Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-08 / 6. szám
Bombariadó volt Moszkvában, a Vízkereszt (Bogojavlenszkij) székesegyház éjféli karácsonyi istentiszteletén. Az Otkritoje rádió szerint az ismeretlen telefonáló hétfőn éjfél előtt hívta a rendőrséget és közölte, hogy robbanószerkezet van a templomban, a II. Alekszij ortodox egyházfő vezette szertartást azonban nem szakították félbe. A helyszínre érkezett tűzszerészek a templom környékét kutyákkal átkutatták, de nem találtak bombát. Az éjféli misén részt vett több orosz politikus, köztük Jurij Luzskov moszkvai polgármester is. „Olasz sztrájk” lesz... Lengyelországban keddtől 650 kórházban és több mint ezer orvosi rendelőben lép életbe az úgynevezett „olasz sztrájk”, amely a betegek rendkívül alapos kivizsgálásában, fejfájás és torokgyulladás esetén is teljes körű diagnózis készítésében nyilvánul majd meg. Az orvosok a szokásosnál gyakrabban fognak kiállítani magas szintű szakorvosi vizsgálatra szóló beutalókat is. A tiltakozásnak ezt a formáját a legnagyobb lengyel szakszervezet, a baloldali kormánykoalícióhoz tartozó OPZZ rendelte el. Más szakszervezetek, így a Szolidaritás immár hetek óta részleges munkabeszüntetéssel próbálja rábírni a kormányt az egészségügynek nyújtandó állami támogatás és az orvosok bérének növelésére. Wojciech Rudnicki egészségügyi miniszterhelyettes a tiltakozást úgy kommentálta, hogy a részletes és alapos kivizsgálás mindig is az orvosok kötelessége volt, és az lesz a jövőben is. Kína kedden figyelmeztette az Egye sült Államokat, hogy a Lián Csan tajvani alelnöknek adott átutazóvízum hátrányos következményekkel járhat a kínai-amerikai kapcsolatokra. A vízum lehetővé teszi, hogy a tajvani alelnök az Egyesült Államok érintésével utazzék Arnoldo Alemán nicaraguai elnök január 10-ei beiktatási ünnepségére, s útját megszakítsa Los Angelesben, hazafelé pedig New Yorkban. Az amerikai átutazással a tajvani politikus igazi célja „két Kína létrehozása” — idézte az AFP a pekingi külügyi szóvivőt. Mintegy háromszáz bányászt bocsátottak el egy kazahsztáni rézbányából, mert részt vettek egy újévi tivornyán, holott az éjszakai műszakban kellett volna dolgozniuk — számolt be kedden a Kazahsztánsz- kaja Pravda alapján a Reuter. A lap szerint a bányászok egy része ittasan jelent meg munkahelyén, de voltak, akik egyszerűen távol maradtak. Az elbocsátásukról hozott döntést az újévi ünnepek után közölték velük. A múlt évben az ittasság hat bányászt életet követelte — emlékeztetett a lap. r iljabb incidens történt a még szerb ellenőrzés alatt álló horvátországi Duna mentén: kedden hajnalban robbanás rázta meg az doki templom bejáratát. A zágrábi rádió jelentésében kiemelte, egyelőre nem tudni, hogy milyen szerkezet robbant helyi idő szerint 4 órakor. A robbanás csak anyagi kárt okozott, s feltételezhető, hogy a robbanószerkezetet szerb szélsőségesek helyezték el. Karácsonykor súlyos incidens történt az doki templomnál, ahol szerb szélsőségesek bántalmazták az istentiszteleten részt vevő horvátokat, s megsebesítették az átmeneti rendőrség egyik alkalmazottját is. Világkrónika A tüntetések mellékhatásai MTI __________________ Is meretlen tettes hétfő este egy robbanószerkezetet dobott a Jugoszláv Egyesült Baloldal (JUL) egyik belgrádi épületére. A B 92 rádió riporterének helyszíni jelentése szerint a pokolgép megrongálta a Slobodan Milosevic szerb elnök felesége, Mirjana Markovié vezette párt épületének homlokzatát, de úgy tűnik, hogy személyi sérülés nem történt. A rendőrség is megerősítette a merényletről szóló hírt, s megkezdte az ügy kivizsgálását. Zoran Djindjic szerb ellenzéki vezető kedden egy német rádióállomásnak adott interjúban felszólította a Nyugatot, hogy az ellenzéki követelések teljesítése érdekében az eddiginél jóval erőteljesebb nyomást gyakoroljon Slobodan Milosevic szerb elnökre. Jelenleg a hathatós nyugati nyomás MTI __________________ A limai japán nagykövet rezidenciáján hetvennégy túszt fogságukban tartó baloldali gerillák szóvivője hétfőn közölte, hogy addig nem engednek el újabb túszokat, amíg a kormány nem ül le velük ismét tárgyalóasztalhoz. „Áddig nem engedünk el újabb túszokat, amíg a kormány nem egyezik bele ä politikai megoldásba” — mondta a Reuternek Isaac Velazco. A szóvivő szerint a politikai megoldás azt jelenti, a kormány lehetővé teszi, hogy kapcsolatba lépjenek bebörtönzött társaikkal és Domingo Palermo, a kormány közvetítője megjeleKohl és Clinton telefonon MTI _ Az orosz államfővel folytatott hét végi moszkvai megbeszéléséről tájékoztatta telefonon hétfőn Helmut Kohl német kancellár az amerikai elnököt. Erről a Fehér Ház számolt be. Bili Clinton és Helmut Kohl 30 perces eszmecseréjének középpontjában az Oroszországi Föderáció és a Nyugat közötti kapcsolatok szerepeltek — mondta Mike McCurry szóvivő. A Reuter anyagában kiemeli, hogy Moszkva kitartóan ellenzi a NATO keleti irányú kibővítésének tervét, amelyet a biztonsága elleni fenyegetésnek és a nagyhatalmi státus elvesztése jelének tekint. A szóvivő szerint Clinton és Kohl egyetértett abban, hogy a korábban kialakított menetrend szerint kell folytatni a NATO bővítését. A két politikus véleményt cserélt arról is, hogy ez miképpen történjen meg, tekintettel a NATO és az Oroszország között folyó nagyon fontos tárgyalásokra. Kohl és Clinton a kérdésben továbbra is szorosan egyezteti véleményét — tette hozzá a Fehér Ház szóvivője. az egyetlen, amely eddigi elutasító álláspontja feladására késztetheti Milosevicet — mondta Djindjic. Véleménye szerint a Nyugatnak világossá kellene tennie a belgrádi vezetés számára, hogy „ez az utolsó esély a szerbiai demokratizálás megkezdésére”. Sürgette, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a választási csalást megállapító jelentéséből vonja le a szükséges következtetéseket, és végre cselekedjen. Slobodan Milosevic ismét időt akar nyerni, azonban ez a politika most nem lehet olyan hatékony, mint korábban: a halogatás minden újabb napja nem erősíti, hanem gyengíti a szerb elnök helyzetét, mivel a polgári tiltakozási mozgalomról szóló hírek terjedését nem tudja megakadályozni az állami televízió által létrehozott barrikád — írta keddi elemzénik a nagyköveti rezidencián a tárgyalások felvételére. Mintegy 20 indián sámán gyűlt össze hétfőn a limai japán nagykövetség tőszomszédságában, hogy varázslataikkal segítsék a túszügy békés végkifejletét. Az Andokban nagy tekintély övezi a sámánokat, akik nemcsak a vallási hagyományok és a katolicizmus ötvözetéből összeállt hitvilág varázslópapjai, hanem a gyógynövények és a népi gyógyászat kiváló ismerői is. Az ország különböző vidékeiről érkezett gyapjúponcsós, szalmakalapos sámánok tömjént égettek, szentelt vizet köpködtek szerte, indián varázs„Álcázott” náci arany MTI _______ Eg y hétfőn nyilvánosságra hozott amerikai titkosszolgálati dokumentum szerint Svájc, attól tartva, hogy a náci Németország által bankjaiban elhelyezett rabolt aranyból készült aranyrudakat a háborús kárpótlással összefüggésben lefoglalják, olyan német pecséttel látta el őket, mintha azokat a II. világháború előtt öntötték volna. Az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) elődjének, a Stratégiai Szolgálatok Hivatalának (OSS) 1946. május 20- ai keltezéssel készített emlékeztetője többek között azt is tartalmazza: egyes svájci bankok, látva, hogy a trükk nem tévesztheti meg a szövetséges hatalmakat, elővigyázatosságból eladták az aranyat olyan, főként dél-amerikai cégeknek, amelyek külföldi aranyérmék előállításával foglalkoztak. A dokumentumot a Zsidó Világ- kongresszus (WJC) hozta nyilvánosságra. A WJC szóvivője szerint a most előkerült OSS-emlékez- tetőt az Egyesült Államok európai nagykövetségeinek küldték szét. A már hónapok óta tartó kutatás nyomán előkerült dokumentumok közül ez az első olyan, amely közvetlenül „hírbe hozza” Svájcot, hogy valójában tőle, és nem a náciktól származott a rabolt arany sében a Nasa Borba című belgrádi lap. A független újság kommentárja szerint Slobodan Milose- vicnek egyre kisebb mozgástere marad, az államfő mindinkább ideges lesz, így elképzelhető, hogy „öngyilkos akciókat” hajt végre, s nem érdekli. hogy kiket ránt magával a véres örvénybe. A lap szerint az is Milosevic idegességét bizonyítja, hogy a szerb elnök teljes mértékben rugalmatlanul reagál a szerbiai „lázongásra”, s még kevésbé veszi figyelembe a nemzetközi közösség ajánlásait. A Nasa Borba szerint pillanatnyilag nem lehet tudni, hogy Milosevic milyen terveket sző hatalma megőrzésére, azonban valószínűleg nem mondott le arról, hogy Jugoszlávia élén álljon, vagy hogy a harmadik mandátumra is szavatoltassa magának a szerb államfői tisztséget. igéket és -dalokat kántálva imádkoztak azért, hogy túszok vérontás nélkül visszanyerjék szabadságukat. Megpróbálták megnyerni a szellemek és az angyalok jóindulatát, hogy a helyszínen „béke legyen és ne harc” — idézte az AP Eugénia de la Caridad sámánt. Egy másik sámán, Huamani szerint a válságot az váltotta ki, hogy az embereket egyre erőszakosabbá teszi elfordulásuk a Természet Ősanyától. A környékbeli lakók és a követséget körülvevő rendőrkordon mögött lesben álló újságírók, fényképészek és operatőrök nagy tetszéssel követték a rituálét. „álcázásának” ötlete. A „Német arany Svájcban” címet viselő dokumentum egy, a forrásra vonatkozó állítással kezdődik, eszerint a megbízható konzervatív francia forrásból származó értesülés alapja egy olyan bankártól kapott információ, aki maga is számos, Svájccal lebonyolított valutatranzakció részese volt. A berni kormánynak, ameny- nyiben el akarja kerülni a svájci bankok elleni bojkottot, el kell ítélnie a volt köztársasági elnöknek a zsidó kárpótlással kapcsolatos nyilatkozatát — jelentette a Reuter, idézve Elan Steinberget, a Zsidó Világkongresszus (WJC) ügyvezető igazgatóját a zürichi Tages-Anzeiger keddi számában megjelent nyilatkozatában. Jean-Pascal Delamuraz volt svájci államfő, jelenlegi gazdasági miniszter a múlt év utolsó napjaiban — még elnöki megbízatása idején — „zsarolásnak” nevezte a nemzetközi zsidó közösségnek azt a kezdeményezését, hogy — a nácik által elrabolt, s gyaníthatóan svájci bankokban rejtőző zsidó vagyonok- ból -— hozzanak létre 250 millió dolláros alapot a holocaust túlélőinek megsegítésére. Bem álláspontja szerint semmiféle kárpótlásról nem lehet szó, ameddig nem üsztázzák, milyen pénzügyi kapcsolatok voltak Svájc és a náci Németország között. Hírről hírre Palotai István (Új Kelet) Milosevic „cár” trónja már annyira imbolyog, hogy sokkal jobban tenné, ha maga kászálódna le róla, még mielőtt orosz „kollégái”, a Romanovok sorsára jut, mert az közismert, hogy a szerbek nem vicces kedvű emberek, ha felbőszítik őket. A vén kommunista immár elvesztette utolsó reménysugarát is — pontosan azt, amely régebben a kommunista vezetőket volt hivatott megvédeni — amikor Perisic vezérkari főnök a napokban kijelentette: „A szerb hadsereg senkinek a védelmében nem hajlandó az utcára vonulni, mivel a probléma békés megoldásában érdekelt...” A rendőri erők pedig képtelenek lennének (és meggyőződésem, hogy vérfürdő árán nem is akarnák) a rendszert fenntartani. Kemény csapás volt Mi- losevicre, ha ugyan nem a legkeményebb, hogy az ortodox egyház is ellene fordult! Igaz, a papság nacionalista indokokra hivatkozva: az elnök nem segítette, sőt, magára hagyta a szerb szórványfalvak lakosságát nemzeti harcukban. A diákság, az ellenzék, a Zastava-munkások, a parasztok, és immár az egyház is Milosevic ellen emel szót. Szemmel látható az a hitel- és térvesztés, amit a szerb elnöknek el kell könyvelnie, és lassan már csak az lesz a kérdés, hogy egyáltalán ki az, aki támogatja őt. Klaus Kinkel, a német szabaddemokrata párt elnöke szintén a napokban hívta fel a nyugati országok figyelmét, hogy „vigyázó szemüket Belgrád- ra vessék”, mert ami ott történik, az az európai demokratikus normák szerint elfogadhatatlan. Olaszország és Amerika már régebben bejelentette nemtetszését, és lassan kialakulni látszik az a blokádhangulat, ami a jugoszláv kommunizmus végső ítéletét jelentheti. Európának és a fejlett nyugatnak nagyon fontos célja, hogy a volt Jugoszláviában a békén felül elviselhető emberi rend legyen. Ezt a humanitárius okokon túl az is erősen motiválja, hogy nem kémek még egyszer a jugoszláv munkaerő-áradatból, ami körülbelül 25 évvel ezelőtt elárasztotta Európát és Amerikát. Milosevic szerb elnök pedig jobban tenné, ha fogná a motyóját, és menne, amíg szépszerével mehet, hiszen ha meg akar lépni a Hágai Bíróság elől, most még azt is megteheti, mivel több olyan ország is van, amely menedékjogot adna neki. Több túszt nem engednek el
