Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-06 / 4. szám

1997. január 6., hétfő Kézilabda A magyar sport sikere A világbajnokság szer­vezőbizottságában Tom­pa Andor és Hédi Csa­ba töltötte be a titkári teendőket. Azt is mond­hatnánk, ők álltak a kar­mesteri pulpituson és vezényelték azokat az embereket, akik szabad­idejüket is feláldozva a háttérben megszervez­ték a világbajnokság eseményeit. Ezúttal Hé­di Csabát, a Magyar Fő­iskolai és Egyetemi Sportszövetség titkárát kértük arra, hogy nyilat­kozzon az eseményről. — Lassan véget ér a világ- bajnokság, kérem értékelje röviden a történéseket. — A döntő után vagyunk, és ebben az eufórikus han­gulatban nagyon könnyű nyilatkozni, de egyúttal na­gyon nehéz is. Már csak órák vannak hátra az eredmény- hirdetésig. Két csatornán is kaptunk visszajelzéseket. A nemzetközi szövetség és a csapatok vezetői is elégedet­tek. A kezdet kezdetén vol­tak kisebb nehézségeink a szervezésben, de sikerült mindent az érintettek meg­elégedésére megoldanunk. Az időjárás is okozott gon­dokat, de ezt is sikerült meg­oldani. Volt még egy harma­dik visszajelzés, a közönsé­gé, erről egy szót: eufóri­kus. A szervezőstáb is na­gyon jól dolgozott. Ez a ren­dezvény nagy siker a ma­gyar egyetemi főiskolai sportnak, Nyíregyháza, Kis- várda, Nyírbátor és Tisza- vasvári városának és a ma­gyar sportnak. — Amikor elkezdődött a szervezés, reménykedett ab­ban, hogy ilyen siker lesz? — Most már elmondhatom, amikor felvetődött a gondo­lat, hogy megszervezzük a világbajnokságot, rögtön Nyíregyházára gondoltam. Sok barátom volt itt, és sok barátságot is kötöttem. Tom­pa Andor egyből támogatta az ötletet, ugyanúgy Nyír­egyháza akkori polgármeste­re Mádi Zoltán is, és akkor már tudtam, hogy rendben mennek majd a dolgok. — A verseny négy szabol­csi városban zajlott, milye­nek voltak a helyszínek? — Nagyon szép csarno­kokban szerepelhettek a csa­patok és mindenütt megteltek a lelátók. A közönség ked­venceket is talált a résztve­vők között, ami azt jelenti, ők is jól érezték magukat a lelá­tókon. Tiszavasváriban pél­dául biztosan sokáig fognak emlékezni a japán csapatra, az ottani kedvencekre. A 14. Férfi Főiskolai Kézilabda-világbajnokság döntő mérkőzése után a Nemzetközi Egyetemi és Főiskolai Sportszövetség ausztrál elnökét, Alf Laser urat, a tor­na vendégét kérdeztük, hogyan értékeli a világbajnok­ságot. — Elnök úr, amikor kide­rült, hogy Nyíregyháza, Kis- várda, Nyírbátor és Tisza- vasvári együtt pályázik a rendezésre, tudta-e egyálta­lán, hogy hol vannak ezek a városok? — Nem, még nem hallottam róluk. Amikor a jelentkezésről értesültem, az első dolgom az volt, hogy egy térképen meg­keressem a városokat. Nyír­egyházát még egész könnyen megtaláltam, de a kisebb sza­bolcsi városokkal már nehe­zebb dolgom volt. — Nem félt ettől a helyszín­től, és attól, hogy itt rende­zik a világbajnokságot? — Amikor személyesen is megismertem a torna szerve­zőit, Hédi Csaba és Tompa Andor urakat, és ők beszá­moltak az előkészületekről, a tervekről, akkor már biztos voltam a sikeres rendezés­ben. Kiderült mennyire fon­tosnak tartják a főiskolás sportot, és az is, hogy szív­vel csinálják a munkájukat. Emellett a Magyar Főiskolai és Egyetemi Sportszövetség eddigi tevékenysége is biz­tosítékot nyújtott. Régóta is­merem a magyar főiskolai szövetség vezetőjét, dr. Franki Róbertét, és tudtam, mindent megtesznek a siker érdekében. — Hogyan értékeli a vi­lágbajnokság eseményeit? — Csodálatos világbaj­nokságot láthattunk. Nagyon jó volt a szervezés. A ma­gyar egyetemi sportszövet­ségnek és egyben a magyar kézilabdának hatalmas sike­re ez. Ezúton is megköszö­nöm a helyi szervezőknek azt, ahogy a több száz ven­dégről gondoskodtak, a né­zőknek a nagy érdeklődést. Mind a négy városban na­gyon szép létesítményekben kaptunk helyet, és mindenütt kitűnő sportszakemberek bonyolították le a versenye­ket. Minden rendező és ver­senybíró tudta a dolgát. Kö­szönöm Tiszavasvári, Nyír­bátor, Kisvárba és Nyíregy­háza polgárainak is az ér­deklődésüket, és azoknak a segítségét, aki közreműköd­tek a lebonyolításban. — Mi volt az, ami nem tet­szett a világbajnokság so­rán? — Nem tetszett, hogy a sportolók közül nagyon so­kan, és a vezetők is nagyon sokan dohányoznak. A csar­nokon kívül szinte minden­hol találkoztam ezzel. Szin­te kivétel nélkül vonatkozik ez minden csapatra. Meg­jegyzem, harminc évig ma­gam is dohányos voltam. Sze­rencsére már leszoktam róla, és nagyon fontosnak tartom, a sportolók példát mutassa­nak az egészséges életmód­Végeredmény A 14. Férfi Főiskolai Kézilabda-világbajnok­ság végeredménye: Világbajnok: Magyarország 2. Törökország 3. Jugoszlávia 4. Lengyelország 5. Románia 6. Japán 7. Oroszország 8. Portugália 9. Brazília 10. Franciaország 11. Ausztria 12. Olaszország 13. Belorusszia A vb legjobb kapusa: Gerháth Zoltán, Ma­gyarország A vb legjobb mezőny­játékosa: Sótonyi László, Ma­gyarország A vb gólkirálya: Hatirnaz Cengiz, Tö­rökország Csodálatos világbajnokság dal, és azt, hogy védjék egész­ségüket. — Mi tetszett a legjobban az itt eltöltött idő alatt? — A torna megszervezése. — Számított erre a csodá­latos hangulatra, ami a dön­tő során a csarnokban ta­pasztalható, érezhető volt? — Amikor a magyarok a döntőbe kerültek, akkor már számítottam rá. Gerhath Zoltán, Hatirnaz Cengiz, Sótonyi László 14. FÉRFI FŐISKOLAI KÉZILABDA VILÁGBAJNOKSÁG SZPONZORAI: (({(minim RÁDIÓTELEFON KFT ^to*NY«TElEC0M 1eíeiooie#esz)6 Kortúéoft FelelfisségO Törsosóg ^||||||. í.r*s ébef .ÍZ

Next

/
Thumbnails
Contents