Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)

1997-01-31 / 26. szám

1997. január 31., péntek Középiskolák Ügy emlegetik: „az ipari” 111. Sz. II. Rákóczi Ferenc Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, Kisvárda A múlt század végén Kisvárdán is egyre nagyobb igény jelentkezett az ipari tanoncok képzésére. A megyei tanonciskolák létesítésének időszakában 1885-ben itt is elkezdte működését a jelenlegi iskola elődje. Kezdetben csak ipari szakmákra képezték a tanulókat, de később, a munkaerőpiac igényeinek változásával már más szakmákra is oktatták a diá­kokat. Jelentős változást hozott az iskola életében, amikor a szakmai profil bővítésével 1992-ben meg­indult a szakközépiskolai oktatás, majd egy évvel később a kereskedelmi szakmunkásképzés. A középfokú oktatási in­tézmények között ma a leg­divatosabb fogalom a világ­banki támogatással működő PHARE-program. Az iskolá­ban a vendéglátás-idegen­forgalom szakmacsoportban indítanak felmenő rendsze­rű képzést. Korábban, más iskolák bemutatásánál már leírtuk, de itt is meg kell em­lítenünk, hogy a négyéves oktatás első két évfolyamá­ban az alapozó tárgyaké a főszerep, míg az utolsó két évben a szakmai tantárgyak kerülnek túlsúlyba. Ez a kép­zési forma jobban igazodik a gyerekek élettani sajátos­ságaihoz, szélesebb körű alapismereteket nyújt, és a tanulmányi időszak végén a tágabb ismeretek birtokában hatékonyabb a szakmai kép­zés is. A vendéglátás és ide­genforgalom, valamint az informatika (számítástechni­ka) szakra 35-35 főt tudnak beiskolázni. Két első osz­tályt indítanak a hagyomá­nyos szakközépiskolai kép­zés keretében. A szakközép- iskolában autószerelő, vala­mint az általános gépszerelő és karbantartó szakmákra is lehet még jelentkezni. A speciális szakképzésben technikusminősítést szerez­hetnek a szoftverüzemel­tetők, középfokú programo­zók, általános kiadványszer­kesztők, számítógép-karban­tartók, és még több szakterü­leten is. A képzés egy-más­fél évig tart, és minősítő vizs­gával zárul. Az új tanévben az általános iskolai végzettséggel rendel­kezők 2+2-es képzési formá­ban kezdhetik meg tanulmá­nyaikat. Az első két tanévet az alapozás időszakának tekintik, és emelt óraszámban tanítják a közismereti tárgyakat. A vá­lasztott szakmákban a harma­dik évfolyamot csak azok kezdhetik el, akik az első két évben bizonyították szakmai rátermettségüket. A gyenge ta­nulmányi eredményt elért tanu­lók a II. év végén betanított munkás bizonyítványt kapnak, és számukra a képzés befe­jeződik. A többiek az alábbi szakmákban folytathatják ta­nulmányaikat: esztergályos, központifűtés- és csőhálózat­szerelő, géplakatos, erősáramú berendezés-szerelő, épületvil­lamossági szerelő,, bútoraszta­los, épületasztalos, férfiruha­készítő, nőiruha-készítő, szo­bafestő és mázoló (tapétázó), kőműves, élelmiszer-eladó, vegyesbolti eladó, műszaki cikkek eladója, élelmiszer- vegyiáru kereskedő, felszolgá­ló, szakács, szakács-felszolgá­ló, vendéglős. Az iskola jelen­tős terhet vesz le a szülők vál­láról azzal, hogy a gyakorlati munkahelyeket adja. A vidéki tanulókat fel tudják venni a kol­légiumba. December hónapban már tar­tottak egy előfelvételit, és a vizsgák eredményének isme­retében a férőhelyek hatvan­hetven százalékát már betöltöt­ték. A maradék harminc-negy­ven százalékra még lehet je­lentkezni, nekik február 24- 26. között tartják a vizsgákat. A térség felnőttképzésével is ez az iskola foglalkozik. Nekik elsősorban a hiányszakmák­ban szerveznek oktatást, illet­ve a munkanélkülieknek meg­próbálnak olyan szakmában bizonyítványt adni, amivel na­gyobb eséllyel tudnak elhe­lyezkedni. Keleti határaink megnyitásával megnőtt az igény a vendéglős és a sza­kács-felszolgáló képzettséggel rendelkező alkalmazottak iránt, és jó tapasztalataik van­nak a számítástechnikai képzés terén is. Eddig két csoport vég­zett ezen a szakon. A bolti el­adók iránt is kereslet mutatko­zik a munkaerőpiacon. Egy- egy képzési ciklus hat-nyolc hónapig tart, ez hetente három­négy napos elfoglaltságot je­lent. A tematikába szintvizsgá­kat is beiktattak, és a végén köz­ponti záróvizsgán szerezhetik meg az Országos Szakképzési Jegyzékben is elfogadott képe­sítést. Az iskola címe: 4600 Kisvárda, Mártírok útja 8. Telefon: (45) 410-000, fax: 410-003. Rozipál György igazgató A bemutatást a Soros Alapítvány támogatja Suli, melynek szállodája van Sipkay Barna Kereskedelmi, Idegenforgalmi, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Kereskedelmi, Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola, Nyíregyháza Az 1988 óta Sipkay Barna nyíregyházi író-újságíró ne­vét viselő intézmény fennállása alatt többször élt át névváltozást, költözködést és profilbővítést. Az iskola történetének kezdete az 1889-es dátumhoz kapcsoló­dik, amikor is a Kereskedők és Gazdák Körének támo­gatásával tanfolyamot szerveztek a fiútanoncok kép­zésére. A hároméves iskolában 1922-től negyedik; tovább­képző osztályt is indítottak, s az iskola neve Nyíregy­házi Alsófokú Kereskedelmi Iskolára változott. Újabb szakok indultak 1935-től szatócsok, kocsmárosok és trafikosok számára. 1945-től ismét hároméves lett a képzés, de már Kereskedőképző Iskola néven, a Sza­bolcs utcában. Ekkor a tanulók délelőttönként a bol­tokban gyakorolták a szakma csínját-bínját, míg dél­utánra maradt az iskolai tanulás. 1954-től a Kereske­delmi és Közétkeztetési Tanulóiskola nevet viselte, majd 1959-től Nyíregyházi Kereskedelmi Tanulóiskola néven függetlenedett a Közgazdasági Technikumtól. 1968-ban az intézmény átköltözött a Széchenyi utcá­ra, majd jelenlegi - remélhetően végleges - helyét a Krúdy Gyula utcán 1975-től foglalja el. A gazdasági élet gyors vál­tozása nem hagyta érintetle­nül az oktatást, különösen a szakmai képzést formálta át látványosan. A gazdasági szakembereket képző iskolá­nak fel kellett ismerni a munkaerőpiac megváltozott igényeit, és ehhez volt szük­ségszerű igazítani a tanítás tartalmát és szerkezetét. Az intézményben 1987-ben in­dult a vendéglátóipari, és 1991- től a külkereskedelmi szakközépiskolai képzés. 1992- ben, az országban ne­gyedikként vezették be a két tannyelvű idegenforgal­mi szakközépiskolai kép­zést, mely során a tanulók magas szintű idegennyelvi képzésben részesülnek, s a szakmai elméleti tárgyakat német nyelven tanulják. Az itt megszerzett érettségi bi­zonyítvánnyal közép-, illet­ve felsőfokú állami nyelv­vizsga-bizonyítványt is kap­nak. Az iskola lehetőséget ka­pott, hogy az „Emberi erő­források fejlesztése” ifjúsá­gi világbanki programba be­kapcsolódjon, melynek ré­vén négy számítógépes szak- tanteremben, írógépterem­ben, s korszerű technikával felszerelt tanirodákban oko­sodhatnak a diákok. A világ­banki programban szerepel az 5 éves képzési modell is, amelynek első két évében a gimnáziumokkal azonos tantervi követelmények tel­jesítése mellett néhány órá­ban a szakmai ismereteket megalapozó gazdasági fo­galmakat sajátítják el a tanu­lók. A harmadik és negyedik évfolyam már szélesebb kö­rű szakmai ismereteket ad, melyek alapot képeznek a szakirányú továbbtanulás­hoz és az 5. évi speciali- zációk kiválasztásához. A szakközépiskola keretein belül tehát idegenforgalmi, kereskedelem-marketing, gazdasági-üzleti és vendég­látás-idegenforgalom ágaza­ton tanulhatnak a fiatalok, kereskedelmi-marketing szakon kereskedelmi techni­kus, kereskedelmi mene­dzser, külkereskedelmi ügy­intéző, külkereskedelmi üz­letkötő, marketing- és rek­lámügyintéző képesítést sze­rezhetnek, a vendéglátás­idegenforgalom szakon ven­déglátó menedzser és ide­genforgalmi menedzser, a kéttannyelvű szakon végzők idegenforgalmi ügyintéző, idegenvezetői és szállodai üzletvezetői munkakörben helyezkedhetnek el. Az érettségizők több mint hat­van százaléka jelentkezik felsőfokú oktatási intéz­ménybe, nagy részük szak­mai vonalon. A felmérések alapján, a to­vábbtanulási eredményeket figyelve az országos lista közepén, a hasonló profilú szakközépiskolákat tekintve az első öt között jegyzik. A vállalkozó, gazdálkodó iskola feladatainak is sze­retne megfelelni a Sipkay. Az Ózon Panzió és Vadász­ház és a Bencs-villa tanszál- lodakénti üzemeltetése ki­válóan alkalmas a jövő szakembereinek az idegen- forgalom és a vendéglátás szakmai fortélyainak elsajá­títására. Több éves a kap­csolat egy németországi „vendéglátós” iskolával és egy szállodalánccal, s így több hetes, hónapos szak­mai gyakorlatokon vehet­nek részt külhonban az is­kola tanulói. Hasonló csere­képzés alakult ki Ausztriá­val, és jelenleg szerveződik a francia kapcsolat is. Aki külföldön járt, már tapasz­talhatta, hogy a nyugati ven­déglátási minta tényleg min­ta értékű. A képzési fajtákhoz ha­sonlóan a diákélet is igen sokszínű, változatos. A sportolók közül a legtöbb elismerést a kosarasok sze­rezték, de az iskola énekka­rával is büszkélkedhet, mi­vel 1988-ban a Népművelé­si Intézet Az ország legjobb női kara címmel ajándékoz­ta meg. A névadóhoz hűen az is­kola médiaélete is említésre méltó. Az iskolarádió ötle­tes, változatos műsorait a diákszerkesztőség állítja össze, a VEKKER című is­kolaújság hű krónikása az iskola életének, ugyanakkor felvillantja a leendő újság­író-palánták tehetségét. A Sipkay-hét rendezvényso­rozatának és a megyehatá­ron is túljutó iskolai tőzsde­játéknak meghatározó helye van az iskola életében. Mező Gyula igazgató

Next

/
Thumbnails
Contents