Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-08 / 6. szám

1997. január 8., szerda Középiskolák A Bereg gimnáziuma Fekete Tibor (Új Kelet) Ősszel már a 44. tanévét kezdte el a Vásárosnaményi II. Rákóczi Ferenc Gimnázium. Az ide jelentkező diákok több­sége azzal a szándékkal adja be jelentkezési lapját, hogy a négy év elteltével és a sikeres érettségi vizsgák letétele után bejusson valamelyik felsőfo­kú oktatási intézménybe. Itt nem egy egy speciális szakra képeznek embereket, hanem minél magasabb szintű általá­nos műveltséget szeretnének nyújtani és jó alapokat a ké­sőbbi továbbtanuláshoz.- Az iskola „vonzáskörzete” az ország legkeletibb csücske. Itt is lehetőséget kell adni a te­hetséges gyerekeknek, hogy szülőföldjükhöz közel szerez­hessék meg, a ma már minimá­lisan elvárható, érettségi bizo­nyítványt, és minél jobb esély- lyel pályázhassanak főiskolák­ra és egyetemekre. A beregi embereket még jobban sújtja a munkanélküliség, az általános pénzügyi romlást ők még job­ban megérzik. Az itt élő szülők egyre kevésbé engedhetik meg maguknak, hogy távoli isko­lákban taníttassák gyermekei­ket. Többek között ezért is óri­ási a jelentősége annak, hogy Vásá-rosnaményban is műkö­dik egy jó gimnázium. Az itt tanuló fiatalok érzelmileg is jobban kötődnek a szülőföld­jükhöz és később diplomás ér­telmiségként szívesebben jön­nek viszsza arra a tájra, amely közelebb áll hozzájuk. A korábbi évek hagyományai­nak megfelelően 15 nappali ta­gozatos tanulócsoportban több, mint négyszázan tanulnak. Ezen felül négy osztályban délutánon­ként 130 fővel levelező tagoza­tos felnőttoktatás is folyik. Egy egy évfolyamon négy párhuza­mos osztályban a tanulók más­más képzési formában részesül­nek. A hagyományos tantervű gimnáziumi oktatást már nem kell különösebben bemutatnunk. Akik a speciális nyelvi tagoza­tos osztályba szeretnének bejut­ni, azoknak már felvételi vizsgát is kell tenniük. Nem számít már újdonságnak a hatosztályos gim­náziumi képzés sem. A hatosz­tályos gimiben emelt óraszám­ban tanulják a választott idegen nyelveket a gyerekek. Nem is tit­koltan azzal a céllal, hogy az iskola elvégzésével egyidőben közép- vagy felsőfokú nyelv­vizsgát tehessenek a diákok. Egyes felsőfokú oktatási intéz­ményekben ma már ez felvéteü követelmény. Az idegen nyelv oktatása mellett a kor követel­ménye a számítógépek ismerete is. Ma már nem csak a műszaki pályára jelentkezőknek van szükségük számítástechnikai is­meretekre, de szinte nincs is főiskola vagy egyetem, ahol ne kellene ismerni a komputereket. Akiknek annak idején nem adatott meg a lehetőség, hogy érettségi vizsgát tegyenek, de úgy érzik, képesek tovább fej­leszteni tudásukat, nekik ajánl­juk a szakmunkások kétéves, in­tenzív, érettségi vizsgára felké­szítő képzését. Feltétele, hogy már megszerezzék a szakmun­kás bizonyítványt és vállalják az intenzív oktatást. (Régeb­ben különbözeti érettséginek is nevezték ezt a típusú okta­tási formát.) Az oktató-nevelő munka hatékonyságára néhány szám­adat. Az elmúlt tanévben a végzős diákok közel háromne­gyede (pontosabban 73 száza­léka) jelentkezett továbbtanu­lásra valamilyen felsőfokú ok­tatási intézménybe. A jelentke­zők 82,6 százalékát fel is vet­ték, és azóta ott folytatják ta­nulmányaikat. A 46 végzős diák közül 19-en középfokú nyelvvizsgát szereztek orosz, német vagy angol nyelvből. A tanulás mellett jut idő más pihentető tevékenységre is. Országos elismerést szereztek az iskola bélyeggyűjtői és a természetbarát diákkör tagjai. A pihenést és a szórakozást kötik össze nyaranta, amikor az idegen nyelvek jobb elsa­játítása érdekében külföldi nyári táborokat szerveznek a diákoknak. A természetbará­tok pedig már hetedik éve vesznek részt a Beregi termé­szetvédelmi táborban. A következő tanévről Tren- csényi Miklós igazgatótól megtudtuk, hogy az előze­tes felvételi eljárás során 31 tanuló már beiskolázást nyert angol, illetve német nyelvi ta­gozatra. A jelentkezés termé­szetesen még nem zárult le. Szeretnék elérni, hogy azok is bejuthassanak az intézménybe, akik csak később gondolják meg magukat. A felvételi vizs­gákról megtudtuk, hogy ez év márciusában tartják a magyar nyelv írásbeli, illetve a német nyelv szóbeli vizsgáit. A hat- osztályos gimnáziumba jelent­kezőknek nem kell vizsgán részt venniük, ide a korábbi ta­nulmányi eredmények alapján lehet bejutni. A szakmunkások kétéves érettségi felkészítőjé­re matematikából és magyar nyelvből kell felvételizniük, de majd csak augusztusban. A levelező tagozatra ez év szep­temberéig lehet beiratkozni. Diákszínjátszás német nyelven Munkatársunktól Egyik ismerősöm is ebbe az iskolába járt — mondja Csil­lag Zita —, az ő javaslatára választottam ezt a gimnáziu­mot. Csak jókat mondott az is­koláról. Zita a nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium kéttan- nyelvű tagozatának végzős di­ákja, s az iskola egyik legjobb tanulója. Matematika-, fizika- és kémiaversenyekre jár, me­gyei és országos szinten is dí­jakat, elismeréseket szerzett. A közelmúltban egy német fo­lyóirat által hirdetett matema­tikaversenyen is részt vett. Ta­nulmányait — tervei szerint — az Eötvös Loránd Tudomány- egyetem matematika szakán folytatja. — Nem bántam meg, hogy ide jöttem — mondja. — Ha nem tetszett volna az iskola, még választhattam volna másképpen is. Biztos vagyok abban, hogy sehol máshol nem tanultam volna meg németül, csak a Korányi­ban. A gimnáziumban 1989-től van kéttannyelvű képzés. Azóta az iskola jelentős vál­tozáson ment keresztül. Há­romszáz férőhelyes kollégi­um épült, s bővült a régi épü­let is. — Huszonegy osztályunk van — mondja Lipták Lajos igazgató űr —, két német tan­nyelvű, egy dráma, egy sport és egy általános tagozat. A né­met tagozaton ötéves a kép­zés. A nulladik évfolyamon heti húsz órában a német nyelv intenzív tanítása keretében ké­szítik fel a tanulókat. Osztrák és német vendégtanárok dol­goznak itt, a felsőbb osztá­lyokban a szaktárgyakat is németül tanulják. Az érettsé­gi bizonyítvány egyben kö­zép- vagy felsőfokú nyelv­vizsga bizonyítványt is je­lent. A felvételi február tizen­ötödikén lesz, matematikából írásbeliznek, magyar iroda­lomból szóbeliznek a nyolca­dikosok. A hozott jegyek húsz száza­lékkal, az írásbeli és szóbeli negyven-negyven százalékkal számítanak az értékelésbe. A megyei német verseny első öt helyezettje felvételi nélkül be­kerülhet a tagozatra. A dráma tagozatos osztály­ba a színjátszás és színház iránt érdeklődő tanulókat várjuk. A színészmesterség alapjait gya­korlatokon sajátítják el. Ajánl­juk azoknak, akiknek jövőbeni munkája a közönség előtti sze­replésre, a kommunikációra épül. A felvételi éneklésből, versmondásból, mozgáskészég felméréséből és elbeszélgetés­ből áll. Felvételi nélkül beke­rülhet az a tanuló, aki a megyei vagy országos vers- és pró­zamondó versenyen előkelő 3 V Csillag Zita, az egyik leg­jobbtanuló helyezést ért el, valamint a Ka- zinczy-versenyen bejutott a döntőbe, feltéve, ha a tanulmá­nyi eredménye jó rendű. A sport tagozaton a kosár­labda és az atlétika domi­nál. Naponta egy testnevelés óra és egy edzés egészíti ki a napi gimnáziumi elfoglalt­ságot. A felvételi eredményei­be a hetedik és nyolcadik osz­tályos évvégi, illetve félévi jegyek számítanak, valamint a készségfelmérő értékelése. Az általános osztályba azo­kat a gyerekeket várjuk, akik­nek még kiforratlanok az el­képzeléseik a jövőről. Minden gimnazista tanulónak biztosít­juk, hogy az iskola falain be­lül közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgát szerezzen. A fel­vételi a hetedik és nyolcadik osztályos tanulmányi ered­ménytől függ. Ezeken kívül hatosztályos magyar—német kéttannyelvű osztályt, hatosz­tályos normál tagozatos osz­tályt, hároméves szakmunká­sok levelező középiskoláját, levelező négyéves gimná­ziumi képzést indítunk. Emel­lett a School of Business Nagykállói Üzleti Szakközép- iskolának is helyet adunk, gazdasági informatikus, mene­dzser asszisztens, mérlegképes könyvelői, titkársági ismere­tek és külkereskedelmi ügyin­téző szakokon. Ez utóbbiakat érettségivel rendelkező fiata­loknak ajánljuk. A gimnáziumban nagy hangsúlyt fektetünk a nyelv- tanításra és a számítástechni­kai ismeretek elsajátítására. Német, angol, orosz, olasz és francia nyelvek közül választ­hatnak a diákok. Az igazgató úr nemcsak a ta­gozatokról, a tanítható tár­gyakról, hanem a tanórán kívü­li tevékenységekről, lehetősé­gekről is beszámolt. — Mivel sport tagozatunk van, a sport jobban előtérbe került. Kosárlabdacsapatunk két korosztállyal működik, a kispályás focicsapatunk a múlt évben alakult. Az atlétáink szép eredményekkel térnek haza a megyei és országos versenyek­ről, a természetjáró csoportunk minden hónapban hosszabb túrákon vesz részt. A színjátszó csoportunk minden évben előad egy-egy hosszabb darabot. Kétéven­te Nagykálló testvérvárosá­ban, Metzingenben lépnek fel egy fesztiválon. A dara­bot itt természetesen néme­tül adják elő. A szöveg­könyvet is a diákok fordít­ják németre. Az énekkarunk tagjai elsősorban musicalek betétdalait tanulják. Van is­kolazenekarunk is, az első németes osztályunkból ala­kult, s minden évfolyam­ról volt egy-két srác, aki csatlakozott hozzájuk. Ez már a harmadik generációs együttes. Gyakorta fellép­nek kollégiumi rendez­vényeken, iskolai diszkók­ban. A színjátszókor élményei­ről Babosi Tünde harmadi­kos diák is beszámol. — Óriási sikerünk volt — mondja —, tanárunk, Be- linszki József darabját adtuk elő. A mozgalmas, dinami­kus, eseményteli zenés-tán­cos darabot óriási tapssal díjazta a közönség. Már meghívtak minket az 1998- as fesztiválra is. A nagy múltú Korányi Fri­gyes Gimnázium híres sze­mélyiségekkel büszkélked­het. Itt végzett többek közt Kulcsár Szabó Ernő iroda­lomtörténész, Elek István politikus, Zengő Árpád, a Kossuth rádió munkatársa, a nyíregyházi kézsebész dr. Noviczky Miklós és Hamvas László, a megyei közgyűlés alelnöke. Talán nem véletlen, hogy régi diákok tanulmányaik befejeztével visszajönnek tanítani a régi alma materbe. Lipusz Zsolt a Korányiban érettségizett, ma ugyanitt magyar—történelem szakos tanár. — Sokat változott az iskola, mióta leérettségiz­tem. Kollégáim többségét nem is ismertem, régi tanára­immal nagyon jó a kapcso­latom. Örülök, hogy az isko­lában a tudás, a műveltség igazi érték. A tanár—diák kapcsolat jó, itt rettegés nél­kül lépnek be a diákok az iskola kapuin. „ Hát én immár mit válasszak?” Számítástechnikai szakkör I A színjátszók Németországban

Next

/
Thumbnails
Contents