Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-08 / 6. szám

Beköszöntött az új esztendő, de azt semmiképpen sem mondhatjuk, hogy felhőtlen boldogságot hozott magá­val. Sokak életét megkeserítik az áremelkedések, s emel­lett még számos apró-cseprő dolog adódik, ami nehezebbé teszi a nyíregyháziak életét. A belváros utcáin sétálva járókelőket állítottunk meg, feltéve nekik a címben szereplő kérdést. íme néhány a válaszok közül: — Különösebb bosszúság nem ért, ha csak azt nem ve­szem, hogy egy jó hónappal ezelőtt ellopták a kisfiam ba­bakocsiját. Azóta sem tud­tunk még újat venni, hiszen a legolcsóbb is harmincezer forintnál kezdődik az üzle­tekben. A tavalyi év legna­Demeterné Üveges Andrea: gyobb boldogsága viszont az volt, amikor megszületett Lacika. Nagyon vártuk az ér­kezését, s bár megpróbáltunk apródonként beszerezni mindent, mégis elég sokba került a vásárlás. Alsó han­gon ötvenezer forint csak a kezdő babakelengye, amit persze néhány hét alatt ki is nőtt az apróság. A bérház­ban, ahol lakunk, talán a mi lakásunk a legkisebb, így a fűtésszámlánk sem szokott az égig rúgni, s egyelőre a számlákat is mindig sikerül rendre befizetnem. Úgy ér­zem, panaszra nincs okom. Remek családban élünk, a boldoguláshoz minden se­gítséget megkapunk. — Éppen munkába sietek, de azért néhány perc időm még maradt beszélgetni. Jól indult az évünk, szerencsé­re nem ért bosszúság minket, s remélem, ez így is marad. — Leginkább az, hogy nagyon vacak a fűtés ná­lunk. Hideg van és mindig attól félek, hogy a tíz hóna­pos kislányom megfázik für­detés után. A férjemmel és Palotai Ferenc: Nyugdíjas vagyok, de azért kiegészítésképpen még elj­árok dolgozni. A feleségem­mel élünk, ő még aktív pénzkereső. Elég jó a ket­tőnk jövedelme, arra nincs is panaszom. Minden hóna­punk azzal indul, hogy sor­ra vesszük, mi is az, amit ki kell fizetni. A jövedelmünk jó részét elviszi a rezsi, de a lakást csak fenn kell tartani. Az áremelkedések viszont mindannyiónk életét megke­serítik. Szinte alig van olyan árucikk vagy szolgáltatás, amit két egymást követő hó­napban ugyanazon az áron kap meg az ember. Szilágyiné Tóth Tünde: a gyerekkel élünk egy ház­tartásban, s bár nem túl sok a havi jövedelmünk, mégis megpróbálunk valahogy ki­jönni belőle. A párom dol­gozik, én viszont áprilisig még gyesen vagyok. Már korábban felajánlották a munkahelyemen, hogy visz- szamehetek, ha nagyobb lesz a gyerek, de én azt hi­szem, megpróbálkozom va­lami mással. Annyi pénzért nem érdemes folytatni a régi munkámat. Pontosan még nem tudom, mihez kezdek, de valahogy majd csak meg­oldjuk a problémákat. Zeneiskolai programajánlat Bár még csak néhány nap telt el ebből az évből, a nyíregyházi zeneiskola igazgatója, Babka József már kész csokrot állított össze munkatársaival arról, milyen programok, zenei rendezvények várhatók az intézményben 1997-ben. Az első rendezvényt janu­ár 28-án tartják, amikor a zeneiskola tanárai első íz­ben lépnek fel a Korona Szállóban, ahol a Művész­körrel karöltve adnak ro­mantikus estet. Az iskola volt növendé­kei, akik már zenei pályán vannak, vagy éppen arra készülnek, február 14-én lépnek a nagyközönség elé. Schubert születésének kettőszázadik évfordulója alkalmából március 2-án a zeneiskola nagytermében adnak hangversenyt az is­kola tanárai. Még ugyaneb­ben a hónapban lép fel az intézményben a fiatal zon-' goraművész, Karsai Márk. Áprilisban a Ki mit tud?- ról jól ismert Rácz Ödön mutatja be a nyíregyházi közönségnek virtuóz játé­kát a gordonon. A hangver­seny után az iskola stúdió­jában készíti el hanglemez- felvételét. Nyíregyháza 1997. január 8., szerda Korszerűsítik az Északi temetőt Sikli Tímea (Új Kelet) Ez év április elejétől bővíti szolgáltatásait a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei Te­metkezési Vállalat. A napok­ban készült el a jó fél évvel ezelőtt átadott új ravatalozó mellett a hamvak bemosásá­ra szolgáló szerkezet. Erről és az 1997-es tervekről Szekré­nyes András, a Temetkezési Vállalat igazgatója beszélt. — Vidéki viszonylatban egyedülálló a kezdeményezé­sünk, hiszen eddig csak a főváros két temetőjében volt lehetőség a hamvak vízsugár­ral történő bemosására. Az igény azonban már hosszú évek óta megvan nálunk is a létesítmény kialakítására. So­kan úgy gondolkodnak, hogy akár sírba, akár urnafülkébe történik a temetés, azt tíz, il­letve húsz év után újra meg kell váltani, s talán egy idő után már nem lesz senki a csa­ládtagok, barátok közül, aki gondozza a kegyhelyet. Az ily módon elhamvasztottak neve azonban, ha kéri a vég- rendelkező vagy a hozzátar­tozó, természetesen nem me­rül feledésbe. Még tavasszal szeretnénk felállítani egy nagy márványtömböt, melyre minden bemosással elham­vasztott ember neve felkerül­hetne. Mellé egyforma, ízlé­ses vázákat is tervezünk, aho­vá be lehetne állítani egy-egy szál virágot is. Bár a hamvbe­mosó már elkészült, csak áp­rilistól lehet beindítani a fa­gyok miatt. Ebből következik, hogy minden év telén szüne­tel majd a szolgáltatás, de már most többen jelezték, hogy a hamvasztás és a szertartás után a végső búcsúztatással szeretnék megvárni a tavaszt. Az idén talán már sor kerül a temető bővítésére is. Az új parcellákkal a Mérleg utca irányába szeretnénk terjesz­kedni. így aztán elsődleges feladataink közé tartozik azon az oldalon a kerítés le­cserélése, mert a mostani dróthálót gyakran megron­gálják a garázdák, szemétle­rakó helynek használva a te­rületet. Nem a hamvbemosó volt az egyetlen újítás, amit a tavalyi évben elvégeztünk. Megépítettük az új ravatalo­zót, és sok helyen lebetonoz- tattuk, felújítottuk a járdákat. Még így is sok olyan út van, ami az esőzések után szinte járhatatlan, s reméljük, ezek felújítására is sor kerülhet 1997-ben. Ideje lenne sort keríteni fásításra és a temető első részében a park felújítá­sára a már meglévő értékeink megóvása mellett. A Te­metkezési Vállalathoz tar­tozik a sóstóhegyi, a borbá­nyai, az orosi és a nagyszál­lási temető is. Minden év­ben adódik ezeken a helye­ken is megoldandó feladat. A legnagyobb sikert 1996- ban talán a sóstóhegyi ra­vatalozó átadása jelentette, így mára már nincs olyan temetőnk, melyben ne len­ne ravatalozó, és ahol ne igyekeznénk a legfonto­sabb utakat és a vízveze­tékrendszert kiépíteni. Uj program a regisztrációban Sorban a bizonytalanságért Lefler György (Uj Kelet) A Megyei Munkaügyi Köz­pont nyíregyházi kirendelt­ségén meglehetősen hosszú sorokban vártak bebocsátás­ra az ügyintézőkhöz a hét eleji napokban az emberek. Különösen a földszinti infor­mációs rész vált zsúfolttá, ahol ráadásul még véradókat is fogadtak a munkanélküli bejelentkezőkből. Bartha László kirendeltségvezetőtől az óriási tumultus okát kér­deztük. — Általában véve is ma­gas az ügyfélforgalmunk, de ezt még tetézi most a köz­hasznú foglalkoztatottak új­bóli regisztrációja, az idény­munkák szünetelése követ­keztében megnövekedett bejelentkezések, a szokásos év eleji létszámmozgás, va­lamint az új számítógépes program bevezetése miatti kisebbfajta hercehurca. Az új programra készülve az évet december 17-ével zártuk, s némi átszervezés­sel az azt követő bejelentke­zéseket januárra tettük át. Természetesen, aki ez idő alatt bejött hozzánk, nem küldtük el, hiszen ügyfél- szolgálatunk működött, még szilveszter napján is. Az új évet január 2-án kezd­tük, rövid megbeszélést kö­vetően útjára indítottuk az új programot, amelynek lé­nyege, hogy a regisztrálás­hoz a személyi szám helyett a TAJ-számot használjuk, valamint az új foglalkozta­tási törvény értelmében mó­dosult a munkanélküli jára­dék mértéke is: az alapul szolgáló átlagbér 65 száza­léka jár egységesen. A kirendeltség területén, amely a megyeszékhelyet és további 32 települést ölel fel, a legfrissebb, decembe­ri adatok szerint valamivel több mint 12 ezer a regiszt­rált munkanélküli. Az elmúlt év hasonló időszakában 13 és fél ezer volt ez a szám, de minden más mutatójában hasonlít a tavalyihoz. így például nem változott a munkanélküliek szakkép­zettségi aránya, közel fele, 5700 fő semmiféle szakké­pesítéssel nem rendelkezik, azaz 8 osztályt vagy az alatt végzett. Ugyancsak sokan, mintegy 5 ezren részesül­nek jövedelempótló támoga­tásban. Azt, hogy hányán estek ki ebből az utolsó mentsvárnak számító jöve­delmi forrásból is, pillanat­nyilag még nem tudjuk meg­mondani, az önkormányza­tok folyamatosan jelzik a változást. Mögöttük már semmiféle háló nincs, ha az átképzés lehetőségével sem tudnak élni, csak a szociá­lis támogatás marad szá­mukra, illetve az úgyneve­zett önkormányzaton belü­li, sima közhasznú foglal­koztatás. A 180 munkanap megszerzésével újbóli le­hetőség nyílik a munka- nélküli járadék folyósítá­sára. Sajnos, nem csökkent az életet most kezdeni akaró állástalanok száma sem; a 12 ezer regisztrált munkanélkülinek 11 szá­zaléka a pályakezdő. Éves viszonylatban átlag 1500 az állásajánlatok száma, de ilyentájt még e kevés is kevesebb, mintegy 800 munkalehetőséget tartunk nyilván. A jelenlegi zsúfoltság még másfél hétig eltart... Az új szóróparcella Fotó: Racskó Tibor A sor hossza nem változik

Next

/
Thumbnails
Contents