre hívni, ám hosszú távon a szociális ellátórendszer egyik elemeként szedetnék működtetni, s miná'nki közcélú felajánlását elfogadják. Keresik a gyilkost MTI A rédicsi határőr kirendeltség és vámszolgálat dolgozói igen értékes, szolgálati kötelességüket és idejüket messze meghaladó segítséget nyújtottak a január 2-án Soltvad- kerten megölt szlovén fuvarozó halálával kapcsolatos nyomozáshoz. EzlHorváthJó- zse/rendőrezredes, a Bács-Kis- kun megyei rendőrfőkapitány megbízott bűnügyi helyettese közölte az újságírókkal csütörtökön, Rédicsen, abból az alkalomból, hogy öt segítőnek átadta a főkapitányság értékes jutalmát—egy-egy karórát — és köszönőlevelét. Elmondta: a zalaiak—máshol eddig nem tapasztalt mértékű — baráti együttműködése révén számottevően meggyorsult a nyomozás menete. Sikerült kideríteni a körülmények jelentős részét, és fölfedték a gyanúsított személyét, kiadták a körözést Pelemis Zarko, 44 éves szerb-bosnyák állampolgár ellen. Horváth ezredes felidézte az esetet, ismertetve a nyomozás eddigi menetét is. A Soltvadkerten, saját kisteherautója kabinjában holtan talált Cok Dórján, 36 éves izolai fuvarozó életét, súlyos tárggyal a fejére mért és erős vérzést előidéző ütések oltották ki. A közelben meglelték a gyilkossággal gyanúsított férfi véres kabátját, benne lejárt munkakönyvével. Az adatok szerint Pelemis felesége ukrán származású, ezért feltételezik, hogy a szerb-bosnyák férfi még nem hagyta el hazánkat, vélhetően az ország keleti területén tartózkodik, megfelelő kijutási alkalomra várva. Ehhez pénze is van, lévén, hogy áldozatától csaknem 2 ezer márkát vett el. A soltvadkerti gyilkossággal gyanúsított Pelemis mielőbbi elfogása érdekében — a kiadott országos körözés alapján a rendőrség kéri és várja a lakosság segítségét, nyomra vezető bejelentéseit. A vállalkozók estélye MTI Az idén hatodik alkalommal rendezik meg a Vállalkozói Szféra Estélye rendezvény- sorozatot. Az évad első estélye november közepén Pécsett már megvolt, a budapesti főrendezvényre pedig január 25-én kerül sor az Operaházban —jelentették be a szervező Szféra Kft. vezetői csütörtökön sajtótájékoztatón. Az estélyek célja, hogy a magyar gazdaság felemelkedésében szerepet játszó vállalkozói réteget hozzásegítsék a kapcsolatteremtéshez, információ szerzéséhez. A rendezvénysorozatnak a korábbi évekhez hasonlóan nyolc vidéki város és a főváros ad otthont. A januári főrendezvény programja lehetőséget ad politikusokkal, a parlamenti pártok vezetőivel és vezető gazdasági személyiségekkel való találkozásra. Az est időtartama alatt számítógépes információs központ segíti a kapcsolatteremtést a jelenlévők között. A helyszínen üzleti találkozók lebonyolításában is segédkeznek a szervezők. Lövoldozo őrnagy MT! Immár emberölés kísérletével gyanúsítják azt az ő'r-' nagyot, aki kedden este Óbudán pisztolyával rálőtt egy autósra. Túri András, a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal csoportvezető ügyé- ; sze csütörtökön az MTI ér- ' deklődésére elmondta, hogy kiegészítő helyszíni szemlét tartottak fegyverszakértő szaktanácsadóként való bevonásával. Ezt követően alapossá vált a gyanú, hogy a lövés a jármű vezetojere, Cseke Csilla budapesti lakosra irányult. Ezért most már emberölés kísérletével gyanúsítják az 55 éves Kirschner Róbert honvéd őrnagyot. A tisztet korábban foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés gyanújával vették őrizetbe, mert megszegte az önvédelmi fegyvertartás szabályait. Az ügyészség pénteken dönt arról, hogy indítványozza-e a gyanúsított előzetes letartóztatását. A hungarista vezér pereli Torgyánt A napokban furcsa és a legteljesebb mértékben értelmezhetetlen közleményt adott ki az Országgyűlés mentelmi joggal foglalkozó bizottsága. A közleményben az állt, hogy Torgyárt József, a Független Kisgazdapárt elnökének képviselői mentelmi jogát Szabó Albert— az ismert hungarista nácivezető — akarja felfüggesztetni... Mivel az egész olyan bizarr és érthetetlen, elhatároztuk, hogy első kézből kérünk felvilágosítást. Dr. Torgyán Józseffel parlamenti hivatalában beszélgettünk. Palotai István (Új Kelet) —Elnök Úr! Olvastuk a hírt, hogy kérelmezték mentelmi jogának felfüggesztését... — Tulajdonképpen én sem tudok konkrétan semmiről, illetve csak találgatni tudok. Annyi bizonyos, hogy mentelmi jogom felfüggesztését állítólag Szabó Albert—elhíresült szélsőjobboldali hungarista politikus — által benyújtott bírósági kereset kapcsán tárgyalja a mentelmi bizottság. — Mi képezheti a kérdés alapját? — Nem emlékszem pontosan. hogy október 23-án, vagy pedig november 2-án történt, de a lényeg az, hogy a rádió 16 óra című adásában — a már eddig is megszokott módon — provokatív kérdésekkel ostromoltak, történetesen, hogy elképzelhetőnek tartom-e a Szabó Alberttel — és csoportjával — való együttműködést? Nincs új a nap alatt. Ezek természetesen összemosási kísérletek, amelyeket hol Csurka István nevének, hol Szabó Albertnek a felhozásával kívánnak plasz- tikusabbá tenni, és így egy napon említeni a Független Kisgazdapárttal. Nos tehát, a kérdésre válaszolva elmondottam, hogy szerintem Szabó Alberttól óvni kell az ellenzéki pártokat, mert azsanprovokatőr, aki az ellenzék egységére tör. Ez részemről egy politikai nyilatkozat volt, amely politikai véleményt tükrözött. — Mi ebben a bűn? — Hát épp ez az! A leghalványabb fogalmam sincs róla... Mindenesetre a sajtó bizonyos elemei szokásukhoz híven megint kicsavarták az egészet, és a Kurír valami olyasmit magyarázott, hogy én ezzel — a Szabó Alberttel kapcsolatos véleményemmel — megsértettem volna az SZDSZ-t és a zsidóságot. A rádióbeszélgetésben egyébként megkérdezték Horn Gábort és Kövér Lászlót is, hogy védenék-e Szabó Albertet? —Azzal „sértette meg” a zsidókat, hogy egy nyilast azsan- provokatőrnek titulált? — Pontosan azzal... —Nemértem... — Én sem. Ha a zsidóságot és az SZDSZ-t megbántottam volna, akkor nyilván — és joggal — azonnal felemelték volna ez ellen a hangjukat, ez azonban nem történt meg, mivel nem is volt miért történjen. Különben is ez az egész egy közröhej! Jelenleg ugyanis az az ábra, hogy Szabó Albert „védelmezi” ellenemben a zsidókat. Szebbek, kényelmesebbek, gyorsabbak! Új sínbuszok a MÁ V Rt. mellékvonalain A Máv Rt. szerdán Budapesten megtartott sajtótájékoztatóján jelentették be, hogy ötven új sínbusz gyártását rendi li meg a társaság az Ikarus Járműgyártó Rt.-től. A sínbi szokat a vasút az ország mellékvonalain fogja üzemeltetni. Az új szerelvényeket kényelmes ülésekkel és légkondicionáló berendezésekkel szerelik fel. Révay Zy. 'tán (Új Kelet) Az új vona. 'kkal kapcsolatban azt is bejek ntetlék a sajtó- tájékoztatón, hogy azok közül az elsőket a Mátészalka—Nyíregyháza útvonalon fogják üzemeltetni. Ezért a személyszállítási szakigazgatóság vezetőjét, Szilvási Csaba igazgatót arra kértük, részletesebben is ismertesse terveiket. — A megbízott vezérigazgató, Sípos István kifejtette, a vasút különböző programjai közül a legfontosabbnak azt tartja, hogy minél jobban szolgálják a vidéket. A közlekedés minőségének javulása is nagyban hozzájárulhat az elmaradt térségek felzárkózásához. A vasút első lépése ebben az ügyben az volt, hogy beindította a főváros és a megyeszékhelyek közötti Inter City-járatokat. Ezeknek a vonatoknak komoly minőségi előírásoknak kell megfelelniük az utaskényelem és egyéb szolgáltatások területén. — Hogyan kapcsolódnak az Inter City-járatokhoz a szárnyvonalakra elképzelt új sínbusz vonatai? — Azt mindenki tapasztalhatja, hogy sajnálatos módon a jár- rhűállományunk nagyon elhasználódott. A vasúmái a rendszer- váltás előtti tizenöt évben egyszerűen elmaradtak a szolgáltatás színvonalának fenntartásához szükséges beruházások, felújítások. Mi a mellékvonalakra egy olyan új sínbuszcsalád üzemeltetését tervezzük, ami hasonló komfortot nyújt, mint az Inter City kocsijai. Nemrégiben készült el annak az új szerelvénynek a végleges terve, amelyet az Ikarusnál rendelnénk meg. Az ülőhelyeket hasonlóan alakítanánk ki, mint az Inter City-vona- tokon, légkondicionálás szolgálja majd a kényelmet. Menetrendjét úgy alakítanánk, hogy az Inter City járataihoz átszállási lehetőséget biztosítson. így például Mátészalkáról minden nyíregyházi indulás előtt érkezne egy vonat, amiről át lehet szállni az Inter Cityre. Valószínűleg ez az új járat nem ál Ina meg minden állomáson, de a csatlakozási lehetőséget biztosítani szeretnénk. — Azzal, hogy a vonat nem áll meg minden állomáson, valamelyest lerövidül a menetidő, de azt alapvetően a pályák műszaki állapota, paraméterei határozzák meg. Ebben mikor következhet be változás? —Az új sínbuszoknál a menet- sebesség is növelhető, ugyanis ezek könnyűszerkezetes járművek lesznek, és így jóval gyorsabb sebességgel közlekedhetnek majd ugyanazon a pályán, mint a mostani szerelvények. Nemcsak szebbek, kényelmesebbek, de gyorsabbak is lesznek elődeiknél. —Egyrészt jó hír. hogy az első sínbuszok megyénkben vizsgázhatnak, de tudomásom szerint van egy rossz hír is. a nyíregyházi Inter City-járatokat nem tudják sűríteni. — Ez igaz, annak ellenére, hogy terveink között ez is szerepelt. Döntenünk kellett, vagy két új megyeszékhelyet kapcsolunk be a hálózatba, vagy a nyíregyházi járatot sűrítjük. A Budapest—^Nyíregyháza járatunk a legkihasználtabb, és néha már szűknek bizonyulnak a szerelvények. Ezért érdemes lenne bővíteni. Ugyanakkor mi magunk tűztük ki a célt, hogy minél nagyobb területet kapcsoljunk be, ezért a két új járat mellett döntöttünk. Amint lesz pénzünk további szerelvények megvásárlására, a nyíregyházi járatot fogjuk sűríteni, illetve hosz- szabb távon tervezzük a Miskolc és Nyíregyháza közötti Inter City-kapcsolat megvalósítását. — Mikor próbálhatjuk ki megyénkben az új sínbuszokat? — Úgy tervezzük, hogy decemberben már több szerelvényt is üzembe állítunk, karácsonyra szeretnénk ezzel meglepni utasainkat. Igaz, a hatóságijóváhagyási eljárások nem ütemezhetők pontosan, ha valamin változtatni kell, akkor csúszhat a megvalósulás határideje. Az biztos, hogy az 1998- as menetrendváltásra már számolunk ezekre a szerelvényekre, és ez alapján tervezzük meg a menetidőket, csatlakozásokat. \ iwjícft\ Hírről % hírre Palotai István (Új Kelet) Azt hittem, rögtön köny- nyezni kezdek, amikor a napokban ünnepélyes hangon közölték a tévé nézőivel, hogy a Magyar Értéktőzsde „fejlődte a legnagyobbat” az elmúlt évben. A növekedés összegszerűen pedig 300 százalék! És nincs vége! Még további növekedés várható—jelentette ki az egyik okostojás. Háromszáz százalék? Az nem semmi. Főleg, ha összevetjük mondjuk a koppenhágai tőzsde évi átlag 2,5— 3,2 százalékos növekményével! Mondhatni a fasorban sincsenek a dánok! Régi és nagy igazság: minden annyit ér, amennyit adnak érte. Csakhogy. Bármily furcsán is hangzik, ez egyáltalán nem tükrözi az úgynevezett valódi értékeket, mert csak a két partner — az eladó és a vevő — alkuhelyzetének függvénye. A felek bármelyikének szorult helyzete léptékekben változtathatja meg a cserearányt! Magyarán, ha mondjuk a paraszt el akarja adni az almáját nagyban, és a felvásárló (vagy azok egymással megállapodott csoportja) csak az elképzelt ár felét hajlandó kifizetni érte, akkor kényszereladás történik, ami azonban per abszolúte nem függ össze a később elérhető reálértéktől. Aztán az így begyűjtött alma betárolásra kerül (ha nem léalma lesz belőle...), és megkezdődik az áralku. Itt azonban a felvásárlók „főnöke” már nem akkora úr, főleg, ha külföldre megy az ám. Az idegen ennyit ajánl érte, és passz. Belföldön már más az ábra. Ennyi? Oké. Nesze. A piac úgyis a mi markunkban van — mondja maffiózóként —, úgyis minden annyi, ameny- nyit mi mondunk rá! így jöhet aztán létre az az anomália, hogy ugyanaz az alma a monori piacon kétszer, háromszor annyiba kerül, mint mondjuk az Ahléns svédországi üzleteiben! Egyáltalán nem véletlen tehát, hogy az Európai Unió szakemberei csak abban az esetben hajlandók dotálni a magyar mezőgazdaságot, ha kiiktatja a mostani felvásárlói hálózatot, és a termelők saját tulajdonában lévő felvásárlói hálózatot hoz létre! Tehát, aminek itt mi örömködünk — a tőzsde dinamikus fejlődése révén —, az nem más, mint ennek a megszüntetésre ítélt árfelverő rendszernek a dicsérete! A mi háromszáz százalékunkról van ugyanis szó! Amit ez a sunyi, és minden ágazatba beférkőzött brókerbanda rólunk, egyszerű emberekről vesz le! Határidős üzleteket köt terményekre, és úgy cserélgeti az árut, ahogy éppen neki kedvező, ismervén a nemzetközi piacokon történő mozgásokat, és csak azt célozza, hogy minél magasabb jövedelemre tegyen szert. Aztán, hogy itt már több mint száz forint a kenyér? Mit érdekli őt?! Mint Mária Terézia, amikor mondták neki, hogy panaszkodik a magyar nép, mert nincsen kenyere. Erre azt válaszolta, hogy akkor egyenek kalácsot!
