Új Kelet, 1997. január (4. évfolyam, 2-26. szám)
1997-01-28 / 23. szám
1997. január 28., kedd Középiskolák Élő kapcsolat a cégekkel Vásárhelyi Pál Építőipari és Vízügyi Szakközépiskola, Nyíregyháza Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején a nagy- politika szintjére emelték a lakáskérdés megoldását. Az évi több tízezer lakás felépítéséhez megfelelő számú szakemberre volt szükség, ezért országszerte egymás után alakultak az erre szakosodott szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek. Ebben az időben jött létre Nyíregyházán az Építőipari és Vízügyi Szak- középiskola, mely később felvette Vásárhelyi Pál nevét. Az építőipari beruházások fogyatkozásával sem csökkent az érdeklődés az építész szakmák iránt. Jól bizonyítja ezt, ,hogy jelenleg sincsenek beiskoláztatá- si gondok az ÉVISZ-ben. A világbanki program 13 szakmacsoportjából kettő érinti az iskolát, az építészet és a környezetvédelem-vízgazdálkodás. A program lényege. hogy az első két éviién az alapműveltség bővítésére helyezik a hangsúlyt, a komolyabb szakmai tárgyak csak a harmadik évfolyamtól lépnek be a képzés rendszerébe. A negyedik év végén érettségi vizsgát tehetnek a tanulók, és akik nem tanulnak tovább felsőfokú oktatási intézményben, azok az ötödik évben megszerezhetik a technikus minősítést. Az ötödik tanévben már csak szaktárgyakat tanulnak. így megalapozottabb szakmai tudásra tesznek szert. Az építészet területén célként tűzték ki egy nemzetközileg elismert minősítésnek megfelelő, korszerű általános műveltségi és építészeti szakmai ismeretek nyújtását, valamint a technikusképzést. A környezet- védelem-v ízgadál kodás szakmacsoportban jelentősen megújult tartalmú képzési modellben oktatnak mindkét ágazaton. Kiemelten foglalkoznak az informatika. számítástechnika tantárggyal. A szigorúan vett szakmai képzésen felül szeretnének környezetbarát szemléletet kialakítani a tanulókban. Az iskola vezetői két évvel ezelőtt úgy döntöttek, hogy kétszer tartanak felvételi vizsgát. Az előfelvételit már a múlt év végén megtartották. Az általános felvételire még február 15-éig lehet jelentkezni. A beiskolázás elengedhetetlen feltétele az egészségügyi alkalmasság, melyet orvosi vizsgálaton állapítanak meg. Nem árt. ha a jelentkező diáknak jó a rajz- és logikai készsége. A felvételi pontszába beszámítják a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika. a fizika, a rajz és a tanult idegen nyelvből elért osztályzatokat. Egészségügyi alkalmasság esetén felvételi- mentességet kaphatnak azok a tanulók, akik matematika, fizika (környezetvédelmi szakon kémia, biológia) tantárgyak országos tanulmányi versenyein országos elődöntőbe vagy döntőbe jutottak. Azoknak sem kell felvételizni. akik a felsorolt tárgyakból a megyei döntőn az első tíz hely valamelyikén végeztek. Ezt az oklevéllel igazolhatják a jelentkezők. Az iskolának sajnos nincs saját kollégiuma, jelenleg a Bolyai János Kollégiumban helyezik el a jogos igénylőket. Kellene egy saját koli, de még inkább szükség lenne az iskola bővítésére. A csoportbontások miatt egyre nagyobb az intézmény tante- remigénye, és ezt már csak egy emeletráépítéssel lehetne megoldani. Ha terveik valóra válnak, és bekapcsolódnak a felsőfokú oktatás rendszerébe is, az már a jelenlegi tanteremszámmal nem megoldható. Mint azt Var fia Jártas igazgatótól megtudtuk, az egyre szűkösebb pénzügyi lehetőségek ellenére igyekeznek tanműhelyeikbe a legmodernebb gépeket, laboreszközöket és berendezési tárgyakat beszerezni. Büszkék arra, hogy eddig a legmodernebb eszközökön gyakorolhattak a tanulók. A megyében közel hatvan céggel van élő kapcsolatuk. Ez azért is lényeges, mert az iskola elvégzése után a diákok többsége ezeknél a vállalkozásoknál helyezkedik majd el. Az iskola büszkesége a nemrég felavatott Derkovics utcai tanműhely. A környezet- védelmi tárgyak gyakorlati oktatását a legmodernebb eszközökkel. optimális körülmények között tanulhatják. Legendásan jó az iskolai diák- és sportélet. Huszonhat éve adják ki rendszeresen az „ÉVISZ Diákélet”-et, melybe a tanulók publikálnak. A helyszűke ellenére sport- eredményekben is a megye, sőt, az ország élvonalába tartoznak. Különösen a kosárlabdázók és a röpladások érnek el kimagasló eredményeket. Mindkét sportágban a városi sportiskola fiú utánpótláscsapatát is ők adják. Művésitf és közismeret Művészeti Szakközépiskola, Nyíregyháza A nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola két tagozatáról, a zeneiről és a művészetiről külön-külőn érdemes beszólni. Közös vonásuk, hogy művészeti tevékenységgel foglalkoznak, mégis erősen különválik a két terület. A képzőművészeti tagozat folyosóján haladva különböző technikával készített alkotásokban gyönyörködhetünk. Akár a keramikusok, akár a fotó szakosok munkáit nézem, úgy tűnik, mintha profi művészek készítették volna valamennyit. Természetesen jól rajzoló gyerekeket várnak ide, de a fogásokat, technikákat itt sajátítják el a diákok. A nyolcadikosok pályaalkalmassági vizsgája kétfordulós. A felvételizők előbb modell után rajzolnak tárgyakat vagy figurákat, majd írnak egy általános műveltséget mérő intelligenciatesztet. Később elbeszélgetésen vesznek részt, majd feladatsort töltenek ki, amely a rajzkészséget és a kreativitást vizsgálja. A nyolcadikosok már a jelentkezési lapon megjelölik, hogy milyen irányban szeretnének tanulni. Szeptembertől kerámia, díszítő szobrász, alkalmazott grafika, valamint díszlet- és látványtervező szakot indítanak, a következő évben üveg, bőr, alkalmazott fotográfia, bronzműves .szoboröntő és gobelin szakokat (kétévente változik).- A közismereti és művészeti tárgyakat egyformán szigorúan veszik az iskolában - mondja Lánfi Éva másodéves keramikus. - Nincs megkülönböztetés. Egy 1 réten három alkalommal ugyan- Qlyan óráink vannak, mint az általános gimnáziumokban tanulóknak. Két nap viszont csak a művészeté. Ilyenkor nincsenek szünetek, folyamatosan dolgozunk, de bármikor feláll- hatunk, ha pihenni van kedvünk. Már készülünk a félévi kipakolásra, amely értékelést jelent a nyilvánosság előtt. Eddig készített alkotásainkból rendezünk kiállítást, amelyet a tanárok értékelnek. Ez személyre szól. A tanórán kívüli tevékenységeken is művészettel foglalkoznak a diákok. Rajz, mintázás szakkörre, szitaműhelybe járhatnak szabad idejükben a képző- művészetisek. Orr Lajos, a tagozat vezetője és Novak Ilona művészeti titkár segíti a diákok felkészülését. Évente forgatókönyvet állítanak össze, s rendszeresen rendeznek kiállításokat a diákok műveiből. A közelmúltban házi pályázatot hirdettek Szülőföld címmel, amelyre bármilyen technikával készített alkotást várnak. Nyaranta művésztelepre látogauiak a tanulók. Élményeket, benyomásokat gyűjtenek, alkotásokat készítenek. Idén a szigligeti telepen tölthetnek néhány napot. A tervek szerint a tanévnyitó ünnepséget is itt tartják majd. Vándorkiállítást indítanak útjára. A megye nagyobb településein szeretnék bemutatni munkáikat. A tagozat továbbtanulási aránya hetven százalékos. Általában képzőművészeti, iparművészeti főiskolán vagy tanárképző intézmények rajz szakán tanulnak tovább az itt érettségizett diákok. De orvosi, teológiai pályára is léptek ebből az intézményből. Ez is bizonyítja, hogy a közismereti tárgyak ismeretét nem csak a tanárok, de a diákok is komolyan veszik. A zenei tagozaton mostanában zajlanak az előmeghall- gatások. Más iskolában ezt próbafelvételinek neveznék. A nyolcadikosok kipróbálhatják magukat, milyen lehet egy „igazi” meghallgatás. Megmérettetnek önmaguk előtt. Az itt produkált eredmények nem számítanak a felvételibe, de mint egyfajta értékrend, elraktározódik a tanulókban. A felvételizők már a jelentkezési lapon megjelölik, milyen tanszakon szeretnének tanulni. A kínálat: fafúvós (fuvola, oboa, klarinét, fagott), rézfúvós (trombita. kürt, harsona, tuba), vonós ( hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő), továbbá zongora, ütős, gitár és zeneemlélet-szolfézs tanszak. Harminc tanuló lehet egy-egy osztályban. A pályaalkalmassági két részből áll, írásbeliből és szóbeliből. Szolféz.v ismereteikről adnak számot a tanulók, továbbá a választott hangszeren játszanak néhány darabot. A tanulás, illetve a zenei tevékenység egész napos elfoglaltságot takar. Két osztálynak délelőtt van közismereti órája, kettőnek délután. Előfordul, hogy fél hétkor is iskolában vannak a zeneművészetisek. Ennek ellenére vállalják a „gyűrődést”, hiszen a legtöbben tudatosan választották a zenei tevékenységet, s céljuk, hogy ezen a területen tanul-, janak tovább. Plajncr Éva a fuvola tanszak negyedikes diákja. A Kodály Zoltán Zenei Általános Iskolába járt, ahol megszerette a zenét. Számára természetes volt, hogy a Művészeti Szakközépiskolában folytatja tanulányait. A tanulás és a gyakorlás mellett szinte nincs szabad ideje, azonban ez csöppet sem zavarja, hiszen a zene a hobbija. Fuvolajátéka közben is szórakozik. Tisztában van azzal, hogy céljai eléréséhez áldozatokra van szükség. Zeneakadémián vagy zenei főiskolán szeretné folytatni tanulmányait.- A félév tájékán meghallgatást rendezünk, év végén pedig vizsgát - mondja Fehér Ottó tagozatvezető. - Minden tanulónk hangszerén mutatja be, mit tanult a félévben. Ézt követően díszhangversenyt rendezünk, amelyen a legkiválóbbak léphetnek fel. Az idén díjakat is adunk át a három legjobbnak, valamint a közönség által legjobbnak tartott diáknak. Tanulóink gyakran fellépnek kiállításmegnyitókon, valamint rendhagyó énekórákon. Ilyenkor a város vagy a megye valamely területére utaznak a gyerekek, a közönségnek bemutatják hangszereiket. a kísérő tanár pedig a iskoláról mond néhány mondatot. Gyakori, hogy a város számára adnak koncertet. A Magyar Kultúra Napján például szimfonikus zenekarunk lépett fel. Április 4-6. között tartjuk az iskola zenei tagozatának tizedik évfordulóját. A tanszakok és az osztályok is rendeznek hangversenyeket, az iskola falain belül. Ez utóbbira a szülőket is meghívjuk. A nyarakat zenei táborokban töltik tanulóink, anyagi lehetőgeinkhez mérten támogatjuk a részvételt. A többi iskolához hasonlóan elsősavatót, szalagtűzőt, s hagyományos rendezvényeket tartunk. Érdekes a zenészbálunk, ahol fellépnek a gyerekeink. s utána nem diszkózenére táncolnak, hanem klasz- szikus értelemben mulatnak.
