Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-31 / 26. szám
Nyíregyháza 1997. január 31., péntek Hogyan jutottunk 347 millió forintról 670 millióra? A felelősség eltűnni látszik az események (?) kusza útvesztőiben A nyíregyházi Kossuth tér foghíjterületének beépítési gondolata 1993-ban merült fel először a megyeszékhely vezetői között. A beruházásra az önkormányzat és az UNITER Rt. 49-51 százalékos tulajdoni aránnyal közös részvénytársaságot hozott létre Kelet-Metropol elnevezéssel. Az építkezés különböző okok miatt olyan súlyos válságba került, hogy a város irányítóinak 1995 szeptemberében be kellett avatkozniuk. Megvásárolták a nagyobbik tulajdonos részét, és kölcsönökkel támogatták a munkálatokat. Új Kelet-információ Az elmúlt év novemberében ennek eredményeként átadták a Metropol Üzletházat. A földszinten kapott helyett a Július Meinl ABC, amelynek a korábban ezen a területen lévő épületét lebontották. A nyíregyházi önkormányzatnak jelenleg 300 millió forintja áll az épületben. Tavaly májusban az építés és előkészítése közben elkövetett hibák ügyében a felelősség megállapítására vizsgáló bizottságot alakított a nyíregyházi képviselő-testület, amely 1995 szeptemberéig kísérte nyomon a történteket. Elnöke Szentesi Péter (SZDSZ), tagjai dr. Gábor Zoltán (MSZP), Tarnavöl- gyi György (független), Tóth András (FKgPP). A szolgálati titokra vonatkozó szabályok kötik a bizottság tagjait is, ezért sajnos a vizsgálati eredményeknek csak egy részét tudjuk olvasóinkkal közölni. Megállapításuk szerint a Kelet-Metropol Rt. megalakulása előtt a politikai után a gazdasági felelősség merült fel. Az építő Uniterv Rt. logikátlan módon került nyerő helyzetbe, hiszen a pályáztatás korábbi szakaszában alulmaradt a megmérettetésben. Nézzük az eseményeket sorrendben. A nyíregyházi közgyűlés költségvetési és gazdasági bizottsága (KGB) 1993. október 19-én elfogadja tárgyalási alapnak a Csemege Julius Meinl 35 millió forintos ajánlatát a beruházás megvalósítására. Veres István főépítész tájékoztatja a testületet, hogy előzőleg néhány lényegesnek tekinthető tényt nem közölt időben a bizottsággal. A városfejlesztési, építési és közlekedési bizottság (VEK) november 17-én a szakértői bizottság javaslatára az „A” stúdió pályázatát fogadja el a tervezésre. Az első költségbecslés december 7-én áfásan 420 millió 125 ezer forint. A városfejlesztési iroda 1994. január 4-én pályázatot ír ki a belvárosi üzletház megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére és az ingatlanhasznosítás megszervezésére. A beérkezett négy ajánlat közül az iroda az Uniterv Rt. pályázatát ítéli esetleg elfogadhatónak, de említést tesz új pályázat kiírásának lehetőségéről is. (Veres István: „A Coopers and Lyb- rand határidői számunkra elfogadhatatlanul hosszúak. Az Uniterv pályázata mérlegelendő, de tulajdonképpen már mással nem is hasonlítható össze.”) A VEK január 21-ei ülésén viszont a budapesti székhelyű Coopers and Lybrand megvalósíthatósági pályázatát fogadja el egyhangúlag. Április 14-én előterjesztés készül a közgyűléshez a belvárosi üzletház ügyében. Melléklete a Coopers megvalósíthatósági tanulmánya, amely a beruházás költségeit nettó 473 millió 775 ezer forint értékre prognosztizálja. Április 19-én a KGB meghallgatja a Coopers képviselőit, és úgy dönt, második körben is támogatja az előterjesztést. Május 10-én a KGB ülésén jelen van és szót kap Lencsés István, az Uniterv Rt. igazgatója. Poroszka Ottó, Csabai Lászlóné, Felbermann Endre egyaránt az üzletek tulajdonjogának értékesítése mellett van. Mádi Zoltán javasolja, hogy a munkát pályázat nélkül a két cégnek (Coopers, Uniterv) kell adni. Lencsés István elmondja, birtokában vannak az információknak, a leadott anyagokért vállalják a felelősséget. Egyhangúlag határozatot hoz a bizottság, amely szerint a két cég döntse el, hogy együttműködnek- e, illetve melyik cég valósítsa meg a beruházást. A bizottság nem kíván pályázatot kiírni. (Nem világos, mi történt április 19. és május 10. között, de tény, ez idő alatt az Uniterv Rt. előtérbe került, olyannyira, hogy bár nem az ő megvalósíthatósági tanulmányát fogadták el, mégis meghallgatta képviselőjét a KGB, míg a hivatalosan elfogadott tanulmány szerzőit ekkor már nem.) Az Uniterv tanulmányával kiegészítik a közgyűlési előterjesztést, amit május 16-án tárgyalnak. Figyelemre méltó pontjai: „2. b. A vállalkozás nem lehet profitérdekeltségű, illetve eredménye nullánál rosszabb nem lehet.” (Ez a pont eleve kizárja a Coopers and Lybrand által javasolt bérleti jog értékesítési konstrukciót.) „2. d. A megvalósíthatósági tanulmánynak tartalmaznia kell a tulajdonjog megszerzési lehetőségeit a kereskedők részéről.” (Az előterjesztés tartalmazza az Uniterv Rt. május 9-én készült tanulmányát, mely kizárólag az értékesítést taglalja.) „2. e. A közgyűlés a beruházást nem kívánja pályáztatni, ugyanakkor a meglévő megvalósíthatósági tanulmánytervek alapján kíván döntést hozni.” Az Uniterv bevezetője az alábbi: „a Nyíregyháza város önkormányzat vezetésének felkérésére az Uniterv Vállalkozási Rt. elkészítette jelen megvalósíthatósági tanulmányt. A felkérés értelmében nem részletezzük az üzletház fekvéséből, környezetéből adódó előnyöket, hátrányokat, és nem részletezzük a piaci analízis előzményét.” Az Uniterv szerint a Julius Meinl volt épületének területéért 30 millió forintot számítanak be, és a földszinten 800 négyzetméter területre tarthatnak igényt. A tartós bérbe adás mint értékesítési forma nem piacképes, csak a tulajdonjog megszerzésével járó értékesítési módot veszik figyelembe. A beruházás költsége bizonyos egyszerűsítések (IV. emelet elhagyásas) után 347 millió 100 ezer forint. Az eredmény tehát gyakorlatilag nullszaldós az értékesítések után. A tanulmány szerint: „a belvárosi üzletház az Uniterv Vállalkozási Rt. által kidolgozott koncepció alapján vállalkozási alapon megvalósítható.” Poroszka Ottó: A módosított határozati javaslatot támogatja, szerinte nem szabad a műszaki tartalmat csökkenteni. Tatár András: Hogyan és miért készült el az Uniterv megvalósítási tanulmánya? Felbermann Endre'. Az Uniterv egy felső vezetői megbeszélés alapján kapott megbízást, és befektetési ajánlatot kért. Csabai Lászlóné: Hangsúlyozza az Uniterv helyi gyakorlatát, ismereteit. Hamvas László: Kritizálja az önkormányzat és a Julius Meinl megállapodását, az „A” stúdió terveit, bírálja a Coopers and Lybrand megvalósíthatósági tanulmányát. A közgyűlés 25 igen, 2 nem, 5 tartózkodás mellett a módosított határozati javaslatot fogadja el. Május 20-án a SAVE Pénzügyi és Szolgáltató Rt. levelet küld az Uniterv-hez. Egyrészt 100 millió forint vásárlási képességet, másrészt további 100 millió forint készséget mutat a beruházás finanszírozásában, amennyiben az az Uniterv közreműködésével valósul meg. (A levél igen jó ajánlatnak tűnik, ám semmi konkrétumot nem tartalmaz. Vélhetően erőteljes volt a lélektani hatása a kétszeresen megemlített 100 millió forintnak.) Június 17-én a D&B Hungária Kft. céginformációt küld az Uniterv Rt.-ről Felbermann Endrének. Az ösz- szefoglalóban az olvasható, hogy a cég állapota (kondíciója) nem kielégítő (gyenge), a kereskedelmi hitelkockázat magas, üzleti kapcsolat biztosíték, illetve garancia mellett javasolható. A július 27-ei közgyűlésen előterjesztés születik a belvárosi üzletház megvalósítására. Felbermann Endre részvénytársaság létrehozását javasolja. Poroszka Ottó (KGB): A bizottság az rt. létrehozását javasolja. A közgyűlés 24 igennel, 2 nemmel, 3 tartózkodással hozta meg a határozatot, amely szerint az elkészült megvalósítási javaslatokat elfogadva a projekt megvalósítására az Uniterv Rt.-vel közösen részvénytársaságot hoz létre. Július 22-én Mádi Zoltán és Lencsés István közösen rendelik meg a Coopers and Lybrand Kft.-tői a létrehozandó rt. portfoliójának elkészítését, az önkormányzati apport értékelését, az rt. üzleti terve és a megalakulásával kapcsolatos jogi munkarészek elkészítését. A KGB augusztus 16-ai ülésén drágának tartja a cég ajánlatát, s a továbbiakban nem javasolja szaktanácsadóként részvételét. Az augusztus 29-ei közgyűlésen a testület megtárgyalta a közös rt. alapító okiratának elfogadását. Levezető elnök: Felbermann Endre alpolgármester. Dr. Juhász Miklós: Közli a jogi bizottság véleményét, amely szerint az új rt.-ben két igazgató- sági tag, Füzessi Zsolt és Lencsés István részvétele törvény szerint összeférhetetlen. (A felvetésre senki sem reagált.) Poroszka Ottó (KGB): A bizottság javasolja az alapító okirat elfogadását. Dr. Zilahi József: Van- e megfelelő információ a résztvevők anyagi helyzetéről? Készült-e üzleti terv, hogy áll össze a forrás összetétele, mit adnak a részt vevő felek? Felbermann Endre válaszában közli, van birtokában céginformáció (de nem tér ki annak tartalmára). Elmondja, hogy az önkormányzat másfél millió forintot ad, és apportot. Üzleti tervet a Coopers and Lybrand Kft. készített. Veres István: A Julius Meinl társberuházó és vásárló egy személyben. A tervek 24 százalékát finanszírozzák. Zilahi József: Nem fogadja el a válaszokat, a beruházás mellett van, de tisztán szeretne látni. Béres József: Miért az Uniterv lenne a többségi tulajdonos, ha a készfizető kezességet az ön- kormányzat vállalja? Miért a Coopers and Lybrand Kft. a beruházás lebonyolítója? Felbermann Endre: Közgyűlési döntésekre hivatkozik. Csabai Lászlóné: Ösz- szességében támogatja az előterjesztést. Bukás esetén vigye el a balhét az Uniterv. Hamvas László: A Coopers and Lybrand közreműködésének feleslegességéről beszél, amelyet a továbbiakban ki kell zárni a projektből. Véleménye szerint nincs semmi kockázat a vállalkozásban. Zilahi József: Ne lépjen be az önkormányzat az rt.-be, tegyük oda a 80-90 milliót, és becsülettel emeljük fel a kezünket. Az Uniterv ezt elvállalta, csinálja, a város kutya-kötelessége mindennemű hatósági eszközzel segíteni. Jövő ilyenkor, ha részvény- társaságot alakítunk, erről még beszélni fogunk. Eredeti határozattervezet; 24 igen, 3 nem, 2 tartózkodás. Személyi döntések. A tulajdonost a mindenkori polgármester képviseli, a részvénytársaság igazgatóságába Veres Istvánt, a felügyelő bizottságba Hamvas Lászlót, Bellus Tamást és László Gézát delegálja a közgyűlés. * írásunkat az ezt követő események felsorolásával és a részvénytársaságba delegált képviselők és hivatali irodavezetők véleményének közreadásával hétfői számunkban folytatjuk, amelyben megkísérelünk eljutni az „egyszerűsített" 347 millió forinttól a még korántsem véglegesnek látszó 670 millióig.
